Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

1989. ÁPRILIS ZZ., SZOMBAT ^wiap 3 Válasz az MDF-nek A KISZ XII. kongresszusa szervezőbizottsága a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági szö­vetségének előkészítő bizottsá-. ga nyílt levelével kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette közzé. A 13. VIT-en való magyar részvételre az Országgyűlés 40 millió forintot hagyott jóvá. Ezt az összeget nem a KISZ ,,kapta”, hanem a márciusban megalakult magyar előkészítő bizottság, amelynek munkájá­ban 18 ifjúsági szervezet vesz részt. A bizottság legutóbbi ülésén arról döntött, hogy a 40 millió forintból csupán 24 mil­liót. kíván felhasználni. Java­solta, hogy a fennmaradó Ifi millió forintot a kormányzat ifjúságpolitikai célokra, pél­dául a most alakuló ifjúsági szervezetek támogatására for­dítsa. A tervek szerint a közel 150 fős magyar küldöttségben a KISZ több más szervezethez, például a Magyar Diáksport Szövetség­hez és a Magyarországi Egy­házak ökumenikus Tanácsához hasonlóan hét delegátus! hely- lyel rendelkezik majd. Túlzott számítás A csernobili atomerőművi baleset hazgi következményei­nek sugár-egészségügyi értéke­lésére kétnapos szemináriu­mot tartott az Országos Fré­déric Joliot Curie Sugárbioló­giai és Sugáregészségügyi Ku­tatóintézet a Tolna megyei Tengelicen. A tanácskozáson az intézet munkatársain kívül részt vettek a Köjál-hálózat sugár-egészségügyi osztályai­nak szakemberei is, így a há­rom évvel ezelőtt történt ka­tasztrófával kapcsolatos min­denfajta hazai mérés és vizs­gálat eredményeit összehason­líthatták, s napjainkra és a jö­vőre egyaránt érvényes követ­keztetéseket tudtak levonni a lakosság számára. —A szeminárium zárónapján, pénteken Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet fő­igazgató főorvosa a tanácsko­zás eredményeiről, illetve az elmúlt három év legfontosabb tapasztalatairól számolt be. El­mondta, közvetlenül a cserno­bili baleset > utáni időszakban a magyar lakosság sugárterhe­lése országos átlagban kisebb volt, mint amit akkor hivata­losan közöltek. HÁMORI CSABA NYILATKOZATA Nh§€3 recepf Kevés megrendelő — sok nem fizető Ha a madárka magára marad A nagy rinocérosz és a kis madárka esete mindig meg­hat, ha olvasom a nagy Brehmben. A tülökorrú behemót bőrében élő parazitái által nyújt biztos megélhetést a ma­dárnak, a madár pedig az orrszarvúnak, mivel tisztán tart­ja vendéglátóját a trópusi férgektől. A természet rendje azonban felborulóban van, ha nem is Afrikában, hanem Magyarországon. Képzeljük el, hogy a mi gazdaságunk ri- nocéroszai költségesnek találják a kis madár jelenlétét, s takarékossági okokból saját orrszarvukkal próbálják eltá­volítani bőrükből a kullancsokat. A kisvállalatok, kisvállalko­zások — egyáltalán, a kicsik — nem röpködhetnek ma az örömtől a nagyvállalatok kö­rül. inkább szárnyaszegetten pihegnek. Azok, akik eddig biztos beszállítóik, partnereiK lehettek a gyáróriásoknak, más kenyér után kénytelenek nézni Ugyanis nagyüzemeink, ha valamivel •takarékoskodni kívánnak, azt kezdik először leépíteni, ami a kiadás rovat­ban szerepel. Például, ha ed­dig havonta harmincezerért vásároltak csavart a kisvál­lalkozótól. darabját két forin­tért. ma gyakori, hogy erre kár pénzt kiadni jelszóval in­kább felépítenek egv üzem­csarnokot — milliókért —, gyártani kezdik a csavart, da­rabját — akad rá példa! — akár több száz forintos költ­séggel is. Vannak persze olyan kisebb gazdasági egységek, melyek kapcsolata továbbra is hagyo­mányos óriási barátokéval, de hogy szerencsésebbek volná­nak vándorbotos társaikénál, aligha hihető. A rinocérosz. lábaként fenyeget fölöttük a megrendelő vállalat fizetés­tesz a textilóriásoknak olyan, mesterségesen olcsó árajánla­tot a csomagolásra, mely nem hogy nyereséget nem tartal­maz, de még a felmerülő költségeiket sem fedezné. E kétségbeesett lépésekre azért szánják magukat ma oly so­kan, hogy egyáltalán megren­deléshez jussanak. Nehéz dol­ga van hát a mi csomagoló vállalatunknak, s hogy to­vábbra is ők végezhetik a munkát, stratégiájuknak kö­szönhető. Ők ugyanis ponto­sak, megbízhatóak. A csoma­goláson kívül vállalják az áruk szállítását, az ehhez kapcsolódó ügyintézést, a vá­molást. Jó hírükre jól vigyáz­nak. Egy lábon azonban aligha tudna megállni a kisvállalat, ezért foglalkoznak még az ét­kezési szalalkáli kiszerelésé­vel, légrugókat gyártanak a Taurusnak, műgyantát a Tungsramnak — hogy csak a főbb lábakat említsük. Itt már komolyabb gondokkal kell megküzdeniük: pénzben) kintlevőségük — a partner fizetésképtelensége miatt — éves árbevételük tíz-húsz szá­zaléka. Folyamatosan kell ke­resniük az újabb és újabb üzleti lehetőségeket — erre a célra nyugdíjas kereskedőket alkalmaznak —, az igazi meg­oldásnak azonban azt tarta­nák, ha hazánkban profi szer­vezetek, vállalkozók biztosí­tanák a kereslet és a kínálat összehangolását. T. B. E. A HÉT HÍRE GYÜMÖLCSÖZŐ © Képviselők parlamenti csoportot alakítottak a gyermek- és ifjúsági érdekek képviseletére. © A Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa közjogi bizottsága megtárgyalta a népszavazásról szóló törvényjavaslatot. © Az Iparpolitikai Tanács megrendezte az átfogó ipar- politikai stratégia vitáját. © A Fogyasztók Országos Tanácsának elnöksége o minőség-ellenőrzés helyzetét tekintette át. © Székesfehérvárott Korszerű gépek, korszerű technológiák címmel rendeztek országos ta­nácskozást. © A hét híre az is, hogy megalakult a Ma­gyar Gyümölcstermelők Országos Szövetsége. rengeteg munka fejében, s a költségek sem kicsinyek. Az előbbiekben már ott rej­lik azoknak az okoknak egy része, amelyek a kedvezőtlen irányú mozgáshoz vezettek. Ha követnők a sajtóban ma diva­tos módszereket, akkor most azt írnánk: eltűnt ötezer hek­tár gyümölcsös a megyében. S valóban eltűnt. Bő egy évti­zed alatt sajnos, ennyivel csökkent a termőterület! Ami érzékelteti, hogy bajok vannak az érdekeltséggel, következmé­nyeként a termelési* kedvvel, s a bajoknak a forrása még mindig nem rekesztődött el. Amit az mutat, hogy évtizedek óta nem volt olyan csekély a megyében az új telepítéseknek az aránya a teljes gyümölcsös­területen belül, mint napjaink­ban. A megye termelőszövet­kezeteiben például egy hektár­nyi sincsen termőre még nem fordult körtefákból, a termő- terület két-három százaléka Csupán az utánpótlás olyan ízes falatokból, mint az őszi­barack, a kajszi, az alma. Va­lamivel jobb a helyzet a meggynél, a cseresznyénél, ám érzékelhető: a nagyüzemek fo­kozatosan kivonulnak a gyü­mölcstermelés legtöbb terüle­téről; talán majd most a szö­vetségbe tömörülés segít vala­mit a jelenlegi sanyarú hely­zeten. Ma ugyanis a teljes gyü­mölcstermelésnek már csak a 40—42 százalékát adják a nagyüzemek. SajílOS, az emelkedő árak, a ház körüli saját termelés visz- szaszorulása oda vezetett, hogy csökkent a családok gyümölcs­fogyasztása a megyében, s ami aggasztó: a gyerekek is keve­set esznek ..! Az ország gyü­mölcstermő területének a 12— 13 százaléka található a me­gyében, s ennél is jelentősebb a részesedés, ha ezen belül a zártkertek, a szórványgyümöl­csösök részesedését nézzük. A baj az, hogy ez utóbbiaknak a biológiai állaDotáról és érté­kéről nincsenek megbízható ismeretek, azaz nem tudni, ott mi van, mi készül. Az utolsó előtti nillanatban jött létre a szövetség? Lehet. De hogy lét­rejött, az jó. önmagában azonban még nem oldott meg semmit; lehetőséget teremtett a reménykedésre.- Mészáros Ottó Divat manapság valamit — szövetséget, kört, egyesületet, pártot, hálózatot, klubot, fóru­mot — létrehozni. A divat gyökerei részben a valóságos szükségletek, részben a ha más is, akkor mi is utánzási inge­rek talajába kapaszkodnak. Az egyik hasznos, a másik sem káros. Majd eldönti az idő, mi marad fenn, s mi tűnik el. Valóságos szükséglet hívta életre a gyümölcstermesztők összefogását. Igaz, némileg ha- mari módon, egyszerre bokor- nyi hasonló lesz. A gyümölcs- termelők mellett ugyanis rö­videsen megkezdheti munkáját a Magyar Szőlő- és Borterme­lők, Szövetsége, folynak az előkészületek a Dísznövényter­mesztők Országos Szövetsége, valamint a , Zöldségtermesztők Országos Szövetsége megalakí­tására is. Korántsem kicsinyéivé a szövetségeknek a jelentőségét — hiszen éppen az előbb írtuk le: valóságos szükséglet hívta életre a gyümölcstermelőknek ezt az új összefogását —, azt kell megállapítanunk, hogy et­től még nem lesz több áru. Sem gyümölcs, sem szőlő, zöld­ség, dísznövény... Akkor azonban több áru lehet, ha ezek a szövetségek a szó ne­mes és szoros értelmében vál­lalják az érdekképviselet és ér­dekegyeztetés bonyolult fel­adatait. A kettőt együtt! Mert nagy baj lenne, ha csupán az érdekképviseletre helyeződne a hangsúly, azaz arra: minden áron eladható legyen az, ami megtermett. A megyében, a legutóbbi évek átlagát tekint­ve, félmilliárd forint értéket képvisel az a gyümölcs, ame­lyet áruként a felvásárló ke­reskedelemnek adtak át a ter­melők. Amiben tehát nincsen benne sem a saját fogyasztás mennyisége, sem az az áru, amelyet maguk vittek piacra a kis- vagy nagytermelők. A gyümölcs hasznossága a névben is ott van, hiszen gyü­mölcs: élvezhető, elfogyasztha­tó. A termést hozó fák, ültet­vények mint amilyen a málna, a ribizke — beérik olyan talajjal is, amilyenen más nem nagyon teremne meg. Kis helyet foglalnak el, ugyan­akkor termésük értéke nagy, azaz a földhasznosításnak az intenzív útját adják. Igaz, képtelensége, amely — ha akár csak egy pillanatra is —, a milliárdokkal gazdálko­dónak szinte észrevétlen, egy kisszövetkezet, szakcsoport számára tragikus lehet; a ri- nocérosz rátaposna madárka barátja lábára. Hogyan élhetne együtt mai gazdaságunkban továbbra is nagy és kicsi? Az igazi meg­oldás kidolgozása közgazdá­szokra jogászokra, gazdasági alkotmányozókra várna, de a jelenlegi körülmények között példát vehetünk a Pest Me­gyei Szolgáltató és Csomago­ló Vállalatról. E hosszú nevű, fóti. százhalombattai és sza- dai üzemekkel rendelkező kis­vállalat tevékenységei jórészt nagyvállalatokhoz kötődnek. Legfőbb munkájuk a külön­böző textilholmik, kartapox. öltönyök, szövetbálák export­csomagolása. főként a Hun- garotexhez és a Konstmex- hez fűződik. E két „nagy’ biztos lábakon áll, a Pest me­gvet csomagolóknak nem is kell tartaniuk a fizetésképte­lenségüktől — sokkal inkább a konkurenciától. Egyre több kisvállalkozás leges szervezetté. Szorgalmaz­ta az értelmiségiek számának növelését a tagság körében. Az érdekfeltárás és annak érvé­nyesítése egyre felkészültebb tagokat igényel. Az ideig-óráig ingatag bizalomra nem lehet építeni. Az elnöki megnyitót köve­tően a KIOSZ új alap-, válasz­tási, valamint fegyelmi eljárá­si szabályzatának tervezeteivel kapcsolatos kérdéseket vitat­ták meg. Ezekhez fűzött szó­beli kiegészítést Fischer Pál. a KIOSZ általános elnökhelyet­tese. valamint Molnár György, elnökhelyettes. Elhangzott, hogy a szervezet nyitott kíván lenni az egyéni és társas vál­lalkozás minden fajtájára. Meg kell szüntetni az érdektelen, tartalmukat vesztett értekez­leteket, az év végi úgynevezett záróüléseket, a különböző pá­lyázati rendszereket és munka- versenyakciókat. Volt már olyan országos elnökségi ülés, amelynek jegyzőkönyve 160(!) gépelt oldalt tett ki! A több mint 20 felszólaló között mondta el a véleményét Koch Vilmos, pilisvörösvári kőfaragó, aki elpanaszolta, hogy több olyan iparostársat is ismer, aki kénytelen szociá­lis segélyt kérni ahhoz, hogy családját eltartsa. Átadás előtt áll székházuk, amelynek •költ­ségeihez még a kevés pénzű idős nyugdíjas szaktársak is szívvel, lelkesedéssel hozzájá­rulnak. A felszólalók közül sokan kérdezték, miért olyan sürgős a KIOSZ küldöttgyűlésének május 30-án esedékes megtar­tása. Egynémelyikük kemény szavakat használva mondta, tudja, hogy azt az új elnök megválasztása teszi sürgetővé, de elsődlegesnek mégis a szer­vezet tagjainak gazdasági és pénzügyi érdekeit kellene te­kintetni, s őszre halasztani a küldöttgyűlés megtartását. Gy. L. » Sokszínű, erős, baloldali ifjúsági tömegmozgalmat (Folytatás az l. oldalról.) kormányszervet. Az ifjúsági törvénnyel összefüggésben — mellyel két hét múlva foglal­kozik majd az Országgyűlés — javasolta, írják meg vélemé­nyüket levélben a képviselők­nek. Nézete szerint a törvény változtatásra szorul, ám a KISZ nem saját jogaihoz ra­gaszkodik, hanem az ifjúság jogaihoz. Végezetül a KISZ KB első titkára megjelölte az ifjúsági szövetség megújulásának főbb irányait. Javasolta a KISZ ne­vének megváltoztatását, hoz­zátéve, vállalni kell múltjának értékeit. Az MSZMP-hez fűző­dő viszonyról elmondta: e párttal politikai szövetségre törekszik a szervezet, ám ez nem jelenti azt, hogy minden párttaggal és minden áramlat­tal vállalják az együttműkö­dést. Nagy Imre előadói beszédét számos hozzászólás követte. Közben útra kelt a teremben KISZ-szervezetek Pest Megyei Szövetségének küldöttcsoport­ja által a többi küldötthöz címzett levél. Ebben az aláírók beszámolnak arról, hogy ta­pasztalataik több mint elkese- rítőek a jelölt előkészítő bizott­ság tevékenységéről, mert az ország legnagyobb lélekszámú megyéjét felkereső egyetlen JEB-tag negyedórát (!) szánt a széles körű véleménykuta­tásra. Érthetetlennek tartják, hogy a KISZ, mint a többes jelölés valamikori kezdemé­nyezője, egyetlen elnökre, a jelenlegi első titkárra tesz csu­pán javaslatot megújuló kong­resszusán, s hogy az e funk­cióra jelölt néhány személy el­fogadhatatlan érvekkel lépett vissza. Ezért követelik, hogy a bizottság végezzen a tanácsko­zás ideje alatt aktív és a reális igényeket felmérő munkát, s felszólítják a küldötteket, él­jenek a helyszíni jelölés jogá­val. A kongresszus ma meghall­gatja a Pest megyeiek által bí­rált jelölőbizottság tájékozta­tóját, majd vitával folytatja munkáját. kács György is megfogalmaz­ta, nem az ellenség legyőzése, hanem az igazság megtalálása. A kommunisták mozgalma te­hát terhes örökséget hordoz. Ám a mai fiatalok vágynak a közösségre, az igazságos társa­dalomra, ahol megvalósul az esélyegyenlőség, akkor is, ha tudják, egyelőre hosszú távon is csak az esélyegyenlőtlensé­gek csökkentéséről beszélhe­tünk. A kommunizmus távol van tőlünk, olyan formáció, amely ma a hozzá vezető út ismeretének hiánya miatt utó­pisztikus. Maga a kommunista mozgalom viszont reális tö­megbázissal bírhat a fiatalok között is. — Milyen jövőt jósol a KISZ-nek, illetve utódszerve­zetének a megyében, tekintet­tel arra, hogy itteni taglétszá­ma rövid idő alatt negyven százalékkal csökkent? — Jóslásokba nem bocsátko­zom, a létszámcsökkenés pedig önmagában nem információ­értékű adat. A döntő az, hogy kik a szervezet tagjai — úgy látom, most olyan emberek, akik tudatosan vállalják hova­tartozásukat. Az újjáalakuló ifjúsági szövetségről majd tet- 'tei, magatartása alapján mond­hatunk ítéletet. — Hogyan látja: abba az irányba halad a KISZ, amerre még az ön vezetésével elin­dult? — Pontosan azt folytatják, amit én elkezdtem. Ügy gon­doltam, a KISZ majd bátrabb lesz, szövetségi felépítésű lesz, és működését sok vita fogja jellemezni. Nem voltam biztos benne, hogy minden megvaló­sul, de megtörtént. — A kongresszust előkészítő megyei küldöttgyűlések egyik vitatott pontja volt a szerve­zetnek az MSZMP-vel való vi­szonya. Milyen kapcsolatra törekszik az MSZMP Pest Megyei Bizottsága a KISZ- szel? — A megyei pártbizottság­nak sokkal több érdeke fűző­dik ahhoz, hogy legyenek az általa képviselt baloldaliságot vállaló fiatalok, semmint hogy recepteket fogalmazzon meg az ifjúsági szövetség számára. A pártban sokféle gyakorlat valósult meg a KISZ-szel kap­csolatban, jelen volt a gyám­kodás is. Mostanában jellem­ző a várakozó magatartás, de ez utóbbi ma már kevés. Mi partneri kapcsolatra törek­szünk, s ha az ifjúsági szö­vetség vállal minket, mi is vállaljuk őket. Szövetségesnek tekintjük tagjait, akiket nem legyőzni akarunk, hanem akik­kel együtt kívánunk működni. Mörk Leonóra A Budapest Sportcsarnok meglehetősen kényelmetlen széksoraiban számos párt- és állami vezető között helyet foglalt Hámori Csaba is, az MSZMP PB tagja, Pest Megyei Bizottságának első titkára. Kérdéseinkre úgy is mint a KISZ előző első titkára vála­szolt. — Bármire is változtassa ne­vét a jövőben az ifjúsági szö­vetség, baloldali beállítottsága mindenképpen megmarad. Ma, amikor sorra derül fény a mindenkori kommunista párt egyes tagjai által elkövetett visszaélésekre, nincs-e nehéz helyzetben az a fiatal, aki ezt a politikai irányvonalat kíván­ja követni? — A kommunisták nagyon sokféleképpen írták be nevü­ket a történelembe. Múltjuk­hoz hozzátartozik az a messia- nisztikus türelmetlenség is, ■ amely a negyvenes évek vé­gén, az ötvenes évek elején jellemezte őket, s amelynek nyomai mindmáig fellelhetők. Ezeket a hibákat napjaink­ban az alternatív szervezetek tagjai látszanak megismételni, jártam olyan ellenzéki gyűlé­seken, ahol a részvevők min­den másféleség radikális felszá­molását követelték. Pedig az igazi vita célja, ahogyan Lu­Szervezeti megújulás előtt a KIOSZ Ingatag bizalomra nem építhetnek A Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége teg­nap tartotta meg azt a tanács­kozását, amelyen az alap- és középszervezeti tisztségvise­lők, a kisiparos elnökök és titkárok vettek részt. Molnár József, a KIOSZ elnöke az ösz- szejövetelt azzal indokolta, hogy a jelen politikai, társadal­mi és gazdasági viszonyai kö­zött szükségszerű a szervezeti megújulás. Annál is inkább, mert a kisiparosokat is mesz- szemenően sújtják a gomba módon elszaporodott közgaz­dasági és pénzügyi szabályo­zók. A korszerűsítés, említette, kettős feladatot igényel: egy­részt sutba kell dobni az ed- ílig használt és követett gaz­dálkodási és irányítási mód­szereket. másrészt leküzdeni azt a bizalmi válságot, amely az iparosok körében is egyre erőteljesebben jelen van. Vál­jon, mondta, a KIOSZ a jövő­ben a tagságot szolgáló elsőd-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents