Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
4 1989. Április i9„ szerda iKIÁLLÍTÓTERMEKBŐLl A Duna-part alkotóművészei Hagyományteremtő televízió Karmesterverseny Huszonöt ország 65' versenyzőjének részvételével a Magyar Televízió május 5—23. között immár hatodik alkalommal rendezi meg a nemzetközi karmesterversenyt. A verseny alapvető célja a 15 évvel ezelőtti kezdete óta nem változott: magyar és külföldi karmestertehetségek felfedezése, bemutatása, az értékes zene népszerűsítése oly módon, hogy közben bepillantást engedjen a muzsikusok felkészülésének folyamatába. A mostani verseny érdekessége, hogy ezúttal első ízben nyilvánosan rendezik meg. A Budapest Kongresszusi Központban — amely a szombat- helyi válogatót kivéve a teljes versenynek otthont ad — hangversenyjeggyel, illetve -bérlettel a koncertkedvelő közönség megtekintheti az elődöntőben, a középdöntőben és a döntőben szereplő versenyzők műsorát, és szavazhat a közönségdíj nyertesére. A televízió — a hagyományokhoz híven — több összefoglalóval és élő közvetítéssel jelentkezik a versenyről. A nemzetközi zsűri elnöke Petrovics Emil, a Magyar Állami Operaház főigazgatója lesz. A szombathelyi válogatón nyitányokat vezényelnek a versenyzők, a budapest elődöntőben Haydn A teremtés, az Évszakok és Tóbiás hazatérése című oratóriumának egyikéből egy-egy áriát kell koncertszerűén eldirigálniúk. A középdöntőben feladat egy kortárs magyar zenemű dirigálása lesz, ezenkívül a versenyzők további tíz percet kapnak egy Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Mendelssohn-, Schubert, Dvorák vagy Frankszimfónia első tételének próbálására vagy vezénylésére. A döntő koncertjén Ravel, Debussy, Respighi, Stravinsky, Bartók vagy Britten megadott alkotásainak valamelyike szerepel. Körösi tavasz Nyílt nap a levéltárban A Körösi tavasz program- sorozata keretében a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya és a városi tanács ifjúsági és sportosztálya április 27-én. csütörtökön levéltári napot rendez a Hősök tere 4. szám alatt lévő éoület- ben. Reggel 8 órától az érdeklődőket a levéltár munkatársai tájékoztatják az ott folyó munkáról, azután megmutatják az intézmény raktári helyiségeit, ahol a dokumentumokat tárolják. Délután 15 órától tudományos tanácskozás kezdődik, amelyen Szabó Ferenc: A 6. vörös hadosztály történetéből, Kisfaludy Katalin: A közigazgatás helyi változásai 1918— 19-ben; Szabó Attila: Az 1919-es tanácsválasztás Nagykőrösön; Böör László: Nagykőrös a tanácshatalom bukása után címmel tart előadást. A. P. Zavarba koznak szülőt, pedagógust Az már bizonyos, hogy mind a gödöllői, mind a debreceni agrártudományi egyetem képzőművészeti versengésének döntetlen az eredménye. Mesterművek láthatók ott is, itt is. Organikus ritmusok Debrecenben Hincz Gyula páratlan szépségű gobelinja, Megyeri Barna bronzszobra, Vigh Tamás márvány domborműve, Eigei István mozaikja gyönyörködteti a szemet. Gödöllőn Amerigo Tot bronzfala, Domanovszky Endre mozaikja, Kiss István bronzplasztikája, Borics Pál, Paizs László, Fóth Ernő, Pátzay Pál, Gorka Lívia egy-egy alkotása ébreszt a szépség friss energiáival gondolatokat az ifjú szakemberekben és a látogatókban. A képzőművészeti értékeket illetően egyenrangú a két egyetem. A dunaPART Alkotóközösség több Pest megyei művészt hívott soraiba, így a váci Nagy B. Istvánt, aki ezúttal ismét festményekkel szerepel Debrecenben; a Szentendrén alkotó Bartl Józsefet, aki különös világával és remek színérzékével a tárlat egyik erőssége. A természetelvű magyar festészet mértéke Bőd László. Breznay Józseffel együtt jelentenek realista ellenpontot. Csavlek András, Deák Ilona. Jakab Eszter erős hangütéseikkel különböző szólamokat képviselnek a színes or- chesterben. Fabók Gyula tűzKeresztúry Sándor: Lupa-sziget zománcai és Corpus-változa- tai az újdonság erejével hatnak magabiztos szerkesztésükkel, finom felületi vonalvezetésükkel. Serényi H. Zsig- mond organikus ritmusai, meggyőzőek — hasonlóan Misch Ádám rajzírásaihoz. A nagyon jó átlagból kiemelkedik Szentgyörgyi József két műve. A dunaPART Alkotóközösség az elmúlt évben sikerrel mutatkozott be Tübingenben, Rómában, Bariban. Művésztagjainak munkáiból most, áprilisban nyílt tárlat a debreceni Agrártudományi Egyetem aulájában. Debrecen után Milánó fogadja új sorozatukat. Birtoka a föld „Egész világ nem a mi birtokunk” — kiált fel Vörösmarty Mihály. Tóth Rozália — a budakeszi kötődésű festőművésznő — birtoka a föld, a fény, az évszakok színes csöndje, az alföldi tanyák világa. Hű megtalált forrásaihoz. Bármennyire is állandónak hat ez a fákkal, felhőkkel, göröngyökkel telített síkság — a fényviszonyok rendre változnak, s ezt a művésznő késlekedés nélkül, számtalan variációban örökíti meg. Bravúros könnyedséggel láttatja a Kenyér tömbjét, amely föld-fény-munka egyszerre; sűrűsödik benne az ember és a nyár. Több ez csendéletnél — maga az élet; annak a végeredménye. Főműve. Keresztúry Sándor, a Pilis festője, bár Csillaghegyen él, köztudott, hagy 1987-ben a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központban mutatkozott be — mégis és elsősorban — Pilis festője. Csobánkáról több képet készített. Ezeket a táj bensőségének mély átélése jellemzi. Solymár is forrása, más művein pedig megjelenik a Kevély vonulata. Emellett még ihletője a csömöri táj, nemkülönben a napraforgók vagy éppen a Lupa-szifeet. Fontos dokumentum Nagy panorámaképe a Falu a Kárpátokban. Két évig dolgozott ott vasesztergályosként. Megfestette a beregszászi zsidó temetőt, amely nemcsak egyik főműve, hanem fontos dokumentuma is. Losonci Miklós A tankönyv itt nem segít Mit a legnehezebb ma tanítani az iskolás gyerekeknek? Azt hiszem, nem ejt senkit sem gondolkodóba a válasz. Igaz, talán akadnak, akik a matematikára tippelnek, az emberek többsége azonban mégis — úgy vélem — a történelemre szavazna. A tantárgyat tanító pedagógusok és a szülök a megmondhatói: a gyerekek kérdései a második világháborút követő időszakra vonatkozóan bizony megsokasodtak. Nap mint nap zavarba hozhatnak szülőt, nevelőt egyaránt. Jószerével főállású újságolvasónak kellene annak lennie, aki követni szeretné történelmünk eme korszakának újramegítélését. Elegendő, ha csak az ember kihagy egy Panoráma adást a tv programjából, s másnap bizony máris váratlan kérdések érhetik. Az egyre ifjabb korban nyiladozó értelmű gyerekek ugyanis kérdeznek, és ezen a tankönyv manapság nem sokat segít. Vhrinné, Mészáros Magdolna. az Érdi 7-és Számú Általános Iskola történelem—magyar szakos tanára, valamint Érd és körzete tantárgyi munkaközösség vezetője. Kettős feladatot lát tehát el, jószerével szerelemből. Tanítja az említett A tankönyv tehát igazából nem használható, eldobni azért mégsem lehet. Hogy milyen szempontok alapján tudja így értékelni a tanár a gyerekek munkáját? Ez egyénileg változó. Munkaközösség-vezető kollégáimnak is csak azt tanácsolhatom: tanítsák meg a tankönyvből, amit fix pontnak tartanak, ám azt viszont követeljék meg, és azután ösztönözzék a gyerekek aktivitását, érdeklődését. Tanárok, diákok réme voll Érdekvédelmi szervezet alakult Hagyományőrző táncházak Bár akadnak jó példák, azonban mégsem lendült fel igazán megyénkben a táncházmozgalom. Leginkább egy-egy kulturális esemény »kapcsán rendeznek táncházat, annak ellenére, hogy akadnak szőkébb pátriánkban színvonalas néptáncegyüttesek. Így például a Tápiómente Nagy- kátán, s Galgamácsán a hagyományőrző csoport. Meglehet, hogy e mozgalom most mégis lendületet vesz. Megalakult ugyanis a Táncházi Szakmai Érdekvédelmi Szervezet. Ennek munkájában nemcsak a táncházmozgalomban működő táncosok, hanem az ehhez, kapcsolódó népzenészek és énekesek is részt kívánnak venni. Az alapítók hangsúlyozták: a táncházmozgalom a hagyományok megőrzése és átmentése mellett valódi értékeken alapuló szabadidős tevékenységi formákat hozott létre. Hatása számos területen megnyilvánul; a nemzeti azonosságtudatnak is meghatározó részévé vált. •» Fabók Gyula tűzzománca Mihez kezd a vasöklű ausztráliai, ha szép szőke barátnője emberrablók fogságába kerül? És mihez kezdenek az amerikai banditák egy ausztráliai sivatagban? KROKODIL DUNDEE II. A világsikerű ausztrál filmvígjáték második része. Rendezte: John Cornell. Fő szereplők: Paul Hogan, Linda Koslowskl. Bemutatók: Cegléd, Szabadság — április 20-ától 23-áig Gyál, Dózsa — április 22-én és 23-án Vác, Kultúr — április 27-étől 30-áig Érd, Autós — április 23-én és 30-én Ring Autós, Mogyoród — május 1-jétől 3-áig Dunakeszi, Vörös Csillag — május l-jétől 3-áig Dabas, Autós — május 4-étől 7-éig Szentendre, Autós — május 10-étől 14-éig. Moziüzemi Vállalat tárgyakat és segíti kollégáit — legfőbb) tüdás'á szerint — az ín- formációözönben való eligazodásban. Megyei továbbképzésekkor bizony gyakorta ráesik a választás, hogy egy-egy bemutató óráról van szó. Hogyan állja a sarat ebben a sodrásban manapság egy történelem- tanár? — A legnehezebb dolgunk most, a nyolcadik osztály második félévében van, ilyenkor ugyanis az állampolgári ismeretek oktatása a téma. A tankönyvből tanítható anyag mennyisége bizony nagyon csekélyre zsugorodott. A választások rendszere, az alkotmány; mind-mind változtatás előtt áll. Ügy tapasztalom azonban, ennyire soha nem érdekelte még a gyerekeket a politika, mint napjainkban. Vizsgadrukkal a katedrán — Tulajdonviszonyok, demokrácia, reprivatizálás, KGST, árak, infláció, miért kell felvenni ennyi kölcsönt? — és még riapestig sorolhatnám a diákok szájából elhangzó kérdéseket. Tíz esztendeje vagyok a pályán és állíthatom: ekkora vizsgadrukkal soha nem állt még történelemtanár a katedrára. Rendkívül aktívak a tanítványaink és látszik rajtuk, hogy otthon is megvitatják, vagy legalábbis szóba kerülnek ezek a témák. Persze, ahogy a közmondás tartja: ki mint él, úgy ítél. Ez a srácok kérdésein és véleményformálásán is erősen meglátszik. A nyolcadik béseim közül a fél osztály rendszeresen nézi nél- dául a Panoráma adását. — Pedig ugye, nem a gyerekműsorok idején sugározzák? Mégis, érdekli őket, s ezért a szülőkkel együtt fennmaradnak, s másnap hozzák a megválaszolatlan kérdéseiket. Hogyan győzik mindezt? — Igyekszünk rengeteget olvasni; napilapot, hetilapot. Históriát, Hitelt és a többi periodikát. Nézzük a tv információs és dokumentumadásait. Ennek ellenére is akadhat olyan kérdés, amelyre mi sem tudunk válaszolni. Ilyenkor azt mondjuk: változik a világ, a tankönyvet régen írták, de lehet ha friss lenne, holnapután még újabbat kellene készíteni. — Régen a tanárok, diákok réme volt a szakfelügyelő. Az elnevezés ugyan mára megváltozott, most szaktanácsadónak nevezik. Nem kell már úgy rettegni tőlük? — Voltaképpen nem a névváltozás másítja meg a funkciót. De, ma valóban a tanácsadásra van a legnagyobb szükségünk mind a történelem, mind a magvar tanításánál. Sokan úgy vélik, a szaktanácsadó csak akkor megy valahová, ha ott valamilyen probléma van, és ez árt az iskola jó hírnevének. Tévedés. És örülök, hogy alkalmam adódik eloszlatni a félreértést. A szaktanácsadók ugyanis több okból járhatják az iskolákat. Akkor, ha az igazgató, a' munkaközösség-vezető. va^y maga a szaktanár hívja őket oda. Más. Tantárgygondozói, továbbképzést segítő feladattal, esetleg egy tematikus elemző munka teljesítése miatt látogatják meg»az adott iskolát. Egy harmadik variáció szerint: az irányító tanácsi szerv kéri fel őket, hogy bizonyos témakörökben szakéri.ö információt szolgáltassanak. Ebben az évben például az osztályozás, ellenőrzés, értékelés problémája a szaktanács- adói látogatások egyik kiemelkedő szempontja. Egy biztos: semmiképpen nem a retorzió, hanem a segítő szándék motiválja munkájukat. A látogatásukat persze előre bejelentik. Értesítik a szaktanárt és az iskolavezetést is. Sem pénzük, sem idejük Az óra után pedig közösen megbeszélik, mit akart, mit tudott az adott anyaggal a nevelő elérni. A körzetemhez tartozó pedagógus kollégáktól nem hallottam olyan esetet, hogy panaszkodtak volna a szaktanácsadók munkájára. Ellenkezőleg. Mivel az említett információs forrásokhoz való hozzájutás manapság pénz vagy idő hiányában nem minden pedagógus számára elérhető, valójában még több szakirányú segítséget igényelnének. Antal Piroska
