Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
1989. ÁPRILIS 19., SZERDA BH Jogi tanácsok A lakás elhagyása • Nyeles telek • A kilépő prémiuma • Mennyi a napidíf? $ Hosszú ideje rendezetlen családi életet él egy sziget.szent- miklósi titkárnő. A házasság felbontásában már megállapodott férjével, de a lakás használata továbbra is vitatott köztük. Ha a férjem elköltözne, mennyit kellene fizetnem? — kérdezi. A házasság felbontásakor a bíróság a felek megállapodásának megfelelően rendezi a közös lakás kérdését, és arra törekszik, hogy mindkettőjüknek, illetve gyermekeik érdekeinek megfelelő egyezséget hozzon létre köztük. Előfordul azonban igen gyakran, hogy a felek nem tudnak megállapodni és ezért a lakáshasználat módjáról a bíróság határoz. A bíróság a házastársak közös tulajdonában lévő lakás használatát akkor, osztja meg, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma ' lehetővé teszi. Olyan esetben sem osztható meg azonban a lakás használata — a házastárs korábbi magatartására figyelemmel —, ha az a másik házastárs, vagy kiskorú gyermek súlyos sérelmével jár. Ilyenkor, továbbá, ha a . lakás műszakilag megoszthatatlan,' rendelkezik úgy a bírósáfe, hogy az egyik félnek távoznia kell a közös otthonból. A lakást elhagyó fél viszont ellenértékre tarthat igényt. Ennek mértéke a lakás beköltözhető, és lakott forgalmi értékének a külön- bözete. Ezt az összeget azonban a lakásban maradó házastárs nem mindig .tudja kifizetni, illetőleg nincs erre a célra felhasználható különvagyona. Ebben az esetben, valamint ha á lakásban maradó fél ezt kéri, a házastársi közös 'vagyonból reá eső. részt a távozónak jáfó ösz- szeggel csökkenteni kell. 0 El kívánja adni telkének a fejét It. T., budaörsi, nyugdíjas. Vevő . is van már rá, de csak akkor kyti- meg a végleges szerződést, ha a telekhez közutat vagy csatlakozást is biztosít az -eladó. Jogos-e ez az igényei — kérdezi olvasónk. Az ingatlan tulajdonjogának meghatározott hányadát is el lehet adni. Ilyenkor közös tulajdon keletkezik, és a felek megállapodásuk szerint elkülönítetten is használhatják a telket. Az ilyesmi azonban sok vita forrása lehet, ezért természetszerűleg arra törekszenek, hogy a közös tulajdon helyett önálló ingatlannal rendelkezzenek. A korábbi jogszabályok alapján lehetséges volt úgy megosztani a telkeket, hogy „szolgalmi joggal” más tulajdonán keresztül biztosították az átjárást. A mai építési szabályzat az újonnan alakított telkek esetében ezt nem teszi lehetővé. A jog^abály kimondja, hogy az építési teleknek és az építési területnek közterületekről — külterületen legalább saját használatú útról — gépjárművel közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie A külterületi zártkerti földrészleteknek saját használatú útról is megközelíthetőknek kell lenniök. Ha az építési telek másként nem alakítható ki, a közúti megközelítés három méter széles teleknyúlvánnyal is biztosítható. Természetesen ez a megosztás is csak akkor lehetséges, ha áz így kialakított új ingatlan — a nyúlvány nélkül is — az övezetben eléri a jogszabály szerint megállapított mértéket. • Egv mezögazdusági szövetkezeti tag kilépett a munkahelyéről, mert jobb (ehetőséget talált. A volt munkahelye erre hivatkozással nem kívánja kifizetni az ídöaráhyos prémiumát. és a részesedését. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt szövetkezeti tagot megilleti a zárszámadás időpontját követő 15 napon belül — a belső szabályozás rendelkezéseitől függően — az éves eredménytől függő részesedés arányos része, valamint az éves prépaiumnak a kitűzött feltételé1!? teljesítésével arányos része. A szövetkezet a kilépésre tekintettel tehát nem vonha ja meg a dolgozót megillető juttatást,; csupán azt vizsgálhatja, hogy az a kilépésig a prémiumfeladatban meghatározottakat teljesítette-e vagy sem. Teljesítés esetén is csökkenthető, vagy akár megvonható a prémium, ha a csökkentő vagy kizáró feltételek ezt indokolják. Olvasónk tehát — ha az előbb ismertetett dolgok nem állnak fenn — joggal tarthat igényt az őt megillető juttatásra. Ha a szövetkezet ennek ellenére kötelezettségének nem tesz eleget, anyagi igényét a szövetkezeti döntőbizottságnál érvényesítheti. 0 3. A., üllőt üzletkötő úgy értesült, hogy a napidíj összegét felemelték. Munkahelyén azonban a régi, 31 forintos tarifát kapja továbbra is. Olvasónk információja helytálló. mert a Minisztertanács valóban eltörölte ezt az ősrégi jogszabályt és a munkahelyekre bízta a napidíj ösz- szegének megállapítását A módosítás következtében a munkahelyeknek igen jelentősen megnövekedhetnek a költségei, és ezért rendelkezett úgy a jogalkotó, hogy a rendelet csak 1989. május 1-jén lépjen hatályba. Eddig az időpontig a munkahelyeknek ki kell dolgozni a hivatalos kiküldetést teljesítők élelmezési költségtérítésének szabályait, és azt a kollektív szerződésben kell meghatározni. Az új jogszabály ehhez csak irányelvet ad, mely szerint a napidíj számlával igazolt ősz- szegként vagy költségátalányként számolható el. A napidíj összegét legfeljebb a másod- osztályú vendéglátóipari árak alapján lehet meghatározni. Ha a dolgozótól nem igénylik a számla benyújtását, legfeljebb napi nyolcvan forint átalány számolható el. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a rendszeres kiküldetést teljesítők számára az átalány összegét havi keretben határozzák meg. Fontos tudnivaló, hogy nem számolható el napidíj abban az esetben, ha a kiküldetés a hat órát nem éri el, illetve akkor sem, ha a dolgozónak a munkahely a vidéki út során étkezést biztosít. Ha a dolgozó az éjszakáját szállodában tölti, és a reggeli igénybevétele kötelező számára, napidíját húsz százalékkal csökkenteni kell. Dr. Sinka Imre / Olvasóink számára minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 A biztonságért. A rendkívüli események bejelentésének rendjéről, a biztonságot növelő szolgálat működéséről rendelkezik a 4,1989. (IV. 1.) MÉM-rendelet. Devizagazdálkodás. A tervszerű devizagazdálkodásról és a devizahatósági eljárásról szóló jogszabályokat módosította a pénzügyminiszter. Mint közismert, ezt a jogszabályt 1989. április hó 8. napját követően beérkezett vámáruk vámkezelésére kell alkalmazni. Az előbbi rendeletekkel összhangban kiadott vámjogi szabályokat a 17/1989. (IV. 1.) PM—KeM-rendelet tartalmazza. Foglalkoztatás. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendeletet módosította a 9/1989. (IV. 1.) SZEM—PM-rendelet. Minimum. A munkabérek legkisebb öszegéről, rendelke- zik az ÁBMH elnöke. A 3/1989. (IV. 1.) ABMH-rendeh kezés szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér alsó határa, havibér alkalmazása és teljes munkaidő esetén 1989. március 1. napjától 3700 Ft. (20,50 Ft órabér) 1989. október 1. napjától pedig 4000 Ft. (22 Ft órabér). Ez utóbbi módosítást a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetnél, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1989. december 1. napjától kell alkalmazni. Te rohadt, büdös bakteri {Kíméletlen ostobaság Valamikor, boldogult vendéglátós korom kezdetén, úgy tanultam, hogy egyes szakmák — így a miénk és a kereskedelem — különösen megkövetelik művelőtől a hivatásszerű gyakorlást. Alapkövetelmény a jó modor és a tapintat. Ezek manapság mintha hiányoznának, sőt pimaszul előretolakszik a kioktató pök- hendiség, a gúnyos hangnem. A minap egy apró váci élelmiszerboltban nagy eladói otrombaságnak'voltam szem- és fültadúja. Egy tisztes korú és külsejű hölgy fogkrém után érdeklődött. Az eladó felmutatót egy fogpasztacsodát, és csak ennyit mondott: — Harmincnyolc forint. Az idős hölgy csöndes lemondással reagált: — Óh, sajnos, az nekem nagyon drága! Az eladónő bosszúsan ejtette vissza a polcra áruját, s a vevő távozását meg sem várva „jó tanáccsal” szolgált: — Az ilyen mosson fogat szódabikarbónával, az olcsóbb! A csöpp helyiségben megfagyott a levegő. Mi, vásárlók, önkéntelenül a megszégyenített után néztünk, ö könnypárás szemmel szaporázta lépteit, megrendült a kíméletlen emberi ostobaság újabb, váratlan csapásától. Brezovich Károly Vác Törtei kivétel Egyre több szó esik a bolti eladóknak a vásárlókkal szemben tanúsított barátságtalan, bizalmatlan viselkedéséről, és sajnos kevesebb figyelemben részesítik az igazán tiszteletre méltó kivételt. Pedig ez Törteién megtalálható. Az eladók többnyire egyáltalán nem mogorvák, az érdeklődésre készséggel válaszolnak. A hiánycikkek ugyan itt is okoznak gondot, mégis kellemesen érinti a vásárlót, ha a meglévő árukat barátságosan és segítőkészen ajánlják fel. Ami pedig a bizalmatlanságot illeti... tekintve, hogy Magyarországon az áruházi tolvajlások száma egyre nő, legyünk kissé megértőbbek! Juhász Melinda Törtei Hégi máfiisi emlék Az ember életének alkonyán már nem előre tekint, hanem kutatja, keresi, felidézi gyermekkora emlékeit. Egy Fejér megyei kis faluban laktunk akkor, ott kezdtem az elemi iskola első osztályát. 1921-et írtunk, ekkor már szállingóztak haza a hadifoglyok Oroszországból. Sokat meséltek, s mi gyerekek, ha csak tehettük, körülöttük ődöngtünk, és szájtátva hallgattuk a számunkra akkor még mesének tűnő történeteket. A falu végén volt a községháza, s benne a kakastollas csendőrök pihenője. Akkor még nem tudtuk, hogy miért, de féltünk tőlük. Szüléink is óvtak. A községházától egy utcasor választotta el a nagyon hosszú cselédházat, ami közvetlenül az országút mellett húzódott. Az ablakai is arra néztek. A községházával m'ajdnem szemben volt a kis falucska temetője. Mint általában, ezt is orgonasövény kerítette. Gyermekkorom szinte mindegyik tavaszán május 1- jére nyíltak ki azon a virágok, de legalábbis bimbóba szöktek lila vagy fehér fürtjei. Április 30-án, úgy estefelé, a velem egyidős — hét-nyolcéves —■ barátaimmal élmentünk oda, s nyalábszám törtük le a virágokat. Mikor aztán besötétedett, két társunk a községháza sarkához állt, kettő pedig a cselédház alsó végén őrködött. Hármas füttyszó volt a jel, ha netán jöttek a csendőrök. Éreztük, hogy olyat cselekszünk, amiért tartanunk kell tőlük. Hárman-négyen pedig telitűzdeltük a cselédház ablakait orgonavirággal. Már talán második, vagy harmadik éve csináltuk ez-t, amikor is a csendőrjárőr észrevette az ablakokba tűzött virágokat. Lázasan kutatták a tetteseket. Mi rettenetesen féltünk, bujkáltunk, de .senki el nem árult volna bennünket. Az orosz frontot megjárt felnőttek huncutul kacsingattak ránk, mintha ezt mondták volna: — derék gyerekek vagytok! Ezentúl minden május 1. körül ott járőröztek a csendőrök. Győrök József Nagybörzsöny Pomásiak, f igy elem! Kedves könyvbarátok, magyart, történelmet szeretők! Én most azt a célt tűztem magam elé, hogy megírjam Pomáz teljes történetét. Már ez idáig is sokat jottem-mentem, könyvtárakban és más helyeken kéziratokat írkáltam. Egyre többet tudok szőkébb hazám múltjáról, de még sok érdekes dolog van hátra. Most községünk népéhez fordulok, kérem, hogy a Po- mázról szóló régi füzetecské- ket, öreg papírokat küldjék el a címemre! Tudtommal elég sok helyen van még ilyesmi, félő, hogy azok egyszer tűzbe kerülnek. Zólyomi István Pomáz, Hösök tere 10. Vélemény és hozzászólás Aki kapja, marja? A kisállattenyésztők védelmére ma már — úgy látszik — sepki sem vállalkozik. Létüknek bizonytalansága napról napra növekszik. A március' 21-i Pest Megyei Hírlapban olvastam, hogy ezt a biÉs ha kisiklott volna a vonat? A Budakörnyéki Bíróság idén április 13-án hirdetett ítéletet egy vasúti közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűntett perében. Az ítélet tehát új keletű, ám a bűncselekmény elkövetése óta éppen két esztendőseit el. Nem állíthatjuk, hogy az igazságszolgáltatás azóta nem foglalkozott a tények felderítésével. A kihallgatásokat, vallomásokat, környezettanulmányokat, szakértői véleményeket magában foglaló akta nem kevesebb, mint 350 oldal. ' Fenyegető levelek A kiszabott ítélet nem tűnik túlságosan szigorúnak, de hát végül is nem történt baleset. Kedvezőtlen körülmények együttes megléte kellett volna ahhoz, hogy a sínre tett betondarab tömegkatasztrófát okozzon. Nincsenek halottak, sebesültek, árvák, özvegyek — de lehettek volna. És napjainkban az egész világon egyre több az agresszív, az indokolatlanul és céltalanul pusztító bűncselekmény. De mi is történt tulajdonképpen? Az akkor még ismeretlsp tettesek 1987. március 5-én délután egy harmincötször negyven centiméteres beton - aljdarabot helyeztek a vasúti sín futófelületére Taksony térségében. A vonatvezeiő gyorsfékezést alkalmazott, amikor észrevette a váratlan akadályt, de a gyorsvonat így is kétszáz méter hosszan dobálta maga előtt a betondarabot. A mozdonyvezető azonnal bejelentette az esetet, melynél — megítélése szerint — csak a véletlenen múlt, hogy a vonat nem hagyta el a síneket. A rendőrség, a MÁV feljelentésére, már néhány hónapja foglalkozott annak felderítésével, hogy kik rongálják sorozatosan a vasúti biztosítóberendezéseket, és kik írnak fenyegető leveleket a MÁV-dol- gozóknak. Eltűntek hangosbeszélők, fénysorompó-alkatrészek, és az ismeretlen tettesek fenyegető levelekben követeltek újabb újabb technikai alkatrészeket. Részlet az első levélből; „Kösz a cuccot. Rendes tőletek, hogy két csomagot raktatok ki, de ez nem az igazi. Ha kiraktok egy zacskó ledet (egy ilyen apró alkatrészt a szemléltetés kedvéért papírhoz erősítettek), akkor békén hagyunk benneteket. Április 2$-én legyen a cucc az erdő mellett az Oszlopon, este nyolcig. Kösz fiúk!” Gyorsfékezés kellett A hangnem később fenyegetőbb lett. Részlet a negyedik levélből. „Rohadt bakterek. Anyádat is kilopom a bugyijából te rohadt büdös bakter zsidó cigány. Te mocskos buzi. Kitapossuk a mocskos beledet és betömjük a pofádat. Te büdös genyó, küldöm az embereimet, és akkor lesz neked nagyon annyi.” Az írás alapján valószínűsíthető volt, hogy a szerző jó manuális készséggel rendelkezik. A szakértői vélemény alapján már akkor elsősorban kamaszokra gyanakodtak, és ez a sejtés később bebizonyosodott. A MÁV-állomás közelében ugyanis gyakran lehetett látni kutyát sétáltató fiatalkorú társaságot. Kihallgatták őket, majd írás- mintát vettek mindhármuktól. A szakértői vélemény igazolta, hogy a fenyegető leveleket a tizenhét éves Z. T. szakmunkás- tanuló írta. A tagadásnak ezek után már nem volt értelme. A fiatalember beismerte, hogy B. Cs. általános iskolás, valamint P. S. szakmunkástanuló barátjával rongálta a vasúti berendezéseket. A lopott alkatrésze-’ két otthon diszkólámpa készítéséhez és erősítőnek használták fel. A fénysorompó égői, a ledek erre a célra kellettek. Vallomásuk szerint személy szerint senkire sem haragudtak a vasutasok között, csak „ijesztgetni” akartak. A betondarabot Z. T. és B. Cs. helyezte a sínre, majd elmentek. Nem várták még, hogy történik-e valami ... A szakértői vélemény — a mellékletekkel és az ábrákkal együtt — tizenhat oldal: számítások azzal kapcsolatban, hogy bekövetkezhetett volna-e katasztrófa annak kapcsán, hogy betondarab volt a nyolcvan kilométer óránkénti sebességgel haladó gyorsvonat útjában. Részlet a véleményből; „A betondaráb sínre helyezésének következményeként a jármű kisiklása nem kizárt, bekövetkezéséhez a kedvezőtlen körülmények együttes fennállása szükséges, aminek esélye csekély volt. A vonatvezető gyorsfékezést kellett hogy alkalmazzon. ezáltal fennállt annak a lehetősége, hogy valaki megsérüljön.” Két év az ítéletig Az eset kapcsán környezet- tanulmányokat is végeztek, meghallgatták a szülőket. A három fiatalember rendezett körülmények között, jó anyagi helyzetben él. Négyszobás családi ház, két színes tévé — olvasom az egyik környezettanulmányban. Ezt a fiút külön taníttatták néhány tantárgyra, amelyből nem volt megfelelő előmenetele. A magatartásuk? A szülők egyiküknél sem vettek észre semmi rendelleneset. A bűntett elkövetésétől a bí- róságj ítéletig két esztendő telt el. „Azóta megkomolyodtam, dolgozom” vallotta az elsőrendű vádlott. A bíróság Z. T.-t tizenkétezer forint, P. S.-t 8100 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. B. Cs. ellen, aki két hét híján még nem töltötte be tizennegyedik évét, amikor barátjával betondarabot helyezett a sínekre, bün’ethetősóget kizáró ok miatt megszüntették az eljárást. Gál Judit zonytalanságot még belátható időn belül sem tudják megoldani, sőt a nagytenyészitő téeszek részére sem tudják biztosítani a kifogástalan ellátást. Azok az emberek, akik rengeteg pénzt fektettek kisállat- tenyésztésbe, nehezen tudják megérteni, hogy ez az évek óta húzódó probléma miért megoldatlan. Pedig tudomásom szerint külföldön jól megfizetik a nyulat, a kacsát, vagy a libát... Most itt a tavasz, amikor mindenki igyekszik minél nagyobb szaporulatot elérni, hogy legyen bőven mit leadni. De nincs elég ennivaló. Most például hetekig nem volt sem táp. sem kukorica. Azt látni kellett volna, hogyan érkezett az egyik terményboltunkba a mindenféle szeméttel, csutkadarabokkal teli kukoricaszállítmány. Amikor leszórták a földre terített műanyagra, szinte önkívületi állapotban estek neki az emberek. Ki vödörrel szedte, ki kézzel kaparta zsákba. Szinte percek alatt már csak seprűvel lehetett 5-10 kg-hoz hozzájutni! Hazánkat valamikor Európa éléskamrájaként emlegették; hol vagyunk ma már ettől? Hogy kik ezért a felelősek, nem tudom, de hogy ezt a problémát hamarosan meg kell oldani, az biztos! Mert ha a kisállattenyésztők megunják a hercehurcát, lehet, hogy felhagynak a kilátástalan küzdelemmel. A szabadpiaci árakat nem tudják megfizetni. mert akkor többe kerül az előállítás, mint az érte kapott pénz. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rossz viszonyok között élők kicsi háztartása is veszélyben van. Ilyen állapotok mellett lassan már saját részére sem gazdaságos a kisállattenyésztés. Lázár András Isaszeg
