Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

PEST MEGYEI illát PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄZMSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA BtímumiM KRéNIKA j * ... ...................mi ..... I II I....... G rósz Károly látogatása Dunaújvárosban XXXIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ára: 4.110 forint 1989. MÁRCIUS 10., PÉNTEK rOIYTflTTft MUNKÁJÁT fiZ OBSZáSCVfllÉS Az alkotmányozás|| az egész magyar nép ügye Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót NÉMETH MIKLÓS: Garasokból politika! tőkét — Az új alkotmány szabá­lyozási elveinek országgyűlési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom — iga­zán történelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyományos” társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternatív szerve­zetek és más politikai szerve­ződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ah­hoz minden véleményképes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szö­gezte le elöljáróban a minisz­terelnök. Társadalmunk állapotválto­zásának ütemét és irányát jól mutatja, hogy amíg 1988 ta­vaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módo­sítása, hanem új alkotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy cso­port sem sajátíthatja ki. Üj alaptörvényünknek a nép ne társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen. A szocializmus modellváltá­sa elkerülhetetlen. Fogalmaz­zunk egyértelműen: a bürok­ratikus, túlcentralizált, állam- szocialisa társadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcá­ba jutott; fejlődésképtelennek, a modernizálció féhezőjének bizonyult. De a modell ku­darcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessé­ge következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapérté­keihez: fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív szemé­lyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szerve­zetekhez; s meg kell valósíta­nunk a hatalomgyakorlás tár­sadalmi ellenőrzését! Sokan kérdezik: tényleg az ' új alkotmány megalkotása, valóban a jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszínvo­nal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az oktatás, a vetünk. Ebből az következik, hogy az új bázis a vállalko­zásra kész és képes emberek, szervezetek összessége; mind­azok, akik egy ilyen rend­ben esélyt látnak az érvénye­sülésre és a biztonságos lét­re. Ha ez a bázis érdekelt tel­jesítménye növelésében, ezzel létrehozza azokat a forráso­kat is, amivel a széles körű szociális biztonság erősíthető, a rászorultak megsegíthetők! Bízom benne, hogy az át­menet karakterében és az új modell tartalmában egyet­értés alakítható ki a társada­lomban és a politikai élet lé­nyeges szereplői között. A társadalmi konszenzus megteremtéséhez az új alkot­mánynak feltétlenül tartal­maznia kell: — az emberi és állampol­gári jogok, valamint az ál­lampolgári kötelességek rész­letes szabályozását és az alap­vető emberi, állampolgári jo­gokról szóló nemzetközi egyez­mények beépítését a hazai jogrendszerbe; — az önkormányzat és az önigazgatás széles körű ki­művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek elle­nére az én válaszom határo­zott igen! Mert tapasztalhat­tuk: jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs alkotmányosság, s alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gaz­dasági fejlődésnek. S ha a gazdaság nem fejlődik, nincs alapja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésének. Hazánkat Európához akar­juk felemelni. Tudjuk: nagy a szintkülönbség, és ez csak fokozatosan történhet. A si­keres átmenethez minden lé­pésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazu­hanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy követni tudjanak ben­nünket azok, akikért előre­haladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak köve­tőinkben van, szélsőségeket csak kevesen követnek! Erő csak a centrumban van, s a centrumot a reform köré kell megszervezni! A kormány ezt akarja, s ez az, amit én re­formcentrumnak nevezek. A célul tűzött modell, az ahhoz vezető átmenet társa­dalmi bázisa nem lehet ugyan­az, mint amire eddig támasz­kodhattunk. Tulajdonrefor­mot hajtunk végre és vállal­kozásösztönző politikát kö­EZ TÖRTÉNT A vitában hozzászóltak: Barcs Sándor (országos lista); Böl- csey György (Bp., 63. vk.); dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész; Sarlós István (orszá­gos lista); dr. Garbacz Kata­lin (Fejér m., 9. vk.); Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.) ; a házszabályt előkészí­tő bizottság elnöke ügyrendi módosítást javasolt a szava­zás rendjéről, ezt öt ellensza­vazattal és két tartózkodással elfogadták. Soron kívül kért szót Biacs Péter (Bp., 30. vk.), majd kérésére a szavazatokat újraszámolták, és ennek alap­ján 279 igen, 5 nem szavaza­tot és 3 tartózkodást regiszt­ráltak, így elfogadták a ház­szabály-módosítást. A folytatódó vitában szót kapott további képviselők: Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.); Kereszti Csaba (Haj- dú-Bihar m., 4. vk.); Szabó Kálmán (Bp., 36. vk.); Szir- tesné dr. Tomsits Erika (Bp., 22. vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk.); Sebők János (Veszprém m., 12. vk.); Szi­lágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.); dr. Horváth Jenő (Bp., l. vk.); Hámori Csaba (orszá­gos lista); Földy Ferenc (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.); Solymosi József (Tolna m. , 4. vk.); Bak István (Bács­Kiskun m., 7. vk.); Várhelyi József (Zala m., 9. vk.); Han- kó Mihály (Békés m., 2. vk.); Hcllner Károly (Bp., 32. vk.) ; dr. Balogh Károly (Győr-Sop- ron m., 11. vk.); Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemolén m., 23. vk.); Peják Emil (Bp., 56. vk.); Méhes Lajos (Bp., 44. vk.); Radnai Gábor (Bp., 48. vk.); Szűcs Gyula (Sza- bolcs-Szatmár m., 16. vk.); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) ; Zsóka Endre (Borsod- Abaúj-Zcmplén m., 9. vk.); Géczi István (Bn., 49. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.). A vitában felmerült kérdé­sekre, javaslatokra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt. Határozathozatal kö­vetkezett: áz alkotmánykon­cepciót az Országgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Grósz Károly tegnap Dunaújvárosba látogatott, ahol mun- kásgyűléscn beszélt a párt kibontakozási programjáról. @ A különböző politikai szervezetekkel folytatott találkozo- sorozat részeként került sor az MSZMP és a Magyar Nők Országos Tanácsa közötti megbeszélésre tegnap a KB szék­házában. 9 A hazai településhálózat fejlesztésének lehetséges irányait és feladatait vitatta meg a településfejlesztéssel fog­lalkozó szakemberekkel szerdán a Magyar Néppárt ideigle­nes vezetősége. % Megalakult a Mérnöki Kamara Egyesü­let. Az alakuló ülésre csütörtökön az ország minden részé­ből összegyűlt 295 mérnök 287 igenlő szavazatta!, 8 tartóz­kodás mellett hozta létre a mérnökök új érdekképviseleti szervezetét. Munkásgyűlés. Grósz Károlyt a dunaújvárosi pártbizottság székházában Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bi­zottságának első titkára és Mádlné Maár Ilona, a városi pártbizottság első titkára fo­gadta. Ezt követően a párt főtitkára részt vett s beszédet mondott a Dunaferr Sport- csarnokban rendezett mun­kásgyűlésen. Mintegy kétezer hallgatója előtt az MSZMP megújulási terveiről, a kibon­takozást segítő programjairól, társadalmi, politikai, gazdasá­gi és kulturális életünk aktuá­lis kérdéseiről szólt. Az anyaság tisztelete, a Magyar Nők Országos Taná­csa a magyar társadalom progressziójához tartozik — jelentette ki Fejti György, az MSZMP delegátusának veze­tője csütörtökön az MSZMP és a MNOT képviselőinek ta­lálkozóján az MSZMP KB székházában. A különböző politikai szervezetekkel foly­tatott találkozósorozat része­ként megtartott beszélgetésen elhangzott: Az MSZMP úgy tekint a nőmozgalomra, mint szövetségesre a nyugodt kö­rülmények közt zajló válto­zásokban. Fejti György érzé­keltette, hogy a magyar tár­sadalom jelentős lépést tett a politikai tagoltság irányába, s ebben szerepe lesz a nő­mozgalmaknak, igy a Magyar Nők Országos Tanácsának, il­letve a nők problémáit fel­vállaló más szervezetnek is. Duschek hajosné, a MNOT küldöttségének vezetője rá­mutatott, hogy a nőknek nagy szerepük van a társadalmi folyamatok stabilizálásában, s emlékeztetett arra, hogy az MSZMP-nek több mint 300 ezer tagja nő. Ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az egyenjogú­ság jogi deklarálása mellett a munkában még mindig nem beszélhetünk esélyegyenlőség­ről. Jelezte, hogy a MNOT prog­ramjában első helyen szere­pel az anyaság tisztelete és annak segítése, de célja az is, hogy a nők választhassa­nak: a gyermeknevelés mel­lett vállalnak-e munkát, és ha igen, teljes vagy részmunka- időben. A különválás joga. A Ma­gyar Tudományos Akadémia székházában tartott vitaülé­sen Enyedi György akadémi­kus, az MTA regionális tu­dományos központjának fő­igazgatója tartott előadást. Bevezetőjében rámutatott: a települések fejlődése hosszú távú folyamat, ezért rossz rendelkezésekkel mindent el­rontani vagy jókkat mindent fejleszteni valójában nem le­het. Szólt arról, hogy a te­lepülések változásában a vi­lágon mindenütt hasonló fo­lyamatok játszódnak le, s a harmadik, az úgynevezett szolgáltatási, illetve a korsze­rű ipari szektorok is képe­sek kis egységekbe települni. A hazai viszonyokat ismertet­ve elmondta: jelenleg ezer községben van gyáripari te­lephely, s azokban több mun­kás dolgozik, mint a buda­pesti iparban együttvéve. S. Hegedűs László, a szer­veződő Magyar Néppárt prog­ramkoncepciójának a telepü­lésfejlesztésre vonatkozó ré­szeit ismertette. Az alapel­vek között említette, hogy minden települést megillet a lehető legnagyobb szuvereni­tás, az önálló önkormányza­ti testület. A „beolvasztott” településeknek is lehetővé kell tenni a különválást. A nagyvárosokban élők érdek­elkülönültsége is jól kitapint­ható, ezért a kerületi rend­szer helyett más egységekben ajánlják megszervezni az ön- kormányzatot. Ennek hatás­köre terjedjen ki mindenre, ami közvetlenül érinti a la­kosságot. Mérnöki Kamara. Az ala­kuló ülésen Hajtó Ödön okle­veles mérnök, az előkészítő bizottság elnöke elmondta: A Mérnöki Kamara szorgalmaz­za, hogy mielőbb készüljön el a kamarai törvény, mert ad­dig csak egyesületként mű­ködhetnek. Javasolta, hogy — amennyiben ez lehetségessé válik — a különböző szak­területeken dolgozó mérnö­kök egy kamarába tömörülje­nek, s azon belül alakítsa­nak tagozatokat. Hangsúlyoz­ta továbbá, hogy a mérnö­kök érdekképviseleti szerve­zete a pártoktól függetlenül működik, de nem ellenzi, hogy a mérnökök párttagok legyenek, s politikai tevé­kenységet folytassanak. A VÁCI LENIN-SZOBOR KÖZELÉBEN Döglött aknát találtak A hír rövid és tömör: csü­törtök délelőtt bombát ta­láltak Vácott a Marx téri postaparkban, 15 méterre a Lenin-szobortól. Szájról-száj- ra terjedt a hír. ami nem ka­csa volt, bár mégis pontosí­tásra szorul: nem bomba, hanem szárnyas akna. . Egy járókelő vette észre az egyik bokor tövében. A meg­találó a rendőrségre telefo­nált. ahonnan azonnal elindí­tották Hénap János szakasz­vezetőt, felügyeljen az akná­ra. ne engedjen senkit a kö­zelébe. Jelenlétére szükség is volt. mert sok kíváncsiskodó megállt amikor felfedezte a bokor titkát. — Nincs benne gyújtószer­kezet — magyarázta a sza­kaszvezető — nem kell félni. Egy honvédtiszt állapította meg. de azóta a tűzszerésze­ket is értesítették kollégáim. Az akna érdekes módon egyáltalán nem volt rozsda­mart, inkább ápolt, karban­tartott. Pedig ma már nem gyártják ezt a típust. Ezt már Nagy István törzsőrmestertől tudtuk meg, aki Budapestről a tűzszerészektől jött. — Ár­talmatlan darab — mondta. — Se gyújtó, se detonátor nincs benne. A súlyáról pe­dig meg tudom állapítani, hogy töltet nélküli, üres, 82 milliméteres repesz aknavető­gránát. Nem hallgathatjuk el, hogy az esettel egy időben találga­tás kezdődött a városban, va­jon ki és milyen céllal tette oda. Egyáltalán tisztában volt-e azzal az illető, hogy üres, vagy töltött akna van-e a kezében? Kétségeinkkel Boros Zoltán rendőr alezredest kerestük meg a Váci Rendőrkapitánysá­gon, aki elmondta, hogy arra ők is kíváncsiak, ezért vizs­gálatot indítanak. Egyelőre a föltételezés szerint oktató vagy gyakorló célokat szol­gált eredetileg. ■ D. Z. építését és megerősítését, nemcsak területi elv szerint, hanem a szakmai, hivatásbeli önkormányzatoknál is; — az önszerveződések, kö­zösségek, társulások, vállal­kozások széles hálózatának kiépítését, amelyek a telepü­lésfejlesztésben, az építészeti és környezeti értékek ápolá­sában, a szociális gondok megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában mű­ködnek közre; — az állam ne legyen a tár­sadalom gyámja, de éjjeliőr­ként szemlélődő melléksze­replője se! Legyen közpon­ti szervező erő — vagy ha úgy tetszik, menedzser, A pártok és a különböző politikai szerveződések kö­zötti párbeszéd, vita, a poli­tikai harcok közegében a kormány kötelessége a kor­mányzati alapfunkciók rende­zett működtetése központi szinten és a közigazgatás kü­lönböző szintjein is. Ide tartozik, hogy a kor­mány a hadsereget és a bel­ügyi szervek működését füg­getleníteni kívánja a napi po­litikai hullámzásoktól. Az alkotmányozási folya­mat csak az alkotmányosság, a törvényesség érvényesülésé­> nek közegében lehet eredmé­■ nyes. Az emberek most két > dolgot igényelnek: demokra­■ tikus társadalmat, valamint ‘ külső és belső békét. A kormány feladatának te­kinti az alkotmányozási fo- 1 lyamat nyugodt, kiegyensú­lyozott feltételeinek biztosítá- 1 sát. Ha a politikai pártok 1 jelszóversenye uralja a poli- j tikai közéletet, akkor az al­■ kotmányozási folyamat köny­- nyen vakvágányra kerülhet. i Ez könnyen bekövetkezhet, ha- a többpártrendszer művi úton- jön létre és a hatalmi pozí­- ciókat a nép háta mögött osztják el, nem pedig foko­s zatosan, hitelesen, a tényle­ges érdekérvényesítési törek- ^ vések bázisán épül az ki! Az alkotmányozó munká­val, a jogalkotással és álta- ’ Iában a politikai intézmény- " rendszer reformjával szem­ben igényes követelményeket | kell támasztanunk, de nem * szabad illúziókat táplálnunk! j A világban elfoglalt he­lyünket befolyásolja ugyan, z de ném meghatározóan, mi­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents