Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

1989. MÁRCIUS 7., KEDD Várkonyi Péter felszólalása a bécsi találkozón A fegyverek a védelmet szolgálják Alois Mock osztrák alkan- cellár és külügyminiszter hétfőn a bécsi Hofburg dísz­termében a háromnapos kül­ügyminiszteri találkozót meg­nyitva kijelentette: Ausztria örül, hogy fővárosa szolgálhat helyszínül a héten kezdődő két európai katonai-biztonsá­gi tárgyaláshoz és az ezeknek kezdő lendületet adni hivatott külügyminiszteri értekezlet­nek. Mint mondotta, a har­mincöt ország által erről ho­zott döntés megerősítette Ausztriának, mint a kelet— nyugati párbeszéd gyújtópont­jának szerepét Mock kifejtette, hogy a bé­csi tárgyalásoktól Európa la­kosai nem öncélú diplomáciai műveleteket és okmányokat várnak, hanem gyakorlati lé­péseket a katonai kiadások csökkentésére, a háborútól va­ló félelem okainak megszün­tetésére, a biztonságérzet erő­sítésére. Mock megnyitóbeszéde után megkezdődtek a felszó­lalások. A déli szünetig há­rom külügyminiszteri beszéd hangzott el: Oskar Fischer az NDK, Eduard Sevardnadze a Szovjetunió álláspontját is­mertette, végül Geoffrey Howe brit külügyminiszter szólalt fel. A nap második felében hangzott el Várkonyi Péter magyar külügyminiszter fel­szólalása, amelyet az aláb­biakban ismertetünk. Külügyminiszterünk hang­súlyozta: hazánk rendkívül nagy szerepet tulajdonít az európai biztonsági és együtt­működési folyamatnak. Mi ezt a folyamatot egységes egész­nek tekintjük, amelynek a gazdasági együttműködés, a kulturális kapcsolatok fejlesz­tése, az emberi jogok érvé­nyesítése éppen olyan fontos, integráns részét képezik, mint a katonai kérdések. Természe­tesen a mostani alkalommal figyelmünk a katonai bizton­ság kérdéseire összpontosul, hiszen alapvetően meghatá­rozzák Európa további sorsát — mondotta. — A magyar kormány több ízben kifejezte azon szándékát, hogy kezdet­től fogva részt vegyen a meg­hozandó leszerelési intézkedé­sek végrehajtásában. Általá­nos egyetértés van abban, hogy a tárgyalásokon első­sorban a hagyományos erők egyensúlyának lényegesen alacsonyabb szinten való meg­teremtésére, a fennálló aszimmetriák felszámolására kell törekednünk. Ezek után kerülhet sor a fegyveres erők szintjének további radikális csökkentésére is egészen ad­dig, amíg el nem érjük azt a helyzetet, amelyben minden ország csak a saját védelmé­hez szükséges erőkkel fog ren­delkezni. Beszélt az adatcserék és azok ellenőrzésének fontossá­gáról, és hozzátette, hogy ezek nem hátráltathatják a tényle­ges intézkedések kidolgozá­sát. Rámutatott, hogy a kato­nai képességek összehasonlí­tása lehetetlen az erőviszo­nyok pontos ismerete nélkül, amibe mi nemcsak a szám­szerű erőviszonyokat értjük bele, hanem ezen túlmenően számos minőségi tényezőt is. Azt hangoztatta, hogy a fegy­veres erők jelenleginél lénye­gesen alacsonyabb szintjének megteremtése csak az első lépés. Ennél lényegesen to­vább kell lépni, fel kell szá­molni a fegyveres erők táma­dóképességét. Ennek érdeké­ben a fennmaradó erőket olyan fegyverzettel kell ellát­ni, amely a védelmet szolgál­ja. Kerülni kell a fegyveres erőknek a határok közelében történő koncentrálását, hiszen ez önmagában is fenyegetést jelent a másik állam számá­ra. Fel kell számolni a kiala­kított ellenségképeket, ame­lyek nemcsak ideológiákban, de a hadseregek felkészíté­sében is jelen vannak. — E célok elérését nagy­mértékben elősegíthetik a bi­zalomerősítő intézkedések — hangsúlyozta Várkonyi Péter. Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügy­miniszter találkozója hétfőn a bécsi leszerelési konterencián — A Magyar Népköztársaság kormánya ezért kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a stockholmi intézkedések to­vábbfejlesztésének. Ügy vél­jük, hogy az EBEÉ 35 államá­nak a bizalomerősítésről, il­letve a két katonai szövetség 23 államának az európai ha­gyományos fegyveres erőkről folytatott tárgyalásainak egy­mást kölcsönösen kiegészítő, egymáshoz illeszkedő munká­ja és specifikus tapasztalatai kölcsönösen segíthetik az elő­relépést a leszerelésben és a bizalomerősítésben. Arról is beszélt, hogy ma­gyar részről fontos feladat­nak tekintik a katonai tevé­kenységek korlátozását célzó intézkedések kidolgozását. Fontosnak tartjuk a bejelenté­si-megfigyelési intézkedések kiterjesztését a légierőre, s tá­mogatjuk a bizalomerősítési rendszer kibővítését a haditen­gerészet olyan tevékenységére, amely hatással van az európai biztonságra. Magyarország különöskép­pen érdeklődik olyan újszerű lépések kidolgozása iránt, me­lyek elősegíthetik a jelenlegi bizalomerősítő rendszer ha­tárainak kitágítását, s új pers­pektívákat tárnak fel. Ilyen megoldás lehet például az európai kockázatcsökkentő központ létesítése, s általában a kommunikáció, a konzultá­ció és a kontaktusok fejlesz­tése. Ügy véljük, hogy a kon­taktusok fejlesztése, a kato­nai delegációk cseréje a biza­lomépítés és a kölcsönös meg­értés erősítésének egyik fon­tos eszköze és területe. — Érdekeltek vagyunk a folyamat kibontakoztatásában és mielőbbi eredmények el­érésében. Ez az érdek és el­kötelezettség vezeti a magyar küldöttséget a tárgyalásokon való aktív részvételben és a megegyezést elősegítő együtt működés kialakításában a többi részt vevő állam dele­gációival. Tudatában vagyunk annak, hogy a most induló tárgyalások nehezek és hosz- szadalmasak lesznek. Elz azonban nem jelenti azt, hogy ne várhatnánk gyors, kézzel­fogható eredményeket — mondta felszólalása befeje­zéséül a magyar külügymi­niszter. A nap folyamán Várkonyi Péter találkozót tartott loan Totu román külügyminiszter­rel. A találkozó a román partner kezdeményezésére történt. A tizenöt perces megbeszé­lésen a felek kifejtették ál­láspontjukat a kétoldalú kap­csolatok helyzetéről. A néze­tek eltértek egymástól. Ro­mán részről szemrehányások hangzottak el, amelyek egye­bek között a magyar tömeg­tájékoztatásra vonatkoztak. A magyar külügyminiszter vi­szont hangoztatta, hogy elő­feltételek nélküli tárgyalások­ra van szükség, mert csak ezek teremthetnek kedvezőbb körülményeket a magyar—ro­mán kapcsolatokban, amelye­ket majd a tömegtájékoztatás is tükrözni fog. Eduard Sevardnadze beszéde A szovjet külügyminiszter ismertette az európai hagyo­mányos fegyveres erők csök­kentésére vonatkozó szovjet elképzelést, amely szerint a leszerelési lépéseket három szakaszban kellene végrehaj­tani. Az első, két-három évig tartó időszakban felszámolnák az egyenlőtlenségeket mind a csapatlétszám, mind a fegy­verzet tekintetében, s minde­nekelőtt a fegyverek különö­sen destabilizáló hatású faj­táira és kategóriáira összpon­tosítanák a figyelmet: a har­cászati légierő csapásmérő gé­peire, a harckocsikra, a harci helikopterekre, a páncélozott szállító harcjárművek külön­féle típusaira, a tüzérségi esz­közökre és az aknavetőkre. A VSZ-nek és a NATO-nak olyan közös felső határokig kellene mérsékelnie hagyomá­nyos haderejét és fegyverze­tét, amelyek 10—15 százalék­kal alacsonyabbak lennének a jelenlegi legalacsonyabb szin­teknél. A második szakaszban, amely szintén 2—3 évet ölelne fel, további 25 százalékos (a csapatlétszámban mintegy 500 ezer főt jelentő) csökkentés következhet, s ennek során megkezdődhet a fegyveres erőknek a védelemhez elégsé­ges szintre történő korlátozá­sa. A harmadik szakaszban ennek az elégséges védelmi szintnek az elérésére kellene összpontosítani az intézkedé­seket. A helsinki záróokmány 35 aláíró-államának a héten az osztrák fővárosban elkezdődő bizalomerősítési értekezleté­ről szólva Eduard Sevardnadze hangsúlyozta: ezen nem csak a pár éve tartott stockholmi értekezlet eredményeit lehet továbbfejleszteni, hanem el le­het jutni az intézkedések tel­jesen, új „nemzedékéhez” is. Ehhez szovjet vélemény sze­rint szükséges, hogy a még a madridi utótalálkozón hozott döntés szerint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések Európa tengerparti öveze­tére és légterére, tehát a ha­ditengerészetre és a légierőre is kiterjedjenek. Idő előtti kivonás és megsemmisítés Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár hétfő dél­után nyilatkozatban üdvözölte James Baker amerikai kül­ügyminiszter bécsi bejelenté­sét George Bush elnöknek ar­ról a döntéséről, hogy meg­vizsgálja a vegyi fegyverek idő előtti kivonásának lehető­ségét az NSZK-ból. A bonni kormányfő annál is inkább nagy jelentőséget tulajdonított ennek az ame­rikai szándéknak, mivel — mint emlékeztetett rá — Ro­nald Reagan volt amerikai el­nök 1986-ban vezető ipari ál­lamok tokiói csúcsértekezle­tén megállapodott vele abban: az Egyesült Államok 1992-ig kivonja és otthon megsemmi­síti az NSZK területén tárolt vegyi harceszközeit. A bonni kormányfői nyilat­kozat egyidejűleg megismétli, hogy az NSZK változatlanul követi azt a kezdettől fogva meghirdetett célját, hogy mi­előbb világméretekben be kell tiltani a vegyi fegyvereket. Amerikai elismerés, romáit bírálat Az emberi jogokról Genf ben Az ENSZ Emberi Jogok Bizott­ságának Genfben folyó ülésén az Egyesült Államok képvise­lője hétfőn nagyra értékelte az emberi jogok tiszteletben tartása terén Magyarországon mutatkozó „jelentős előrelé­pést”. Üdvözölte a Szovjet­unióban bekövetkezett válto­zásokat, de hevesen bírált más szocialista államokat, köztük Romániát. A román küldött ugyanakkor országa belügyei- be való „brutális beavatko­zásként” elítélte ..a nyugati országok összehangolt kampá­nyát" Bukarest politikája el­len. Gheorghe Dolgu nagykö­vet felszólalásában nem kí­mélte Magyarországot sem, megismételve azokat a váda­kat. amelyek szerint Budapest „a Horthy-idöket idéző revi­zionista politikájával” „a gaz­dasági és politikai válságokról akarja elterelni saját polgárai figyelmét”. „Az emberi jogok szentségé­nek emlegetése alig álcázza revizionista céljaikat, a soha vissza nem térő múlt felélesz­tésének álmát” ............Nagy­M agyarország és a múlt di­csőségének álmait” — mon­dotta felszólalásában a. ro­mán diplomata. Hevesen ostorozta azt a svéd határozati javaslatot, hogy küldjenek különmegbízottat Romániába az emberi jogok helyzetének kivizsgálására. Heves harcok Afganisztán több tartományában Humanitárius segély Indiából India a közeljövőben huma­nitárius és műszaki segélyt nyújt Afganisztánnak — je­lentette be hétfői újdelhi saj­tóértekezletén Abdul Vakil af­gán külügyminiszter, aki in­diai látogatása során átadta Nadzsibullah afgán elnök üze­netét Radzsiv Gandhi indiai kormányfőnek. Az indiai segélyre Afganisz­tánnak nagy szüksége van. Kabulba a hét végén csak nagy nehézségek árán jutott el egy élelmiszert és üzem­anyagot szállító újabb szovjet konvoj. A Bahtar hírügynök­ség beszámolója szerint két nap alatt összesen 556 teher­autó érkezett meg á főváros­ba. Afganisztán több tartomá­nyában heves harcok folynak. A TASZSZ jelentése szerint a kormánycsapatok Kandahar Nangarhar, Kunduz, Farjáb tartományban és a Kabul— Dzsalálábád útvonal közvetlen közelében 84 ellenzékit megöl­tek és 120-at megsebesítettek, valamint nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmá­nyoltak. A Reuter a szovjet határhoz közeli Balh tartomány fővárosát. Mazari-Sarifot ért rakétatámadásról küldött hely­színi tudósítást. Az EP küldöttség? Varsóban Tárgyalásokat kezdett Var­sóban az Európa Parlament küldöttsége. Az Európa Par­lament különböző frakcióinak képviselői Hans Joachim Seeler, a külgazdasági kapcso­latok bizottságának helyettes elnöke vezetésével elsősorban a nyugat-európai és a lengyel gazdaságok együttműködésé­nek lehetőségeit vizsgálja, be­leértve a lengyel adóssággon­dok megoldásának kérdését és a lengyelországi tőkebefekte­tések esélyeit A TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN Szlavko Sztevanovics, Koszovo tartomány megbí­zott ügyésze közölte, hogy egyhavi vizsgálati fogság­ba vették Azem Vllaszit, a Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi bi­zottságának tagját, Aziz Abrashit, a Titova Mitro- vica-i Trepcsa kombinát vezérigazgatóját, valamin! Burhan Kavaiát, a Sztárt Trg-i cink- és ólombánya igazgatóját. Az ügyészség indoklása szerint alapos a gyanú, hogy mindhárman a a jugoszláv büntető törvény- könyv 114. szakaszában megjelölt bűncselekményt követték el, vagyis ellen- forradalmi módon veszé­lyeztették a fennálló társa­dalmi rendszert. A zágrábi Vjesnik hétfői számának Bíráskodás című vezércikkében szót emelt a törvényesség védelmében. Feltette a kérdést: vajon nem elég súlyos-e a koszo­vói helyzet ahhoz, hogy ko­molyan vegyük a törvé­nyesség szigorú érvényesí­tését?. A törvényesség erő­sítése mellett foglalt állást több szlovéniai újság is. A város történetében először vörös-zöld szenátus Maratoni tárgyalások után Célegyenesbe érkezett a nyugat-berlini szociáldemok­raták és alternatívok hetek óta húzódó koalíciós párbeszé­de, miután a két párt veze­tői vasárnap és hétfőn foly­tatott maratoni tárgyalások után megállapodásra jutottak a kétpárti kormányzat prog­ramjáról. Az SPD elnökségé­nek, illetve az alternatív lis­ta közgyűlésének jóváhagyá­sa már csak formalitásnak tű­nik annak érdekében, hogy a város történetében első Íz­ben vörös-zöld szenátus vegye kézbe a politikai gyeplőszá­rat. A 21 pontos kormányprog­ram súlypontját a lakásépítés, a környezetvédelem és a mun­kanélküliség visszaszorítása képezi. A szociáldemokraták és az alternatívok liberáli­sabb joggyakorlat és belügyi politika mellett törtek lán­dzsát: az úgynevezett alkot­mányvédő hivatal — valójá­ban titkosrendőrség — mun­káját a jövőben elsősorban a kémelhárításra és potenciális terroristák megelőző megfi­gyelésére kívánják összponto­sítani. Az előző, CDU—FDP párti szenátus pénzügyi és speku­lációs botrányait szem előtt tartva a két párt elkötelezte magát a környezetvédelem megsértését jelentő, továbbá gazdasági és korrupciós bűn­ügyek szigorúbb megtorlása mellett. Az ENSZ-főtitkára a Rushdis-ügyről Bölcsességre és türelemre intett a „Sátáni versek” nyo­mán elszabadult indulatok megfékezésére Javier Pérez de Cuellar. Az ENSZ főtitkára hétfőn, négynapos bangladesi látogatása befejeztével, sajtó- konferencián nyilatkozott a Rushdie-üggyel kapcsolatban. A „Sátáni versek” okozta bo­nyodalmak nyomán Francia- ország és Japán felszólította olajipari vállalatait: korlátoz­zák iráni olajvásárlásaikat. Franciaország egyúttal kérte, hogy az Európai Közösség kö­vetkező külügyminiszteri ta­nácsülésén — március 20-án Brüsszelben — vitassák meg Irán és az EK kapcsola­tát — közölte hétfőn a francia külügyminisztérium szóvivője. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője hétfőn nyilvá­nosan fogadta híveit, akik Rushdie-t megbélyező és Kho- meinit éltető jelszavakat kia­báltak. [Csak rövidin... SZÓBESZÉD ÉS VALÓSÁG Csehszlovákiában felkeltette a közvélemény érdeklődését, hogy a közelmúltban Miroslav Valek költőt, volt szlovák kul­turális minisztert választották meg a Csehszlovák írószövetség új elnökének. Valek még tavaly novemberben, mint minisz­ter, merész cikket jelentetett meg a Rudé Právoban. Nyíltan bírálta a sztálinizmust, annak máig érezhető hatását, az 1968-as csehszlovákiai események differenciáltabb megítélését, az el­lenzéki csoportoknak táptalajt nyújtó társadalmi és politikai nehézségek okainak az elemzését követelte. Valek alig egy hónappal a cikk megjelenése után felmentését kérte miniszteri tisztsége alól, és arra hivatkozva, hogy minden idejét a mű­vészi alkotó munkának akarja szentelni, lemondott a Szlovák KP KB elnökségi tagságáról is. A Rudé Právo és a nozsonvi Pravda most interjút készí­tett Valekkal és rákérdezett, igaz-e az a szóbeszéd, hogy a bírálat miatt kellett annak ideién lemondania, sőt pártbünte- tést is kapott. Valek a Rudé Právo vasárnapi mellékletében, illetve a pozsonyi Pravda szombati számában napvilágot lá­tott nyilatkozatában cáfolta ezeket az állításokat. Elmondotta, húsz évi miniszterség után azért vált meg posztjától, mert egyetért azzal a párthatározattal, hogy azoknak az emberek­nek. akik túlságosan hosszú ideig töltenek be bizonyos tiszt­séget. távozniuk kellene. A Csehszlovák írószövetség új el­nöke kifejtette, azért kapnak lábra különböző mendemondák hazájában, mert a lakosságnak még mindig kevés tárgyilagos információja van arról, mi is a valóság. A KGST-TAGORSZAGOK gazdasági kérdésekkel foglal­kozó KB-titkárai munkatalál­kozóra ültek össze hétfőn Prágában. A testvérpártok KB-titkárai azt vitatják meg, hogyan lehetne elmélyíteni a kölcsönös tájékoztatást és egyeztetni a gazdasági együtt­működéssel kapcsolatos el­képzeléseket. AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉ­GE, amely Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, az MSZMP KB nemzetközi párt­kapcsolatok osztályának ve­zetőjével az élen tartózkodik Indiában, a hét végén a fő­városban befejezte tárgyalá­sait. a kormányzó indiai Nem­zeti Kongresszus (I) Párt ve­zetőivel. Kótai Géza és Ghu- lam Nabi Azad, a Kongresz- szus Párt főtitkára pártközi együttműködési megállapodást írt alá. A KOPPENHÁGAI REND­ŐRSÉG hétfőn letartóztatott és őrizetbe vett négy Greenpeace- aktivistát, aki az ózonfaló kloroíluorkarbon-vegyületek előállítása elleni tiltakozásul betört egy koppenhágai vegyi üzembe, hatalmas zászlót tű­zött ki, amelynek feliratá­ban a efe-vegyületek gyártá­sának leállítását követelte. AZ ETIÓP KORMÁNY hét­főn ismét általános mozgósítást rendelt el a lázadók megféke­zésére. akik a múlt hónapban Tigre tartományban érzékeny veszteségeket okoztak a kor­mánycsapatoknak. MINDKÉT FÉL részéről nagy jelentőségűnek tartott három­napos nyugatnémet—szovjet fórumbeszélgetés folyik Bonn­ban az NSZK külpolitikai ku­tatóintézetének rendezésében A „Jövő Európája” című ta­nácskozáson, amelynek rend­szeressé tételét még Helmut Kohl szövetségi kancellár legutóbbi hivatalos szovjet­unióbeli látogatása alkalmá­val határozták el, ismert po­litikusok, gazdasági szakér­tők, tudósok vesznek részt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents