Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) Az első dimenzió a hatalom, általános politikai értelemben. Mennyiben van helye ilyen értelmezésnek az alkotmányban? Ha elfogadjuk, hogy az alkotmány az ország alaptörvénye, hogy csak akkor teremthet konszenzust vagy egyáltalában egyetértést és együttműködést a sokféleképpen differenciált érdekek és az ezekből absztrahálódó politikai felfogásokkal, meggyőződéseket „hordozó” társadalmi rétegek, csoportok és szervezetek között, az emberek között, akik az „élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez” való jogaik érvényesítésére törekszenek, akkor egyrészt minden politikai erő számára biztosítani kell a működés lehetőségét, másrészt csak azzal a feltétellel működhetnek, ha nem sértik mások jogait és szabadságát. Erre tekintettel azonban a politikai érdekérvényesítést és hatalomra való törekvést mindenki számára korlátozni kell. A hatalom megosztásának második dimenziója az államhatalmi ágaknak funkcionális meghatározottságuk mentén való elválasztása és egyensúlya. A hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve, amely sajnos országunkban és régiónkban lényegében soha nem érvényesült teljesen, így nem gyökerezhet politikai kultúránkban sem. Alkotmányosan működő jogállam számára az államhatalmi ágak, a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás elválasztása, és egyensúlyuk biztosítása nélkülözhetetlen, s „a szabályozási elvek” ezt következetesen érvényesítik is. A hatalom megosztásának harmadik dimenziójáról kevés szó esik. A három hatalmi ágazat elválasztása és egyensúlya ugyan elengedhetetlen, de mind a hatalomkoncentrálódás veszélyének elhárítása, mind a politikai pluralizmus (amely nem jelszó, hanem mindig is valóságos állapot, még ha létét nem is ismernénk el) következményeinek érvényesítése, mind pedig az egyén jogai szempontjából is fontos a „fékek és egyensúlyok” rendszerének kialakítása az egyes hatalmi ágakon belül, illetőleg ennek biztosítása e hatalmi ágak szervezeti felépítésében. dr. Horváth Jenő budapesti képviselőt, a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagját, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét is. A hírek szerint elképzelhető dr. Márton János, országos listán megválasztott képviselő, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al- elnöke jelölése is. No de ezek még csak találgatások. Mára talán már többet tudunk. ★ Az alkotmáríy koncepciója a gazdasági jogokkal foglalkozó fejezetben emlékezik meg a munkához és a foglalkozás, a munkahely szabad megválasztásához fűződő jogokról. De hogyan garantálhatja ezt az alkotmány, a kormány olyan időszakban, amikor meg kell barátkoznunk a munkanélküliség gondolatával. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal államtitkára így válaszolt: — Ez olyan alapvető jog, amit változatlanul fenn kell tartanunk, a létbiztonságot biztosítanunk kell. Ennek nem mond ellen az átmenetileg jelentkező munkanélküliség. Az aktív foglalkoztatáspolitika, egyebek között az átképzési támogatás, a vállalkozói kölcsön, új munkahelyek teremtése garantálhatják azt, hogy minél rö- videbb időre, és minél kevesebben szoruljanak ki a munkaerőpiacról. Tehát nem a munkanélküli-segély bevezetése a megoldás, mert az csak tüneti kezelés. — Igen ám. de meg lehet-e jósolni azt, hogy a munka- nélküliség tényleg csak átmeneti lesz? Biztosítandó a hatalom megosztása a végrehajtó hatalom esetében is. „A szabályozási elvek” egyértelműen a köztársasági elnöki pozíció mellett foglalnak állást, s ezt talán ma már nem is kell különösebben indokolni. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Elnöki Tanács intézménye nem csupán idegen a magyar jogtól — végtére is nem építkezhetünk és az előkészítés alatt álló alkotmány sem építkezik csak a magyar jogfejlődésben megjelent intézményekre —, hanem az a funkció, amit a legutóbbi Időkig ellátott, volt idegen, sőt veszélyes, nem kis mértékben lehetővé téve puszta létével is a tekintélyuralmi rendszer működését. A köz- társasági elnök természetesen nem lehet „protokolláris” pozíció, de a kormány úgy véli, hogy nem is ilyen típusú elnöki intézményre van szükség. Egyéb lehetséges jogosítványai mellett — amelyekről „a szabályozási elvek” adnak képet — a köztársasági elnök jelölné ki a miniszterelnököt, aki azonban a parlamentnek .lenne felelős, így a parlament is választaná meg, a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat, ő, nevezné ki a fegyveres erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg főparancsnoka is. A végrehajtó hatalom így bizonyos fokig megosztana a kormány és a köztársasági elnök között, úgy azonban, hogy a kormányzást felelősen a kormány végezné, közigazgatási tevékenység irányítása tehát nem hárulna a köztársasági elnökre. A hatalom megosztásának e harmadik dimenziójában felmerül a bírói hatalom belső megosztása is. Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság nem tartozik a rendes bíróságok szervezet- rendszerébe, egyes esetekben pedig — ha a rendes bíróság előtti lehetőségeket kimerítette — az állampolgár is fordulhatna az alkotmánybírósághoz az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének orvoslásáért. Ezt a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés biztonsága, a jogerő tekintélye. Az igazságszolgáltatáson belüli további hatalommegosztás azonban az ügyészi szervezet közbejöttével is megvalósítható. Az alkotmány szabályozási elveinek logikájából mindenképpen az ügyészi szervezet feladatainak változása következik, hiszen az úgynevezett általános felügyelet éppen az alkománybíráskodással, a köz- igazgatási bíráskodás bevezetésével, pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztjük, bizonyos fokig a legfelsőbb állami számvevő- szék felállításával is feleslegessé válik, illetve nagyon szűk körben vonható meg. A hatalom megosztásának negyedik dimenziója az ön- kormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban — történeti okok folytán is — a helyi és a regionális önkormányzat valóságos működése Abból kiindulva, hogy az önkormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmányosan kell biztosítani számukra a tényleges önkormányzat gazdasági feltételeit is. — Megjósolni nem lehet, mert ez is a gazdasági növekedés, a szerkezetváltás és annak a függvénye, hogy milyen eredményekre vezetnek intézkedéseink. Arra törekszünk, hogy a munkanélküliség valóban csak átmeneti legyen. ★ Egy erősen őszülő, kissé kopaszodó, szemüveges, lezseren öltözött, de tulajdonképpen jelentéktelen külsejű úr volt a legkeresettebb riportalany a Parlament folyosóján. Kasza László, a Szabad Európa Rádió tudósítója láthatóan élvezte a hirtelen kerekedett népszerűséget. Ami persze nem személyének szólt, hanem annak a ténynek, hogy a magyar országgyűlésen most első ízben foglalt helyet a külföldi újságírók között a SZER munkatársa, akivel sikerült szót váltanunk. — Nem érzi furcsának, hogy Budapestről Münchenbe adja a tudósítását, amit azután visszasugároznak Magyarországra? — Bizony, annak tartom, mert a normális az lenne, ha innen mondhatnánk el, amit akarunk. A közeli jövőben már könnyebb lesz a dolgom, mert valószínűleg stúdiót nyithatunk Budapesten. A legtermészetesebb azonban az lenne, ha a Szabad Európa Rádióra egyáltalán nem volna szükség. Ahhoz pedig azt kell, hogy önöknél sajtószabadság legyen. — Azért ez ügyben történt egy és más, nem gondolja? — Valóban van haladás, lehet, hogy jó néhányan máris elpártoltak tőlünk, s most már inkább a Magyar Rádiót hallgatják. Kövess László kintetében kirajzolódnának a parlament várható állásfoglalásának alapvonalai. Vannak azonban tárgykörök, amelyekben teljesen nyitva kell hagyni a vitát, véleményem szerint egészen az alkotmány egészére, vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett népszavazásig. Ilyennek tekintem például az államforma kérdését. Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a címer ügyében — mondta végezetül Kulcsár Kálmán. Egyenrangú tulajdont A társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, s a köztársaság elnökét, helyetteseit mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg, titkos szavazással (dr. Séra János, Komárom m., 10. vk.). Gajdócsi István, az alkotmány élőké szító bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. Az alkotmányban intézményesíteni kell az államhatalmi ágak elválasztását. A bizottság egyetértett azzal, hogy a jogforrások közé fel kell venni egy új formát: az alkotmányerejű törvényt. A tulajdoni viszonyokat csak általánosságban indokolt szabályozni. A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy — az érdekképviseleti szervek által létrehozott — második kamara működtetése. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi ön- kormányzatok szabályait ösz- szefoglalni. Az alkotmány előkészítéséről folytatott vitában felszólaló képviselők közül többen hangsúlyozták, hogy jobban tisztázni kell az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munka- megosztást. Eltérő vélemények kaptak hangot az államformát illetően, hogy népköztársaság vagy köztársaság, illetve a Kossuth- vagy koronás címer kérdésében (Nagy József, Baranya m., 6. vk.). Az alkotmányjogi tanács elnöke, dr. Korom Mihály (Bács- Kiskun m., 8. vk.) elismerte, országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket az új alaptörvény kidolgozásához. Többen hangoztatták, hogy az Országgyűlés nem a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Esetenként a népnek kell döntenie alapvető kérdésekben. Akadt olyan vélemény, amely szerint a területi érdekeket megtestesítő választási rendszer helyett az országos politikai szervezetek által ösz- szeállított külön listákra történjen a szavazás. Fontos, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják, hangsúlyozta több képviselő, ugyanakkor megoszlottak a vélemények arról, hogy legyen-e esküdtbíráskodás, illetve hogy változzon-e az ügyészség alkotmányjogi helyzete (Dobos József né Heves m., 6. vk.). BALOG// LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács elnöke az alkotmányozási kérdések közül elsősorban azokkal foglalkozott, amelyek a tanácsokat érintik. Ugyanis — véleménye szerint — ezek szolgálnak az állami élet alapjául, hiszen a legközelebb állnak az állampolgárokhoz. A tanácsok közvetlenül befolyásolják a demokrácia alakulását. Ezért az alkotmányozási munka során fokozottan kell rájuk figyelni, s pontosan rögzíteni jogaikat és kötelességeiket, viszonyukat más állami szervekhez. A képviselő hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kel) teremteni a jogi feltételeket, biztosítani az öndöntéseit. Természetesen úgy sem, hogy új javaslatokkal és elgondolásokkal vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Ügy gondoljuk azonban, hogy a döntésnek — különös tekintettel „a szabályozási elvek” most kibontakozó vitájára — még nincs itt az ideje. Azt azonban nagyon is fontosnak tartanánk, ha a parlamenti vitában legalább az alkotmány egészének logikája, felépítése, alapvető elvei, s néhány már most is kikristá- lyosodónak tűnő megoldás teMás nézetek szerint nem csupán független igazságszolgáltatásra, független bíróságokra van szükség, hanem olyan, parlamentnek alárendelt szervezetre, amely képes fellépni a törvényesség érdekében. — Én azok véleményét osztom, akik az alkotmányozást az egész társadalommal együtt kívánják megvalósítani — kezdte felszólalását Kárpáti András —, majd kifejtette, hogy választóinak véleménye szerint az új alaptörvény egyik sarkalatos pontja kell, hogy legyen a tulajdonviszonyok rendezése. — Rögzíteni kell a közösségi és az egyéni tulajdon egyenrangúságát és a tulajdon feletti szabad rendelkezést, a törvény keretei között — mondta —. mert ennek hiánya a vállalati gazdálkodás önállóságát gúzsba köti. Nem látszik célszerűnek alkotmányba rögzíteni az eddigi éves, illetve ötéves tervezési gyakorlatot, mert ezek a cím- zettséget és a direkt irányítást szimbolizálják. Ugyankormányzathoz nélkülözhetetlen önállóságot. Jelenleg ugyanis a túlszabályozottság jellemzi az államigazgatást. Számos olyan törvény, illetve rendelet van érvényben, amely sok tekintetben megköti a tanácsok kezét. A képviselő példaként említette, hogy a szociális ellátással kapcsolatos tanácsi munkára csaknem húsz jogszabály vonatkozik. Az idejétmúlt, felesleges rendeleteket tehát el kell törölni, s a tanácsi ön- kormányzat kereteit új jogszabállyal meghatározni. Az önkormányzathoz azonban arra is szükség van, hogy a kormányzat biztosítsa ennek „létminimumát”, azaz a jogi kereteken túl a működéshez szükséges anyagi feltételeket il. csak nem az alkotmány dolga a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése, a külföldi tulajdon biztonságának rögzítése. Hasonlóan nem tartom hosszabb távra szóló alkotmányos alapelvnek a verseny és a vállalkozás szabadságának emlegetését, mert az inkább csak pillanatnyi célokat fogalmaz meg — hangsúlyozta a képviselő. Felszólalása végén Kárpáti András javasolta az Ország- gyűlésnek, hogy hozzon létre az alkotmányozás idejére olyan szakértőkből álló testületet, amely egyrészt függetlenítené a parlamentet a kormány kizárólagos szakmai illetékességétől, másrészt segítséget nyújtana a képviselőknek a szakmai kérdésekben való eligazodáshoz. Az államformáról szólva a képviselő elmondta: Magyar- ország államformáját a nép- köztársaság elnevezés fejezi ki legjobban, ezért ezt támogatja. Meggyőződése továbbá, hogy az egykamarás parlamenti rendszer működtetése az indokoltabb. de országos lista nélkül, ugyanis az így megválasztott képviselők inkább protokolláris szerepet töltenek be. Ezért a javaslatok közül azzal ért egyet, amely szerint a képviselő egyéni választókerületben kerülne megválasztásra. Ez lehetővé tenné, hogy ténylegesen a városok és a községek legyenek a választások politikai küzdőterei. Az államfőnek — mondotta Mondok Pál — ne legyen joga föloszlatni a parlamentet, rendkívüli állapotot kihirdetni és ne legyen vétójoga az Országházban elfogadott törvényekkel szemben. Ezért elsősorban a reprezentatív feladatokat ellátó köztársasági elnöki hatáskört támogatón. Végül a tanácsokról szólt a képviselő: a tanácsokra vonatkozó fejezet elég gyengén sikerült. A koncepció nem fogalmazza meg például elég világosan a helyi önkormányzatok hatáskörét. A helyi önkormányzatok pénzügyi biztonsága érdekében szükséges lenne alkotmányos módon megosztani a különböző adókat a központi és a helyi költségvetés között. Támogatom a tanácsok érdekképviseleti intézményének létrehozását! — mondotta befejezésül. ★ Az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke, hangoztatta több hozzászóló is, A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesztette az ülést; csütörtökön az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Ország- gyűlés. Az önkormányzatról Vita a részkérdésekről Végezetül: mit kér a kormány az Országgyűléstől? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, hiszen amúgy is sok a hangulati elem, az érzelmek és indulatok, valamint az intolerancia politikai életünkben. Kérjük továbbá e tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást. Nem kérjük, hogy szavazással vagy anélkül válasz- szanak az egyes beterjesztett alternatívák között — bár természetesen semmilyen módon sem kívánjuk behatárolni a tisztelt ház tevékenységét és Polgárdi József előterjeszti javaslatát (Hancsovszki János felvétele) A törvényhozás a népszuverenitás letéteményese ugyan, s ebből fakadó jogosítványai államszervezetünket erősen közelítik is a parlamentarizmushoz, hatalmában három vonatkozásban mégis korlátozott. Egyrészt a népszavazás intézményesítésé, vei, másrészt olyan köztársasági elnöki pozícióval, akit a lakosság választ, végül azzal, hogy az alkotmánybíróság — az alkotmányosság szempontjából — a törvényeket is felülvizsgálhatja. Belső működésében is felmerül azonban további szempontként annak biztosítása, hogy ne rendelkezhessék eltúlzott hatalommal, főleg, hogy biztosíthatók legyenek a parlamenti kisebbség, illetőleg az általuk képviselt lakossági rétegek, csoportok jogai, politikai nézeteinek kifejeződése, hogy a többségi elv ne vezethessen a gyakorlatban visszaélésekre. Ezért merült fel — ismétlem, „a szabályozási elvekben” talán nem elég hangsúlyosan — a kétkamarás Országgyűlés gondolata. Sokan, akik az alkotmányozást és a kialakítandó alkotmányt talán túlságosan is a mai politikai viszonyokhoz kötik, és e viszonyokban felmerülő problémák számára keresik a megoldásokat, a kétkamarás Országgyűlést is ebből a szempontból közelítik meg, helyeselve és ellenezve egyaránt. Ám ilyen konkrét, adott esetben átmeneti politikai helyzetből születhetnek alkotmányos megoldások akár hosszú távra is. KÁRPÁTI ANDRÁS: MONDOK PÁL: Csak egy kamarát A miniszteri előterjesztésben foglalt fő célkitűzésekkel egyetértek — kezdte a képviselő. — Ennek külön érdeme, hogy alternatív javaslatokkal került az Országgyűlés elé. Egyetértek azzal, hogy az új alkotmányt népszavazás hagyja jóvá. Az alkotmányelveket támogatom abban a célkitűzésben — mondta a továbbiakban Mondok Pál —, hogy az új alkotmányban foglalt szabályok széles körben legyenek alkalmasak közvetlen, mindennapi megvalósításra. Igaz, hogy az alkotmány nem szabályozhat minden kérdést részletesen, ezért helyes elgondolás az alkotmányerejű törvények intézményesítése. A jogszabályalkotásban törvényileg is gátat kellene vetni az alacsonyabb szintű jogszabályok túlburjánzásának.
