Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

1989. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ

3

Szókimondás, bátorság, kritika

Szövetséget a társadalommal

+ A Pedagógusok Szakszervezete megyei értekezletére szombaton került sor az MSZMP Pest Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának nagytermében. Az eseményen részt vett dr. Köp} Lászlóné, a szakszervezet központi vezetősége, dr. Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára, Hanes László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára és dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. A küldötteken kívül meghívták a megye területén alakult új szakszervezeti csoportok képviselőit is.

A közoktatás közelről

A reggel kilenc órakor kezdődő és a kora esti órákig tartó fórumot Hargitai Károly, a megyebizottság elnöke, a Zsámbéki Tanárképző Főiskola nyugalmazott igazgatója vezette.

A napirenden a megyebizottság 1986 óta végzett munkájáról készített beszámoló, a szakszervezet május 19-én sorra kerülő XIII. kongresz- szusa elé készült programtervezet és az alapszabály vitája szerepelt. Mindhárom téma előadója Nádasné Pribék Rozália megyebizottsági titkár volt, akinek referátuma hűen tükrözte a szakszervezeti mozgalom mai szellemét, a pedagógustársadalom gondjait, közérzetét. Bizonyító tényként is hatott, hogy a küldöttek közül 120 volt a nő és csak 27 a férfi. Itt is láthatóvá lett tehát, hogy ez a pálya elnőiesedett, s elsősorban az alacsony fizetések miatt, amelyek az elhangzott becslések szerint közel 30 százalékkal alacsonyabbak ma még más, elsősorban

az üzemben dolgozó értelmiségiek jövedelmeihez képest. Ez és sok egyéb olyan kérdés, amelyeket a küldöttek szombaton is tolmácsoltak, a közelmúltban lezajlott alapszervezeti választásokon elhangzottak közé tartozott. Érdekessége az oktatásügy dolgozói érdekvédelmi szervezete megújulásának, hogy a megye közel nyolcezer fős foglalkozási ágában az eddigi 20 szak- szervezeti alapszervezet helyett most 47 alakult meg. Ahogy a megyetitkár jellemezte: a szókimondás, a bátorság és harciasság légkörében.

Sokan kifogásolták, hogy lassan valósul meg az ígért negyvenszázalékos béremelés, amelyből húsznak ebben az évben kellene megtörténnie, ám a bürokratikus eljárások miatt lehet, hogy már csak 15 lesz belőle, s mire kiadják, annak is inflálódik az értéke. Alacsonyak a túlóradíjak, meg kellene szüntetni a kötelező túlórát. Elhangzott, hogy megalázóan kevés a jutalmazások összege.

Jogos igények

A szakszervezeti mozgalom megújulása érdekében tette szóvá többek között Kopcsik István budaörsi küldött, hogy a bizalmiak jogi védelmére a jövőben komolyabb garanciák kellenek, s egyben azt is ajánlotta élénk figyelmet keltő javaslatában, hogy a tagdíjat bankban kamatoztassák, így teremtve szilárd gazdasági alapot. Lieszkovszky Tibor váci küldött hangsúlybeli változtatásokat javasolt, a kérünk, síkraszállunk helyett a követeljük szót használva, például

a hatékony inflációs politikával kapcsolatban. A felszólalások sorára válaszolva Köpf Lászlóné egyebek közt elmondta, hogy a pedagógusok esetében szeptember 1-jéíől 1 ezer 600, az oktatásügy technikai dolgozói körében 800 forintos átlagos béremelésre lehet számítani, s lehetségesnek látszik a megoldás negyvenórás munkahét bevezetésére.

Új vezető testület

Alapvető gazdasági és társadalmi érdek, hogy a nemzeti jövedelemből megfelelően részesedjék a művelődés — mondotta Nagy Sándorné. Azt hangoztatta, hogy a megyei pártbizottság szövetségesként áll a nevelői hivatást vállalók mellé a korszerű művelődéspolitikai gyakorlat, az értelmiségpolitika helyes alkalmazása, a művelődéspolitikai döntésekre gyakorolt közös befolyás útján.

A napirendek megtárgyalása után következő országos küldöttekkel együtt került sor az új megyetitkár választására. Nádasné Pribék Rozália válaszolva a hozzá intézett kérdésekre, közölte: tizenöt év után ismét tanítani szeretne. Több név került szóba, s végül a vita és a jelöltekhez intézett kérdések után a két hivatalos jelölt közül Málnási Gáborral, az érdi Bolyai János Általános Iskola igazgatóhelyettesével szemben, nagy többséggel Solymosi Sándort, a Pest Megyei Tanács ifjúsági és sportosztályának helyettes vezetőjét választották meg a Pedagógusok Szakszervezete Pest Megyei Bizottsága új titkárának.

Kovács T. István

Öilefserkenfö akcióval külföldre

Vándorbottal Sződligeten

Pénteken és szombaton Sződiigeten került sor a KISZ keretein belül működő, élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok tanácsa által szervezett. Vándorbot akció központi szervezésű találkozójára. Célja, hogy a szakmájukat szerető,', gazdaságúkért, vállalatukért tenni akaró ifjú szakemberek első kézből szerezzenek olyan információkat, amelyeket munkájuk során hasznosítani tudnak. A kétnapos rendezvényről Wild János, a KISZ KB osztályvezető-helyettese adott tájékoztatást.

— Immár harmadik évben hirdettük meg a Vándorbot- akc iónka,t, ami lényegében szervezett tapasztalatcsere. Idén például április 10-től jnájus 12-ig tizenhárom kiváló szinten gazdálkodó élelmiszer-gazdasági vállalatot,

nagyüzemet kereshetnek fel a fiatalok ismeretszerzés céljából, Köztük van a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár csakúgy, mint a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet.

— Mi a célja e „vándorlásoknak"?

■' — A tudásukat gyarapítani kívánó fiatalok érdeklődési körüknek megfelelő, elismert, szövetkezetekben, vállalatoknál tájékozódhatnak. Korszerű ismeretekre . tehetnek szert. •Akik legalább három vállalati szervezésű rendezvényen

, részt vesznek, majd otthon is alkalmazható fejlesztési javaslatot tesznek, azok előtt felcsillan a külföldi tanulmányút lehetősége is. Ha ugyanis a 15—30 oldalas dolgozatot beküldik hozzánk, s a szakzsűri elismerésre méltónak ítéli, akkor a legjobbak . több héten keresztül angol dán és firm farmergazdasá- .■ goknál ismerkedhetnek a legfejlettebb technológiákkal.

’ ,— A korábbi két év tapasztalatai mennyire ked— Évente mintegy 220-250, ; valamilyen , idegen . nyelvet jól beszélő agrár szakember kapcsolódott be a Vándorbot- akcióba, idén is hasonló érdeklődésre számítunk. Értékét azok az ötletek jelentik, amelyek a tapasztalatok nyomán is születnek, s kerülnek kivitelezésre e fiatalok munkahelyén. Egy korábbi győztes pályamű például komplett szarvasmarhatelep rekonstrukcióját tartalmazta, mely azóta megvalósult.

— Miről volt szó a kétnapos találkozón?

— Elsősorban különféle központi kérdések,, fokozott . figyelmet érdemlő, átfogó, tárcaszintű intézkedések ismertetése szerepelt a programban. Mivel nem pusztán előadásokról, hanem afféle fórum- jellegű, vitával tarkított eszmecserét akartunk, ezért az előadókat is ennek megfelelően kértük fel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői — köztük dr. Gősy Sándor főosztályvezető — főként a hazai élelmiszer- gazdaság jövőjét vázolták, illetve ez agrárpolitika megújításának feladatait vitatták meg a résztvevőikkel. A Pénzügyminisztérium képviselője az elvonáspolitika alakulásáról, az adórendszer tapasztalatairól beszélgetett a fiatalokkal.

— Mi foglalkoztatta a több megyéből érkezett fiatalokat?

— Többek között felvetődött, hogy a mezőgazdaság ciklikus termelése nincs összhangban a jelenlegi hitel- konstrukciókkal. A tulajdonosi érzés hiánya szintén téma volt. Ugyanakkor pénteken este dr. Márton János, a HNF ale'.nöke és Deák Géza, a föl- desi termelőszövetkezet elnöke a parlament agrárszektorának munkájáról beszélgetett a közel harminc ifjú agrár szakemberrel. Szombaton délelőtt Spilák Ferenc, belkereskedelmi miniszterhelyettes vdlt a vendégünk. Vele a különféle mezőgazdasági termékek jövedelmezőbb termelése, értékesítése érdekében létrehozandó önigazgatási szervezetekről, a piacorientált éleirni,szer-gazdasághoz szükséges intézkedésekről is folyt vita. Szóba került, hogy a termelői érdekek erősítése céljából az az agrár külkereskedelmi vállalatok részvénytársaságokká történő alakítása ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik.

— Mint szervező, mint a viták résztvevője milyennek ítéli e tapasztalatcserét?

— A kérdésekből, az aktivitásból azt állapítottam meg, hogy az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok jelentős részét ugyancsak foglalkoztatják az ágazat gondjai, a tenni akarás sem hiányzik. Az is igaz, hogy ennél népesebb részvételre számítottunk. Ügy látszik, meghívóink sok helyen nem jutottak el a címzettekhez, vagyis a kezdő szakemberekhez.

Győri András

(Folytatás az 1. oldalról.) meg a cezúrát az elmúlt korszak határáig, nem utasítja vissza a válságot előidéző magatartási formákat, cselekményeket és ideológiai tabukat eszköztárából, nincs esélye arra, hogy versenyképes politikai erőként vegyen részt a politikai küzdelmekben. Ebben a felismerésben, a követelmények megfogalmazásában az MSZMP-t, a kommunistákat nem vezethetik szervezeti érdekek. Ezt felülmúló érdekkörbe kell helyeznie érdeklődését, célját, elsősorban egy nemzeti program, nemzeti felelősségtudat jegyében újragondolnia e szerepet, feladatot. Ha mindez meggyőző és bizalmat keltő, az MSZMP- nek jó esélye van arra, hogy nemcsak elitjével, hanem tagsága többségével együttműködve az átmeneti korszak vezérlésében részt vegyen, az immár elnyert bizalom és népi jóváhagyás útján, nem pedig hatalmi pozícióból kiindulva.

Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban utalt arra az előzetes híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve annak, hogy a lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenleg kialakulatlan helyzetben a párttal azonosulni nem tudók egyfajta erőszerveződés alapján kiváljanak vagy szakítsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból; az ország helyzete és praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és a nagymértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben megvan a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék. Hozzátette: nincs megválaszolva viszont az. .a .kérdés, hogy ösz- s^e,tarthafö-e a .pájrt. Véleménye szerint igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket.

Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben van az ország, amelynek következtében vagy lényeges lépést teszünk a gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar nemzetgazdaság, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés már érdemleges reformok bevezetésével is járt. Hozzátette: a központosított — sztálini modellnek nevezett — tervgazdálkodás már a hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy, mint a részlegesen működő

piac elvére épülő ‘ gazdasági rendszer a nyolcvanas évek elejére. Teljes körű piacgazdaság kiépítésére van tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia honi viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén széles körű ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett.

Alapvetően a nép. a kisember érdekein alapuló demokráciára van szükség Magyarországon — húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi törekvésekkel.

A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a piacgazdaság intézmény- rendszerét kell alapvetően fejleszteni; kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon nagy részét új formában kell működtetni a jövőben; társadal- masítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges teremteni a magán- vállalkozásnak a túlajdonre- formmal. A gazdasági reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette: nem lehet állami, központi, kényszerszervezéssel jól meg- ,,Oldani ez| a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat kell . találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság elve alapján. Ez a nemzetgazdaságnak újabb erőforrást teremthet.

Ezután korreferátumok hangzották el. Tabajdi Csaba külpolitikus kiemelte: a sztálini modell helyett újat felépíteni olyan történelmi kísérlet, amelynek sikere és kudarca egyaránt jelentős nemzetközi következményekkel jár. Sikere erőt adhat másoknak, összeomlása pedig visszavetheti a reformerőket. A párt jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy válsághelyzetből égy baloldali párt csak radikális lépéssel törhet ki, s törekvéseiben a hatalom nem cél. hanem eszköz kell, hogy legyen. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a reformszárny kiváljék a pártból, s ezzel lehetőséget adjon a párt intézményein belül ma még erősebb pozícióban levő konzervatívoknak a párt teljes balra tolásához.

Ha viszont a reformerek nem vállalják a pártszakadást, az MSZMP szétmorzsolódik, s éppen a tettrekész tagjait veszíti el — szállt vitába az előző előadóval Gombár Csaba politológus. A pártban a reformgondolat évtizedek óta kisebbségben van, s oly mértékű a visszahúzó erő, hogy a szakítás kérdése megfontolandó. Véleménye szerint a párt lekéste már azt a Tehetőséget, amit a párton belüli közös platform kialakítása eredményezhetett volna, s amely kétségtelenül a békésebb megoldásként kínálkozott. Ezzel kapcsolatban azonban azt is megjegyezte, hogy az MSZMP reformtagjainak ma még nincsenek olyan politikai vezetőik, akik vállalnák is mindazokat a szervezeti és egyéb konzekvenciákat, amelyek akár a platform kialakításával',' akár a pártszakadással együtt járnak. Tiszta vizet kell önteni a pohárba — mondta —, s erre véleménye szerint a legjobb alkalom a közeli ' jövőben, megtartandó rendkívüli pártkongresszus lenne, amely a választásokra való felkészülést is szolgálná.

A hétvégen is vetettek

A szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben már 800 hektár napraforgó a földben van. A kedvező időjárást a hét végén is kihasználták. amikor 131 hektár magot vetettek el. Képünkön: Balázs József és Osváth Béla maggal töltik fel a tartályokat

(Vimola Károly felvétele)

A reformműhely címmel Kecskeméten, szombaton megrendezett tanácskozáson megjelent mintegy 30 reformkor 80 képviselője nyilatkozatot fogadott el, amelyet eljuttatott az országos sajtószolgálathoz:

A reformműhely címmel 1989. április 15-én, Kecskeméten megrendezett országos tanácskozás alkalmáből első találkozójukat tartották az MSZMP eddig megalakult, a platformszabadság alapján szerveződött reformkörei. Találkozójukon egységes álláspontot alakítottak ki a — többségében már eddig is, egymástól függetlenül megfogalmazott — következő kérdésekben :

— Az MSZMP egészében meghatározóvá kell válnia a reformgondolkodásnak és -cselekvésnek. Az áttörést és a reformerők megszerveződését is segítve az MSZMP vezetése vegye tudomásul a reformkörök létét, biztosítsa működési feltételeiket, beleértve horizontális struktúra kialakítását is. A reformkörök használhassák az MSZMP rendelkezésére álló központi és helyi eszközöket és létesítményeket.

— Az eddig megalakult reformkörök felhivják az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy hozzanak létre reformköröket és más, hasonló, jellegű szerveződéseket. Nem fogadjuk el a gyakorlati tapasztalatokat nélkülöző, általános, frakciós megbélyegzést.

— A rcformkörök fórumai nyitottak az MSZMP valameny- nyi tagja és mindenki számára, együttműködnek más, MSZMP-n kivüll szervezetekkel, személyekkel is. Mindenkinek vita-, kapcsolódási és együttműködési lehetőséget kinálnak.

— Tevékenységükben az MSZMP-n belüli újfajta pártegység kialakítását, az egyes áramlatok, nézetek, platformok dinamikus együttélését, a tényleges reformcselekvés elsődlegességét, és áz elméleti alapok újragondolását érvényesítik.

— A reformkörök igénylik a nyitott reformmüheiy-tanács- kozásokat és vállalják azok fő gondolatainak gyakorlatba történő átvitelét.

— A reformkörök képviselői elfogadják és támogatják az MSZMP budapesti és szegedi reformköreinek kezdeményezését országos tanácskozás megszervezésére, amelyre 1989 májusában, Szegeden kerüljön sor. Ez a tanácskozás egyik fontos eszköze lehet annak, bogy az MSZMP-n belüli reformerők platformjukat kialakíthassák.

A reformkörök aggodalma az utóbbi hetek eseményei alapján fokozódik, mert a párt belügyei, a vezetés állásfoglalásai kiegyensúlyozatlanok, intézkedései bátortalanok, egy régi egység nosztalgiájától terhesek. Fokozatosan csökken a nép, az ország bizalma, veszélybe kerülhet a nemzetközi megbecsülés, a párt elveszti legjobb erőit, növekszik a szétesés veszélye.

— A Központi Bizottság legutóbbi ülésén személyi kérdésekben született döntések nem teremtették meg a régóta hirdetett fordulat személyi feltételeit.

— A Politikai Bizottsággal és a főtitkárral kapcsolatos bizalom kérdése a Központi Bizottságon belül maradt, ugyanakkor a KB tagjainak döntő többsége egy korábbi korszak politikusa, önmaga és a politika megújítására képtelen. A személyi kérdések eldöntése pár száz pártvezető belső, titkos ügye maradt.

— Az ülések, a döntések — minden korábbi követelés ellenére — zártak, a közvélemény manipulált hírcsomagokat kap, a párttagság még utólag sem értesül hitelesen.

— A Központi Bizottság szóvivője „szómegkerülő”, lekezeli a közvéleményt, a sajtót, a közérdeklődést, az arrogancia és önhittség kapott lábra némely utóbbi megnyilatkozásában.

— A reformszárny és a reformkörök működésével kapcsolatos ellenérzés és értetlenség a főtitkár nyilatkozataiból is ta- pasztaiható.

— A Központi Bizottság bizalmát továbbra Is élvezd kormány gyakorlati intézkedései kapkodóak, hitclrontóak, nélkülözik a következetességet és az átgondoltságot.

A felsorolt okok felvetik annak veszélyét, hogy a párt teljesen méltatlanná válik a hatalomra, képtelenné a nép felemelkedésének szolgálatára. Ezért a reformkörök a következő javaslatokat teszik:

— Kerüljön sor 1989 őszéig rendkívüli pártkongresszus összehívására.

—■ A kongresszusi küldöttválasztás a párton belüli teljes demokratizmus megvalósulásával (ehhez szükséges átmeneti szervezeti intézkedésekkel) és platformok alapján történjen.

Reformműhely-tanácskozás