Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
PEST MEGVET VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÁRCIUS 8., SZERDA ÜLÉST TARTOTTAT MSSMP PÚUTÍHAÍ BIZOTTSÁGA Programunk cselekvésre mozgósít Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével Budapesten összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkára, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. Elsőként Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előadásában javaslatot hallgatott meg a testület az MSZMP akciótervére, majd Szűrös Mátyás, a KB titkára adott tájékoztatást az időszerű nemzetközi kérdésekről. Harmadik napirendi pontként a KB különfélékről, negyedikként pedig személyi javaslatról tárgyalt. A napirend elfogadása után Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májüsi pártértekezlet óta eltelt időszakban a párt vezető testületéi — ha néha megkésve is, de — rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai. pártnak a véleményét és a viszonyát ki kell alakítania. Az MSZMP így számos kérdésben külön-külön kidolgozta álláspontját, egyes esetekben viszont még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási, cselekvési rendszerben. Emiatt elemi erővel tört jel a párttagság igénye egy világos, közérthető politikai program iránt — ez a Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyértelműen megfogalmazódott. Berecz János a továbbiakban szólt arról, hogy a program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás. Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista személyiség ötvöződik. A vita során a legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP- nek szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat a realitások talaján rögzítő, cselekvésre mozgósító programra. Ezt követően Szűrös Mátyás adott tájékoztatást az időszerű nemzetközi kérdésekről. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a KGST válsága nem indokolja. a szervezetből való kivonulásunkat. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e minden tekintetben Nyugat-Euró- pa együttműködő partnerévé válni. A Nyugathoz való kapcsolódás azonban nem csökkenti — és nem is csökkent- heti — számunkra a szocialista kapcsolatrendszer jelentőségét. Kifejtette azt is, hogv hazánk az európai elkötelezettségének, az összeurópai megértés és együttműködés kialakításának, a földrész megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi találkozón. Szűrös Mátyás a továbbiakban az elmúlt időszakban folytatott magas szintű megbeszélésekről szólt részletesen, majd ehhez kapcsolódóan Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott moszkvai megbeszéléseiről. A Központi Bizottság áttekintette a március 15-i ünnepi előkészületeket is. Az MSZMP véleménye szerint különösen fontos, hogy az idén kidomborodjék az ünnepségek állami jellege. A párt javasolja, hogy az Országgyűlés március 14-én délután tartson ünnepi ülést, majd a képviselők közösen koszorúzzák meg Kossuth Lajos szobrát. Kezdeményezi továbbá, hogy az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országgyűlés elnöke ko- szorúzza meg a magyar hősök emlékművét, majd az Elnöki Tanács és a kormány elnöke Kossuth Lajos szobránál helyezze el a megemlékezés virágait. Az MSZMP március 15. megünneplésével kapcsolatban felhívást adott ki. A KB befejezésül döntött arról, hogy a testület Szűrös Mátyást javasolja az Ország- gyűlés elnöki posztjára. A Központi Bizottság üléséről közleményt adtak ki, amely lapunk 3. oldalán olvasható. A viteldijak mérséklése ufón k Az interpelláció elmarad FELHÍVÁS A PÁRTTAGOKHOZ Március 15-e megünneplésére Az lSiS-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó erőre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-a a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elkövetett hibákat; elutasítjuk az ünnep' kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egészének a méltó megemlékezést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az igy megvalósuló összefogást és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételére kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvétartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézet- különbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelynek az együtt ünneplésre s az ebben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, á budapestieket és a környékbelieket március 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. Mint ismeretes, a Minisz- tertariács keddi ülésén döntött arról, hogy a főváros vonzáskörzetébe tartozó tizenhárom településen csökken a tömegközlekedés dija. A kormány a Pest megyei ország- gyűlési képviselők, az érintett tanácsok, a helyi társadalmi szervezetek és a lakosság nyomására vizsgálta felül korábbi intézkedését, amely az országos átlagot meghaladó áremelkedéshez vezetett. Ezután Budapest környékén a bérlet ára egységesen 260 forint lesz és a BKV járatain nem kell újabb jegyet kezelni a közigazgatási határ átlépésekor. Tehát 12 forint helyett 6 forint egy utazás ára, míg a nyugdíjasok és tanulók övezeti bérlete 25 forintba kerül. Vajon mennyire elégedettek az érintettek a kormány döntésével, a fölkínált kompromisszummal? Erről kérdeztük Kárpáti Andrást, a megye 22. választókörzetének ország- gyűlési képviselőjét, aki képviselőtársával egyetemben a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban, valamint az Országos Árhivatalnál járt el a választók érdekében. Ugyanezt tudakoltuk dr. Szabó Istvántól, Solymár tanácselnökétől, ahol a település tanácsa és a népfront- bizottság tiltakozott a februárban életbe lépett áremelés ellen. Kárpáti András: Az ajánlat elfogadható, bár a hátrányos megkülönböztetés nem szűnt meg, hiszen az agglomerációban élők még mindig nem a budapestiekkel azonos feltételekkel utazhatnak a BKV járatain. A Minisztertanács döntése mérsékli ugyan a többletterheket, de teljesen nem szünteti meg. Képviselőtársaimmal s a körzet néhány tanácsi vezetőjével konzultálva egyetértünk abban, hogy nem utasítjuk el a kompromisszumot. Ennek értelmében egyelőre elállók a parlament ma kezdődő ülésszakára tervezett interpellációtól, amellyel a kérdés megoldását kívántuk sürgetni. Dr. Szabó István: Az áremelés hírére egész Nagykovácsi megmozdult, a tanácsülés, a népfront és az MDF helyi szervezetei is a hátrányos megkülönböztetés ellen foglaltak állást. A település munkaképes lakossága s a diákok is naponta ingáznak a fővárosba, ezért a tarifanövekedés elviselhetetlen terheket rakott a családok vállára. A kék busz jelenti az egyetlen tömegközlekedési kapcsolatot Budapesttel. A Minisztertanács keddi döntése elfogadható számunkra, bár továbbra is megvannak elvi fenntartásaink, hiszen a feltételek még mindig nem egyenlőek. Ennél többet egyelőre nem tudok mondani, mert csupán a sajtó közvetítésével értesültünk a változásról. Nagyon kíváncsiak lennénk a részletekre is... K. L. MELYEK r<„ ".v K öszöntők. Tegnap és ma. Szép szavak. Leányaink, asszonyaink. Mennyire fontosak! Menynyire becsesek! Mennyire szeretjük őket! Mert a nők... a mai nehéz időszakban .. és mindig ... a család, a hivatás, a munkahely, a gyermeknevelés, a megélhetési gondok ... Szósereg. Kik előtt tiszteleg? Melyik nőt köszöntjük ezen a napon? A zokszó nélkül tűrőt? A szájára lakatot nem tevőt? A váltóműszakban fáradót? A családjának élőt? A közéletben szerepet vivőt? A férjétől mindent lenyelőt? A párját elüldözőt? Az évekig moziba sem eljutót? A presszóasztalt bámulót? A nagymamát? A csitrit? Az ápoltat vagy az ápolatlant? A filléres gondok- sal küzdőt vagy a nagyvonalúan költekezőt? A fólia alatt hajladozót vagy a piacon az árak miatt fel- háborodót? Melyik nőt köszöntjük ma? Kevesen tudják: a megye lakosságának nagyobbik része a szebbik, a kedvesebb, a ..gyengébb” nemhez tartózik. Félmillióan vannak. Kevesen tudják: a kereső nőknek a megyében több mint a hatvan százaléka fizikai foglalkozású. Kevesen tudják: a megye iparában a nők között magasabb a több műszakban foglalkoztatottak aránya, mint a férfiak körében. Kevesen tudják: a megye iparában és mező- gazdaságában a nők elsősorban rosszul fizetett segéd- és betanított munkát látnak el. Kevesen tudják ... miért tudják mindezt kevesen? Csak nem azért, mert akkor megmat- tulna a szavak köszöntőnapi csillogása? Csak nem azért, mert akkor rádöbbennénk: minden erőfeszítés, igyekezet, sokféle határozat, törvény, országos és helyi elszánás ellenére is rengeteg az adósság? Amint ez az érthetetlen csend, hallgatás igaz más tekintetben is. Szemérme- teskedő némaság igyekszik feledtetni az el nem fe- ledhetőt, a figyelmen kívül nem hagyhatót. Azt, hogy növekszik a nők körében az alkoholizálok, az alkoholisták száma. Terebélyesedik a gyermeküket világra hozó, de nem nevelő asszonyok csoportja. Bővül azoknak a köre, akik minden áron gyarapodni akarnak és ennek fejében a férj egészsége, már-már élete sem nagy ár a számukra. Luthertől kaptuk a bölcsességtől meghíresült szavakat. ö mondta Pohárköszöntői egyikében — a 2662. számúban — a szik- rázóan szépet: „Erős a bor, erősebb a király, még erősebbek az asszonyok, de az igazság a legerősebb." Igen ezzel a legerősebbel, az igazsággal kell szeretnünk, tisztelnünk, szemlélnünk, megítélnünk nőinket, . leányainkat, asszonyainkat, a gyengébb nemet, akik mennyivel, de mennyivel erősebbek, mint mi, férfiak vagyunk, s mint amilyennek hisszük őket! Virágot tehát, suta kézzel — mert férfikézzel — felkínált kortynyi italt, szép szavakat, főhajtást? Lehet. Talán kell is, mert elvárják. Elvárják, mert megszokták. Megszokták, hogy ezen a napon... S erre a napra ők azok, akik ünneplőt vesznek fel, akik kipirult arccal várják a csodát: ha percekre is, ha egy órát is, de törődjenek velük, ismerjék el esendő- ségüket és csodálatosságu- gat, egyáltalán: létezésüket. Igen, létezésüket. Mert ezerszer ezer esetben észrevétlenül teszik a dolgukat: gyermeket nevelnek, takarítanak, könyvelnek, műtenek, szőnek, állatot gondoznak, a pult mögé állnak, ott vannak mindenütt és mégis, sokszor mintha ott sem lennének ... Lényük alapvető része a háttérbe húzódás. A családi bajok tapintatos elsimítása. A fáradt férfi vigasztalása. A bőgő gyerek csitítása. Az ideges főnök nyugtatása. Az elkeseredett kolléga biztatása. Milyen sok alakban tudnak megjelenni, s mégis, milyen egvSzándékúak, egy- akaratúak, egyhitűek! A helyeset, a jót, a szépet, az értelmeset és érzelmest öt- vözőt keresik, kutatják. Szívósan, először mindig másokra és nem magukra gondolva, hiszen miért lennének fontosak ők, a nők. akik ... L egalább ma legyenek valóban a legfontosabbak! Legalább ma ne kapjanak nyers szót, sürgető pillantást, türelmetlen mozdulatot. Kapjanak viszont kedves szót, tiszteletteljes pillantást, udvarias mozdulatot. Kapjanak virágot, apró ajándékot, egy pohárnyi italt, hiszen így illik ezen a napon, évek, évtizedek óta így szokás... S talán-ta- lán, egyszer majd eljön annak is az ideje, hogy szakítsunk a szokásokkal, az udvariaskodással, az illedelmeskedéssel, a szavak cifraszűrbe öltöztetésével. Akkor lesz majd ez, amikor nemcsak egy napon köszöntjük, ünnepeljük, hanem az év minden napján tiszta szívvel becsüljük, szeretjük őket. Mészáros Ottó A legnagyobb magyar a legnagyobb pénzen Korának reformegyénisége volt A legnagyobb magyar arcképe díszíti majd a legnagyobb címletű magyar pénzt, az ötezer foriritos bankjegyet. Bármennyire szeretném is elhessegetni a gondolatot, hogy nem véletlenül esett a választás gróf Széchenyi Istvánra. nem sikerül. Érdemei ma is töretlenek, nem értékelte át azokat a hálátlan utókor, pedig mostanában sok hírességünkről derült ki, inkább hírhedtek. Amellett, a Magyar Nemzeti Bank vezetői annyit hallhattak a hitelről, hogy akaratlanul is a Hitel című írás szerzőjére asszociáltak. Gondolom az életrajzi lexikon . adatai is megerősítették választásukat: „Többször bejárta Nyugat-Európát. A fejlett polgári államokban látottak és tapasztalták arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán ' változtasson ...” Korának reformegyénisége volt Széchenyi István, olyan ember akinél különbet ma sem kívánhatnánk. Reformer, aki nem csak szavakban hirdette a megújulás módját, a pénzét sem sajnálta. Jövedelmének kamatait ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia alapjainak lerakásához. Az ötezer forintos bankjegy hátoldalán az MTA épülete látható majd. Az új bankjegy méretei megegyeznek majd az ötszázas és az ezres bankóéval. A színét még nem döntötték el, de annyi bizonyos, minden más forgalomban lévő papírpénzünktől el kell hogy üssön. Az új bankjegy 1991 tavaszán kerül forgalomba. Abban biztos vagyok, hogy Széchenyi István a legnagyobb magyar marad. Arra már nem mernék mérget venni, hogy az ötezres sokáig lesz a legnagyobb magyar papírpénz. M. T.
