Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

8 1989. Április zz., szombat ^£Man Hegymászó hej ok és egyéb érdekességek (III.) A vízi turizmus útja is /, Háromrészes sorozatot írt lapunk számára az épülő Duna—Rajna—Maj- í na-csatornáról Czmarkó Gyula váci olvasónk, aki a Hungarocamion gépko- // csivezetőjeként többször is járt a helyszínen. Az alábbiakban ezt adjuk közre. A mesterséges vízi út megépülé­sével a Fekete-tenger és az Északi- tenger között a 6500 kilométeres tá­volság lerövidül 3500 kilométerre. A hegyen-völgyön közlekedő hajók maximált méretei: hosszuk 185 mé­ter, szélességük 9,5 méter, víz fe­letti magasságuk mindössze 4 mé­ter lehet, és merülésük sem lehet ennél több. A csatornán az 1350 tonnás Európa-hajók és a kétegysé- ges 3500 tonnás (egyes hírforrások szerint 4000 tonnás) tolóhajó-kötelé­kek is hajózhatnak majd. Ez a forgalom azt igényli, hogy a zsi­lipkamrák legalább 190 méter hosz- szúak és 12 méter szélesek legyenek. A kilenc országot közvetlenül érin­tő DRM-hajóút várhatóan évente 4—14 millió tonnányi árut bocsát át, ebből Magyarországra legalább egy­millió tonnányi jut. A vízi szállítás a legkevésbé energiaigényes. Ma már a hajókirándulás sem ol­csó szórakozás, de 1992 után bizo­nyára áldoz rá néhány honfitár­sunk komolyabb összeget is, hogy megtekinthesse ezt a 70 éven át épülő, nagyon szép, Európán átve­zető hajóutat. A németek nagyon ügyeltek arra, hogy minden mű­tárgy környékét parkosítsák, esz­tétikussá tegyék. A csatorna mentén számos szabadidőközpontot létesítet­tek. A látványosságok és műemlékek közül csak a legfontosabbakra hí­vom fel a figyelmet, azokra, ame­lyeket egy kirándulás során meg le­het tekinteni a hajóról, vagy kevés gyaloglással. . Passau a Duna és az Inn találko­zásánál fekszik. Festői város. Itáliai barokk terén áll a dóm. A 215 re­giszteres és több mint 16 ezer sí­pos orgonája a legnagyobb a vilá­gon. Walhalla: Regensburg előtt 10 kilométerrel a Duna bal partján 358 lépcsőfok vezet fel a hófehér görög templomokra emlékeztető oszlop- csarnokhoz. A Panthenon másaként építette meg Leo von Kenze 1842- ben a Dicsőség templomát, ahol a német nemzet nagyságainak szob­rait helyezték el. Gyönyörű kilátás nyílik fentről a Dunára. . Regensburg: hajóink végállomása. A középkorban épült a kőhíd. Ez a kapus ívhíd Németország legrégibb hídja. A román kortól a rokokóig terjedő pompás épületek mind ép­ségben maradtak. Fürthben a Plazzo Vecchio mása és az 55 méter magas városháza a leglátványosabb. Erlangenben mindenekelőtt a vár­hegyen felállított csatornaemiék- művet és az őrgrófi kastélyt te­kintsük meg. Bamberg már a Majna mellett fekszik. Három épület megérdemli az érdeklődést. A Régi udvartartás ma helytörténeti múzeum, rene­szánsz és gótikus elemekből tevő­dik össze, valamint a 70 helyiséget tartalmazó új rezidencia, és végül a négytornyú császári dóm. Schweinfurtban a városháza 'ér­demel említést. Érdekes a rene­szánsz épület előrelépő főhomlonza- tán a zárt erkélytorony. Aschaffenburg majdani kirándu­lásunk végállomása. Johannisburg, a homokkőből épült reneszánsz Kas­tély, a Pompejanum, egy pompeji ház utánzata és a Schönbusch-park a legkeresettebb látványosság a vá­rosban. Fényképezőgépemmel a kezemben állok a műhely sar­kában, a torokcsípő füstben. Férfiak mázsás tégelyben vörö­sen izzó bronzot Öntenek a formába — egy álom beteljesülé­sét látom. Igen, Domonkos Béla szobrászművész terve valósult meg az érdi öntőmühely létrejöttével. Hosszú volt az út, a több hónapos várakozások, az elrontott szobrok érleltek meg ben­ne, hogy tenni kéne valamit. Nem az anyagiak motiválták, hiszen mai világunkban, ebben az abszurd adórendszerben ez már nem cél. A saját öntésű szobrok, az önálló munka utáni vágy, a sok szobrász életét, alkotókedvét elvevő kudarc- élmények és a lehetőséget kereső szakemberek találtak egy­másra. így hozták létre a Fém-Píast Szoborkészítő Gazdasági Munkaközösséget. Az öttagú csapat — az Öntők, a cizelláló — valamennyien avatott mesterei nehéz szakmájuknak. A szépérzék, c művé­szet iránti alázatos szolgálat — mind kelléke mesterségüknek. A szobrász agyagból, gipszből mintázott figuráját homokba ágyazzák és hosszú hetek munkájával öntőmagot készítenek belőle. A szobor avatásakor az ő nevük nem szerepei sehol, noha ök is hozzájárulnak a mű sikeréhez. Az öntés külön ceremónia. Kezdetét apró harang jelzi. Mindenki izgatott, hiszen még a legprecízebb munka is egy rossz mozdulattól vagy a műhelyen átfújó huzattá! kárba vesz­het, tönkreteheti a már kész alkotást. • Már felfedezték őket, noha csak az elmúlt év végén kezd­tek el dolgozni a Platánfa utcai üzemben, de jönnek a mű- vésztársck. Tudják, hogy itt szakavatott mesterek és egy kól- féga vigyázza bronzba öntött álmukat. Kép és szöveg: Hancsovszki János — .................................................................................■■■■.......... ■ ............. C zmarkó Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents