Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

M89. Április S9„ szombat 3 Ülést tartott az Elnöki Tanács gyen előterjesztést, hogy 1989. május 10-1 hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari mi­nisztert, dr. Czibere Tibor mű­velődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhiva­tal elnökét, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villá­nyi Miklós pénzügyminisztert, válassza meg: dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát kül­ügyminiszterré, Horváth Fe­rencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnö­kévé. Az Elnöki Tanács előzetesen egyetértőén állást foglalt a Minisztertanács elnökének elő­terjesztéséről, és az Ország- gyűlés bizottságai véleményé­nek ismeretében fogja javas­latát az Országgyűlésnek meg­tenni. A testület határozott — az országos választási elnökség előterjesztése alapján — annak a szavazásnak a kitűzéséről, amely országgyűlési képviselő visszahívásáról dönt. A buda­pesti 45. számú országgyűlési képviselői választókerületben a választópolgárok kezdemé­nyezték Dauda Sándor képvi­selő visszahívását. Az Elnöki Tanács a válasz­tási törvény 47. paragrafusá­nak (2.) bekezdése alapján határozott, és az országos vá­lasztási elnökség javaslatának megfelelően a visszahívásról döntő szavazás napját 1989. június 3-ra (szombat) tűzte ki. A testület a továbbiakban államtitkárok kinevezéséről és felmentéséről, tábornok ki­nevezéséről, bírák felmentésé­ről és választásáról határozott, és kegyelmi ügyekben döntött. ★ Személyi ügyekben hozott döntések: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Medve László szociális és egészség- ügyi minisztériumi államtit­kárt saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt e tisztsége alól, dr. Ábrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárt tisztsége alól más beosztásba kerülésére te­kintettel, Miklós Imre állam­titkárt saját kérésére, nyugál­lományba vonulása miatt, ér­demei elismerése mellett e tisztsége alól felmentette; dr. Gál Zoltánt belügyminiszté­riumi államtitkárrá, dr. Győrfi Istvánt szociális és egészség- ügyi minisztériumi államtit­kárrá kinevezte. A testület Récsey Róbert rendőr ezredest rendőr vezér­őrnaggyá kinevezte. MARK PALMER CEGLÉDEN Önök bíznak a jövőben Az elmúlt években aligha akadt esemény Cegléden, ami annyi embert vonzott, mint a napokban az MDF helybéli szervezete által megrendezett fórum, mely­nek Mark Palmer, az Egyesült Államok nagykövete volt a prominens vendége. Zsúfolásig megtelt a refor­mátus nagytemplom. Dr. Réti Miklós, az MDF ceglé­di szervezetének ideiglenes vezetőségi tagja nagy si­kerű beszéde után, Mark Palmer szólt az egybegyűl­tekhez. Többek között az alábbiakat mondotta: Amit tolmácsolni szeretnék Washingtonból: az üdvözlet, a nagy érdeklődés, az öröm és izgalom a magyarországi ese­mények iránt. George Bush elnök úr nem véletlenül fon­tolgat egy látogatást az önök hazájába. Mint egyben a szovjet ügyek szakértője is, elmondhatom, hogy Moszk­vában szintén nagyszerűnek tartják az itteni gazdasági és politikai változásokat. Azt akarjuk, hogy ez a megújulás sikerüljön. Azon gondolko­zunk, hogy miként tudunk se­gíteni. Különösképpen a gaz­daságot szeretnénk fellendíte­ni. Az országnak fel kell zár­kóznia a modern világgazda­sághoz. Ennek nem az a mód­ja, hogy minél több kölcsönt kérnek tőlünk. Tudniillik, azt vissza , is kell fizetni. Ugyan­az a teendő, mint Spanyol- ország és Dél-Korea esetéhen. Idevonzzák a külföldi beru­házókat, amelyek elhozzák a menedzselési és piackutatási tehetségüket. Ez természete­sen a támogatások csökkenté­sét jelenti. Nagyon káros azon iparágak, illetve gépparkok fenntartása, amelyek gazda­ságtalanul működnek. Akik jól dolgoznak, azok keresse­nek annyit, hogy boldogul­hassanak, akik pedig rosszul végzik a munkájukat, azok meg szenvedjenek. Ez a fel­tétele a sikeres fejlődésnek. Ez nem túl bonyolult. Csök­kenteni kéne a bürokráciát, s engedni, hogy a magánszek­tor növekedjék. Tulajdonkép­pen a magyar kormány is ezt kívánja tenni. S ezt a prog­ramot. mi erőteljesen támo­gatjuk. Akárcsak azt a poli­tikai változást, amit az önök vezetése tervez. Mark Palmer ezután arról beszélt, hogy ösztönözni kí­vánják a vegyes vállalatok alakítását. Elmondta, hogy most mintegy húsz ameri­kai-magyar vegyes vállalat van. s két évvel ezelőtt csu­pán hét volt. Szeretnénk — mondotta — jelentősebb kereskedelmi for­galmat lebonyolítani itt. Ne­künk van a világon a legna­gyobb és legnyitottab pia­cunk. Az ország gazdasági partnerei között a negyedikek vagyunk. Szeretnénk előke­lőbb helyre kerülni. Az NSZK-t egyelőre aligha előz­zük meg. Hiába, a nyugatné­metek közelebb vannak az országhoz, és „agresszíveb­bek” is nálunk, és több itt a tapasztalatuk. De megpróbá­lunk a helyükbe lépni. Miért ne? Hiszen vannak olcsóbb áruink, amelyekre a magya­roknak szüksége van. Örö­münkre szolgál, hogy orszá­guk az elmúlt évben jelentő­sen növelte az Egyesült Álla­mokba irányuló exportját. Segítséget tudunk nyújtani a menedzserképzésben. Jó példa erre a menedzserképző központ, amit Budapesten kö­zösen hoztunk létre. Február­ban indult be. Négy amerikai professzor tanítja többek kö­zött a vállalkozási szellemet, piackutatást, pénzügyet. Az Egyesült Államok nagy­követe ezután nemzetközi kér­désekről. s elsősorban a le­szerelési tárgyalásokról be­szélt. Majd így folytatta: Sze­retnénk együttműködni más kritikus nemzetközi kérdések­ben is. A mi kormányunk jobban kiállt a román em­berjogi ügyekben, mint bár­mely más országé. Tíz évvel ezelőtt, amikor a világ e tá­ján számos kormány csend­ben volt. a miénk már bírál­ta őket. Évente 2500 menekül­tet fogadunk be Romániából Mi törődünk ezeknek az em­bereknek a szenvedéseivel, mint a magyarok is. Örülök, a magyar kormány csatlako­zott hozzánk nemzetközi szer­vezetekben, hogy valamiféle javulást lehessen elérni e té­ren. Öröm számomra, hogy önök ennyien itt vannak. Mert ez azt mutatja, hogy bíznak a jövőben. Minden politikai küzdelemről el kell hinni, hogy a dolgok különböző uta­kat járnak be. De a pesszimiz­mus a fejlődés ellensége. Ez az USÁ-ban ugyanúgy igaz. mint bárhol máshol a vilá­gon. Ezt követően az MDF ceg­lédi szervezetének program­(Apáti-Tóth Sándor felvétele) ját ismertették, amely komoly reagálást váltott ki. Majd az est második részében Mark Palmer válaszolt az egybe­gyűltek kérdéseire. Fehér Ferenc Grósz Károly megbeszélései Grósz Károly, mz MSZMP főtitkára pénteken fogadta Félix Pons spanyol politikust, a spanyol képviselőház elnö­két. A találkozón részt vett Szűrös Mátyás, a magyar Or­szággyűlés elnöke. Grósz Károly ugyancsak tegnap találkozott Oleg Bogo­molov és Abel Aganbegjan szovjet akadémikusokkal, akik a magyar—szovjet közgazdász­találkozón tartózkodnak ha­zánkban. Zúgolódó kiskereskedők A Kiskereskedők Országos Szervezete pénteken Budapes­ten a TOT oktatási központjá­ban tartotta küldöttgyűlését. A testület értékelte a KISOSZ tavalyi munkáját, és megvitat­ták a magánkereskedők jelen­legi problémáit, a gondok megoldásának lehetőségeit. A küldöttekhez korábban el­juttatott írásos beszámolóhoz Baradlai György, a KISOSZ el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. Elmondta, hogy a magán­kereskedelemben dolgozók száma az elmúlt évben tovább gyarapodott, jelenleg megkö­zelíti a 68 ezret. Az újonnan kiadott kereskedői engedélyek száma azonban évről évre ke­vesebb, tavaly a vállalkozók 21 százaléka zárta be végleg üzletét. A fluktuáció igen nagy — mindössze 14—16 ez­ren működnek tíz évnél régeb­ben a szakmában. A továbbiakban arról szólt, hogy mielőbb szükséges vál­toztatni a kiskereskedőket legnagyobb mértékben sújtó fizetési kötelezettség, az 53 százalékos társadalombiztosí­tási járulék mértékén. A KISOSZ olyan lehetőség meg­teremtését szorgalmazza, amely módot ad meghatározott minimális járulék ellenében minimális társadalombiztosítá­si szolgáltatások igénybevé­telére. Ezenfelül ki-ki saját maga dönthetné el, milyen összegű járulékot akar fizet­ni, s ennek arányában lenne jogosult a megfelelő szolgálta­tásokra. A beszámolót követő vitában többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben egyre inkább hangoztatott szektorsemleges­séget a gyakorlatban nem ta­pasztalják a magánkereske­dők. Az állami és szövetke­zeti kereskedelemmel szemben változatlanul hátrányos hely­zetben vannak, gyakori az is, hogy a partnerek visszaélnek monopolhelyzetükkel, nem szolgálják ki megfelelően a magánkereskedőket. Sok kritika érte a pénzügyi szabályozókat. Ha ez így megy tovább, „a pénzügyi kormány­zat megfojtja a szakmát” — mondotta az egyik felszólaló. (A pénzügyi tárca vezetői kö­zül — noha meghívták őket — senki nem vett részt a tanács­kozáson.) A hét híre AZ ÜVEGEN AT 0 Fővárosunkban tartotta ülését a magyar— szovjet közgazdasági bizottság. 0 Átadták a SZOT- díjakat. 0 Országos tanácskozást rendeztek Miskol­con, Anyagmozgatás az ezredfordulón címmel. 0 Ta­tabánya fogadta az egészségügyi szakközépiskolások országos szakmai versenyének résztvevőit. @ Debre­cenben ásványkiállítás nyílt meg. 0 A hét híre az is, hogy Pécs volt a helyszíne az üvegtervezők országos találkozójának. tonna készül palackokból, háztartási és konzervipari ún. idényüvegekből, ahogyan a hivatalos szóhasználat jelöli a jó öreg befőtteseket... S ez csupán egyetlen szeletkéje a valóságnak, hiszen szót sem ejtettünk az üvegtervezők leg­kedvesebb területéről, a dísz­üveg előállításáról, megmun­kálásáról, s például arról sem tettünk még említést, hogy egy évtized alatt megkétszere­ződött hazánkban a biztonsá- giüveg-termelés. Hatalmas mennyiségek moz­gásának terepe az üvegipar és a kereskedelem, majd a fel­használóknak a köre. Tavaly például sikerült 600 millió fo­rint értékű kivitelt lebonyolí­tani csupán palackokból és húzott síküvegből, tehát a legközönségesebb árukból. A gyártott mennyiség alapján 1988-ban hazánk minden lako­sára 80 darab üvegfiola és am­pulla jutott, azaz a termelés 800 millió felett volt. Az ilyen és a hasonló tények azt mu­tatják, hogy a hazai napi szükségletek kielégítése mel­lett viszonylag kis értékű nyersanyagokból lehet olyan exportárukat készíteni, ame­lyek megfelelő jövedelmet hoznak. Aminek viszont az a feltétele, hogy folyamatosan fejlesztési forrásai legyenek az érintett területnek. Az üveg­ipar nem bővelkedett ilyen forintokban, az igazán nagy lépés megtételének lehetősége — alapvetően új technológia meghonosítása — most van napirenden, magyar—amerikai vegyes vállalat formájában. Gyermekek kedveit játéka kukucskálóüvegen át nézni a világot, azaz hol parányivá ki- csinyítetten látni a nagyot, hol hatalmassá növekedettnek a parányit. Attól függ csupán, a varázshengernek melyik vé­gén kukucskálnak be a gyere­kek. S olykor mi is ilyen gyermekek vagyunk: üvegen át nézzük azt, amit valóságos méreteiben kellene. Pesten 1792-ben — első hazaiként — tükörüveggyár tevékenykedett, de akkor már fél évezrede volt annak, hogy Muranóba tele­pítették át — 1291-ben — a velencei üvegeseket, szerkezet- váltás okán... Az 1400 Cel- sius-fokon olvasztott anyagból sok minden készülhet. De nem mindegy, hol, mikor, mi készül belőle és — meny­nyiért ... Mészáros Ottó Bihari István: Elrontottuk kapcsolatainkat... Vác tömegdemonstráaéra készül Pénteken délelőtt ülést tar­tott az az ad hoc bizottság, amelynek létrehozását április 25-i ülésen határozta el Vác Város Tanácsa. A héttagú testület, amely a Chinoin kontra Vác ad hoc bizottság nevet viseli, tájékozódott az elmúlt napok eseményeiről. Április 26-án Vácott járt a KVM miniszterhelyettese, Perczel György, akinek a ta­nács vezetői kifejtették, mi­lyen kérdésekben hajlandó tárgyalásokat folytatni a vá­rosi tanács. Aznap nyilatko­zott — többek között — a rá­dióban Ritecz György tanács­elnök-helyettes is, aki a hely­zetet így jellemezte: Elfogyott a türelmünk ... A bizottság meghallgatta annak a levélnek a felolvasá­sát is, amelyet a Chinoin ve­zérigazgatója, Bihari István küldött a városi tanács elnö­kének. Az április 27-én kelt levélben a vezérigazgató a kö­vetkezőket írja: Tudjuk, hogy mi Vác városával reménytele­nül elrontottuk kapcsolatun­kat, és elfogadjuk, hogy ez ki­zárólag a mi hibánkból tör­tént. Elismerem, hogy 1982 óta, Chinoint vezető tevékeny­ségem 7 éve alatt ezen a hely­zeten — szándékom ellenére — én sem tudtam változtatni. Ezért kellett fájó szívvel úgy döntenem, hogy egy — a vá­ros szempontjából is fontos — ipari tevékenység telepítésé­re más területet választunk .. .• Ezért elhatározott szándékunk, hogy reális időtávokon belül igyekszünk folyamatosan fel­számolni a váci telepen foly­tatott tevékenységeinket. Szintén április 27-én hozott végrehajtható, de nem jogerős határozatot a városi tanács vb műszaki osztálya. A határozat a Chinoin váci telepének to­vábbi működését felfüggeszti. A vegyi anyagoknak a telepre történő további beszállítását és a telepen történő tárolását megtiltja, és kötelezi a Chi­noin Rt.-t, hogy a váci tele­pen tárolt anyagok elszállítá­sáról haladéktalanul gondos­kodjék. A Chinoin vezérigazgatója, már idézett levelében, arról is tájékoztatta Vác tanácselnökét, hogy a Mikroelektronikai Vál­lalattól a váci telepre szállí­tott gázpalackok elszállítása április 28-án megtörténik. Az ad hoc bizottság ennek ellené­re — egyhangúlag — úgy dön­tött, hogy május 2-án, kedden, 14 órakor tömegdemonstráció­val ad nyomatékot a városban lakók követeléseinek. (A de­monstráció résztvevői a Taurus előtti parkolóban gyülekeznek, és innen vonulnak át a Chi­noin telepéhez.) Itt petíciót is ót kívánnak adni a Chinoin illetékeseinek. Mint dr. Bóth János tanács­elnök elmondta, a tanács csak a hulladékégető üzemeltetésére adott engedélyt, a bérégetésre nem. Ez utóbbi veszélyeire a Fidesz helyi szervezetének le­vele hívta fel a figyelmet. A telepen tárolt veszélyes hatású vegyszerekre a legutóbbi la­kossági fórum irányította a ta­nács vezetőinek figyelmét, és ezt követte az ellenőrzés, amely a már ismert eredmé­nyekkel járt. A Chinoin a tá­rolt mérgek kötelező bejelen­tését is elmulasztotta. A városi tanács elnöke a fejleményekről a május else­jei nagygyűlést követően tájé­koztatja a váci lakosságot. B. J. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a sportági szakszövetségekről. Az új jogszabály — amelynek tervezetét az Országgyűlés if­júsági és sportbizottsága is megtárgyalta — a megválto­zott társadalmi viszonyok és a sportirányítás reformja szelle­mében biztosítja a sportszer­vezetek további társadalmasí­tását, önállóságuk növelését, az önkormányzati elemek erő­sítését. A törvényerejű rende­let meghatározza egyebek kö­zött a szakszövetség tevékeny­ségének célját és alapvető fel­adatait, megállapítja a létre­hozás módját, a szakszövet­ség nyilvántartásba vételé­nek rendjét. Az új jogsza­bály a szakszövetséget jo­gi személlyé nyilvánítja, így lehetővé válik, hogy e szerve­zetek jogok és kötelességek alanyai lehessenek, s ezáltal vagyoni viszonyaikat megfele­lően alakíthassák. A mostani szabályozás nem érinti a tár­sadalmi szervezetként működő sportegyesületeknek az egye­sülési jogról szóló törvényben meghatározott jogait. A tör­vényerejű rendelet 1989. má­jus 25-én lép hatályba. A testület megtárgyalta a Minisztertanács elnökének írásbeli előterjesztését, amely­ben indítványozza: az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek te­Kevesre becsült, nélkülöz­hetetlen anyagaink egyike az üveg. A kettő, a csekély meg­becsültség és a nélkülözhetet­lenség között nyilvánvaló az ellentmondás. Magyarázata ott van, hogy a tömegáruvá vált üveg egyben olcsó is lett: az átlagember számára megfi­zethető. Érzékelhetjük szerepe kiterjedését csupán egyetlen számpárból is. Amíg 1938-ban azaz bő fél évszázada az or­szágban a teljes síküvegter­melés 1,6 millió négyzetmétert tett ki, addig ma 19,9 milliót. Megszokottak a nagy üveg- táblájú ablakok, ajtók a me­gyében újonnan épült háza­kon, középületeken. Valami­kor azonban mind a hőtaka­rékosság, mind az üveg drága­sága miatt. picinyke üvegsze­mekkel pislogtak bele a világ­ba a falvak házai. Évszázado­kon át luxusnak számított en­nek az anyagnak az építészeti alkalmazása, holott... Holott már az ókori Rómában hasz­nálták ilyen célra, bár igaz, nem a kisemberek otthonai­nál, hanem a gazdagok palo­táinál. Ezer évek óta ismeri az ember a természetes üve­get, az obszidiánt, s mester­séges — igaz, a maihoz nem nagyon hasonlatos — változa­tát már készítették a föní­ciaiak, majd az egyiptomiak is. Róma tehát, mint sok mást, ezt is csak átvette. Csak. No, de hiszen már akkoriban is tudni kellett, mi az, amit ér­demes átvenni ... S az akko­ri innovációs felelősök olyas­mit honosítottak meg a min­dennapi használatban, amiből a későbbiekben ^nagy hírű olasz iparág fejlődött ki, a velencei üveggyártás, -csiszo­lás. Napjainkban már a szakma sem képes nyilvántartani, mi mindenre használják a négy­féle módon — préselés öntés, fúvás, húzás — előállított, képlékeny, majd rendkívül szilárd anyagot. Az üvegen át kémleli a világmindenséget a csillagász, a vonat, a gépko­csi utasa ezen át nézi a tájat. Házunk ablaka üveg, ott van ez az anyag a ruházati ipar­ban, a távközlésben, hiszen az üvegszálak éppen most te­remtettek ezen a területen for­radalmian új helyzetet. A konyha, a kamra, a kórház, a gyári laboratórium éppúgy nem tud meglenni nélküle, mint a tartósítóipar ,.. Ha­zánkban egy év alatt 350 ezer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents