Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

PEST MEGVET VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÁRCIUS 8., SZERDA ÜLÉST TARTOTTAT MSSMP PÚUTÍHAÍ BIZOTTSÁGA Programunk cselekvésre mozgósít Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnök­letével Budapesten összeült a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizott­ságok első titkárai, a buda­pesti pártbizottság titkára, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. Elsőként Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előadásában javaslatot hallgatott meg a testület az MSZMP akciótervére, majd Szűrös Mátyás, a KB titkára adott tájékoztatást az idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Harmadik napirendi pontként a KB különfélékről, negye­dikként pedig személyi javas­latról tárgyalt. A napirend elfogadása után Berecz János tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőjé­ben emlékeztetett arra, hogy a májüsi pártértekezlet óta eltelt időszakban a párt ve­zető testületéi — ha néha megkésve is, de — rendsze­resen foglalkoztak a legfonto­sabb politikai, gazdasági kér­désekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai. pártnak a véleményét és a vi­szonyát ki kell alakítania. Az MSZMP így számos kérdés­ben külön-külön kidolgozta álláspontját, egyes esetekben viszont még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő po­litikai, gondolkodási, cselek­vési rendszerben. Emiatt ele­mi erővel tört jel a párttag­ság igénye egy világos, köz­érthető politikai program iránt — ez a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésén egy­értelműen megfogalmazódott. Berecz János a továbbiak­ban szólt arról, hogy a prog­ram egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság és a szolida­ritás. Az értékek valóra vál­tásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. A párt­tagság elé terjesztendő cse­lekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista személyi­ség ötvöződik. A vita során a legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP- nek szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új fel­ismeréseket is tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat a reali­tások talaján rögzítő, cselek­vésre mozgósító programra. Ezt követően Szűrös Mátyás adott tájékoztatást az időszerű nemzetközi kérdésekről. Fon­tosnak tartotta kiemelni, hogy a KGST válsága nem indokol­ja. a szervezetből való kivo­nulásunkat. A kérdések kér­dése azonban az, hogy Ma­gyarország képes lesz-e min­den tekintetben Nyugat-Euró- pa együttműködő partnerévé válni. A Nyugathoz való kap­csolódás azonban nem csök­kenti — és nem is csökkent- heti — számunkra a szocia­lista kapcsolatrendszer je­lentőségét. Kifejtette azt is, hogv hazánk az európai elkö­telezettségének, az összeuró­pai megértés és együttműkö­dés kialakításának, a földrész megosztottságának kiküszöbö­lése szellemében lépett fel a bécsi találkozón. Szűrös Má­tyás a továbbiakban az el­múlt időszakban folytatott ma­gas szintű megbeszélésekről szólt részletesen, majd ehhez kapcsolódóan Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormány­fővel tartott moszkvai megbe­széléseiről. A Központi Bizottság átte­kintette a március 15-i ünne­pi előkészületeket is. Az MSZMP véleménye szerint kü­lönösen fontos, hogy az idén kidomborodjék az ünnepségek állami jellege. A párt javasol­ja, hogy az Országgyűlés már­cius 14-én délután tartson ün­nepi ülést, majd a képviselők közösen koszorúzzák meg Kos­suth Lajos szobrát. Kezdemé­nyezi továbbá, hogy az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országgyűlés elnöke ko- szorúzza meg a magyar hősök emlékművét, majd az Elnöki Tanács és a kormány elnöke Kossuth Lajos szobránál he­lyezze el a megemlékezés vi­rágait. Az MSZMP március 15. megünneplésével kapcso­latban felhívást adott ki. A KB befejezésül döntött arról, hogy a testület Szűrös Mátyást javasolja az Ország- gyűlés elnöki posztjára. A Központi Bizottság ülésé­ről közleményt adtak ki, amely lapunk 3. oldalán ol­vasható. A viteldijak mérséklése ufón k Az interpelláció elmarad FELHÍVÁS A PÁRTTAGOKHOZ Március 15-e megünneplésére Az lSiS-49-es forradalom és szabadságharc a ma­gyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a po­litikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos köz­teherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó erőre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-a a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elkövetett hibákat; elutasítjuk az ünnep' kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nem­zetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hi­vatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egé­szének a méltó megemlékezést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bi­zottság üdvözli az igy megvalósuló összefogást és fe­lelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó rész­vételére kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink elle­nére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnál­juk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünne­pünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nem­zeti együvétartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézet- különbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csat­lakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelynek az együtt ünneplésre s az eb­ben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai kö­zösségeket, á budapestieket és a környékbelieket már­cius 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadal­mi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ün­nepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső ál­lamminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szo­cialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. Mint ismeretes, a Minisz- tertariács keddi ülésén dön­tött arról, hogy a főváros von­záskörzetébe tartozó tizenhá­rom településen csökken a tö­megközlekedés dija. A kor­mány a Pest megyei ország- gyűlési képviselők, az érintett tanácsok, a helyi társadalmi szervezetek és a lakosság nyomására vizsgálta felül ko­rábbi intézkedését, amely az országos átlagot meghaladó áremelkedéshez vezetett. Ezután Budapest környékén a bérlet ára egységesen 260 fo­rint lesz és a BKV járatain nem kell újabb jegyet kezel­ni a közigazgatási határ át­lépésekor. Tehát 12 forint he­lyett 6 forint egy utazás ára, míg a nyugdíjasok és tanulók övezeti bérlete 25 forintba ke­rül. Vajon mennyire elégedettek az érintettek a kormány dön­tésével, a fölkínált kompro­misszummal? Erről kérdeztük Kárpáti Andrást, a megye 22. választókörzetének ország- gyűlési képviselőjét, aki kép­viselőtársával egyetemben a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban, valamint az Országos Árhiva­talnál járt el a választók ér­dekében. Ugyanezt tudakoltuk dr. Szabó Istvántól, Solymár tanácselnökétől, ahol a tele­pülés tanácsa és a népfront- bizottság tiltakozott a febru­árban életbe lépett áremelés ellen. Kárpáti András: Az ajánlat elfogadható, bár a hátrányos megkülönböztetés nem szűnt meg, hiszen az agglomeráció­ban élők még mindig nem a budapestiekkel azonos feltéte­lekkel utazhatnak a BKV já­ratain. A Minisztertanács döntése mérsékli ugyan a többletterheket, de teljesen nem szünteti meg. Képvise­lőtársaimmal s a körzet né­hány tanácsi vezetőjével kon­zultálva egyetértünk abban, hogy nem utasítjuk el a kompromisszumot. Ennek ér­telmében egyelőre elállók a parlament ma kezdődő ülés­szakára tervezett interpellá­ciótól, amellyel a kérdés meg­oldását kívántuk sürgetni. Dr. Szabó István: Az ár­emelés hírére egész Nagyko­vácsi megmozdult, a tanács­ülés, a népfront és az MDF helyi szervezetei is a hátrá­nyos megkülönböztetés ellen foglaltak állást. A település munkaképes lakossága s a diákok is naponta ingáznak a fővárosba, ezért a tarifanöve­kedés elviselhetetlen terheket rakott a családok vállára. A kék busz jelenti az egyetlen tömegközlekedési kapcsolatot Budapesttel. A Miniszterta­nács keddi döntése elfogad­ható számunkra, bár tovább­ra is megvannak elvi fenn­tartásaink, hiszen a feltételek még mindig nem egyenlőek. Ennél többet egyelőre nem tudok mondani, mert csupán a sajtó közvetítésével értesül­tünk a változásról. Nagyon kíváncsiak lennénk a részle­tekre is... K. L. MELYEK r<„ ".v K öszöntők. Tegnap és ma. Szép szavak. Leá­nyaink, asszonyaink. Mennyire fontosak! Meny­nyire becsesek! Mennyire szeretjük őket! Mert a nők... a mai nehéz idő­szakban .. és mindig ... a család, a hivatás, a munkahely, a gyermekne­velés, a megélhetési gon­dok ... Szósereg. Kik előtt tiszteleg? Melyik nőt kö­szöntjük ezen a napon? A zokszó nélkül tűrőt? A szá­jára lakatot nem tevőt? A váltóműszakban fáradót? A családjának élőt? A köz­életben szerepet vivőt? A férjétől mindent lenyelőt? A párját elüldözőt? Az évekig moziba sem eljutót? A presszóasztalt bámulót? A nagymamát? A csitrit? Az ápoltat vagy az ápo­latlant? A filléres gondok- sal küzdőt vagy a nagyvo­nalúan költekezőt? A fó­lia alatt hajladozót vagy a piacon az árak miatt fel- háborodót? Melyik nőt köszöntjük ma? Kevesen tudják: a me­gye lakosságának nagyob­bik része a szebbik, a ked­vesebb, a ..gyengébb” nem­hez tartózik. Félmillióan vannak. Kevesen tudják: a kereső nőknek a megyé­ben több mint a hatvan százaléka fizikai foglalko­zású. Kevesen tudják: a megye iparában a nők kö­zött magasabb a több mű­szakban foglalkoztatottak aránya, mint a férfiak kö­rében. Kevesen tudják: a megye iparában és mező- gazdaságában a nők első­sorban rosszul fizetett se­géd- és betanított munkát látnak el. Kevesen tud­ják ... miért tudják mind­ezt kevesen? Csak nem azért, mert akkor megmat- tulna a szavak köszöntőna­pi csillogása? Csak nem azért, mert akkor rádöb­bennénk: minden erőfeszí­tés, igyekezet, sokféle ha­tározat, törvény, országos és helyi elszánás ellenére is rengeteg az adósság? Amint ez az érthetetlen csend, hallgatás igaz más tekintetben is. Szemérme- teskedő némaság igyekszik feledtetni az el nem fe- ledhetőt, a figyelmen kí­vül nem hagyhatót. Azt, hogy növekszik a nők kö­rében az alkoholizálok, az alkoholisták száma. Tere­bélyesedik a gyermeküket világra hozó, de nem ne­velő asszonyok csoportja. Bővül azoknak a köre, akik minden áron gyara­podni akarnak és ennek fe­jében a férj egészsége, már-már élete sem nagy ár a számukra. Luthertől kaptuk a böl­csességtől meghíresült sza­vakat. ö mondta Pohár­köszöntői egyikében — a 2662. számúban — a szik- rázóan szépet: „Erős a bor, erősebb a király, még erősebbek az asszonyok, de az igazság a legerősebb." Igen ezzel a legerősebbel, az igazsággal kell szeret­nünk, tisztelnünk, szemlél­nünk, megítélnünk nőinket, . leányainkat, asszonyainkat, a gyengébb nemet, akik mennyivel, de mennyivel erősebbek, mint mi, férfiak vagyunk, s mint amilyen­nek hisszük őket! Virágot tehát, suta kéz­zel — mert férfikézzel — felkínált kortynyi italt, szép szavakat, főhajtást? Lehet. Talán kell is, mert elvárják. Elvárják, mert megszokták. Megszokták, hogy ezen a napon... S erre a napra ők azok, akik ünneplőt vesznek fel, akik kipirult arccal várják a csodát: ha percekre is, ha egy órát is, de törődjenek velük, ismerjék el esendő- ségüket és csodálatosságu- gat, egyáltalán: létezésü­ket. Igen, létezésüket. Mert ezerszer ezer esetben ész­revétlenül teszik a dolgu­kat: gyermeket nevelnek, takarítanak, könyvelnek, műtenek, szőnek, állatot gondoznak, a pult mögé állnak, ott vannak minde­nütt és mégis, sokszor mintha ott sem lenné­nek ... Lényük alapvető része a háttérbe húzódás. A családi bajok tapintatos elsimítása. A fáradt férfi vigasztalása. A bőgő gye­rek csitítása. Az ideges fő­nök nyugtatása. Az elke­seredett kolléga biztatása. Milyen sok alakban tudnak megjelenni, s mégis, mi­lyen egvSzándékúak, egy- akaratúak, egyhitűek! A helyeset, a jót, a szépet, az értelmeset és érzelmest öt- vözőt keresik, kutatják. Szívósan, először mindig másokra és nem magukra gondolva, hiszen miért lennének fontosak ők, a nők. akik ... L egalább ma legyenek valóban a legfonto­sabbak! Legalább ma ne kapjanak nyers szót, sürgető pillantást, türel­metlen mozdulatot. Kapja­nak viszont kedves szót, tiszteletteljes pillantást, udvarias mozdulatot. Kap­janak virágot, apró aján­dékot, egy pohárnyi italt, hiszen így illik ezen a na­pon, évek, évtizedek óta így szokás... S talán-ta- lán, egyszer majd eljön an­nak is az ideje, hogy sza­kítsunk a szokásokkal, az udvariaskodással, az ille­delmeskedéssel, a szavak cifraszűrbe öltöztetésével. Akkor lesz majd ez, ami­kor nemcsak egy napon köszöntjük, ünnepeljük, ha­nem az év minden nap­ján tiszta szívvel becsül­jük, szeretjük őket. Mészáros Ottó A legnagyobb magyar a legnagyobb pénzen Korának reformegyénisége volt A legnagyobb magyar arc­képe díszíti majd a legna­gyobb címletű magyar pénzt, az ötezer foriritos bankjegyet. Bármennyire szeretném is elhessegetni a gondolatot, hogy nem véletlenül esett a vá­lasztás gróf Széchenyi István­ra. nem sikerül. Érdemei ma is töretlenek, nem értékelte át azokat a hálátlan utókor, pe­dig mostanában sok híressé­günkről derült ki, inkább hír­hedtek. Amellett, a Magyar Nemzeti Bank vezetői annyit hallhattak a hitelről, hogy akaratlanul is a Hitel című írás szerzőjére asszociáltak. Gondolom az életrajzi lexi­kon . adatai is megerősítették választásukat: „Többször be­járta Nyugat-Európát. A fej­lett polgári államokban lá­tottak és tapasztalták arra ösz­tönözték, hogy hazája elma­radott állapotán ' változtas­son ...” Korának reformegyénisége volt Széchenyi István, olyan ember akinél különbet ma sem kívánhatnánk. Reformer, aki nem csak szavakban hir­dette a megújulás módját, a pénzét sem sajnálta. Jövedel­mének kamatait ajánlotta fel a Magyar Tudományos Aka­démia alapjainak lerakásához. Az ötezer forintos bankjegy hátoldalán az MTA épülete látható majd. Az új bankjegy méretei megegyeznek majd az ötszá­zas és az ezres bankóéval. A színét még nem döntötték el, de annyi bizonyos, minden más forgalomban lévő papír­pénzünktől el kell hogy üssön. Az új bankjegy 1991 tavaszán kerül forgalomba. Abban biztos vagyok, hogy Széchenyi István a legnagyobb magyar marad. Arra már nem mernék mérget venni, hogy az ötezres sokáig lesz a legna­gyobb magyar papírpénz. M. T.

Next

/
Thumbnails
Contents