Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) lyen társadalmunk működési rendje, hogyan működik a démokrácia, a nyilvánosság, milyen a döntési mechanizKözmegegyezés szülessen musa, erős-e a társadalmi kontroll. Helyünket a nemzetek gazdasági erősorrendjében alapvetően tehát nem mi — vagy nemcsak mi — határozzuk meg! - A kicsi és erőtlen országok, ha magukban akarnak küzdeni, a süllyesztőbe kerülnek. Létük és felemelkedésük egyetlen esélye, ha összekötik sorsukat a ;haladás irányát és ütemét meghatározó erőkkel. De potyautasként nem kerülhetünk a zászlóshajóra! Meg kell váltanunk a jegyünket. Azt pedig csak egy európai jogrenddel, demokráciával, iskolázottsággal, kulturáltsággal, néhány eddigi társadalmi magatartásforma sutba vágásával, az adni és befogadni képes szellem felmutatásával válthatjuk ,meg. Bízom abban, hogy Ország- gyűlésünk, társadalmunk, országos és helyi szervezeteink, politikusaink és közembereink a társadalmi viták és politikai küzdelmek során ösz- szeadják garasaikból azt a politikai tőkét, amiből ez a jegy megvásárolható lesz! A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyar- ország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot — mondotta végezetül a kormány elnöke. A vitában felszólaló képvi- viselők közül többen foglalkoztak az államforma kérdésével. Barcs Sándor és Szilágyi Tibor például a népköztársaság elnevezés mellett tette le voksát. Sebők János viszont úgy vélte, nincs lényeges különbség a népköztársaság és a köztársaság elnevezés között, a lényeg ugyanis az, ki gyakorolja a hatalmat. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb gondot éppen az jelentette — tette hozzá —, hogy az alkotmány előírása ellenére a hatalmat nem a nép gyakorolta. Több képviselő foglalkozott hozzászólásában azzal, melyik legyen az új címerünk. Volt, aki a Rossuth-címerrel rokonszenvezett és azt indítványozta, hogy a kérdést bocsássák népszavazásra. Földy Ferenc viszont úgy vélekedett, hogy a kontinuitás jegyében a régi, koronás címert kell visszaállítani, mert a korona nem a királyság, hanem a magyar államiság szimbóluma. Azt is indítványozta, hogy a kormány tagjai a koronára tegyenek esküt, ezért a szent koronát az Országház épületében helyezzék el. A képviselő úgy vélte, hogy a megyék, városok és községek ugyancsak visszahelyezhetnék jogaikba a régi zászlajukat és címerüket, illetve újakat alkothatnának. Javasolta, hogy hozzanak létre egy állandó heraldikai történészbizottságot, amely folyamatosan felülvizsgálná ezeket a jelképeket. Bölcsey György viszont úgy foglalt állást, hogy nem mindenben az a jó, ami a legrégebbi, ö megfontolandónak tartotta esetleg egy új címer megalkotását. Bankó Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány szövegezésével egyidejűleg munkálják ki az új címer bevezetésének anyagi vonzatát is. Az alkotmány legjelentősebb részének dr. Horváth Jenő azt tartotta, hogy az egycentrumú államhatalmi szerkezettel szakítva a hatalmi ágak megosztásának elvét figyelembe véve kívánjuk államszerkezetünket kialakítani. Mint mondta, a háromhatalmi struktúrából számára a bírói hatalom a legfontosabb, mert a kormányzás alapelve a törvényesség. Nem tudja elképzelni új alkotmányunkat ezen alapelv érvényesülése nélkül, a bírói hatalom mindentől független, csak a lelkiismeretnek és a törvénynek alávetetten történő gyakorlása nélkül. Kereszti Csaba ugyancsak kitért a hatalmi ágak egyensúlyának elvére. Arra, hogy azt a koncepció nem tartalmazza. Nézete szerint az, hogy a hatalmi ágak HÁMORI CSABA: Települések Hámori Csaba és Balogh László az ülésteremben Ma a társadalom nagyobbik részét nem érdeklik az alkotmányozás kérdései, mert nem tulajdonít neki életviszonyait megváltoztató jelentőséget. A politikával foglalkozók egyik tábora az MSZMP tegnapi szerepének megőrzésére, másik tábora a hatalomtól megfosztásra használná fel az .alikotso.ány.Qzás.t.. A harmadik tábor a szocialista társadalmi modellváltásához szükséges, fontos folyamatnak tekinti. Az utóbbiak körébe tartozom én is — mondta elöljáróban Hámori Csaba. Az új alkotmány szabályozási elveit korszerűnek, vállalhatónak tartom, egészében támogatom. Óvnám magunkat a határidők merev korlátáitól. Az alkotmányozás addig tartson, ameddig a legfontosabb kérdésekben nem tudunk megegyezni, s nem egymás korlátái, még nem feltétlenül jelent egyensúlyi állapotot. Dr. Garbacz Katalin azt hangsúlyozta, hogy a független bíró, a független ügyvéd mellett független vádló is szükségeltetik. Az ügyészség függetlenségének bármilyen korlátozása feltétlenül visszalépést jelentene — mutatott rá a képviselőnő. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy olyan alkotmány kell, amely garanciát ad arra, hogy egyetlen párt, kormány vagy személy sem sajátíthatja ki magának a hatalmat. Száműzni keil az alaptörvényből az ideológiát, az utópiákat, a kinyilatkoztatásokat, sőt a demagógiát is. Az alkotmány mondja ki, hogy a működő pártok egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Méhes Lajos az új alkotmány előkészítését jó alapnak nevezte egy széles körű társadalmi eszmecseréhez a lehetséges közmegegyezés érdekében. Solymosi József is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita végén közmegegyezés kell hogy szülessen, ám a mai összetett belpolitikai helyzet ismeretében erre vonatkozóan kétségeit fejezte ki. szövetsége csupán is a parlamentben, hanem azon kívül is, a különböző társadalmi érdekcsoportok között. Az önkormányzat képletének annál szélesebb értelmű megközelítése indokolt, mint ahogy ezt a koncepció tartalmazza. A tanácsokról szóló fejezet mintha egyenlőségjelet tenne a helyi önkormányzat és a tanács, mint népképviseleti szerv közé, holott az önkormányzat alanya a település egész lakossága és az általuk létrehozott szervezetek is. A megyei önkormányzatról Hámori Csaba elmondta: alapegységnek a községi és városi Önkormányzatot tartom. Nyilvánvaló, hogy az országos és a lakóhelyi szint közé szükséges valamilyen, „kétirányú forgalmazást” biztosító i 4 4 4 i* m 44 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4444444444444444444444 Pozsgay Imre a köztársasági elnöki funkcióról. ® Lehet-e politikamentes a hadsereg? $ Az egyházak és a pártalapítás. Abban egyetértenek a képviselők, hogy az Elnöki Tanács helyett egyszemélyi államfői intézmény, a köztársaság elnöke funkcióját kell létrehozni. Arról azonban meglehetősen eltérnek a vélemények, hogy milyen hatáskörök, jogosítványok illessék meg az elnököt. A reprezentatív típusú és a nagyon erős elnöki rendszer között ugyanis számtalan átmenet képzelhető el. Vita van például arról, hogy megkapja-e az Országgyűlés, a tanácsok feloszlatásának, a kormány elnöke jelölésének, a bírák kinevezésének és felmentésének, a hadiállapot ki- nyilvánításának, a rendkívüli állapot kihirdetésének a jogát. Ugyancsak különbözőképpen vélekednek a honatyák arról az elképzelésről, hogy az államfő lássa el a fegyveres erők és fegyveres testületek főparancsnoki tisztét. Egyelőre még csak az új alkotmány szabályozási elvei erűitek a parlament elé, de náris találgatásoktól hangos a olyosó: ki legyen a majdani öztársasági elnök? Nyílt ti- ok, hogy leggyakrabban Pozs- ay Imre neve hangzik él. Ezért talán nem érdektelen megismerkedni azzal: milyen elnöki rendszert képzel el Pozsgay Imre. Erről így nyilatkozott lapunknak:— Olyat, amelyben a köztársaság elnöke — a hatalmi ágak megosztásának jegyében — alkotmányos politikai feladatokat lát el. Az elnöki rendszer fejezze ki a nép és a törvényhozás, illetve a parlament és a végrehajtó hatalom közötti egyensúlyt. Ebből következik, hogy fölfogásom szerint jelentős hatalommal kell rendelkeznie a köztársasági elnöknek. Tevékenysége nem korlátozódhat reprezentatív, formális aktusok lebonyolítására. A külföldi példákat alapul véve valahol a francia és a nyugatnémet elnöki rendszer közötti mezőben helyezném el a magunkét. Azzal a különbséggel, hogy a végrehajtó hatalomtól függetlenül működjék. ★ A független képviselők csoportülésén, majd az ülésszakon is elhangzott, hogy a többpártrendszer viszonyai között felül kell majd vizsgálni az állami erőszakszervezetek, a fegyveres erők irányítási módszerét. Többen is • javasolták, hogy politikamentessé kell tenni a honvédséget, amelynek működését egyetlen párt sem befolyásolhatja, hanem csupán a parlament és (vagy) a majdani köztársasági elnök fennhatósága alá tartozna. — El tud ön képzelni egy ilyen helyzetet? — tudakoltuk Kárpáti Ferenc (Pest megye 7. vk.) honvédelmi minisztertől. — A honvédség a társadalmat, a szocialista Magyarországot szolgálja, ami már önmagában is politikai tartalmat takar. Abban az értelemben azonban politikamentessé kell tenni, hogy nem adhat helyet, terepet a pártharcoknak. Ettől mindenképpen meg akarjuk óvni a hadsereget. Az újonnan alakult csoportosulások tagjai nem szervezkedhetnek, gyűlé- sezhetnek a laktanyákban, mert ott a katonai szolgálati szabályzat van érvényben. Az pedig jelenleg a létező szervezetek működését ismeri el, mint amilyen az MSZMP is. Nem emlékezik meg viszont — példának okáért — a Kisgazdapártról. Más kérdés az, hogy mi történik a kapun kívül, mert az már mindenkinek a magánügye. Az elmúlt 40 év során úgy alakult, hogy a néphadsereg tiszti állományának majdnem 75 százaléka az MSZMP tagja. Nem gondolunk arra, hogy kiléptessük őket a pártból, vagy a hadseregből. Ez a nemzedék így nőtt fel, így akar élni és dolgozni, s ez ellen nem kívánunk tenni. Az új alkotmány szabályozási elvei a szabadságjogok között deklarálják a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az állam és az egyházak viszonyának összefüggésében a korábbinál részletesebben foglalkozik e kérdéskörrel a koncepció. Az ülésszakon mégis igen keveset hallunk arról, milyen alaptörvény megalkotásában érdekelt az egyház? Erről kérdeztük dr. Pregun István Szabolcs-Szatmár megyei képviselőt, a Nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektorát, aki így fogalmazott: — Számunkra csak olyan alkotmány elfogadható, amely az általános emberi jogok között biztosítja a vallási és lelkiismereti szabadságot. Ebben a tekintetben először hiányosnak éreztem a koncepciót, s valószínűleg hasonlóan vélekedhettek róla az Igazságügyi Minisztériumban is. Abból gondolom, mert az ülésszak kezdetéig eljuttattak hozzánk egy háromoldalas kiegészítő anyagot, amely egyebek között kinyilvánítja a vallásos világnézet terjesztésének, valamint egyházi szervezetek, mozgalmak alakításának jogát. E szervezeteken nem a pártokat értjük. Történelmi tapasztalatunk az, hogy mindig az egyházak kárára vált, ha politikai pártok mellett kötelezték el magukat. Mi az emberek közötti megértést, szeretetek az általános közjót, az erkölcsi értékek tiszteletét, akarjuk előmozdítani, amihez megfelelő keretet ad egy mozgalom vagy valamely szervezet is. Nincs szükségünk politikai pártra, hiszen annak működése már más létsíkon mozog. Kövess László Straub F. Brúnó és Grósz Károly a szünetben áttétel, ami ugyanakkor összegezni, integrálni is képes egyes térségek érdekeit. De nem lebeghet a megyei ön- kormányzat „ég és föld között”, hanem a községek, városok szövetségeként, a települések által delegált tagokból álló testületként kell működnie. Az államformáról szólva a képviselő kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést támogatja. Nem tartja viszont szükségesnek az alkotmányban a többpártrendszer deklarálását, de azt jelentse ki, hogy a politikai intézményrendszer a társadalom érdektagoltságára épül. DR. VARGA JANOS: Veszély a késedelemben Az új alkotmánnyal létrehozott szilárd alapon köny- nyebben megvalósulhat a nemzeti közmegegyezés, gyorsabban tisztázódhatnak a politikai erőviszonyok. Nem átmeneti, hanem stabil alkotmány kell — mondotta dr. Varga János. Nincs jogunk tovább kísérletezni. Mostanában gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy 50 év fórt adtunk Európának. Késlekedésünk újabb évtizedekkel növelheti Európa elrugaszkodását. Államformánk milyen elnevezést kapjon? Van, aki szerint a köztársaság — minden jelző nélkül — lenne a legkifejezőbb. Valóban a köztársaság fogalma olyan, államformát jelent, ahol az államfőt és az államhatalom legfőbb szervét meghatározott időre, választással jelölik ki. Az állam és társadalom kapcsolatáról szóló fejezetet aláhúzottan ajánlom a majdani szövegezők becses figyelmébe — hangsúlyozta a képviselő. — Nagyon fontos, hogy az önkormányzat és ezen belül is a tanácsi önigazgatás jelentőségének megfelelő gazdasági alappal kell hogy rendelkezzen. A jogegyenlőségről szólva elmondta, hogy az előnyös, vagy hátrányos megkülönböztetés tilalma zárjon ki minden származáshoz, nemhez, fajhoz, valláshoz, fele- kezethez, nemzethez, vagy nemzetiséghez — az országon belüli területi elhelyezkedéshez való tartozást is. Szükséges itt a pontos meghatározás, mert meg kell akadályozni, hogy tovább terjedjen falvaink szellemi kifosztása, a rossz szájízzel emlegetett első és másodosztályú állampolgárok megkülönböztető jelzője, amely a lakosság egy részének nemcsak pszichés, hanem súlyos anyagi terheket is jelentett. Megnyugtató lehet az állampolgárokra nézve a jogállamiságban kiépített igazságszolgáltatási és független bírói szervezet — folytatta dr. Varga János. Olyan igazságszolgáltatás, ahol a védelem és a vád azonos súllyal van jelen, ahol igazságszolgáltató szervként kizárólag a bíróságot fogadjuk el. Az már kevésbé megnyugtató, hogy bírói ítélkezés időbeni elhúzódása (amely ma is igen hosz- szú) tovább irritálja a lakosságot. Ezért vetődik fel a kérdés, ha tovább bővítjük a bíróságok feladatkörét például államigazgatási bíráskodással. Vagy eddig a népi ellenőrzéshez, ügyészséghez érkező panaszok tömegére. Én úgy érzem, hogy az előttünk fekvő alkotmánykoncepció társadalmi és gazdasági megújulásunk alapvető receptje lehet. Éppen ezért befejezésként azt a mondatot szánom, amelyet a sürgős gyógyszerrendelvények aljára szoktunk írni: ,.Periculum in mora’’ — Veszély a késedelemben. Egyhangú szavazattal A kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők számára elfogadható volt. találkozott a tisztelt ház egyetértésével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. A többi között elmondta, hogy egyetértés alakult ki abban, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántak a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezetni, illetve egy esetben megújítani, szerepelhet a szövegben. Ez utóbbi a köztársasági elnöki intézmény, melynek tartalmát többé-kevé^bé egy közepesen erős pozícióban határozta meg a vita. A miniszter elmondta, hogy a népszavazást két formában képzeli el. Egyrészt az alaptörvény egészére kellene majd voksolni, másrészt arra az öthat fontos részkérdésre (államforma, címer, egyéb szimbólumok), amelyek ügyében a döntés nem kell hogy megszabja az egész alaptörvény elfogadását vagy elutasítását. Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkatmányo- zási folyamatban az egész társadalomnak részt kell vennie. Megvizsgálhatónak s a pártokkal folytatott párbeszéd hatáskörébe tartozó politikai kérdésnek tartotta azt a javaslatot, hogy az Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg — valamilyen kulcs alapján — a különböző politikai erők képviselőit, akik szavazati joggal vennének részt a vitában, így egyúttal, a döntés szélesebb bázison nyugodna. A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követőén a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Az Ország- gyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országayülés vitájában elhangzott javaslatok alapján különös figyelemmel az állampolgárok, a különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére, készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szöveqtervezetet az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára." Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés: a testület pénteken folytatja munkáját.
