Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

PEST MEGVET VIIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. ÁPRILIS 5., SZERDA KRÓNIKA 53 ri Wtk ■MINiHHHHMIMMi Hétfőn délelőtt a Mátyás-templomban Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi érsek gyászmisét pontifikáit Zita,' a nemrég elhunyt utolsó magyar királyné lelki üdvéért 9 A Jurta Színházban tartott nagygyűléssel megkezdte újjászerve­zését a Magyar Függetlenségi Párt, amely á mindenkori alkot­mány alapján áll, tevékenységének célja az ország egészének szolgálata 9 A FIDESZ indulni kíván a választásokon, vá­lasztási programtervezetét a választmány április végén a tag­ság elé bocsátja vitára 9 A KISZ-en belüli új szerveződések sorában vasárnap az Értelmiségi Fiatalok Szövetsége rendezte meg programalkotó és vezetőségválasztó közgyűlését Buda­pesten. Crósx Károly látogatása Kárpátalján A nemzetiségek jogai igazi tartalmat kapnak Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, hétfőn délelőtt részt vett Záhony városavató ünnepségén, ezután pedig a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kárpátaljára látogatott. jövőbe tekintésre is kötelez. — Az a tét áll előttünk, hogy kétszeri, csupán részleges eredményeket hozó kísérlet után sikerül-e elérni célunkat: egy korszerű, hatékonyan mű­ködő szocialista rendszer ki­alakítását. Feladataink össze­torlódtak és a korábbi kés­lekedés és a hibás döntések következményeinek terheit is viselnünk kell. Ezért gyökeres és mélyreható változásokra van szükség. Nem titkoljuk, hogy — im­már a többpártrendszerből fa­kadó versenyhelyzettel is szá­molva — győztes, a választá­sokon megerősödött pártként szeretnénk látni a Magyar Szocialista Munkáspártot. Ez a jelszótömörségű program abból a célból készült, hogy mind pártunk tagjai, mind a szélesebb közvélemény világo­san láthassák, hogy mire tö­rekszik az MSZMP. Fellendülést akarunk — mint írjuk —, de nagyon jól tudjuk, hogy ennek kulcsát alapvetően a gazdaság jelenti. Újraformáljuk a gazdaság- politikánkat. Megőrizzük, majc megszilárdítjuk a ma még tö­rékeny fizetőképességünket Fokozatosan kiépítjük a oelsf piacot. Határozottan keressüli az együttműködést a világgaz­daság legfejlettebb térségei­vel. Demokráciát akarunk, am; (Folytatás a 3. oldalon.) A vendéget Záhony határá­ban Csősz Béla, a település MSZMP-bizottságának titkára, Borbély Károly tanácselnök és Kői Tibor, a Központi Bizott­ság tagja fogadták. Grósz Károly rövid sétát tett a főtéren, majd részt vett a kibővített városavató ünne­pi tanácsülésen, ahol ünnepi beszédet mondott. Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszön­tötte a jelenlevőket, emlékez­tetve arra, hogy nemrégiben Letenyén vehetett részt hason­ló ünnepségen, most pedig Zá­honyban szintén egy határ menti települést avatunk vá­rossá. Ez is jelképezi azt az eltökélt szándékunkat, hogy minden irányban a lehető leg­teljesebb nyitásra, magas szín­vonalú, korszerű együttműkö­désre törekszünk — jelentette ki. Annak megválósulását akarjuk politikai eszközökkel élősegíteni, amit a Duna-me- dence legnemesebb, legtávlato- sabban gondolkodó szellemei — függetlenül nemzeti hova­tartozásunktól — célul tűztek népeink elé. A népek testvérré válásának bartóki eszméjét felidézve rá­mutatott: az álom megvalósu­lásáig hosszú és küzdelmes út vezet. De létezik ilyen út, és a Duna mentén, a Kárpát-me­dencében élő népek száméira nincs másik út. Még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a harcot, amelyet őseink vívtak, még nem oldotta békévé az emlé­kezés. Az emlékezésen túl nél­külözhetetlen ehhez a kölcsö­nös megismerés és a megértés képessége. Bármilyen távolinak is lát­szik ez időben, minden ala­punk megvan arra, hogy reá­lis, járható útnak tekintsük. Mindannyiunk közös kötelessé­ge, az itt élő népek közös ér­deke, hogy a földrajzi közelség szellemi értelemben és az együttműködés sokszínűségé­ben. gazdagságában is eredmé­nyes legyen. Ezt annak a tu­datában hangsúlyozom, hogy magam is meg vagyok győ­ződve az együttműködés gyö­keres korszerűsítésének idő­szerűségéről. — Reményünk szerint belát­ható időn belül minőségi vál­tozás következhet be Magyar- ország és a Szovjetunió közötti elszámolásokban, hozzásegítve mindkét országot a tisztább árviszonyok, és ezáltal a kor­szerű áruszerkezet kialakításá­hoz. Politikai együttműködé­sünk a Szovjetunióval problé­mamentes. Egyaránt támoga­tást kapunk nemzetközi kezde­ményezéseinkhez, és hazai tö­rekvéseinket is megértéssel fi­gyelik. Hazánk felszabadulásáról szólva a főtitkár szilárd meg­győződését fejezte ki: a lénye­get, az akkori kétségtelen té­nyeket nem tehetik kérdésessé sem a később történtek, sem a lehetséges, de kihasználatlan esélyek, s a napjainkban folyó viták sem. — Égyütt ünnepelni nem kötelező De a történelmi ese­ményeket eltagadni ma rnár nem lehet. Azt a tényt, hogy hazánk felszabadult, semmi sem teheti kétségessé. Felsza­badult a magyar nép, mert megszabadult a fasizmus bék­lyóitól. Ezzel egyidejűleg le­verhette magáról a feudálka- pitalista úri Magyarország bé­nító maradványait. Tartozunk magunknak ebből az alka­lomból azzal is, hogy emléke­zünk 1944. március 19-ére, a nemzeti tragédia és szégyen napjára. Hiszen Magyarország hitleri megszállása tette végül is gyakorlatilag lehetetlenné a leszakadást a fasizmusról, több mint egy évvel meghosszabbít­va az értelmetlen pusztulást és szenvedést; magyar katonák, zsidók és cigány honfitársaink tízezreinek életét kioltva. Felszabadulásunkkal az or­szág számára véget értek a há­borús gyötrelmek. Népünk fel­egyenesedhetett, és nyomban hozzákezdett az újjáépítéshez, az új társadalom megteremté­séhez, elindult a szocializmus építésének útján. Soha nem látott energiák törtek fel be­lőle, hihetetlen tettekre volt képes ez a felszabadult nép. Történelmi jelentőségű felada­tokat oldott meg sikerrel, köz­ben és később azonban veze­tőinek bűneiből és hibáiból — ma már azt is tudjuk, hogy i>í elhibázott modell szolgai másolásából követően is — a magyar nép naoy lehetősége­ket szalasztott el. A párt főtitkára arról szólt ezután, hogy ez az ünnep a ÜNNEPSÉGEK ORSZÁGSZERTE ÉS PEST MEGYÉBEN Kiteljesedő európaiság; demokratikus szocializmus Ugyancsak koszorúzást ünnepséget rendeztek a Hősök terén. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkal­mából kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területein dolgozók­nak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. A kitüntetettek egy csoportjának Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács Elnöke, a Pariáment kupolater­mében nyújtotta át az elismeréseket. Az ünnep­ségen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Srtaub F. Brúnó rövid beszédben köszöntötte a kitüntetetteket (a Pest megyei kitüntetettek név­sorát a 2. oldalon közöljük). A televízióban és a rádióban tegnap Csehák Ju­dit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mon­dott ünnepi köszöntőt. Pest megye központi megemlékezését ugyancsak tegnap tartották Dabason a Gyóni Géza Általá­nos Iskolában. • Dabason a megjelenteket — köztük a megye párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­teinek tisztségviselőit, a me­gyei intézmények vezetőit és az itt állomásozó szovjet ala­kulatok parancsnokait — Áro- di Károly, az új város párt- bizottságának első titkára kö­szöntötte. Ünnepi beszédet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára is azzal kezdte, hogy az igazi várqsi lét feltételeinek megteremtéséhez szükséges erő és összefogás fontosságát hangsúlyozta. Ezután az 1944— 45-ös évek tanulságánál szól­va kiemelte, hogy a nagy új­rakezdés időszakában a prog­resszív erők közül a nemzeti feladatok megoldásának élére a Magyar Kommunista Párt ártit. Magyarország demokra­tikus újjáépítésének program­jában, melyet 1944. november 30-án Debrecenben tettek közzé, megfogalmazták az or­szág demokratizálásának leg­fontosabb feladatait. A kom­munisták akcióprogramját — a nemzeti összefogás jegyében — a Függetlenségi Frontba tö­mörült antifasiszta, demokra­tikus erők saját, közös prog­ramjukként fogadták el. Az új politikai helyzetben elemi erővel jöttek felszínre, álltak talpra és szerveződtek politi­kai közösségekbe a helyi de­mokratikus erők is, és hozzá­láttak az élet megindításához nélkülözhetetlen tennivalók­hoz. Ez a gyorsan kibontako­zó helyi, népi öntevékeny­ség és a pártokba szerveződő erők antifasiszta demokratikus szövetsége szélesebb horizon­ton egy új, demokratikus tár­sadalmi-politikai rend alap­jait rakta le. Az akkori megújulás fontos eseményeként a Debrecenben 1944. december 21-én ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlés ma­gát a magyar állami szuvere­nitás kizárólagos képviselőjé­nek nyilvánította és mint a nemzeti akarat kifejezője, ke­zébe vette a gazdátlanul ma­radt ország ügyeinek intézé­sét. Ezután a szónok arra em­lékeztetett, hogy hazánk fel- szabadulásának évfordulójára emlékezve nem kerülheti ' el figyelmünket, hogy van még mit tennünk ma is a háborús sebek, a fájdalmak enyhíté­sében. A magyarországi kato­nai hadműveletek során éle­tüket feláldozó szovjet, ame­rikai, angol, kanadai, bolgár és román katonák, a magyar partizánok és a Budai önkén­tes Ezred hőseinek emlékét évtizedek óta kegyelettel őriz­zük. De nem feledkezhetünk meg a II. világháborúban el­pusztult magyar katonákról sem. Az idegen célokért' kény­szerű szolgálatban odaveszett több százezer magyar katona értelmetlen halála is a nemzet súlyos tragédiáihoz tartozik. Mindazok, akik a háború és a fasizmus áldozatainak emlékét áz elődök iránti tisztelettel kí­vánják őrizni, megértést és tá­mogatást érdemelnek. Ez a kegyelet emelt emlékművet az elmúlt években megyénk több településén, ahol emléktábla jelzi a háborús pusztítás ál­dozatainak neveit. Hámori Csaba a továbbiak­Korlátokat ledörJő KISZ-küldöltgyűlés A helyzetnek semmi oka arra, hogy magátél megváltozzon Dunakeszin, a József Attila Művelődési Központban tar­totta küldöttgyűlését a KISZ Pest Megyei Bizottsága, április 2-án. Az ülésen — amelyen részt vett Hámori Csaba, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Balogh László, a megyei ta­nács elnöke és Kiss Péter, a KISZ KB tagja, a budapesti KISZ- bizottság első titkára — dr. Kiss Jenő. a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára számolt be az előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról és javaslatot tett a KISZ Pest Megyei Bizottsága jogutódjaként dolgozó KISZ-szervezetek Pest Megyei Szövet sége létrehozására. Kritikusan elemezte, miért nem valósultak meg azok a célok, amelyeket az előző ér­tekezlet megfogalmazott. A politikai jelleg és arcu­lat erősítése minden jó szándék ellenére más jelentést kapott. Sokan a tagok közül és a pártszervezetek egy része a direkt politizáláson a párttag­gá nevelést értette. A fiatalok ezt egzisztenciális helyzetük romlása miatt halkan vagy nyíltan tagadták. Csökkent a KISZ népszerűsége a középis­kolások körében, annak elle­nére, hogy a hangsúly átte­vődött a diák-érdekvédelem­re. Jelentősen csökkent a me­gye KISZ-tagságának létszá­ma az elmúlt két esztendő­ben. Ez öpmagában nem len­ne baj, csakhogy a középis­kolák kivételével a csökkenés minőségi javulást nem hozott, sőt további gyengülés tapasz­talható. Nyilvánvaló, hogy a meg­újulást a felülről vezérelt mozgalom helyett egy önálló szervezetekből felépülő szö­vetségi rendszer jelentheti. A szövetség, hangsúlyozta Kiss Jenő, stratégiai szövet­(Folytatás a 3. oldalon.) A Gyóni Általános Iskolában rendezett ünnepség szónoka Há­mori CSaba volt Városalapító tanácsülés Záhonyban A küldöttek hosszas vita után döntöttek a szövetség alapszabályának egyes pont­jairól, amelyek clengedhetet'e- nek voltak ahhoz, hogy a szö­vetséget a küldöttgyűlésen megalakítsák. Azonban az alapszabályról véglegesen egy későbbi küldöttgyűlés dönt, ahová a tagszervezetek képvi­selői már viszik tagjaik véle­ményét. Ezután a küldöttgyű­lés részvevői kimondták a szö­vetség megalakulását. A kö­vetkező küldöttgyűlésig az ügyvezető elnöki teendők el­látásával dr. Kiss Jenőt, a tit­kári feladattal Derda Sándort bízták meg. Megalakult a je­lölőbizottság — elnöke W'ctsz Károly, a ráckevei KISZ-bi- zottság titkára lett —, amely­nek feladata javaslatot tenni a függetlenített elnök, illetve a titkár személyére. Ennél bővebb tudósítást ne­héz lenne írni a késő estébe nyúló eseményről. Nem mint­ha nem lett volna elég papír­ra vetni való. Ellenkezőleg. Annyi minden történt, olyan pezsgő, pergő volt a gyűlés, hogy követni is alig lehetett. Ám hagyományos tudósítást azért lehetetlen adni minder­ről, mert maga az esemény is nélkülözött minden megszo­kott menetrendet, protokollá­ris formulát. Például nem készült írásos beszámoló az 193R-OS százhalombattai kül­döttértekezlet óta eltelt idő­szakról. Kiss Jenő első titkár szóbeli előterjesztése sem a si­keres eseményekre, rendezvé­nyekre koncentrált, hanem azokat a folyamatokat pró­bálta vázolni, amelyek az utóbbi időszakban végbemen­tek, s amelyek kikövetelték azt a minőségi váltást, amely­re a küldöttgyűlés készült. Hazánk (elszabadulásának 44. évfordulójára em­lékeztek kedden országszerte. A kora reggeli órákban ünnepélyes keretek között katonai tisz­teletadással vonták fel a Gellérthegyen a Magyar Népköztársaság nemzeti zászlóját és a nemzetkö­zi munkásmozgalom vörös lobogóját, valamint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlót. A Szabadság téren a magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után a szabadságunkért vérüket áldozó hősök emlékművénél rótta le kegyeletét s helyezte el a megemlékezés koszorúit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Miniszterta­nács nevében Straub F. Brúnó és Németh Mik­lós miniszterelnök, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága képviseletében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a társadalmi és tömeg­szervezetek, a fegyveres testületek képviselői. Koszorúzás a dabasi felszaba­dulási emlékműnél ban 1945 utáni fejlődésünk torzulásairól és ezek követ­kezményeiről szólt, majd ki­emelte: — Pártunk 1988. májusi or­szágos értekezletén szembe­nézve saját múltjával, nemze­ti érdekektől vezérelve olyan változásoknak, reformoknak nyitott utat, mely európaisá­gunk megőrzését, kiteljesedé­sét, egyben a demokratikus szocializmus megvalósulásának esélyét adja Magyarország­nak. Mindez a történelmi zsák­utcából való kitörés, a világ- gazdasági fejlődés fő vonalá­hoz való visszatérés lehetősé­gét tartogatja számunkra. A közélet pezsgésének és erőn­ket gyarapító jó kezdeménye­zéseinek felkarolásával eljut­hatunk célunkhoz: a hagyo­(Folytat ás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents