Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ES 1 MEGYEI THNÍCS LHPJH XXXIII. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM Ára: 4,.10 forint 1989. Április 27., csütörtök NÉHÁNY^Mmimi SZEMÉLYES FELELŐSSÉG IS TERHEL Változások a magyar kormányban A miniszterelnök — a ko­rábban tett nyilatkozatainak megfelelően — levonta a kö­vetkeztetéseket az egyes mi­niszterek munkájában tapasz­talt következetlenségekből, s kezdeményezte az Elnöki Ta­nácsnál, hogy tegyen javasla­tot az Országgyűlésnek a Mi­nisztertanács személyi összeté­tele megváltoztatására. A kor­mányátalakítás indokairól, a miniszteri kinevezések eljá­rásjogi szabályainak módosu­lásáról, illetve az ebből kö­vetkező patthelyzetet feloldó miniszterelnöki elhatározás­ról nyilatkozott dr. Rajt Mik­lós államtitkár, a Miniszterta­nács Hivatalának elnöke. A Minisztertanács személyi összetételének megváltoztatá­sára több indok miatt kerül sor. Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben zavart oko­zó intézkedésekért néhány mi­nisztert személyes felelősség is terhel — mondta Raft Miklós. Ezt egyébként a miniszterel­nök az Elnöki Tanácshoz be­nyújtott előterjesztésében is megfogalmazta. Ugyanakkor a személycseréket az is indokol­ja, hogy a kormányzati mun­kában erősíteni szükséges a szakmai elemet. Ezt a törek­vést jelzi, hogy a megválasz­tásra javasolt személyek nagy szakmai tekintéllyel bírnak. Gyakorlatuk van a politikai közszereplésben, és bizton re­mélhető, hogy megfelelnek a plurális viszonyokból adódó sa­játos követelményeknek is. Vé­gezetül: kinevezésükkel egysé­gesebb, fiatalabb korösszetéte­lű és így munkabíróbb, na­gyobb kormányzati összhangot felmutatni képes miniszterta­nács á-Llhat össze. Mindezek alapján tett indítványt Németh Miklós az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács elnöke elő­terjesztésében kezdeményezte, hogy az Országgyűlés május 10-ei hatállyal mentse fel:Be- recz Frigyes ipari minisztert; dr. Czibere Tibor művelődési minisztert; dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; dr. Várkonyi Péter külügyminisz­tert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Egyidejűleg nevezze ki: dr. Békési László pénzügyminisz­ter-helyettest pénzügyminisz­terré; Clatz Ferencet, az MTA Történettudományi Intézete igazgatóját művelődési minisz­terré; Horn Gyula külügymi­nisztériuma államtitkárt kül­ügyminiszterré; Horváth Fe­renc ipari minisztériumi állam­titkárt ipari miniszterré; dr. Hütter Csabát, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövet­kezet elnökét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt, a Tervhi­vatal államtitkárát miniszter­ré. az Országos Tervhivatal el­nökévé. Az alkotmány egyik szaka­sza kimondja, hogy a Minisz­tertanács elnökét és az MT tag­jait az Országgyűlés az Elnöki Tanács javaslatára menti fel, illetve választja meg. Ezt az alkotmányi rendelkezést egé­szítik ki a házszabályok azzal, hogy kimondják: az Elnöki Ta­nács a maga javaslatát az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa közös kezdemé­nyezésének alapján terjeszti az Országgyűlés elé. Tehát a mi­niszterek megválasztása jelen­leg egy háromlépcsős eljárást kíván. Az első a kezdeménye­zés, a második a javaslattétel, a harmadik a döntés a felmen­tésről. illetve a megválasztás­ról. Most azonban egy lépcső­fok kiesett, mivel a HNF OT nem kívánt élni kezdeménye­zési jogával. Ugyanakkor sem­miféle tiltó rendelkezés nincs arra nézve, hogy a Miniszter- tanács elnöke a miniszterek kiválasztásakor ne tehessen in­dítványt. Ilyen tilalom egyéb­ként ellentmondana minden logikának és ésszerűségnek. Káderhatáskor helyett politikai befolyásolás A káderhatáskör gyakorlása nem felel meg a politizáló párt munkastílusának, éppen ezért annak jogszabályokkal bizto­sított érvényesítése sem indo­kolt. A Központi Bizottság elé kerülő javaslat értelmében en­nek a jogszabálynak az érvé­nyesítéséről a párt le kíván mondani — nyilatkozta Kim­mel Emil, az MSZMP szóvivő­helyettese az MTI-nek a kor­mányátalakítással kapcsolatos kérdésekre válaszolva. Kimmel Emil elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága április 19-ei ülésén foglalko­zott a párt káderhatásköré- nek módosításával. Erről az ülést követő szóvivői értekez­leten szakértői tájékoztatás hangzott el. Ott is szó esett arról — bár úgy tűnik, ak­kor nem kapott ez kellő fi­gyelmet —, hogy a Politikai Bizottság nem döntött, hanem egy javaslatot fogadott el, amelyet a Központi Bizott­ság soron következő ülése elé kíván terjeszteni. A javaslat szerint a párt kezdeményezi a vonatkozó jog­szabályok hatályon kívül he­lyezését. Ugyanakkor — s ez hozzátartozik e témakörhöz — a világ valamennyi kormány­zó pártjánál vagy hatalomra törő pártjánál gyakorlat, hogy a fontos vezetői funkció be­töltését politikai eszközökkel kívánja befolyásolni: jelöltek állításával, ajánlásával, a nyil­vánosság biztosításával. Az adott helyzetben, mikor még a régi szabályok hatályban vannak, de az új törekvések szellemisége is érvényre kell hogy jusson, nyilvánvaló: a Központi Bizottság az utób­biak szerint kíván eljárni. Grósz Károly Veszprémben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán Veszprém megyébe látogatott. A párt főtitkára ' délelőtt részt vett a megyei párt-vég- rehajtóbizo.tság ülésén, ame­lyen a mezőgazdasági üzemek helyzetét vitatták meg. Grósz Károly kijelentette, hogy májusban a Központi Bizottság összegzi az agrárté­zisek vitájának tapasztalatait és igyekszik megreformálni agrárpolitikai koncepcióját. A főtitkár a legizgalmasabb po­litikai kérdések egyikének ne­vezte az agrárpolitikát, mivel az nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai kérdés is. Hangoztatta azt is, hogy a következő választások eredmé­nyét a vidéki Magyarország álláspontja fogja eldönteni. Falun él a munkásosztály je­lentős hányada, amely magá­val hozza az üzemi élmény­anyagot, de el is viszi az üzembe a falu népének véle­ményét, hangulatát. Grósz Károly gazdasági kérdésekre áttérve arról szólt, hogy bár a magyar mezőgazdaság rend­kívül nagy utat tett meg, de a jelenlegi gazdasági konstruk­cióban kimerítette lehetősé­geit, ezért a tartalékok fel­szabadításához új közgazdasá­gi és szervezeti közeget kell teremteni. Nem csupán elha- táreeásra, hanem világos célra törekvésre van szükség, hiszen a magyar gazdaság nem mond­hat le a mezőgazdaság érté­kes eredményeiről. A mező- gazdaság eddig is példaértéket szolgáltatott, mert az iparnál jobban tudott alkalmazkodni a megváltozott körülmények­hez. Az ülés vitájában arról is szó volt, hogy a párt tegyen hitet a falu és a szövetkezeti mozgalom mellett. Ezzel kap­csolatban a főtitkár elmondot­ta, hogy az agrártézisek vi­tájában a tagság hangsúlyo­zottan megfogalmazta: olyan társadalmi és gazdasági prog­ramot kell kialakítani, amely mellé odaáll a falvak népe is. Május 6 án pártbizottségi ülés Reformok az MSZMP-ben A jövő héten, szombaton reggel 9 órakor ülést tart az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. A ta­nácskozás fő napirendi pontja a Reformok az MSZMP-ben címet viseli. A testület ülésén a té­mával kapcsolatban Hámori Csaba első titkár tart majd vitaindítót. Á pártbizottság tanácskozása most is nyitott lesz az érdeklődő megyei MSZMP-tagok számá­ra, akiknek előzetes bejelentkezését a megyei pb irodája levélben vagy személyesen, illetve tele­fonon (554-058) kéri. BELPOLITIKAI KRÓNIKA Meleg hangú levélben válaszolt az MSZMP budapesti re­formkörének a Baloldali Ifjúsági Társulás — budapesti KISZ, és kifejezi készségét az együttműködésre a demokratikus szo­cializmusért, a megújuló Magyarországért. ® Elvi állásfogla­lást hozott nyilvánosságra a Baloldali Alternatív Egyesülés egyeztető bizottsága a nemzetiség kérdéséről, leszögezve, an­nak megnyugtató rendezése történelmi távlatban az önkor­mányzati társadalomtól várható. © Ülést tartott tegnap a Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és megállapította: a szövetkezetpolitika megújításának alapkérdése az önállóság; fontos, hogy a hatalom a jogi és közgazdasági szabályozás esz­közeivel adjon szabadabb mozgásteret, s az állam csak közha­talmú jogosítványával tudjon beavatkozni az önkéntesen szer­veződő közösségek életébe, gazdálkodásába. ® A koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára bizottságot hozott létre a Mi­nisztertanács. A bizottság feladata azoknak a büntetőügyeknek a számbavétele, amelyekről feltételezhető, hogy koncepciós ele­meket tartalmaznak. Lehetősége van javaslattételre is a tör­vénysértés következményeinek kiküszöbölése céljából. ® Aa MSZMP budapesti reformkörének tagjaihoz felhívással for­dult a Duna Kör választmánya és kéri, hogy vitassák meg a bős—visegrádi—nagymarosi vízlépcsőredszer építésének polW tikai és társadalmi vonatkozásait. Rábírják-e Budaörsön a képviselőt a lemondásra? (TUDÓSÍTÁSUNK A 3. OLDALON) Magyar—spanyol tárgyalások Félix Rons Budapesten Félix Pons, a spanyol képvi­selőház elnöke és az általa ve­zetett parlamenti küldöttség szerdán vezető magyar politi­kusokkal folytatott tárgyaláso­kat Budapesten. Reggel Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke fogadta Félix Ponst. Ezt követően Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke fogadta a spanyol de­legációt. Ugyancsak délelőtt ültek tárgyalóasztalhoz Várko­nyi Péter külügyminiszterrel, majd koszorút helyeztek el a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén. Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszternél is látogatást tet­tek a spanyol parlamenti kép­viselők, ahol az új magyar al­kotmány előkészületeiről tájé­kozódtak. CELLADANl-TESZT A SZÁLLODÁKBAN Magyaroknak forintért Több éves előkészítő munka után tegnap sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal a Celladam Kisszövetkezet és a Pannónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat együttműködését. A szerződés érdemében olyan szállodai szolgáltatást alakíta­nak ki, melynek során a kül­földi érdeklődők is igénybe ve­hetik a Celladam-tesztet. A vizsgálat alkalmas arra, hogy megállapítsa, nem bo­rult-e fel a szervezet immun- rendszere. Az egyensúlyt szám­talan külső és belső tényező zavarhatja meg, amelyek rossz­indulatú daganatok kialakulá­sához vezethetnek. Ha pozi­tív eredményt mutat a teszt, nem minden esetben jelenti a rákos megbetegedést, hiszen egy vírusfertőzés is járhat ha­sonló tünetekkel. Az ismételt pozitív eredmény azonban ar­ra figyelmeztet, hogy a szerve­zet rákbetegségekkel szembeni ellenállóképessége meggyen­gült. Ilyenkor nem szabad egy­értelműen carcinomára gon­dolni, hiszen az esetek döntő többségében a rosszindulatú daganatos folyamat leállítható. Erre alkalmas a Cellavit ivó­kúra, s a közeljövőben gyógy­szertárakba kerülő Celladam- csepp. Hatásosságát a Cella- dam-teszt is bizonyítja. A Pannónia május elsejétől indítja be a Volga Szállóban a diagnosztikát, így az elfoglalt üzletemberek, turisták pár per­ces vizsgálat után, másnap ér­tesülhetnek szervezetük állapo­táról. A diagnózis ötven. az ivókúra száz dollárba kerül. Ám mielőtt azt hinnék az érdeklődők, hogy a Celladam előnyeiből csak a dollárral fi­zetők részesülnek, említsük meg: Budapesten a Dalszínház utcai központban már megkez­dődött a vizsgálat a magya­roknak is. Ennek ára három­száz forint. M ájus 6-án küldöttköz­gyűlést tart a Magyar Diáksport Szövetség. A küldöttek beszámolnak ed­digi munkájukról, felvá­zolják a folytatás módjait és lehetőségeit. Döntenek az MDSZ alapszabályának módosításáról és új veze­tőséget választanak. Lekö­szön az eddigi elnök, Czi- nege Lajos és Halasi Már­ton főtitkár is. Jelentős változások előtt áll tehát az MDSZ, s mindez azt sejteti, hogy a szövetség nem felelt meg maximálisan a létrehozá­sakor vele szemben tá­masztott követelmények­nek. Valójában miért is jött létre 1987. június 6-án 143 önálló jogi személyiségű diák-sportegyesület belépé­sével és 1598 diáksportkör csatlakozásával a Magyar Diáksport Szövetség? Az alapvető cél kettős: egy­részt a diákok versengésé­nek, testedzésének, moz­gásának új szervezeti ke­retek közötti összehango­lása a résztvevők valódi aktivitására. önszervező­désére építve. Nemes célok, nem vitás, csakhogy ezek valóra vál­tásához az ügyért tenni akaró diákokra és testne­velő tanárokra van szük­ség. S hiába nőtt az MDSZ-tagok száma, hiába alakult a nevelési-oktatási intézmények 61 százaléké­Mozgás - forma - változás ban diáksportszervezet, ha azok nem a fiatalok bel­ső igényéből, úgymond alulról szerveződve jöttek létre. A szövetség ma a diákok érdekében, de nél­külük dolgozik. Ennek oka több helyütt keresendő. A nevelési-oktatási intézmé­nyekben még mindig je­lentős azoknak a pedagó­gusoknak a száma, akik a diákok fizikai képzését nem tekintik a szellemivel azonos értékűnek. Másokra — a diáksportot irányító«: egy részére is — az a jel­lemző, hogy a korábbi be­idegződések és követeimé-’ nyék alapján kizárólag a versenysportban gondol­kodnak. Ahogy Nagy Lászlóné, a monori diáksportbizottság elnöke, a József Attila Gimnázium testnevelője fogalmazta, a gyerekek nagy része a rengeteg fog­lalkozás, szakkör és kü­lönóra mellett nem talál időt a mozgásra. A mai oktatási rendszer szellemi túlterhelést eredményez, melynek közvetlen követ­kezménye egy egészségte­len, torz időszerkezet ki­alakulása. A tizenéves es­te — napi penzumának végére érve — beesik az ágyba, ködös szemmel ta­pad a tv-képernyőre, de ugyanezt látja túlhajszolt, fáradt, gyakran ingerlé­keny szüleitől is. Ez az önkizsákmányoló életmód tehát az, amin a legsürgő­sebben változtatni kell. Az MDSZ kétéves tevé­kenysége mindemellett tartalmi fejlődést is ered­ményezett. Rendszereseb­bé vált a máshol nem sportoló tanulókkal való foglalkozás, számos új mozgásformát ismerhettek meg a gyerekek és neve­lőik egyaránt. A szakmai­lag vitatható értékű Toldi- kondi mellett számos sike­res akció született (Uni­versitas Kupa, Pályán ma­radni, Kapkodd a lábad stb.). Közülük a pálmát egyértelműen a minikosár­labda- mozgalom vitte el. Az MDSZ a Magyar Ko­sárlabda Szövetséggel min­taszerű együttműködést alakított ki. és így csak­nem 10 ezer általános is­kolás ismerkedhetett meg e sportág alapjaival. Hasonló kapcsolatokat kell keresniük a többi szakszövetséggel is, mert a sportágak népszerűsítésé­nek é-s az utánpótlás neve­lésének ez az egyik leg­járhatóbb útja. Ezt bizo­nyítja Nagykörös példája is. ahol az NB I-be való felkerülésért - küzdő férfi kosárlabda-együttes és a másodosztályú női csapat tagjai — a szakmai hozzá­értést ezzel garantálva — tartják a foglalkozásokat a gyerekeknek. A négy álta­lános iskola 11 csapattal indult a mozgalomban. Ha öt-hat tehetséget felfedez­nek, már nyertek a kőrös! kosarasok, de nyert az a több mint kétszáz gyerek is, akik így mozgási lehe­tőséghez jutottak. A játékos sportverse­nyek bekerülése a diák­olimpia számai közé. az alsó tagozat felé való nyi­tás, a komplex mozgásfor­mák fontosságát jelzik. Eb­ben a korban még megle­hetősen hálás feladat ki­használni a gyerekek ter­mészetes mozgásigényét. Jóval nehezebb viszont a középiskolások és a felső­fokú tanulmányaikat végző hallgatók összefogása. Pe­dig ők. már maguk is, a pedagógusok segítőjeként, részt vehetnének a verse­nyek szervezésében, lebo­nyolításában. a foglalko­zások megtartásában. Az MDSZ feladata lesz tehát, hogy a közeljövőben ki­építse sportági képzésünk rendszerét. Czüikség van egy felső­•-* oktatási országos diáksporttanácsra is, amely irányítja az ország különböző területeiről ér­kező, helyi tapasztalatok­kal. egyéni adottságokkal rendelkező egyetemisták és főiskolások sportéletét. Németh Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents