Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
8 1989. Április zz., szombat ^£Man Hegymászó hej ok és egyéb érdekességek (III.) A vízi turizmus útja is /, Háromrészes sorozatot írt lapunk számára az épülő Duna—Rajna—Maj- í na-csatornáról Czmarkó Gyula váci olvasónk, aki a Hungarocamion gépko- // csivezetőjeként többször is járt a helyszínen. Az alábbiakban ezt adjuk közre. A mesterséges vízi út megépülésével a Fekete-tenger és az Északi- tenger között a 6500 kilométeres távolság lerövidül 3500 kilométerre. A hegyen-völgyön közlekedő hajók maximált méretei: hosszuk 185 méter, szélességük 9,5 méter, víz feletti magasságuk mindössze 4 méter lehet, és merülésük sem lehet ennél több. A csatornán az 1350 tonnás Európa-hajók és a kétegysé- ges 3500 tonnás (egyes hírforrások szerint 4000 tonnás) tolóhajó-kötelékek is hajózhatnak majd. Ez a forgalom azt igényli, hogy a zsilipkamrák legalább 190 méter hosz- szúak és 12 méter szélesek legyenek. A kilenc országot közvetlenül érintő DRM-hajóút várhatóan évente 4—14 millió tonnányi árut bocsát át, ebből Magyarországra legalább egymillió tonnányi jut. A vízi szállítás a legkevésbé energiaigényes. Ma már a hajókirándulás sem olcsó szórakozás, de 1992 után bizonyára áldoz rá néhány honfitársunk komolyabb összeget is, hogy megtekinthesse ezt a 70 éven át épülő, nagyon szép, Európán átvezető hajóutat. A németek nagyon ügyeltek arra, hogy minden műtárgy környékét parkosítsák, esztétikussá tegyék. A csatorna mentén számos szabadidőközpontot létesítettek. A látványosságok és műemlékek közül csak a legfontosabbakra hívom fel a figyelmet, azokra, amelyeket egy kirándulás során meg lehet tekinteni a hajóról, vagy kevés gyaloglással. . Passau a Duna és az Inn találkozásánál fekszik. Festői város. Itáliai barokk terén áll a dóm. A 215 regiszteres és több mint 16 ezer sípos orgonája a legnagyobb a világon. Walhalla: Regensburg előtt 10 kilométerrel a Duna bal partján 358 lépcsőfok vezet fel a hófehér görög templomokra emlékeztető oszlop- csarnokhoz. A Panthenon másaként építette meg Leo von Kenze 1842- ben a Dicsőség templomát, ahol a német nemzet nagyságainak szobrait helyezték el. Gyönyörű kilátás nyílik fentről a Dunára. . Regensburg: hajóink végállomása. A középkorban épült a kőhíd. Ez a kapus ívhíd Németország legrégibb hídja. A román kortól a rokokóig terjedő pompás épületek mind épségben maradtak. Fürthben a Plazzo Vecchio mása és az 55 méter magas városháza a leglátványosabb. Erlangenben mindenekelőtt a várhegyen felállított csatornaemiék- művet és az őrgrófi kastélyt tekintsük meg. Bamberg már a Majna mellett fekszik. Három épület megérdemli az érdeklődést. A Régi udvartartás ma helytörténeti múzeum, reneszánsz és gótikus elemekből tevődik össze, valamint a 70 helyiséget tartalmazó új rezidencia, és végül a négytornyú császári dóm. Schweinfurtban a városháza 'érdemel említést. Érdekes a reneszánsz épület előrelépő főhomlonza- tán a zárt erkélytorony. Aschaffenburg majdani kirándulásunk végállomása. Johannisburg, a homokkőből épült reneszánsz Kastély, a Pompejanum, egy pompeji ház utánzata és a Schönbusch-park a legkeresettebb látványosság a városban. Fényképezőgépemmel a kezemben állok a műhely sarkában, a torokcsípő füstben. Férfiak mázsás tégelyben vörösen izzó bronzot Öntenek a formába — egy álom beteljesülését látom. Igen, Domonkos Béla szobrászművész terve valósult meg az érdi öntőmühely létrejöttével. Hosszú volt az út, a több hónapos várakozások, az elrontott szobrok érleltek meg benne, hogy tenni kéne valamit. Nem az anyagiak motiválták, hiszen mai világunkban, ebben az abszurd adórendszerben ez már nem cél. A saját öntésű szobrok, az önálló munka utáni vágy, a sok szobrász életét, alkotókedvét elvevő kudarc- élmények és a lehetőséget kereső szakemberek találtak egymásra. így hozták létre a Fém-Píast Szoborkészítő Gazdasági Munkaközösséget. Az öttagú csapat — az Öntők, a cizelláló — valamennyien avatott mesterei nehéz szakmájuknak. A szépérzék, c művészet iránti alázatos szolgálat — mind kelléke mesterségüknek. A szobrász agyagból, gipszből mintázott figuráját homokba ágyazzák és hosszú hetek munkájával öntőmagot készítenek belőle. A szobor avatásakor az ő nevük nem szerepei sehol, noha ök is hozzájárulnak a mű sikeréhez. Az öntés külön ceremónia. Kezdetét apró harang jelzi. Mindenki izgatott, hiszen még a legprecízebb munka is egy rossz mozdulattól vagy a műhelyen átfújó huzattá! kárba veszhet, tönkreteheti a már kész alkotást. • Már felfedezték őket, noha csak az elmúlt év végén kezdtek el dolgozni a Platánfa utcai üzemben, de jönnek a mű- vésztársck. Tudják, hogy itt szakavatott mesterek és egy kól- féga vigyázza bronzba öntött álmukat. Kép és szöveg: Hancsovszki János — .................................................................................■■■■.......... ■ ............. C zmarkó Gyula