Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

\A.f , <IA JPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM Ára: 4,!I0 forint 1989. ÁPRILIS Í0., CSÜTÖRTÖK Grósz Karoly fogadta Florian Siwickit Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán fogadta Florian Siwicki hadseregtábornokot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztár­saság nemzetvédelmi miniszte­rét. Florian Siwicki szerdán ma­gyarországi programja során látogatást tett a fóti termelő- szövetkezetben is, majd eluta­zott hazánkból. A népszavazásról A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága mellett mű­ködő közjogi munkabizottság tegnap a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot vitatta meg. Rövid úton — a kérdések nyo­mán — egyértelművé vált, hogy Pest megyében a helyi népszavazás adta lehetőségek kiemelt jelentőséggel bírnak. ÜLÉST TARTOTT Al MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA Új választási koncepció kidolgozására van szükség A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága április I9-én, szerdán ülést tartott. A testület tanulmá­nyozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával fog­lalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a választási rendszer módosítá­sára kialakított 1988-as elkép­zelések nem állták ki a tár­sadalmi vita próbáját, elsősor­ban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés kö­rülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi poli­tikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igény­li, amely figyelembe veszi a választásokban érintett pár­tok és társadalmi szervezetek álláspontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezésre törekszik. A testület szüksé­gesnek tartotta e kérdéskör­ben a Központi Bizottság ál­lásfoglalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezé­sét, hogy az új választójogi Évi 20—25 ezer kisfogyusiiású kotsit kaphatunk A Pemű külföldi sikere Nagy jelentőségű tárgyalás- sorozatra került sor az elmúlt napokban az ITT amerikai . konszern egyik vállalatának, a TEVÉS-nek a további magyar- országi kapcsolatbővítéséről, illetve a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat nyugati szállításai megsokszorozásá­nak lehetőségeiről. — A TÉVÉS a legnagyobb nyugati autógyárak műanyag­alkatrész-szállítója, rajtuk ke­resztül exportál a Pemü a Volkswagen gyárnak a Gol­fokhoz és a Jettákhoz alkatré­szeket — mondta Benkő Lász­ló, a Pemü kereskedelmi igaz­gatója. — A TÉVÉS részéről most megnyilvánult minden eddigit messze meghaladó ér­deklődés a Pemü kiváló mi­nőségű kiszállításainak ered­ménye. Célunk, hogy ezen a kapcsolatrendszeren keresztül szondázzuk a műanyagipar­ban érvényesülő fejlődési ten­denciákat, a számunkra adódó további piaclehetőségeket. A tárgyalásokon örömmel ta­pasztaltuk, hogy alapelveink azonosak, továbbá partnereink is látnak lehetőséget a dina­mikus szállításnövelésre. Az érdeklődés komolysá­gát bizonyítja, hogy a tárgya­lásokon részt vett az ITT el­nökhelyettese, dr. Hubertus von Grünberg —, aki egysze- mélyben a TÉVES összes gyá­rának elnök vezérigazgatója —, valamint a TÉVÉS mű- anyagipari gyárainak vezér- igazgatója, dr. Wendel Schin­dele is. A Pemü részéről Hor­váth Ferenc vezérigazgató és Benkő László tárgyalt. — A TÉVÉS cég gazdasági súlyának jellemzéséül elég egy adat: ők szállítják a nyugati autóipar — beleértve az ame­rikai és a japán gépkocsigyár­tást is — ABS blokkolásgát'ó fékrendszereinek több mint 50 százalékát — folytatta Benkő László. — Ebből a hatalmas volumenből következik, hogy amennyiben a magyar ipar meg tudja ragadni a lehetősé­get, s oljmn megbízható part­nerekkel bővül a kör. mint ez- idáig volt a Pemü, úgy a ha­zai autópiacon alapvető javu­lás következhetne be. Dr. von Grünberg úr ugyanis kifejtet­te: ha a magyar ipar határidő­re, megfelelő minőségű mű­anyag alkatrészt tud biztosí­tani, úgy ellentételként évente akár 20-25 ezer kisfogyasztású személygépkocsi behozatalát is vállalják. A TÉVÉS valóban komolyan gondolja a kapcsolatbővítést. Ezért került sor a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárral való megbeszélésekre, amelyek eredményeként rövidesen sor kerülhet a szerződéskötések­re. A Pemü vezetői egyidejű­leg ajánlásokat tettek a ven­dégeknek az ELZETT és a Diósgyőri Gépgyár bevonására is. Dr. Hubertus von Grünberg és dr. Wendel Schindele ura­kat fogadta dr. Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Sós Gyula, a magyar gépjármű­programért felelős ipari mi­niszterhelyettes is. Jocha Károly törvény tervezete — a szüksé­ges politikai konzultációk után — még július elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. A Politikai Bizottság előter­jesztést hallgatott meg az egy-, illetőleg kétkamarás Or­szággyűlés működéséről. Ta­nulmányozta azokat a nézete­ket, amelyek a jelenlegi egy­kamarás szervezeti felépítés­sel szemben a kétkamarás Or­szággyűlés előnyeit hangsú­lyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségé­vel az államrendszerbe. Egyet­értett azzal, hogy a köztársa­sági elnöki intézmény az elő­készítés alatt álló új alkot­mány lényeges alapintézmé­nye, az államhatalom megosz­tott és kiegyensúlyozott gya­korlásának egyik legfontosabb biztosítéka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káder- hatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatók­nak ezzel értelemszerűen nem lesz kötelező a hatáskörileg illetékes pártszerv véleményé­nek előzetes kikérése. A Poli­tikai Bizottság javasolja annak (Folytatás a 3. oldalon.) A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről és az MSZMP KB agrárpolitikai koncepciótervezetéről tárgyalt tegnap a HNF Országos Elnökségének szövetkezeti és agrárpolitikai bizottsága. • A Magyar Néppárt agrárpolitikai programja a mezőgazdaságot tekinti annak a népgazdasági ágazatnak, amely elsőként tud számottevően hozzájárulni a gazdasági válság felszámolásához. 9 Az új kereskedelmi törvény alap­elveiről, a Kereskedelmi Minisztérium átszervezéséről, vala­mint a piaci verseny szerepéről tárgyalt tegnap az Ország- gyűlés kereskedelmi bizottsága. 9 Több társadalmi szerve­zet és kilenc országgyűlési képviselő fordult felhívással a kor­mányhoz a lakásvagyon védelmében. ® Nyílt levélben bí­rálja a Baloldali Ifjúsági Társulás és a KISZ Budapesti Bi­zottsága a lakáspolitika reformját. ® A váci Forte pártbi­zottságának hármas alapszervezete nyílt levéllel fordult a kormányhoz. ® Az MSZMP budapesti reformkörének nyilat­kozata a KEB határozatáról. • Ülést tartottak az ellenzéki szervezetek. A KEB-határozat ellen. Az MSZMP budapesti reformkö­re, annak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot, hogy öi'ömmel üdvözli ismét az MSZMP tagjai sorában Biha­ri Mihályt, Bíró Zoltánt, Ki­rály Zoltánt és Lengyel Lász­lót. Sajnálattal, de megértéssel veszik tudomásul, ha az em­lítettek bármelyike úgy dönt: közéleti tevékenységét a to­vábbiakban nem az MSZMP tagjaként kívánja kifejteni. Ugyanakkor tiltakoznak a KEB-határozat módja és an­nak sajtóban megjelent indok­lása ellen. Elvárják a kormánytól, a váci Forte gyár pártbizottsá­gának 3-as alapszervezete a kormányhoz küldött nyílt le­velében többek között azt fo­galmazta meg, hogy a felelőt­len kapkodás nemzetközi szin­ten is rombolja hitelünket, te­kintélyünket. Leszögezik, hogy a vezetés ilyen viselkedésére semmilyen magyarázatot nem lehet elfogadni. A magyar nép bebizonyította, hogy higgad­tan, egységesen kész arra, hogy az országot felemelje, a fejlődés útján előrevigye. A kormánytól tehát elvárjuk, hogy ezt a tenniakarást min­denki megelégedésére aknázza ki. Kerekasztal. Az ellenzéki kerekasztal szerdán ülést tar­tóit Budapesten. A Bajcsy- Zsilimszky Endre Baráti Tár­saság, a Fidesz, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt, az MDF, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt és a Sza­bad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szak- szervezetek Demokratikus Li­gája képviselői megbeszélésen megállapodtak az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokra vo­natkozó konkrét javaslatról. A munkahelyeken nap­jainkban sem szünetel a po­litikai kérdések iránt érdek­lődők tájékoztatása, oktatása. Az elmúlt egy év óta, a meg­változott körülmények még több áldozatkészséget követel­tek meg a marxizmus—lenl- nizmus eszméinek terjesztői­től. A Lenin születésének év­fordulóján immár hagyomá­nyos megemlékezés keretében tegnap a propagandisták mun­káját ismerték el Budapesten, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága Amerikai úti oktatási központjában. Ebből az alka­lomból Matók Lajos, az isko­la igazgatóhelyettese köszön­tötte dr. Bayer József kandi­dátust, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézet osz­tályvezetőjét, aki egy nemrég még tabunak számító témáról tartott előadást, Pluralizmus a szocializmusban címmel. A legjobban dolgozó pro­pagandistáknak dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titká­ra adott át kitüntetéseket. A művelődési miniszter által adományozott Kiváló Mun­káért kitüntetést kapta Kát- kies Ottó, a Pestvidéki Gép­gyár szakoktatási felelőse, Szocialista Kultúráért kitün­tetést vehetett át Kocsondi Antalné, a Pest Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet vezető tanára, Vincze János, a Közgép 2. sz. gyáregysége igaz­gatója. A megyei pártbizottság oklevelét és könyvjutalmát huszonhatan kapták. Haness László, a szakszervezetek me­gyei tanácsának titkára tizen­hét szakszervezeti propagan­distának adott át emléklapot. K. T. I. Budaörsön a lakótelepen most is nagy a sürgés-forgás. Noha újabb lakóház most nem épül, de azért bőven akad itt mun­ka. Betonozzák a parkolót, és épül az új csatorna is, amely már más irányba, az új szennyvíztisztítóhoz fog vezetni. Ké­pünkön, amely tegnap készült, a kivitelező a Közmű- és Mély­építő Vállalat markológépe a Napsugár sétány aszfaltját sze­di fel, ez alatt vezetik át majd a gravitációs csatornát Hancsovszki János felvétele A megyében az országos átlagnál valamivel kedvezőbb a száz ak­tív keresőre jutó eltartot­taknak és inaktív keresők­nek a száma. Mint műszer mutatója, úgy jelzi ez a me­gye népességének viszony­lag kedvező korösszetételét, azt tehát, hogy sok a fia­tal és a középkorú lakos, közülük is a kereső foglal­kozást folytató. Ami ma­napság már nem is annyi­ra természetes! Hiszen or­szágosan növekszik a mun­kanélkülieknek a száma, de szerencsére, a megye ilyen tekintetben a lista végén áll; itt a legkevesebb a munkanélküli-segélyt kérő és kapó. Az országosnál valamivel kedvezőbb mutatószám azonban sokkal rosszabb, mint — Dániáé. A meghök­kentő párhuzam nem is annyira meghökkentő, amennyire első olvasásra vélnénk. Csak éppen az elején kell kezdeni a törté­netet. A panasszal átitatott ténymegállapítás testületi ülésen hangzott el Albertir- sán, tudatván: a több. mint 11 ezer lelket számláló te­lepülésen immár esztendők óta jóval több a halálozás, mint a születés. Ami biztos jele annak, hogy kevés a fiatal a nagyközségben, s ha kevés kicsi születik, ak­kor majd két, két és fél évtized elteltével még ke­vesebb lesz a burokból ki­pattanó élet. S ha még ke­vesebb, akkor mi lesz az egyre több eltartottal?! ELTOLÓDOTT Talán csak a hírlapíró fü­lének hangzott falsul a ki­fejezés, más ugyanis nem kapta fel a fejét, nem szisz- szent fel. Ezzel az eltartot­tal ugyanis vigyázni kell! Nem a véletlen teremtmé­nye a bevezetésben emlí­tett, hivatalosan száraz, de pontos fogalom: a száz ak­tív keresőre jutó eltartot­taknak és inaktív keresők­nek a száma. Eltartott: a gyermek, a háztartásbeli slb., de nem eltartott, ha­nem inaktív kereső a nyug­díjas. ö ugyanis élete fo­lyamán kamatostól megke­reste annak a fedezetét, amit nyugellátásként kap. Hogyan kerül azonban ide Dánia? Ügy, hogy a vetí­tettképes előadáson, amely a testületi ülést követte, a Dániában járt házaspár az­zal kommentálta a diákat, hogy nézzétek csak meg, délelőtt tíz meg tizenegy óra van, s alig láttok egy-két embert az utcán. Mert ott dolgoznak! Ott mindenki dolgozik! S ez a mindenki ismét falsul hangzott, a ta­lán túlérzékeny újságírói fül számára, akárcsak az az eltartott. Hogyan is van ez? Való igaz, hogy Dániában 1970- ben száz aktív keresőre 106 eltartott és inaktív kereső jutott, míg Magyarorszá­gon 107, A különbség nem túlságosan nagy. Ha vi­szont az eltelt bő másfél év­tizedet nézzük, akkor kide­rül, Dániában a 106 lecsök­kent 86-ra, hazánkban vi­szont a 107 megnőtt 117-re. S ez már bizony nagyon nagy eltérés! S ha most azt is tudjuk — s némi után- kereséssel megtudhatjuk —, hogy Dánia példája ko­rántsem különlegesség, ha­nem jellemző a fejlett tő­kés országok esetében, ak­kor a változáson érdemes elgondolkodni. Az eltoló­dott arányok ugyanis olyan változásoknak a jelzői, ame­lyek sok tekintetben szá­munkra is tartogatnak ta­nulságokat. Dánia mellett ugyanis — és csak például, esetlegesen választva az or­szágneveket — szintén csök­kent az aktív—inaktív arány a legutóbbi másfél évtized­ben Ausztriában, Finnor­szágban, az Egyesült Ki­rályságban, Hollandiában, a Német Szövetségi Köz­társaságban, Olaszország­ban ... A nyugdíjrendszerek, -kor­határok összevetésétől a foglalkoztatás szerkezetén át a háttérágazatok (az ún. infrastruktúra) működteté­séig, seregnyi tényezőt kell vizsgálni ahhoz, hogy tud­juk, hol miként következett be a pozitív előjelű eltoló­dás és hazánkban mi veze­tett a negatív előjelhez, az­az a növekedéshez. Aminek T a taglalása messze megha­ladja terjedelmi lehetősé­geinket. Azt azonban tény­ként fogadhatjuk el, hogy hazánkban sok olyasmit is magára vállalt a (joggal szidott) szociálpolitika, a (már-már áttekinthetetlen) társadalombiztosítás, (a lo­gikát mellőző) foglalkozta­táspolitika, aminek egész egyszerűen hiányoznak a gazdasági alapjai. S ezért, hogy ez a bonyolult mecha­nizmus egyre akadozóbban működik, gyorsan romló színvonallal — lásd a nyug­díjak reálértékét — próbál­ja meg ellensúlyozni a fe­dezet- és forráshiányt, pávolra jutottunk a dia­képektől és az aggo­dalmas felszólalástól? Látszatra igen, valójában nem. Gazdasági nehézsé­geinknek szinte azonnal tükre jó néhány társadalmi szerkezeti eltolódás, s ezek­nek az eltolódásoknak a következményei a gazda­sággal (a jövedelemterme­léssel) szemben újabb igé­nyeket támasztanak ... Bű­vös kör? S áttörése az, hogy dolgozzon „minden­ki”, azaz minél többen le­gyenek az aktív keresők? Most, amikor nem jut min­denkinek munka az aktív keresők közül sem? Nem ez az irány kínálja a meg­oldást. A foglalkoztatás szerkezetének átalakítása, az értéktermelés és a jöve­delmek szoros összekötése viszont hatalmas tartalékok felszabadítója lehet. Mészáros Ottó w Kitüntetések, elismerések Propagandisták napja Épül az új csatorna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents