Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

1989. MÁRCIUS 8.. SZERDA — Jogi tanácsok Haszonélvezet megváltása • Szülőtartás Felelősség a dolgozót ért kárért O Külföldi gyógykezelés engedélyezése • Fél családi házat örökölt egy monori olvasónk. Az örök­séget mostohaanyjának ha­szonélvezete is terheli, aki kérte az örököstől, hogy vált­sa meg azt. Nekem erre nin­csen pénzem, mit tudok ten­ni, kérdezi. Igen gyakran előfordul, hogy az örökséggel sem az új tulajdonos, sem a haszonél­vező nem tud igazán rendel­kezni, és egyiküknek az ér­dekét az szolgálná, hogy ez az állapot mielőbb megszűn­jön. Erre az esetre teszi lehe­tővé a törvény, hogy a ha­szonélvezetet megváltsák. A megváltást a hagyatéki eljá­rás során mind a túlélő há­zastárs, mind az örökösök egyaránt kérhetik. Erre a ké­relemre egyéves határidőt ír élő a jogszabály, ha ezt el­mulasztják, azt többé nem le­het kérni. Van azonban olyan eset, amikor a túlélő házastárs ér­dekei azt kívánják, hogy a megváltásra ne kerüljön sor. A házastárs által lakott la­kásra, az általa használt be­rendezési és felszerelési tár­gyakra fennálló haszonélve­zet megváltását nem lehet kérni. Természetesen, ha a fe­lek ebben megegyeznek, a megváltásnak nincs akadá­lya. A megváltás azt jelenti, hogy a haszonélvezőt a va­gyonból olyan rész illeti meg, amelyet mintha az elhunyt gyermeke örökölne (két gyer­mek esetén tehán a vagyont három részre kell osztani). A megváltás mind pénzben, mind természetben történhet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a haszonélvezőt tulajdonosként jegyzik be az ingatlannyil­vántartásba. Ilyen esetben te­hát a készpénzzel nem ren­delkező olvasónk is eleget tud tenni a törvény előírásai­nak. • Igen rossz anyagi körül­mények között él „őszirózsa” Jeligéjű nyugdíjas olvasónk. Azt szeretné megtudni, hogy róla nem gondoskodó gyerme­kei kötelezhetök-e tartásdíj fi­zetésére. Olvasónk nem írta meg, hogy egyedül vagy házasság­ban él, ugyanis ennek a kö­rülménynek jelentősége van. Gyermekeitől — vagy unokái­tól — ugyanis akkor jogosult szülőtartásdíj-követelésre, ha anyagi viszonyai miatt magát eltartani nem tudja. További feltétele a szülőtartás megíté­lésének, hogy ne legyen olyan házastartása, aki az ő meg­élhetésének a költségeit vi­selni tudja. A gyermektől e két feltétel esetén lehet tar­tást igényelni. Nemcsak a vér szerinti leszármazótói, ha­nem a nevelt, vagy örökbe fogadott gyermektől is jogo­sult a szülőlartásra az a rá­szorult személy, aki a gyer­mek neveléséről ellenszolgál­tatás nélkül gondoskodott hosszabb időn keresztül. A szülőtartást nemcsak a rászorult személy, hanem az ügyész, illetőleg a tanács is kérheti a bíróságtól. A tartás­díj mértéke a szülő szükség­leteihez és a leszármazó anya­gi lehetőségeihez igazodik. Előfordulhat tehát olyan is, hogy a gyermekeket eltérő mértékű tartásdíj fizetésére kötelezik. • Zsebszámológépét használ­ta munkahelyén A. T. duna­keszi adminisztrátor. Nemrég vette észre, hogy lezárt iróasz- talfiókjából ellopták a gépet Megtéríti-« káromat a vállalat? — kérdezi. A munkáltató a dolgozó dolgaiban keletkezett kárért felelősséggel tartozik. A fele­lősség kétféle formában ter­heli a munkahelyet. Az egyi­ket „vétkességre tekintet nél­küli” felelősségnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a kár be­következésekor a vállalatot sem szándékosság, sem gon­datlanság nem terheli, mégis helyt kell állnia a kárért. Ha például a dolgozó vagyontár­gyát egy besurranó ismeretlen tolvaj lopta el, az eseményért a vállalatot terheli a felelős­ség, holott nyilvánvalóan nem ő a károkozó. Ezt a szigorú szabályt akkor lehet alkal­mazni, ha a tárgyakat a mun­káltató öltözőjében vagy megőrzőjében, vagy az erre kijelölt más helyen éri káro­sodás. A felelősség az olyan ruházati és személyi felszere­lési tárgyakra is kiterjed, amelyeket a dolgozó munka közben rendszerint magánál tart. A vállalat ezért előírhat­ja, hogy a munkahelyre be­vitt dolgokat az öltözőben vagy a megőrzőben helyezzék el. Megtilthatja vagy felté­telekhez kötheti a szokásosnál nagyobb értékű dolgok beho­zatalát. • „Van remény" jeligéjű levélírónk házastársa súlyo­san megbetegedett. Az orvos véleménye szerint a betegség csak külföldön alkalmazott sebészeti módszerrel gyógyít­ható. Azt szeretné tudni, hol engedélyezik a műtétet? A magyar állampolgár kül­földi gyógykezelése akkor in­dokolt, ha a beteg gyógyítá­sa a hazai kórházakban nem lehetséges, és nincs mód kül­földi szakember meghívására sem. További feltétel, hogy külföldön a hazainál nagyobb eséllyel legyen gyógyítható a beteg. A külföldi gyógykezelést a szakmailag illetékes országos intézet főigazgatójánál kell kezdeményezni a magyar ál­lampolgárnak és csatolnia kel] hozzá a szakorvosi javaslatot is. A kérelem előterjesztését követően a beteget szakmai bizottság vizsgálja meg, és ez állapítja meg, hogy a külföldi gyógykezelés indokolt-e vagy sem. Ez a szakmai bizottság javasolhatja azt is, hogy a kezelést mely külföldi gyógy­intézet végezze el. Abban az esetben, ha a döntést eluta­sítják, az állampolgárnak jo­gában áll szakmai felülvizs­gálatot kérni az Egészségügyi Tudományos Tanácstól (Bp. V., Arany J. u. 6—8.). Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII.. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelek­re pedig folyamatosan vála­szolunk. Postabontás VARJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pf.: 311 -1446 Bántó gyanakvás A mindennapi életünkhöz hozzátartozik a vásárlás. A napokban az egyik élelmiszer- boltban álltam sorba a pénz­tárnál. Előttem idős néni rendsze­rezte kosarában a megvenni kívánt dolgokat. Odaért a pénztárhoz, majd szerényen, halkan mondta: ezt a hár­mat vettem. A pénztáros hölgy mind a három darabot fel­emelte, mintha azok alatt keresett volna valamit. Bán­tó volt a bizalmatlansága. Solymosi László Dunakeszi Kocsma van bőven A vasutasok nevében Minden tiszteletem a ma­gyar egészségügyé! Mégis, van egy kórház Budapesten, amely talán még nehezebb felada­Magyarországon a kultúra manapság szinte minden más témával szemben háttérbe szo­rul. Mi okozhatja a kisváro­sok, községek kulturális el­maradottságát? Nehéz lenne valamennyi indokot felsorolni, a fő okokat mégis megtalál­juk, ha belepillantunk egy- egy település életébe. Nézzük például Törteit! Hasonló falut az ország bár­mely pontján lehet találni. Je­lentős látnivaló híján, Ma­gyarország autóatlasza éppen- csak megemlíti. Van ellenben a község „birtokában” hét­nyolc hivatalos italmérő, és ki tudja még, hogy mennyi illegális, házi jellegű. Alig­hanem ezek Törtei leglátoga­tottabb épületei. Lehet, hogy a község lakossága, mint a huszadik század embere álta­lában, időzavarral küszködik? Nincs idő arra, hogy leülje­nek, és nyugodtan kiolvassa­nak egy újságot, netán egy könyvet? Ezeket ugyan meg­tehetnék poharazgatás, vagy tévézés helyett is! Csakhogy az újságolvasás akadályokba ütközik, ugyanis az újságel­látás korántsem mondható ki- --------------------------------------------­e légítőnek... Ha pedig rá- A Pest Megyei Hírlap 1989. szánják magukat könyvolva- január 18-i Postabontásában sásra, egészen bizonyos, hogy Ez a vonat mindig késik cím- a könyvpiacon uralkodó pony- mel jelent meg Gólya József tokát old meg magas színvo­nalon, mint sok más jó szán­dékú társa. Ez pedig nem más, mint a MÁV-kórház, melyben az egész ország vas­utasai, köztük rengeteg Pest megyei keres és talál gyógyu­lást. Szobtól Ceglédig, Túrától Érdig, felsorolhatatlan a hely­ségek száma, ahonnan re­ménykedő betegek serege özönlik naponta a neves, VI. kerületi intézménybe. Mi, „birtokon belüliek” büszkén halljuk a kissé túlzó megálla­pítást: Állam az államban. Ez azonban csak részben igaz! Az biztos, hogy az a rend­szeresség, óraműpontosság, amely a kórházat és intézmé­nyeit jellemzi, sajnos nem ál­talánosítható az országos gya­korlatra. Az egész rendszer, a maga önkéntes támogatási alapjával, a különböző vas- utasTbiztosítások arzenáljával, a szociális vívmányok seregé­vel és az üdülési formák sok­színűségével valóban példa­mutató és példátlan egyszerre. A magas orvosi felkészültség és műszerezettség, az ápoló- személyzet humanitása, ügy­szeretete, kulturált magatartá­sa jelenti mindehhez azt a pluszt, ami az itt megforduló betegek hangulatát kedvezően befolyásolja. Legyen ez a néhány sor szerény elismerése ennek az áldozatos gyógyítómunkának, Pest megye vasutasainak ne­vében. Brczovich Károly Vác Hozzászólás és vélemény Elnézést kérünk önöktől, hogy lemondtuk a Pest Me­gyei Hírlapot. Azóta is vártuk, hátha születik valami újabb megoldás, és nemcsak mi, nyugdíjasak, hanem minden­ki olcsóbban kaphatná a lá­pot ... Tudjuk, nem maguk tehet­nek arról, hogy az újságnak ennyi lett az ára, de sajnos mindenre nem telik a nagy drágaság mellett. Nagyon szerettük a Pest Megyei Hírlapot, régi olvasók voltunk, és sokat köszönhe­tünk maguknak. Ha kértük, mindig segítettek. Ferencz József és családja Tököl A nemzetközi nőnap al­káliméból kitüntetésekre és soron kívüli előléptetések­re került sor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. Kitüntetett rendőrnők Türelem és nyugalom Kállai Gyuláné rendőr szá­zados őrnaggyá, Mezei Fcrcnc- né rendőr törzszászlós had­naggyá lépett elő. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Hegyesi Lászlóné rendőr had­nagyot, Juhász Albertné rend­őr zászlóst, Mészáros Lászlóné rendőr zászlóst és Kristbaum Fcrencné rendőr főhadnagyot. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatát nyerte el Engelhardt Jánosné törzszász­lós. A bronz fokozatú kitünte­tésben ketten részesültek. A Közbiztonságért érem arany fokozatát négyen, ezüst fokozatát öten, bronz foko­zatát heten nyerték el. Kiváló Munkáért kitüntetésben heten, dicséretben és jutalomban huszonötén részesültek. történetesen ő nem adta be időben a papírjait. Mit lehet ilyenkor tenni? Türelem kell és nyugalom, akkor is, ha a hivatalos he­lyiségben dolgozó ember fá­radt, ha hosszú napos és már jóval több mint nyolc óra munka áll mögötte. Húsz éve rendőr. Mindig igazgatási feladatokkal fog­lalkozott, de azt mondja, ott is adódhatnak olyan nehéz helyzetek, mint például a bűnügyeseknél. Engelhardt Já­nosáé rendőr törzszászlós a Budai Rendőrkapitányságon útlevélügyekkel foglalkozik. Mint köztudott, a kedves ügy­fél nem mindig kedves, és az okmányokat azonnal szeretné megkapni, olyankor is, ha Engelhardt Jánosné Rendkívüli helyzetek is adódhatnak, például az utób­bi időben kettő is, amikor va­lakinek a hozzátartozója kül­földön szenvedett balesetet, ilyenkor méltányossági alapon valóban soron kívül, fél óra alatt intézkedtek. Szerencse, hogy a család megértő — a férje nyugdíjas BM-dolgozó—, így ha estébe nyúlik a szol­gálat, megértik, hogy idő kell, amíg kikapcsolódik a benti dolgokból. Hétvégeken a tel­ket gondozza, ez a kikapcso­lódás, a két kis unokával. Utána újult erővel kezdi a következői heti munkát, ami a világútlevél érvénybe lépé­sével, a növekvő utazási kedv­vel alaposan megsokasodott. Tavaly csaknem 40 ezer útle­vélügyet intéztek, több mint négyszeresét az egy évvel ko­rábbiaknak. A megnövekedett feladatok maradéktalan ellátását, a helytállást ismerték el a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatú kitüntetéssel. Hegyesi Lászlóné rendőr hadnagynak, aki közlekedés- igazgatási főelőadó a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon, ugyancsak megszaporod­tak az utóbbi időben a tenni­valói. A feladatai közé tarto­zik a gépkocsiátírásokkal kap­csolatos változások átvezetése, az erre vonatkozó gépi adat­feldolgozás, a jogosítványok kiadása, bevonása, illetve ezek másodfokú ügyintézése. Különösen elszaporodtak az ittasság miatti bevonások, il­letve a fellebbezések, melyek rendszerint azzal kezdődnek, hogy az érdekelt, miután el­fogyasztott egy-két pohár szeszes italt, tulajdonképpen nem is akart vezetni... Csak azután mégis. Válaszol az illetékes Ferenc túrái levelezőnk írá­sa, melyben az 5015. számú vonat rendszeres pontatlan­ságát kifogásolta tudósítónk. Nemrégiben levelet kaptunk a Magyar Államvasutak mis­kolci igazgatóságától, ebben. Gál Sándor, igazgatóhelyet­tes aláírásával, a következő­ket válaszolták: Jogos a levélíró felvetése. Az említett vonat menet­rendszerűsége — az általunk vizsgált időszakban: januári, és 26. között is — csak 61,5 százalékos volt. A késések okai sokrétűek, de elsődlegesen az előtte, il­letve utána közlekedő belföl­di és nemzetközi gyorsvona­tok az okozói. A személyvo­natok közlekedését naponta értékeljük, az ismétlődő ké­sések indokait keressük, és intézkedünk annak megszün­tetésére. Az 1989—90. évi me­netrendben a személyvonat előtt közlekedő gyorsvonat Miskolc Tiszai pályaudvarra eső műveleti idejét Szerencs állomásra tesszük át, és az utána haladó nemzetközi gyorsvonatot 5 perccel ké­sőbb fogjuk indítani Miskolc­ról. Mindezt az 5015. számú szerelvényünk menetrend­szerűségének biztosításáért. Sajnos valóban adódik ese­tenként 25—30 perces késés is. de ennek az oka egészen más jellegű. Ezek elsősorban műszaki hiba miatt — moz- dony-szolgálatképtelenség, váltóállítási nehezmény, sze- mélykocsi-hibásodás stb. — fordulnak elő, nem emberi mulasztás miatt. Ha csatlakozásbéli mulasz­tás történik a jövőben, akkor kérjük azt konkrétan közölni, hogy a hiányosságokat vizs­gálni tudjuk. A munkánkat elősegítő észrevételt köszö­nettel vettük. Hegyesi Lászlóné Kérdezem Hegyesi László- nét, gyakran ül-e a volán mellé, de mint mondja, utób­bi időben ritkán, szívesebben engedi át a vezetést a férjé­nek. A kikapcsolódást, a pi­henést számára is a család — tizenhárom és tizenkilenc éves gyermekei vannak — jelenti, meg a kerti munka hét végén a telken. A megye gépkocsiparkja je­lenleg eléri a 350 ezret, öt év alatt mintegy megduplázó­dott. Ezzel együtt jár az is, hogy nőttek a feladatok, s a jövőben sem lehet kevesebb­re számítani. Hegyesi Lászlóné lelkiisme­retes munkáját a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozatával ismerték el. Ga. J. § Tíz nap rendeletéi § megfelelően a postaigazgatóság a 100 %-os hadirokkantakat és az I. csoportbeli rokkantsági teljes, vagy résznyugdíjasokat igazolt kérelem alapján men­tesíti az előfizetési díj megfi­zetése alól. Az oltás díja. A 4/1989. (II. 17.) SZEM-rendelet alapján a munkavédelmi érdekből vég­zett kullancs elleni védőoltá­sért a munkáltatónak 400,— Ft-ot kell fizetni. E jogszabály rendelkezik arról is, hogy a biztosítási társaság felkérésére végzett diagnosztikai tevékeny­ségért a biztosítónak kell a költségeket viselnie. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1989. évi 10. száma tar­talmazza. Rendészeti munkakör. A bel­ügyminiszter 1/1989. (MK 8.) BM sz. irányelvet adott ki a rendészeti munkakörben fog­lalkoztatottak közbiztonsági jellegű képzéséről és tovább­képzéséről. Az irányelv a Ma­gyar Közlöny 1939. évi 8. szá­mában jelent meg. Társadalombiztosítási alap. A Minisztertanács 13/1989. (II. 10.) MT sz. rendelete a társa­dalombiztosítási alap pénzügyi elszámolási és számviteli rend­jéről szól. A jogszabályt a Ma­gyar Közlöny 1989. évi 9. szá­ma tartalmazza. Előfizetési díj. A közlekedé­si. hírközlési és építésügyi mi­niszter módosította a rádió- és televíziószabályzatot. Ennek varegények közül választa­nak. Mert az könnyen emészt­hető olvasmány, mert azt nép­szerűsítik, mert azokból van elég. Az ifjúság egy része időn­ként elmegy moziba, de a többségüket az erőszakfilmek vonzzák. Ha a filmszínház előtt várakozó fiatalokat meg­kérdezné valaki, hogy kicsoda Mészáros Márta, Sándor Pál, Szabó István, bizonyára keve­sen tudnák. Truffau-t, Go- dard-t még kevésbé ismerik. Ellenben, ha Conan, vagy Rambo után érdeklődnénk, bizonyára kimerítő tájékozta­tást kapnánk. Jó lenne, ha a fiatalok ré­szére valaki szervezne né­hány 'kulturális műsort, me­lyek során megismerhetnék hazánk és a külföld igazán jeles művészeit. Színes, szó­rakoztató és vonzó rendezvé­nyeket kellene nekik nyújtani, még mielőtt rájönnének, hogy tévét nézve, rosszabb eset­ben kocsmában ülve, vagy randalírozva is el lehet ütni az időt! Juhász Melinda Törtei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents