Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

19S9. ÁPRILIS 28., PÉNTEK ipő-Hobby Kék, fehér, piros, zöld Szelíd növényvédelem Rojtos a divat Megjelent a magyar nyelvű Burda 'idei, második száma. A szakértők szerint a tavasz és a nyár divatszíne a tenge­részkék fehérrel. A szoknyák testhez simulóak és rafinált szabásúak. Nadrágban minden fazon divatos, nincs semmiféle szabály, bár úgy tűnik, a bér- mudáké lesz a vezető szerep. Mint a népszerű lapból megtudtuk, aki ad magára, az említett színösszeállításon kívül a pirosat és a zöldet variálja a fehérrel. A nyári slágerek toplistáján első hely­re került a sokoldalú mellény. A lap tanácsot ad, hogy a ha­gyományos ruhadarabból mi­ként válhat, hétköznapi és al­kalmi viseletre egyaránt meg­felelő blúz, de akár rövid kis- kabát is, miközben a szabás­vonal szinte változatlan ma­rad. Nagy divat a kendő. Nem­csak fejre és nyakra, hanem övnek használva a derékra vagy csípőre is köthetjük, sőt kalap köré csavarhatjuk. A divatlap tanácsot ad, hogyan lehet egyetlen kendőből akár szoknyát, akár ruhát vará­zsolni. Ami a kiegészítőket il­leti: aki ad magára, mindenü­vé rojtot varr, kalapot hord és előveszi a fiókból nagyma­ma öreg csipkéit. A szem­üveg most nagyon fontos. Le­het dioptriás, vagy a nyári napokon elengedhetetlen nap­szemüveg is. A valaha gátlá­sokat okozó okuláré napjaink egyik legfontosabb divatcikke. ötleteket kaphatunk arról, hogyan készíthetünk otthon szép és egyedi ékszereket, vagy hogyan helyezhetjük el dekoratívan a kiránduláskor szedett mezei virágokat. Olda­lakon át tanulmányozhatjuk a szépségápolást, illetve azt, hogy a különböző típusú nők milyen színeket használjanak arc-, illetve szemfestéshez. Minden bizonnyal sokan ked­vet kapnak a friss tavaszi zöldségekből készíthető éte­lekhez. S még egy újdonság: horoszkóp — a divat szem­pontjából. Biokertészet Dr. Burányi Dezső Bioker­tészet című kötetét az ősz vé­gén adta ki a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Sport- csarnok igazgatósága. A 2 gzcr példányban készült kiadvány, kézről-kézre járó kézikönyv lett a kiskertesek körében. A benne foglaltakat kipróbál­ják, sőt, jegyzetelnek is be­lőle azok, akik személyesen nem jutottak hozzá, hiszen ér­dekes fejezetekre lelnek ben­ne. Nagy érdeklődéssel próbál­ják ki többen a növényi köl­csönhatásokat vegyszerek al­kalmazása helyett. Például, hogy a földibolha valóban el­kerüli-e a retekültetvényt, ha a reteksorok közé egy-egy sa­láta-vonulat került? Illatos fűszernövényt, bazsa­likomot palántáinak az ubor­ka közé: ez védi az uborkát a korai lisztharmattól és méhcsalogató, beporzást se­gítő. A szamócásba körömvi­rág: elkergeti a fonalférget. A babhoz borsikafű magja vető­dik, elűzi a tetveket és a répalevéltetűt. A káposztát a káposztalepke ellen az . védi, ha paradicsommal vegyes so­rokban ültetik. A paradicsom barnafoltossá­gát meg lehet előzni a macs­kagyökér (Valeriana officina­lis) levelének permetével. A növény friss virágzatát eső­vízbe keverve kell ledarálni, a levelet vászonzsákon át­nyomkodni. Ebből 10 liter víz­be egy-két csepp elegendő. A kamillalé rothadás, fertőzés ellen tesz jót: egy marék ka­millavirágot másfél- liter víz­ben kell fél napig áztatni, majd leszűrni és felönteni öt­szörös mennyiségű vízzel. A komposzthalmot lehet öntözni vele. Havonta egyszeri locso­lás a komposzt egészséges éré­sét segíti. E. K. Nyáron is divat lesz a kalap PEST MEGYEI SÉTÁK Kóspallag Az , összezsugorodott” iskola A régi falvak önállóságát és megtartó erejét az állan­dóság, a nyugalom és a biz­tos megélhetés tartotta fenn. A felgyorsult világ — ha ugyan valóban felgyorsult — megtörte ezt az állandóságot. A közigazgatás gyakori vál­toztatása — hiszen mennyi idő 40 év egy falu életében —, az iskolák szétválasztása, körze­tesítése, a vándorlás és ván­doroltatás kényszere, nem ja­vította vagy tarthatta fenn a faluk megtartó erejét. Kóspallag jellemző példa er­re. Valamikor a XV. század­ban pálos kolostor épült itt az erdőben. Feltehetően ez ké­pezte a faluképződés magját a XVIII. században. Szlovák letelepülők alapították a fa­lut. Kóspallag ma még nem­zetiségi községnek számít, saj­nos azonban — úgy tűnik — lassan elsorvad. 1970-es éven idején lakosainak száma 1060 volt, s a korabeli feljegyzések szerint a falu vezetőinek át­Kóspallag főutcája lagéletkora alig érte el a 24 évet. Milyen ígéretes adat! S most, a lakosok száma mind­össze 827 — nem éri el a ki- lencszázat sem. Látszólag nem nagy a különbség, de ez a csökkenés alig húsz év alatt következett be! Mi lehet en­nek az oka? 1973 áprilisában jött a hatá­rozat és Kóspallag közös ta­nácsi útra lépett Márianoszt- rával. A következő lépésben Márianosztra is Szobhoz kap­csolódott, így a tanácsközpont még messzebb került. Aztán jött az iskolakörzetesítés, mi­után meglehetősen hosszan tartó utánjárást követően, lét­rejött a szlovák oktatás! A körzetesítés során a felső tago­zat elkerült Verőcemarosra, és megkezdték a vándorlást a gyerekek. Maradt az alsó ta­gozat, melybe ma már mind­össze 24 alsó tagozatos diáü jár. S az iskola is összezsugo­rodott két tanteremre, mely­hez ma még egy tornaszoba és egy tanári tartozik. S a nyelv? A kisiskolások még alapfokú szinten sem beszé­lik már a szlovákot. Erre már nemigen lehet építkezni. S most ismét felmerült az új probléma, állítólag visszahoz­zák a felsősöket Kóspallagra — „nem kell majd utazni”! De hova helyezik el őket? Most, amikor már nincsenek meg a felsős oktatáshoz a fel­tételek, hiszen az iskolaudva­ron álló két épület közül az egyik, a tornaszoba áll csak rendelkezésre, a többi helyi­ségben a körzeti megbízott és a tanácsi kirendeltség van el­helyezve. Pedig volt itt ta­nácsháza is, csak lebontották, igaz a „helyére” — máshol nem lett volna hely? — ABC . épült. Az első összevonáskor 1973- ban, a község magasan az ak­kori járási szint átlaga felett — Márianosztrával együtt — egymillió forint értékű társa­dalmi munkát, végzett. Nem kis erő mutatkozik az ilyen számban. Hová lett ez az erő? Kóspallagon 1974-ben önerő­ből épült az orvosi rendelő és lakás, s nagyrészt társadalmi munkával az önálló igazgató vezetése mellett működő mű­velődési ház. Ekkor alakult a híres asszonyikórus, mely ma már majdnem az egyedüli ka­paszkodó kapocs, hogy a múlt­ból átmentődjön valami. A lel­kesedés ezen a téren állandó­sult, hiszen akkor a kórus mindössze tizenkét tagból ál­lott és alkalmi jellegű szerep­léseken vett részt. Lehet, hogy nincs igazam, de érzem, a falu sorvadási tü­nete nem a kóspallagiakon múlik. Kívülálló, a helyzetet nem ismerő, „külső hatalmi erők” irányították ennek a he­gyekkel körülvett, igen szép kis falunak az életét nem megfelelő irányba, nem gon­dolva a jövőre. Ha a falura bíznák élete irányítását, kevesebb lenne a gond — mondják. Hiszen meg­oldottunk eddig is magunk mindent. Pártfogó is akadna, a Dunamenti Tsz üzemeivel elég szép számban biztosít munkahelyet itt helyben is. Sőt a fiatalok lakásépítkezé­sének segítésére parcellázás is történt. Az új málnafa­gyasztó gépsor biztonságosab­bá teszi a bogyósok értékesí­tését, csökkentve ezzel az évente fellángoló málnahábo­rúk kellemetlen következmé­nyeit. Még mindig nagy erőt ér­zek ebben a faluban, hogy megállítsa lassú sorvadását, hogy megtarthassa nemzetisé­gi jellegét, a szlovák kultú­rát. Ügy érzem, sikerülni fog, ha a falubeliekre bízzák a dol­got. A problémákat elsősor­ban ott kell megoldani, ahol keletkeznek Kóspallagra szépen kiépített autóút vezet. A kisinóci mene­dékházhoz is erre visz az út. De van a környéken egyéb látnivaló is. Ha az új gátfal felépül a határban, ismét csil­log majd a duzzasztott hor­gásztó, mely maga is szép ki­rándulási végcél. Gyalogtúrá­val le lehet ereszkedni Király­rétre és Szokolyára is. Aki a hegy-völgy tájat kedveli, az feltétlen látogasson el Kóspal­lagra. Wolff Lajoa j7/// EGYÜTT fi iff AZ UTAKON AZ ÚT2NFOBM JELENTI A megye útjain folytatódnak a tavaszi karbantartási és felújítási munkák. Emiatt több helyen kell forgalomkorlátozásra számítani fő­utakon is. Az 50-es úton a 23—25. kilométer között félszélességű útlezárás van érvényben, a forgalom váltakozó irányban haladhat, ez munkanapokon kisebb torlódást is okozhat Az 51-es úton a iv-es kilométernél az MO-ás építési munkái miatt szintén félszélességű útJezárásra keli számítani. A 12-es úton Zebegénynél szombaton és vasárnap sziklavizsgálat miatt a forgalmat napközben több alkalommal néhány percre meg­állítják. Szintén a 12-es főúton a márianosztra! elágazásnál csatornaépítés miatt kell félszélességű útlezárásra számítani. A forgalmat itt jelző­örök irányítják. Az M3-ason és a 30-as úton a hét végén várhatóan megnő a for­galom a Hungaroringen megrendezésre kerülő gyorsasági motoros vi­lágbajnokság rendezvényei miatt. JOBBRA TARTS! Az Ml-es autópályán történt, viszonylag sűrű forgalomban. A külső, jobb oldali sávban néhány Trabant, kivénhedt autó­matuzsálem poroszkált, míg a belsőben egymást akadályozták a fürgébb járművek. Egyszer csak feltűnt egy száguldó moto­ros a belső sávban, s határozottan elkezdte jobbra terelgetni a kocsikat. A japán motorcsoda nyergében nem bőrruhás suhanc ült, hanem egy rendőr, aki ily módon próbálta fölfrissíteni az autósok közlekedési ismereteit és emlékezetükbe idézni, hogy a bal oldali sáv nem folyamatos haladásra szolgál. Ezt ugyanis hajlamosak vagyunk elfelejteni, pedig áz autó­pályákon való közlekedés legelemibb szabálya. A bal oldali sáv előzésre való és nem tartós kocogásra, még akkor sem, ha a megengedett maximális sebességgel hajtunk, s azt gondoljuk, ennél gyorsabban úgysem jöhet senki! Egyre több magyar autós járja Nyugat-Europa útjait, ők lehetnek a megmondhatói, mennyire komolyan veszik arrafelé ezt a szabályt. Jó lenne, ha az ilyen — pénzbe sem kerülő — tapasztalatokat is hazahoz­nánk külföldi útjainkról. De nem feltétlenül kell ilyen messzire menni, elegendő föllapozni az új KRESZ-t, s elolvasni a 25. paragrafus 2. be­kezdését: „Járművel az úttesten — az előzés és a kerülés esetét ki­véve — annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni." Nem véletlenül iktatták be a közlekedés szabályaiba ezt az új megfogalmazást. S amint a szövegből is kiderül, ez a kötelezettség nemcsak az autópályára vonatkozik, hanem min­den útra lakott területen belül és kívül. HOMÁLYOS LÁTÁS A hazai Közlekedéstudományi Intézet (Transinnov) egyik legutóbbi „Nyitói'' kapuk” elnevezésű rendezvénysorozatán olyan különleges műszerrel is megismerkedhettek a látogatók, áineli) a gépjármüiiezető szemmozQásánák fí’cjyeikmmel kísé­résére alkalmas. Miért van szükség ilyesmire? És egyáltalán: milyen előny származhat abból, ha tudományosan azt vizsgálják: a volán­forgató valójában mit lát — amikor előre néz vagy odalt te­kint — vezetés közben. Tapasztalatból tudjuk, hogy szemünk csak egy korlátozott területet lát tisztán. Ám ennél szélesebb körre terjed ki a pe­rifériás, „homályos látás" képessége. Fontos dologra figyel­meztet ez, mégpedig arra, hogy agyunk a látványból csak azt ragadja meg élesen, amire a tekintet éppen irányul. Ám pillan­tásunk „szemrebbenés nélkül” átsiklik az olyan tárgyak vagy események felett, amelyek központi látókörünkből kiesnek. Márpedig az oldallátási képesség nélkülözhetetlenül fon­tos veszélyelhárítási-szempontból is. A dolgok, amelyeket „sze­münk sarkából” látunk homályosak, de abban a pillanatban, hogy agyunk fontosnak ítéli őket, szemünk állása azonnal meg­változik. Pillantásunk a fontosnak vélt dolgokra vetődik, mint­hogy élesebb képet kíván alkotni róluk. Ismerős környezetben viszont hajlamosak vagyunk arra, hogy szinte csak azt vesszük észre, amit megszoktunk. Ugyan­akkor figyelmen kívül hagyjuk azokat, a dolgokat (a járóke­lőket is), amelyeknek, illetve akiknek felbukkanásával eleve nem kell számolnunk. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (I.) Egy-cgy közlekedést balesetnél a gyors segítség, a határo­zott cselekvés életet menthet. Ezért hasznos, ha az autós tisz­tában van azzal, mit kell tennie baleset esetén, s nem árt, ha ismeri az elsősegélynyújtás alapjait. Ezért indítunk most soro­zatot, amiben hétről hétre a legfontosabb tudnivalókat adjuk közre. Ha valaki elsőként érkezik egy baleset helyszínére, akkor a következők a legfontosabb tennivalói: A helyszín biztosítása közlekedési szempontból. A baleset mögött félrehúzódva úgy kell megállni, hogy az érkező men­tőknek, rendőröknek kellő helyük legyen. Ügyelni kell, hogy a keréknyomokat, üvegcserepeket érintetlenül hagyjuk a történ­tek rekonstruálása érdekében. Megálláskor azonnal kapcsoljuk be járművünk vészvillogóiát. ha ilyen nincs, bal oldali indexét. A biztonság kedvéért mintegy 50 méterre a helyszín mögött he­lyezzük el az elakadásjelző háromszöget is. Tájékozódás a sérültek számáról. Ez fontos, hogy a men­tőknek el tudjuk mondani, hány sebesültre számítsanak. A sé­rült életveszélyesnek minősül, ha nem lélegzik, ha eszméletlen, ha bő vagy sugárban ömlő vérzése van. ha arca szürke-sápadt vagy falfehér és verejtékes Súlyos a sérült, ha erős fájdalom­ról panaszkodik, ha nagy kiterjedésű seb látszik a testén és ha láthatóan törést szenvedett. Könnyű a sérülés akkor, ha a lát­ható seb csak kis kiterjedésű és felületi, a vérzés szivárgó vagy szűnőfélben van. ha törzsének, végtagjainak mozgatása súlyos fájdalmat nem okoz. Arról Is meg kell győződnünk, nem szo­rult-e valaki a jármű roncsai közé, nincs-e közvetlen tűzve­szély. A mentők értesítése. Ezt bízzuk az.időközben a helyszínre érkezőkre, tájékoztatva őket tapasztalatainkról. Elsősegélynyújtás. Alapszabály, hogy a helyszínen csak a feltétlenül szükséges beavatkozásra vállalkozzunk. Ilyen a köz­vetlen életveszély elhárítása Feltétlenül végre kell hajtani a légutak felszabadítását és szabadon tartását, a nem lélegző be­teg lélegeztetését, a vérzéscsillapítást, a.sérült megfelelő hely­zetbe való fektetését és a törött vagy törésgyanús testrészek mozdulatlanságának biztosítását. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M Nagy Pétét * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents