Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

1989. ÁPRILIS 19., SZERDA BH Jogi tanácsok A lakás elhagyása • Nyeles telek • A ki­lépő prémiuma • Mennyi a napidíf? $ Hosszú ideje rendezetlen csa­ládi életet él egy sziget.szent- miklósi titkárnő. A házasság felbontásában már megállapo­dott férjével, de a lakás hasz­nálata továbbra is vitatott köz­tük. Ha a férjem elköltözne, mennyit kellene fizetnem? — kérdezi. A házasság felbontásakor a bíróság a felek megállapodá­sának megfelelően rendezi a közös lakás kérdését, és arra törekszik, hogy mindkettőjük­nek, illetve gyermekeik ér­dekeinek megfelelő egyezséget hozzon létre köztük. Előfordul azonban igen gyakran, hogy a felek nem tudnak megálla­podni és ezért a lakáshaszná­lat módjáról a bíróság hatá­roz. A bíróság a házastársak közös tulajdonában lévő la­kás használatát akkor, osztja meg, ha azt a lakás alapte­rülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma ' lehetővé teszi. Olyan esetben sem osztható meg azonban a la­kás használata — a házastárs korábbi magatartására figye­lemmel —, ha az a másik há­zastárs, vagy kiskorú gyermek súlyos sérelmével jár. Ilyen­kor, továbbá, ha a . lakás mű­szakilag megoszthatatlan,' ren­delkezik úgy a bírósáfe, hogy az egyik félnek távoznia kell a közös otthonból. A lakást elhagyó fél vi­szont ellenértékre tarthat igényt. Ennek mértéke a la­kás beköltözhető, és lakott forgalmi értékének a külön- bözete. Ezt az összeget azon­ban a lakásban maradó há­zastárs nem mindig .tudja ki­fizetni, illetőleg nincs erre a célra felhasználható külön­vagyona. Ebben az esetben, valamint ha á lakásban ma­radó fél ezt kéri, a házastár­si közös 'vagyonból reá eső. részt a távozónak jáfó ösz- szeggel csökkenteni kell. 0 El kívánja adni telkének a fejét It. T., budaörsi, nyugdí­jas. Vevő . is van már rá, de csak akkor kyti- meg a végle­ges szerződést, ha a telekhez közutat vagy csatlakozást is biztosít az -eladó. Jogos-e ez az igényei — kérdezi olvasónk. Az ingatlan tulajdonjogá­nak meghatározott hányadát is el lehet adni. Ilyenkor kö­zös tulajdon keletkezik, és a felek megállapodásuk szerint elkülönítetten is használhat­ják a telket. Az ilyesmi azon­ban sok vita forrása lehet, ezért természetszerűleg arra törekszenek, hogy a közös tu­lajdon helyett önálló ingatlan­nal rendelkezzenek. A koráb­bi jogszabályok alapján le­hetséges volt úgy megosztani a telkeket, hogy „szolgalmi joggal” más tulajdonán ke­resztül biztosították az átjá­rást. A mai építési szabályzat az újonnan alakított telkek esetében ezt nem teszi lehe­tővé. A jog^abály kimondja, hogy az építési teleknek és az építési területnek közterüle­tekről — külterületen leg­alább saját használatú útról — gépjárművel közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie A külterületi zártkerti föld­részleteknek saját használatú útról is megközelíthetőknek kell lenniök. Ha az építési te­lek másként nem alakítható ki, a közúti megközelítés há­rom méter széles teleknyúl­vánnyal is biztosítható. Ter­mészetesen ez a megosztás is csak akkor lehetséges, ha áz így kialakított új ingatlan — a nyúlvány nélkül is — az övezetben eléri a jogszabály szerint megállapított mértéket. • Egv mezögazdusági szövetke­zeti tag kilépett a munkahelyé­ről, mert jobb (ehetőséget ta­lált. A volt munkahelye erre hivatkozással nem kívánja ki­fizetni az ídöaráhyos prémiu­mát. és a részesedését. A tagsági viszony megszű­nése esetén a volt szövetkezeti tagot megilleti a zárszámadás időpontját követő 15 napon belül — a belső szabályozás rendelkezéseitől függően — az éves eredménytől függő része­sedés arányos része, valamint az éves prépaiumnak a kitű­zött feltételé1!? teljesítésével arányos része. A szövetkezet a kilépésre tekintettel tehát nem vonha ja meg a dolgozót megillető juttatást,; csupán azt vizsgálhatja, hogy az a kilé­pésig a prémiumfeladatban meghatározottakat teljesítet­te-e vagy sem. Teljesítés ese­tén is csökkenthető, vagy akár megvonható a prémium, ha a csökkentő vagy kizáró feltéte­lek ezt indokolják. Olvasónk tehát — ha az előbb ismer­tetett dolgok nem állnak fenn — joggal tarthat igényt az őt megillető juttatásra. Ha a szövetkezet ennek ellenére kötelezettségének nem tesz eleget, anyagi igényét a szö­vetkezeti döntőbizottságnál ér­vényesítheti. 0 3. A., üllőt üzletkötő úgy ér­tesült, hogy a napidíj összegét felemelték. Munkahelyén azon­ban a régi, 31 forintos tarifát kapja továbbra is. Olvasónk információja helyt­álló. mert a Minisztertanács valóban eltörölte ezt az ős­régi jogszabályt és a munka­helyekre bízta a napidíj ösz- szegének megállapítását A módosítás következtében a munkahelyeknek igen jelentő­sen megnövekedhetnek a költ­ségei, és ezért rendelkezett úgy a jogalkotó, hogy a ren­delet csak 1989. május 1-jén lépjen hatályba. Eddig az idő­pontig a munkahelyeknek ki kell dolgozni a hivatalos ki­küldetést teljesítők élelmezési költségtérítésének szabályait, és azt a kollektív szerződés­ben kell meghatározni. Az új jogszabály ehhez csak irány­elvet ad, mely szerint a na­pidíj számlával igazolt ősz- szegként vagy költségátalány­ként számolható el. A napidíj összegét legfeljebb a másod- osztályú vendéglátóipari árak alapján lehet meghatározni. Ha a dolgozótól nem igénylik a számla benyújtását, legfel­jebb napi nyolcvan forint átalány számolható el. A jog­szabály lehetővé teszi azt is, hogy a rendszeres kiküldetést teljesítők számára az átalány összegét havi keretben hatá­rozzák meg. Fontos tudnivaló, hogy nem számolható el na­pidíj abban az esetben, ha a kiküldetés a hat órát nem éri el, illetve akkor sem, ha a dolgozónak a munkahely a vi­déki út során étkezést bizto­sít. Ha a dolgozó az éjszaká­ját szállodában tölti, és a reggeli igénybevétele kötelező számára, napidíját húsz szá­zalékkal csökkenteni kell. Dr. Sinka Imre / Olvasóink számára minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Tíz nap rendeletéi Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 A biztonságért. A rendkí­vüli események bejelentésének rendjéről, a biztonságot növe­lő szolgálat működéséről ren­delkezik a 4,1989. (IV. 1.) MÉM-rendelet. Devizagazdálkodás. A terv­szerű devizagazdálkodásról és a devizahatósági eljárásról szóló jogszabályokat módosí­totta a pénzügyminiszter. Mint közismert, ezt a jogszabályt 1989. április hó 8. napját kö­vetően beérkezett vámáruk vámkezelésére kell alkalmaz­ni. Az előbbi rendeletekkel összhangban kiadott vámjogi szabályokat a 17/1989. (IV. 1.) PM—KeM-rendelet tartalmaz­za. Foglalkoztatás. A megválto­zott munkaképességű dolgo­zók foglalkoztatásáról és szo­ciális ellátásáról szóló rende­letet módosította a 9/1989. (IV. 1.) SZEM—PM-rendelet. Minimum. A munkabérek legkisebb öszegéről, rendelke- zik az ÁBMH elnöke. A 3/1989. (IV. 1.) ABMH-rendeh kezés szerint a teljes munka­időben foglalkoztatott időbé­res dolgozó részére fizetendő személyi alapbér alsó határa, havibér alkalmazása és tel­jes munkaidő esetén 1989. március 1. napjától 3700 Ft. (20,50 Ft órabér) 1989. október 1. napjától pedig 4000 Ft. (22 Ft órabér). Ez utóbbi módosí­tást a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetnél, va­lamint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél 1989. de­cember 1. napjától kell al­kalmazni. Te rohadt, büdös bakteri {Kíméletlen ostobaság Valamikor, boldogult ven­déglátós korom kezdetén, úgy tanultam, hogy egyes szakmák — így a miénk és a kereske­delem — különösen megköve­telik művelőtől a hivatássze­rű gyakorlást. Alapkövetel­mény a jó modor és a tapin­tat. Ezek manapság mintha hiányoznának, sőt pimaszul előretolakszik a kioktató pök- hendiség, a gúnyos hangnem. A minap egy apró váci élel­miszerboltban nagy eladói ot­rombaságnak'voltam szem- és fültadúja. Egy tisztes korú és külsejű hölgy fogkrém után érdeklődött. Az eladó felmu­tatót egy fogpasztacsodát, és csak ennyit mondott: — Har­mincnyolc forint. Az idős hölgy csöndes lemondással reagált: — Óh, sajnos, az nekem na­gyon drága! Az eladónő bosszúsan ejtet­te vissza a polcra áruját, s a vevő távozását meg sem várva „jó tanáccsal” szolgált: — Az ilyen mosson fogat szódabikarbónával, az olcsóbb! A csöpp helyiségben megfa­gyott a levegő. Mi, vásárlók, önkéntelenül a megszégyení­tett után néztünk, ö könnypá­rás szemmel szaporázta lép­teit, megrendült a kíméletlen emberi ostobaság újabb, vá­ratlan csapásától. Brezovich Károly Vác Törtei kivétel Egyre több szó esik a bolti eladóknak a vásárlókkal szem­ben tanúsított barátságtalan, bizalmatlan viselkedéséről, és sajnos kevesebb figyelemben részesítik az igazán tiszteletre méltó kivételt. Pedig ez Tör­teién megtalálható. Az eladók többnyire egyál­talán nem mogorvák, az ér­deklődésre készséggel vála­szolnak. A hiánycikkek ugyan itt is okoznak gondot, mégis kellemesen érinti a vásárlót, ha a meglévő árukat barátsá­gosan és segítőkészen ajánl­ják fel. Ami pedig a bizalmatlansá­got illeti... tekintve, hogy Magyarországon az áruházi tolvajlások száma egyre nő, legyünk kissé megértőbbek! Juhász Melinda Törtei Hégi máfiisi emlék Az ember életének alkonyán már nem előre tekint, hanem kutatja, keresi, felidézi gyer­mekkora emlékeit. Egy Fejér megyei kis falu­ban laktunk akkor, ott kezd­tem az elemi iskola első osz­tályát. 1921-et írtunk, ekkor már szállingóztak haza a ha­difoglyok Oroszországból. So­kat meséltek, s mi gyerekek, ha csak tehettük, körülöttük ődöngtünk, és szájtátva hall­gattuk a számunkra akkor még mesének tűnő története­ket. A falu végén volt a község­háza, s benne a kakastollas csendőrök pihenője. Akkor még nem tudtuk, hogy miért, de féltünk tőlük. Szüléink is óvtak. A községházától egy ut­casor választotta el a nagyon hosszú cselédházat, ami köz­vetlenül az országút mellett húzódott. Az ablakai is arra néztek. A községházával m'ajdnem szemben volt a kis falucska temetője. Mint álta­lában, ezt is orgonasövény ke­rítette. Gyermekkorom szinte mindegyik tavaszán május 1- jére nyíltak ki azon a virágok, de legalábbis bimbóba szöktek lila vagy fehér fürtjei. Ápri­lis 30-án, úgy estefelé, a ve­lem egyidős — hét-nyolcéves —■ barátaimmal élmentünk oda, s nyalábszám törtük le a virágokat. Mikor aztán besö­tétedett, két társunk a község­háza sarkához állt, kettő pe­dig a cselédház alsó végén őr­ködött. Hármas füttyszó volt a jel, ha netán jöttek a csend­őrök. Éreztük, hogy olyat cse­lekszünk, amiért tartanunk kell tőlük. Hárman-négyen pe­dig telitűzdeltük a cselédház ablakait orgonavirággal. Már talán második, vagy harmadik éve csináltuk ez-t, amikor is a csendőrjárőr ész­revette az ablakokba tűzött vi­rágokat. Lázasan kutatták a tetteseket. Mi rettenetesen fél­tünk, bujkáltunk, de .senki el nem árult volna bennünket. Az orosz frontot megjárt fel­nőttek huncutul kacsingattak ránk, mintha ezt mondták vol­na: — derék gyerekek vagytok! Ezentúl minden május 1. kö­rül ott járőröztek a csend­őrök. Győrök József Nagybörzsöny Pomásiak, f igy elem! Kedves könyvbarátok, ma­gyart, történelmet szeretők! Én most azt a célt tűztem magam elé, hogy megírjam Pomáz tel­jes történetét. Már ez idáig is sokat jottem-mentem, könyv­tárakban és más helyeken kéziratokat írkáltam. Egyre többet tudok szőkébb hazám múltjáról, de még sok érdekes dolog van hátra. Most községünk népéhez fordulok, kérem, hogy a Po- mázról szóló régi füzetecské- ket, öreg papírokat küldjék el a címemre! Tudtommal elég sok helyen van még ilyesmi, félő, hogy azok egyszer tűzbe kerülnek. Zólyomi István Pomáz, Hösök tere 10. Vélemény és hozzászólás Aki kapja, marja? A kisállattenyésztők védel­mére ma már — úgy látszik — sepki sem vállalkozik. Lé­tüknek bizonytalansága nap­ról napra növekszik. A már­cius' 21-i Pest Megyei Hírlap­ban olvastam, hogy ezt a bi­És ha kisiklott volna a vonat? A Budakörnyéki Bíróság idén április 13-án hirdetett íté­letet egy vasúti közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűntett perében. Az ítélet tehát új keletű, ám a bűncselekmény elkövetése óta éppen két esz­tendőseit el. Nem állíthatjuk, hogy az igazságszolgáltatás azóta nem foglalkozott a té­nyek felderítésével. A kihall­gatásokat, vallomásokat, kör­nyezettanulmányokat, szakér­tői véleményeket magában fog­laló akta nem kevesebb, mint 350 oldal. ' Fenyegető levelek A kiszabott ítélet nem tűnik túlságosan szigorúnak, de hát végül is nem történt bal­eset. Kedvezőtlen körülmények együttes megléte kellett volna ahhoz, hogy a sínre tett beton­darab tömegkatasztrófát okoz­zon. Nincsenek halottak, sebe­sültek, árvák, özvegyek — de lehettek volna. És napjaink­ban az egész világon egyre több az agresszív, az indoko­latlanul és céltalanul pusztító bűncselekmény. De mi is történt tulajdon­képpen? Az akkor még ismeretlsp tettesek 1987. március 5-én délután egy harmincötször negyven centiméteres beton - aljdarabot helyeztek a vasúti sín futófelületére Taksony térségében. A vonatvezeiő gyorsfékezést alkalmazott, amikor észrevette a váratlan akadályt, de a gyorsvonat így is kétszáz méter hosszan do­bálta maga előtt a betondara­bot. A mozdonyvezető azonnal bejelentette az esetet, melynél — megítélése szerint — csak a véletlenen múlt, hogy a vonat nem hagyta el a síneket. A rendőrség, a MÁV felje­lentésére, már néhány hónapja foglalkozott annak felderítésé­vel, hogy kik rongálják soro­zatosan a vasúti biztosítóbe­rendezéseket, és kik írnak fe­nyegető leveleket a MÁV-dol- gozóknak. Eltűntek hangosbeszélők, fénysorompó-alkatrészek, és az ismeretlen tettesek fenyegető levelekben követeltek újabb újabb technikai alkatrészeket. Részlet az első levélből; „Kösz a cuccot. Rendes tőletek, hogy két csomagot raktatok ki, de ez nem az igazi. Ha kiraktok egy zacskó ledet (egy ilyen apró alkatrészt a szemléltetés kedvéért papírhoz erősítettek), akkor békén hagyunk benne­teket. Április 2$-én legyen a cucc az erdő mellett az Oszlo­pon, este nyolcig. Kösz fiúk!” Gyorsfékezés kellett A hangnem később fenyege­tőbb lett. Részlet a negyedik levélből. „Rohadt bakterek. Anyádat is kilopom a bugyijá­ból te rohadt büdös bakter zsidó cigány. Te mocskos buzi. Kitapossuk a mocskos beledet és betömjük a pofádat. Te bü­dös genyó, küldöm az embe­reimet, és akkor lesz neked nagyon annyi.” Az írás alapján valószínű­síthető volt, hogy a szerző jó manuális készséggel rendelke­zik. A szakértői vélemény alapján már akkor elsősorban kamaszokra gyanakodtak, és ez a sejtés később bebizonyo­sodott. A MÁV-állomás köze­lében ugyanis gyakran lehetett látni kutyát sétáltató fiatal­korú társaságot. Kihallgatták őket, majd írás- mintát vettek mindhármuktól. A szakértői vélemény igazolta, hogy a fenyegető leveleket a ti­zenhét éves Z. T. szakmunkás- tanuló írta. A tagadásnak ezek után már nem volt értelme. A fiatalember beismerte, hogy B. Cs. általános iskolás, valamint P. S. szakmunkástanuló barát­jával rongálta a vasúti beren­dezéseket. A lopott alkatrésze-’ két otthon diszkólámpa készí­téséhez és erősítőnek használ­ták fel. A fénysorompó égői, a ledek erre a célra kellettek. Vallomásuk szerint személy szerint senkire sem haragud­tak a vasutasok között, csak „ijesztgetni” akartak. A beton­darabot Z. T. és B. Cs. helyez­te a sínre, majd elmentek. Nem várták még, hogy törté­nik-e valami ... A szakértői vélemény — a mellékletekkel és az ábrákkal együtt — tizenhat oldal: szá­mítások azzal kapcsolatban, hogy bekövetkezhetett volna-e katasztrófa annak kapcsán, hogy betondarab volt a nyolc­van kilométer óránkénti se­bességgel haladó gyorsvonat útjában. Részlet a vélemény­ből; „A betondaráb sínre he­lyezésének következményeként a jármű kisiklása nem kizárt, bekövetkezéséhez a kedvezőt­len körülmények együttes fennállása szükséges, aminek esélye csekély volt. A vonat­vezető gyorsfékezést kellett hogy alkalmazzon. ezáltal fennállt annak a lehetősége, hogy valaki megsérüljön.” Két év az ítéletig Az eset kapcsán környezet- tanulmányokat is végeztek, meghallgatták a szülőket. A három fiatalember rendezett körülmények között, jó anyagi helyzetben él. Négyszobás csa­ládi ház, két színes tévé — ol­vasom az egyik környezetta­nulmányban. Ezt a fiút külön taníttatták néhány tantárgyra, amelyből nem volt megfelelő előmenetele. A magatartásuk? A szülők egyiküknél sem vettek észre semmi rendelleneset. A bűntett elkövetésétől a bí- róságj ítéletig két esztendő telt el. „Azóta megkomolyodtam, dolgozom” vallotta az első­rendű vádlott. A bíróság Z. T.-t tizenkét­ezer forint, P. S.-t 8100 forint pénzbüntetés megfizetésére kö­telezte. B. Cs. ellen, aki két hét híján még nem töltötte be tizennegyedik évét, amikor ba­rátjával betondarabot helye­zett a sínekre, bün’ethetősóget kizáró ok miatt megszüntették az eljárást. Gál Judit zonytalanságot még belátható időn belül sem tudják meg­oldani, sőt a nagytenyészitő téeszek részére sem tudják biztosítani a kifogástalan el­látást. Azok az emberek, akik ren­geteg pénzt fektettek kisállat- tenyésztésbe, nehezen tudják megérteni, hogy ez az évek óta húzódó probléma miért megoldatlan. Pedig tudomá­som szerint külföldön jól megfizetik a nyulat, a kacsát, vagy a libát... Most itt a tavasz, amikor mindenki igyekszik minél na­gyobb szaporulatot elérni, hogy legyen bőven mit lead­ni. De nincs elég ennivaló. Most például hetekig nem volt sem táp. sem kukorica. Azt látni kellett volna, ho­gyan érkezett az egyik ter­ményboltunkba a mindenféle szeméttel, csutkadarabokkal teli kukoricaszállítmány. Ami­kor leszórták a földre terí­tett műanyagra, szinte önkí­vületi állapotban estek neki az emberek. Ki vödörrel szed­te, ki kézzel kaparta zsákba. Szinte percek alatt már csak seprűvel lehetett 5-10 kg-hoz hozzájutni! Hazánkat valamikor Európa éléskamrájaként emlegették; hol vagyunk ma már ettől? Hogy kik ezért a felelősek, nem tudom, de hogy ezt a problémát hamarosan meg kell oldani, az biztos! Mert ha a kisállattenyésztők meg­unják a hercehurcát, lehet, hogy felhagynak a kilátásta­lan küzdelemmel. A szabad­piaci árakat nem tudják meg­fizetni. mert akkor többe ke­rül az előállítás, mint az érte kapott pénz. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rossz viszonyok között élők kicsi háztartása is veszélyben van. Ilyen állapotok mellett las­san már saját részére sem gazdaságos a kisállattenyész­tés. Lázár András Isaszeg

Next

/
Thumbnails
Contents