Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJRI, EGYESÜLJETEK! ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TAN1CS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ára: 5,30 forint 1989. Április is., szombat Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével, — törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról, — az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival, — törvényjavaslat a polgári törvénykönyv módosításáról, — az Elnöki Tanács beszámolója az '1985. július elseje óta végzett munkájáról, — beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól. javaslat a további feladatokra, — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok Választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosítására. , Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titkárokat pénteken a Magyar Néphadsereg- Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatokról. Az értekezlet jó alkalmat kínált /a városi pártvezetőket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. Az eszmecserét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyarország nemzetközi megítéléséről, gazdasági folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyeiről. Elöljáróban hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni kofszak az ideológiai változatlanság jegyében ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS KÜLFÖLDRŐL Biofalu időkévé határában Ráckeve határában megkezdődött az első hazai biofalu kialakítása: a helyi Aranykalász Tsz területén kijelölt helyen már alapozzák az első hat házat. A tsz, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közös vállalkozásában kialakuló település lakói vegyszer- mentes növények termesztésére, hagyományos élelmiszerek alapanyagainak előállítására rendezkedtek be, a falu energiaszükségletéhez környezetbarát, takarékos, úgynevezett alternatív energiaforrásokat, többek között biogázt, nap- és szélenergiát használnak fel. A telepen főként a gödöllői egyetem kutatói által kimunkált, s szabadalmaztatott módszereket alkalmaznak. Mindez ' egyetlen gazdaságos egységet alkot majd, s ebben kitűnő üzleti lehetőség rejlik, mivel a vegyszer nélkül termelt élelmiszerek külföldön is egyre keresettebbek. Az átlagosnál háromszor magasabb árat is megadnak érte a megrendelők, így a telepre költöző vállalkozó kisgazdák megélhetése hosszú távon is biztosított. A tsz különféle kedvezményekkel igyekszik toborozni hozzáértő, a naturális gazdálkodásban fantáziát látó szakembereket. A házak építé séhez például 400 ezer forint hozzájárulást ad.. Az új település első lakói — főként a tsz dolgozói — már hozzá is láttak egyenként 400 négyzetméteres telkükön a vegyszermentes növénytermesztéshez, így most a többi között saláta, retek, hagyma fejlődik az agráregyetem útmutatója alapján. A gazdák sertést, szarvasmarhát is tartanak, s így szerves trágya is elegendő áll a rendelkezésük- re. A biofalu, illetve az egyetem biogazdálkodási módszereinek híre már külföldre is eljutott, legutóbb csehszlovák szakemberek jártak Ráckevén, de megfordultak már itt szovjet,. egyiptomi és olasz üzletemberek is, akik vegyes vállalat kialakítását fontolgatják magyar partnereikkel. í BMimilTMAIKRÓNIKA ' Nem szervezőik párttá a Magyar Demokrata Fórum A Magyar Demokrata Fórum nem kíván párttá szerveződni — hangoztatta Bíró Zoltán ügyvezető elnök a független képviselők csoportjának ülésén a Parlamentben. ® A föld tulajdonosáé vagy az államé legyen a vad? — a vadászati törvény módosítása szerepelt az agrárszektor napirendjén. ® Társadalmi szervezetek történészei tiltakoznak a koncepciós perek felülvizsgálatának eddigi módja és a Zinner Tibornak^zánt vezető szerep ellen. ® Nem az agrárpolitika a hibás, háhem végrehajtásának szabályozása kapkodó — állapították meg a MEDOSZ ülésén. @ Nem mond le mandátumáról Dauda Sándor zuglói' képviselő, bár választóinak tíz százaléka kezdeményezte visszahívását. telt el, tudomásul vettük a környező országokban követett gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határozottabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámutatott: a fedett tőkés országok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. Nagyra értékelik a politikai liberalizálódást, illetve az emberi jogok érvényesítése terén- elért haladást. Kedvezően fogadták, hogy külpolitikánkban markánsabb lett a nemzeti érdekek képviselete. Abból viszont, hogy a magyar gazdaság mindeddig képtelen volt a megújulásra, arra következtetnek: rendszerszerű válságról van szó. Épp ezért változik — méghozzá nem kedvező irányban — a Magyarországról, a szocializmusról kialakított kép a tőkés világban. E téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a Válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, ebből a helyzetből azonban csak előre lehet menekülni. Hosszú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósítására van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézben tartása, s az ország' fizetőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a befelé fordulás, erőtlen a politikai propaganda, gyenge a vitakészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőképpen a politikaformálást. Az érvényben levő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadással kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás", de az egység minden áron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP választási programját a tartalmi platfornf alapjául, meg kell válnia az MSZMP-nek. Végezetül leszögezte: a rendkívüli pártkongresszuk összehívását és a tagrevíziót a Központi Bizottság nem tartja indokoltnak. A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták# az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz, Károly összegezte az elhangzottakat. POZSGAY IMRE VARSÓI NYILATKOZATA •* ' ............ ■■■■■ ■ ' " '■■■■»■■■■ '■ — ■ ■■■■ ............. E gyetértés a modellváltás szükségességében Lengyelország előbbre tart a politikai reformok terén, mint Magyarország, de az előny egy részéhez olyan válságos úton jutott el, amely utat Magyar- országnak nem kellene bejárnia — nyilatkozta pénteken Varsóban Pozsgay Imre az MTI tudósítójának, miután befejezte kétnapos tárgyalásait a lengyel kormány és párt vezető személyiségeivel. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter Lengyelország előnyét főleg abban látta, hogy ott a hatalom már kiegyezett az ellenzékkel (a múlt héten véget ért nemzeti kerekasztal-tárgyaláson). Ezt a kiegyezést azonban nem tartja teljes egészében át- vehetonek. Az MTI-nek azokra a kérdéseire válaszolva, amelyek a mai hazai és a korábbi lengyelországi változások hasonlóságára vonatkoztak, Pozsgay kijelentette: feltétlenül el kell kerülni, hogy olyan nagy, tömeges méretű protestáló mozgalom alakuljon ki, mint amilyen a lengyeleknél a Szolidaritás volt. Szerinte ez el is kerülhető. Az alternatív mozgalmak többsége sem kívánja ezt, és Pozsgay Imre szerint Magyarországon az elszegényedés sem olyan mérvű most, mint amilyen Lengyel- országban az 1980-as évek elején, a Szolidaritás létrejöttekor volt. A pártszakadás-pártegység problémájával kapcsolatban Pozsgay Imre feltétlenül elkerülendőnek mondta a pártszakadást és kifejtette, hogy annak hatalmi űr és mindennek a szétesése volna a következménye. Viszont azzal összefüggésben, hogy Lengyelországban a LEMP éveken keresztül képtelen volt bizonyos kérdésekre választ adni, mivel a pártvezetés két ellentétes szárnya egymást gátolta, Pozsgay azt mondta: nem istenkísértés a pártszakadás sem. A legutóbbi magyarországi személyi változások kapcsán felvetődött a kérdés, hogy miután „meté- lés” volt az egyik szélen, később a másik, a reformszélen esik ki valaki. „Ez a veszély, ha bekövetkezik, biztos, hogy pártszakadással jár” — szögezte le Pozsgay. Arra a kérdésre, hogy vannak-e konkrét lépések, amelyeket Magyar-ország és Lengyelország együtt kíván megtenni (minthogy a két ország vezetői között egyetértés van a modellváltás szükségességében), Pozsgay Imre ezt válaszolta: „Ilyen konkrét lépésekről nem volt szó, csak érintőlegesen vetődött fel két dolog. Az egyik: összehasonlítani a történelem fehér foltjainak feltérképezésében szerzett tapasztalatokat, a másik, hogy ahol tehettem, szóba hoztam az erdélyi magyarság kérdését. Arra a kérdésre, hogy volt-e énnek visszhangja, Pozsgay azt válaszolta: meghallgattak. • e U CL KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA *MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1989. ÁPRILIS 12-EI ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én üléstí tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. a . politikai kiszámíthatóság állapotába. © El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. © Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes ór- vényesgése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. O A Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet. a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervezőbizottságát. O A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezete- ket önálló politizálásra képes . közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja, A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: O Az országos pártártekez- leten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. O Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok, korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. O A > pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. O Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terhet kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza .meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. O A párt vezető testületéinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikái és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság véleményére. a pártalapszervezetek- re. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. O A párt vezető testületéinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, nogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új tagitól bővítette ki a testületet. 'ragjai sorába választotta: Barabás Jánost, a budapesti pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala megyei pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a budapesti KISZ-bizottság első tit-i kárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Irányi Páli. Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt. Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost. a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. léiglenes szervszefi szabályzat készül Városi első titkárok értekezlete
