Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

1989. Április it, hétfő &£Man 5 Sándor Ernő bácsi türelme­sen áll a kiskunlacházi gyógy­szertárban, s várja, hogy a pénztárgépnél ülő hölgy szé­pen, akkurátusán bepötyögje az elektronikus pénztárgépbe a recepteken szereplő gyógysze­rek árait. Szakadozott bukszát vesz elő. s 'míg a gép kijelző­jén egymás után villannak föl a zöld számok, Ernő bácsi rámered a tárcából előkerülő ötszázasra, az egy darab szá­zasra, s kicsit hitetlenkedően mögéjük kukkant, lapul-e még valami. Visszateszi a két bar­na hasú ötvenest, s lemondóan az ötszázast készíti elő. Számtalan recept — Négyszázhetven forint lesz, Ernő bácsi — mondja kedvesen a pénztáros, össze­fogja a számtalan receptet vaskos csomóba, s a hosszan kunkorodó számlaszalaggal együtt odatolja az idős ember elé. Ernő bácsi után alig vala­mivel fiatalabb asszony követ­kezik, kétszáz forintot gyűrö- get a kezében. Megvárja, míg a gép megmutatja a végössze­get: 187,20, s csak azután mondja — Kérek szépen ak­kor még egy Igmándit is. — Villannak a számok, a gyógy­víz tizenhárom forintba kerül, éppen elég rá a pénz. Ernő bácsi 81 éves. ötven­éves szolgálat után. mint a te­lepülés református lelkipász­tora ment nyugdíjba. Február­ban hatszáz forintot fizetett a gyógyszereikért, ugyanazért, amiért tavaly még talán száz forintot sem. Ketterí élnek" a feleségével, s még csak nem is panaszkodhat aláfesön? nyug-' díjra. Mégis nehézen élnek. Sokba kerül a diéta, a tüze­lőért a múlt esztendőben tizen­hatezer forintot fizettek, a vil­lany is kéthavonként ezer fo­rint. Ruhára nem jut. de hát mi kell már? Az újságot, a Népszabadságot azért megve­szi. Olyan megszokás ez, amelyről az idős ember nem mondhat le. Ha mégis megten­né, megszakadna valamUven réges-régi kapocs, ami a tevé­kenyebb élethez kötötte. Németh Józsefnét Dóriká­nak hívják faluszerte. Megál­lítják az utcán, érdeklődnek, megjött-e ez vagy az a gyógy­szer, érdemes-e a nagy kiter­jedésű település alsó végéből felkarikázni az egyetlen gyógyszertárhoz. Dórika ve­zeti két másik gyógyszerész­szel s öt asszisztenssel a pati­kát. amely jó esetben tízezer lakost lát el. nyári szezonban ennél? dupláját. A januári ren­delet egyetlen reformértékű intézkedése számukra az volt, hogy mint Pest megyében minden gyógyszertár, ők is kaptak egy Sharp pénztárgé­pet. Aztán ezzel ki is merült a „jóság”, az asszisztensekből adminisztrátorok lettek. a gyógyszerészekből pedig vény­kukacok. — A gyógyszertár havi for­galma eddig 350-400 ezer fo­rint volt — mondja a vezető­nő —, most megközelíti a két­milliót. Akár egy szatócsüz­letben, a vények pénzt érnek, az áru meg nem fogy. Az után- rendeléseknél látjuk, hogy mennyivel kevesebbet kell mostanában rendelnünk. Csak az a baj, hogy amíg egy ABC- ben nem okoz lelkiismeretfur- dalást, ha nyakukon marad pár tonna liszt, itt óhatatlanul arra kell gondolnunk: beteg, rászoruló emberek is vannak, akik nem tudják kiváltani a gyógyszereiket, s fatalista mó­don legyintenek egyet: lesz, ahogyan lesz, legföljebb hi­szünk a teremtőben. Tudjuk, természetesen, hogy valamifé­le gátat kellett szabni már a gyógyszerfelhalmozásnak. Lássuk csak. Nemrégiben került alkalmazásra az Isopri- nosine, a herpesz elleni csoda­szer. Amióta a gyógyszernek fogyasztói ára van, ez például 1752,70-be kerül, a térítési dí­ja 350 forint. A keringési za­varokra kitűnő Trental 1134,40, az Ulcerán fekély- gyógyszer 1908 forint. így hát az orvos törekszik arra, hogy­ha nem feltétlenül muszáj, ne írjon föl drága gyógyszert, s ha mégis, lehet, a beteg gon­dolja úgy: eddig is volt herpe­szem, elmúlt, majd elmúlik ez­után is. Meg kell őrizni — A gyógyszerésznek csak a régi világban volt rangja, becsülete — így Dórika. — Azóta csak kisemmizettek va­gyunk. Várunk egy új rende­letéi, s bízunk 'is benne, de sokkal inkább a Gyógyszeré­szeti Kamarában. Igen fontos lenne, hogy amit mi dolgo­zunk, az a mi patikánknak le­gyen jó, ne a gyógyszertári központot tartsuk el. Ne kell­jen hat levelet írni, ha egy polcot szeretnénk vásárolni. A munkánknak ára, rangja le­gyen. így ha valamelyikünk azt mondaná egy betegnek, nem tudom elkészíteni a rá­zókeveréket, nekünk köny- nyebb lenne, a patikának ká­ra sem lenne. Saját lelkiisme­retünk. eskünk nem engedi, hogy megtegyük. Kiskunlacházán december­ben és januárban több százan váltották ki a közgyógyellá­tásra jogosító igazolványt. Sok családban kikotorták a fiók mélyéből az erről szóló igazo­lást, azt. amit már régen el­felejtettek. hogy létezik. Bizo­nyítják ezt az úgynevezett fe­kete vények, az ingyenesség szolgái. Talán az orvosoknak is utána kellett rendelni a fe­kete fejlécű recepteknek, olyan régen nem használták. A gyógyszertár ..főnöki” szobájá­ban pedig az egyik gyógysze­rész zsebszámológépen oszt, szoroz teljes munkaidőben, a sarokban pedig három nagy liberós kartondobozban kö­Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi és Szolgáltató Iroda (Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 3)1 Telefon: 852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A Pemü /.sá in bél-c i svára ke­res tmk-vezetőt műszaki osz­tályvezetőt. feilesztőt. technoló­gust, és piackutatót. A Taurus Abroncsgyár felvesz 20—30 fő betanított munkást (3 műszakra). A Szakmai Továbbképző és Átképző VáUalai május köze­pétől folyamatosan érettségizet­tek részére társadalombiztosítási ügyintézési képesítést nyújtó tan- folyamot szervez, A Pest Vidéki Gépgyár (Szi­gethalom) meo-ellenőrt (közép­vagy felsőfokú erősáramú szak- képesítéssel) és forgácsolókat, ke­res. A Vörösmarty Mgtsz Főt rákospalotai munkahelyére keres 1 autódarust (fii), 1 maróst, 1 esztergályost. A fóti munkahely­re 1 növénytermesztési ágazatve­zetőt és 2 növénytermesztési ag- ronómust. A Penomah Ceglédi Gyára gép­ipari végzettségű szakembert ke­res azonnali belépéssel hűtőgép­szerelői munkakörbe, folyamatos munkarenddel. A VADCOOP felvesz munka­ügy. bérszámfejtőt, SZTK-ügy- intézőt (lehet kezdő Is). A Budapesti Híradástechnikai Gépgyár betanított férfi és női munkásokat, esztergályost, ma­róst. fúróst. csiszolót és villa­mosmérnököt keres. A posta budapesti levélfeldol- gozó üzem (Budapest. Keleti pá­lyaudvar) levélirányítót. -szétosz- tót és egyéb belső postai munkák elvégzésére munkatársakat keres. Az Erdészeti Gépgyártó Válla­lat (Szentendre Eötvös u. I.) ke­res anyag- és áruforg. osztály- vezetőt (5—10 éves gyakorlaltal). Az Agrotechnika Gépipari Kis­szövetkezet üzletkötőt keres Pest megye területére. Fizetés: ll 000— 24 000 forint. Régészeti szenzációt jelen­tő ókori lelet — egy római kori városi út — került nap­világra Pécs belvárosában. Két méter mélyen fekszik a mai járószint alatt, s körül­belül 1600 évvel ezelőtt kop­tatták a köveit Sopianae vá­ros polgárai. Jellegzetes váro­son belüli útról van szó, irá­nyából következtetve a fó­rumra vezetett. A rendkívül gondosan — igazi római ala­possággal — megépített út strapabíró voltát mutatja, hogy ma is minden nehézség nélkül használható lenne. A postapalotával szemközti kis utcában panzió épül, an­nak földmunkái során buk­kantak rá az ókori városma­radványokra. Régészetileg szi­görúar‘''Vétfett,'".‘'ti*ülé'ttf ” Pécsnek, A rórnai polgárvá­ros romjái pihennek ugyanis a föld mélyében, a feltétele­zések szerint a posta környé­kén állhatott Sopianae köz­pontja. a fórum is. Az elmúlt években, évtizedekben számos római kori épületmaradvány került elő ezen a területen. A leletmentést vezető Kár­páti Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum munka­társa a római út egy 35 mé­teres szakaszát tárta fel. Ko­rát római érmék és cserepek datálják. Sopianae városból ilyen hosszan összefüggő utat eddig még nem találtak. Szé­lessége három méter, kétol­dalt nagyobb kövek szegélye­zik az úttestet, köztük szoro­san egymás mellé kalapált kövek vannak, amitől maka- dámszerű felület borítja az utat. A Mecsek felőli oldalon jól kiépített vízelvezető árok­rendszer védte, ezt is feltár­ták a régészek. Az út mentén egy tekinté­lyes méretű épület alapfalai bontakoznak ki, valószínűleg a fórum északi oldalán állt. Az ötszobás, oszlopcsarnokos ház módos polgár otthona le­hetett. Kárpáti Gábor véle­ménye szerint Sopianae vi­rágkorában — a IV. század­ban — emelték. Az egyik helyiségben teljes épségben megmaradt az eredeti terazzó padló. A leletek azért is nagy jelentőségűek, mert az egymáshoz kapcsolódó utca ás épület jellegzetes városszerke­zeti egységet alkot. társasági munkába való be­kapcsolásával kívánja meg­valósítani. A közgyűlésen az egyik alapító nevében Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője köszöntöt­te a több mint hetven rész­vevőt. Rámutatott: kiemelke­dő fontosságú a társaság mun­kája, mert egy asztalhoz pró­bálja ültetni mindazokat, akik felelősséget éreznek azért, hogy a játék örömét ismét megtaláljuk. E célok megvaló­sításában a társaság partner­ként számíthat a művelődési kormányzatra. Mándoky László, az Ipari Minisztérium főtanácsosa kö­szöntőjében utalt arra: játék- gyártásunk elmaradását a „gyökerek hiánya” mellett a hazai nagyipar fejlesztési szemlélete is okozta. Noha jó ötletekben, tervekben soha nem volt hiány, tehetséges emberek számos ötlete ve­szett el, vagy került külföldre amiatt, hogy nem akadt ha­zai kivitelező, vagy nem vál­lalkoztak a megvalósításra. Nemes célt szolgál a társa­ság azzal, hogy — a pedagó­gusok, a formatervezők, és gyártók kapcsolatának erősí­tésével — vállalkozik a játék­fejlesztés és -gyártás, e hát­térbe szorított szakma felka­rolására. Szentiványi Tibor, a társa­ság elnöke, beszámolójában — az elmúlt két év mérlegét megvonva — elmondta, hogy egyik legsikeresebb akciójuk a tavaly meghirdetett országos játékpályázat volt. A kiírásra mintegy kétszázötven játékra küldtek ötleteket. Idén, az év második felében ismét pályá­zatot hirdetnek, ezúttal azon­ban a legkisebbek, a csecse­mők, a bölcsődés- és az óvo­dáskorúak játékaira várnak ötleteket Szólt arról, hogy a társaság kezdeményezésére a Közvéleménykutató Intézet, az ELTE közművelődési tan­széke és a Központi Statiszti­kai Hivatal közös felmérést készít a hazai játszási szoká­sokról; e munkába a szerve­zet is bekapcsolódott. A hazai játékkínálat bemutatására pedig — két kisszövetkezet bevonásával — játékkataló­gust jelentetnek majd meg. A kábítószer félszáz áldozata Éhes testvéreiknek is loptak Elszomorító látvány tizen­évest a fiatalkorúak bírósága előtt látni. Ide kívánkozik Gabriel Tarde, francia bünte­tőjogász múlt század végi megállapítása, miszerint az ember se jónak, se rossznak nem születik, hanem a társa­dalmi környezettől függ, hogy milyenné válik: erkölcsössé, vagy bűnözővé. A fiatalkorúak ügyésze elé kerülő fiatalok ügyei — ügyé­szi feladatainál fogva — egye­bek mellett arra is kötelezik, hogy a jogsértésben szerepet játszó okokat is megkeresse, tehát mindazt, ami szerepet játszott abban, hogy a fiatal szembekerült a törvénnyel. Bonyolult jelenség, sok ténye­ző együttes hatása az ok, amiért a fiatalkorú jogsértő lesz. Tapasztalat, hogy a hatósá­gok és más szervek jelzései alapján igen sok társadalmi beilleszkedési zavar még ide­jében megelőzhető vagy gyó­gyítható. A gyámhatóságok gyakran késve szereznek tudo­mást a veszélyeztetett helyze­tű fiatalkorúakról azért, mert a 14—18 év közöttiek az álta­lános iskolából kikerülve ki­maradnak a preventív gyer­mekvédelem látóköréből, ró­luk nincs nyilvántartás. Előfordult, hogy az öt gyer­mekét egyedül nevelő anya két gyermeke azért követett el bolti betörést, mert éhesek voltak, az édesanyjuk fizeté­séből napok óta már nem ju­tott élelmiszerre. Ügyészi jel­zésre, a gyámhatóság intézke­dése nyomán, viszonylag ren­deződtek az otthoni körülmé­nyek, a fiatalkorúak munkába álltak, szakítottak eddigi rossz társaságukkal és kiren­delt társadalmi pártfogó segí­ti őket a beilleszkedésben. Más esetben — a gyámható­ságok — ugyancsak ügyészi közlés nyomán — az apa al- koholelvonó-kezelése felől, a fiatalkorúak munkába helyezé­se vagy gyermek-ideggondozó intézeti kezelése ügyében in­tézkedtek. A kiskorúak alkoholfogyasz­tásának, valamint bódulatkel­tő anyagok élvezetének, illet­ve mentális zavaruk esetén időben szükséges kezelésük érdekében intézkedni. Sajnos, e kóros szenvedélyek kiskorú sértettjeiről az illeté­kes hatóságok, szervek és egyéb intézmények későn sze­reznek tudomást vagy még késve sem. Figyelmeztető, hogy eddig több mint ötven fiatal halt meg Magyarorszá­gon szipózás következtében. Ezért a korai és eredménye­sebb megelőzés érdekében to­vábbra is javítani szükséges a felderítésben és gondozásban részt vevő intézmények, isko­lák. egészségügyi és szociális intézmények, bűnmegelőzési és bűnüldöző szervek, valamint a tanácsok együttműködését. A fiatalok szabadidejének értelmes eltöltésére nem min­denütt teremtették meg a fel­tételeket. Legtöbb helyen a ki- kapcsolódást a kocsmázás, az eszpresszóban vagy más szóra­kozóhelyeken rendezett disz­kó jelenti. Az először csak unaloműző időtöltést jelentő alkalmi italozásból könnyen egy-két éven belül devianciá­ba torkolló iszákosság, s végül munkakerülő, garázda, bűnöző életmód alakul ki. Négy éve ügyészi felmérés állapította meg, hogy Budake­szin a bűnözők 41 százaléka az ifjúság köréből került ki. Bűnre csábító tényezőnek te­kinthető a káros baráti kör­nyezet, valamint a szabadidő értelmes eltöltésének a hiá­nya. Ekkor vetődött fel egy motorosklub létesítésének a gondolata. A községben társadalmi ösz- szeíogással, az országos jelen­tőségűnek tekinthető kezdemé­nyezés eredményeként az MHSZ-en bélül motorosklub szerveződött. A klub segítsé­gére kilenc különböző állami, társadalmi és gazdasági szerv képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Idáig több mint félszáz fiatal 'szer­zett segédmotorkerékpár-ve- zetői jogosítványt. Budakeszin negyedik éve tartó hatékony ifjúságvédelmi munka ered­ménye, hogy a fiatalkorú bűn­elkövetők száma az 1984 óta 27-ről tizenkettőre csökkent. A fiatalkorúak ügyésze a gyámhatósággal Budakeszin közreműködött annak felmé­résében, hogy kik azok a fia­talkorúak, akik nem dolgoz­nak vagy évközben kimarad­tak az iskolából, és nem kötik Irány: a bolt Már a nyárra készülnek a szentendrei Márka-üzemben. Nemcsak a környék boltjait keil ellátni a frissítő üdítővel, hanem a Dunakanyarba láto­gatók, kirándulók szomját is oltani kell. Így aztán már a gépsor végéről egyenesen az üzletekbe kerülnek a teli pa­lackok. (Erdős! Ágnes felvétele) NEM MINDEGY Ki keresi? Ez már a sokadik eset. Tár­csázom a hivatal számát. Je­lentkezik a központ, aztán kapcsolják a titkárságot. Meg­esik, hogy már az első szűrőn fennakadok, ha kérem az osz­tályvezetőt, ne adj’ isten, az igazgatót, az elnököt. — Ki keresi? — kérdezik, mire mondom a becsületes polgári nevemet, s ezt villám- kérdésként követi a másik szócska: — Honnét? Mert nem mindegy ám, ki­féle, miféle halandó meri mo­lesztálni apró-cseprő ügyeivel a főnökséget. K. T. I. le magukat hasznosan. A he­lyi szervek közreműködnek életvitelük rendezésében. A fiatalkorúak ügyészei a pomázi ifjúságvédő intézettel együttműködve, a nehéz sor­sú fiatalok szabadidejének se­gítésében működnek közre, így a törökbálintiak a budakeszi MHSZ-nél, a szentendrei szál­ló tizenévesei pedig a helyi alkoholellenes klubban talál­tak kulturált kikapcsolódásra. Gyakori, hogy a fiatalok bűncselekménysorozata a fő­városban kezdődik, de kiter­jed a szomszédos községekbe. Más esetben fordított a sor­rend. Magától értetődő volt, hogy közös erővel kell e je­lenséggel szemben fellépni. Ezért ilyen irányú kezdemé­nyezést tett a megyei fő­ügyészség, amikor egy krimi­nológiai felmérés eredménye­ként a főváros XVIII. kerüle­te és Gyál község tanácsi és rendőri szerveinek, a Haza­fias Népfront és a Vöröske­reszt helyi szervezetének kép­viselői két évre szóló, ifjúság- védelmi együttműködési szer­ződést írtak alá. Tapasztalat igazolta, hogy a kezdeményezés a fővárosi és a Pest megyei szerveket között sikeres együttműködést alakí­tott ki a fiatalkorúak bűnö­zésének visszaszorítására, megelőzésére. Ezért a fő­ügyészség javaslatára 1987-ben az érintett szervek képviselői a szerződést öt évre meg­hosszabbították. A szülők emberségére és okos szigorára, a pedagógusok meggyőző szavára, a munka­helyeken a kollégák és veze­tők felelősségére, mindany- nyiunk figyelmére és erőfe­szítésére szükség van a fia­talkorú bűnözés elleni küzde­lemben. Dr. Orell Ferenc János, főügyészségi tanácsos Vénykukacokká minősítve Patikai anomáliák tegelve ott vannak a recep­tek az első negyedévről. Rak­tározni kellene, mert a rende­let szerint három évig meg kell őrizni ezeket. Hogy hol, azt nem mondta a törvény. A szíve nehéz Ernő bácsi fekete aktatáská­ja megtelik. A gyógyszerek nem súlyosak, könnyedén emelhető a táska. Ernő bácsi szíve nehéz, ugyanúgy, mint mostanában sokunké. Bellér Ágnes Ma is használható lenne Római utca Pécsett KISS ÁRON MAGYAR JÁTÉKTÁRSASÁG Gyűjtemények próbára A Kiss Áron Magyar Játék­társaság olyan bemutatóter­met kíván a jövőben kialakíta­ni, amelyben összegyűjtik a hazai piacon fellelhető játéko­kat, s azokat bárki kipróbál­hatja. A fejlesztőik munkájá­nak segítségére pedig egy, a legújabb import játékokat fel­sorakoztató gyűjteményt hoz­nák létre. E tervekről is szó volt a társaság első beszámo­ló közgyűlésén, amelyet szom­baton tartottak a Budapesti Tanárképző Főiskola díszter­mében. A két éve alakult, kecske­méti székhelyű, de országosan tevékenykedő szervezet a ha­zai játék- és játszáskultúra ér­tékeinek feltárását, megőrzé- sés és gazdagítását tűzte cé­lul. Mihdezt a játékkal foglal­kozó szakemberek felkutatá­sával, számbavételével és a

Next

/
Thumbnails
Contents