Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

2 1989. MÁRCIUS 4., SZOMBAT "Hét végi világpolitikai kitekintés] Közös Eurápa-ház Derűlátás a bécsi párhuzamos tárgyalások nyitánya előtt A Tower-erőpróba lassítja az USA külügyi koncepció kidolgozását Sikerül-e mozgásba hozni a Közel-Kelet ügyében a BT gépezetét ? Altalanos PILLANATKÉP A jövő héten ismét teljes erővel forogni kezd a diplo­máciai gépezet, hogy a mai­nál még biztonságosabb viszo­nyok alakuljanak ki az Atlan­ti-óceántól az Urálig. Már hét­főn megkezdődik Bécsben az 1975-ös helsinki szerződést aláírt 35 ország összeurópai leszerelési értekezlete. A nyi­tányon ott lesznek Albánia ki­vételével mind a 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok kül­ügyminiszterei. Csütörtökön, ugyancsak az osztrák főváros­ban újabb tanácskozás veszi kezdetét. Ez az úgynevezett Stockholm—2 értekezlet lesz. Mindkét tanácskozás közös témája a hagyományos fegy­verzet csökkentése és lényegé­ben olyan bizalomerősítő in­tézkedések kidolgozása, ame­lyek az „alacsonyabb szinten való erőegyensúlyt” kívánják megteremteni kontinensünkön. E megbeszélések a tervek sze­rint párhuzamosan zajlanak majd, s rendszeresen informá­ciócsere zajlik majd le rész­vevőik között. Van olyan francia javaslat, amely az el nem kötelezett országoknak indítványa is, hogy „alkalmas időpontban”, ha kellő előre­haladást érnek el, a két kon­ferenciát egyetlenné olvasz- s^ak. HOSSZÜ ELŐZMÉNYEK Mindkét tárgyalásnak hosz- szú előzménye van. Az össz­európai leszerelési ‘fórum egy majd másfél évtized óta szin­tén Bécsben zajlott, s alig né­hány hete megszüntetett érte­kezletet, a közép-európai had­erők és fegyverzetek csökken­téséről való meddő tanácsko­zásokat követi. Ez a kimúlt megbeszéléssorozat még addig sem volt képes eljutni, hogy a két katonai szervezet had­erőinek létszámát és a külön­böző hagyományos fegyverze­tek mennyiségét a közép-euró­pai zónában egyáltalán egyez­tesse. Az atlanti szövetség képviselői azzal sodorták zsákutcába a megbeszéléseket, hogy az aszimmetriák egy ré­szét helyezték előtérbe, vagy­is azokat a fegyverfajtákat, amelyekben a Varsói Szerző­dés államainak túlsúíyuk van. Ebben az ügyben jelentős át­törés következett be az utóbbi időben. Moszkvában közzétet­ték a két katonai tömb arze­náljáról szóló adatokat, s egy­oldalú csapat- és fegyverzet­kivonásokat jelentettek be, sőt több egység leszerelését, illet­ve hagyományos hadieszköz egyoldalú megsemmisítését. Közölték ugyancsak, hogy vár­ják az Észak-atlanti Szerve­zet részéről is hasonló lépések megtételét, amelyekkel az ő oldalukon való túlsúlyok ki- egyenlítését szolgálják más haderőnemekben és fegyver­zetekben. A Stockholm—2-nek neve­zett másik értekezlet az 1986- os, a svéd fővárosban tartott tanácskozás folytatása lesz csütörtöktől Bécsben. A biza­lomerősítő intézkedések kidol­gozásának is kétségtelenül lendületet ad a Varsói Szer­ződés haderőinek szerkezeté­ben folyamatban levő átszer­vezés, amellyel kihangsúlyoz­ni kívánják a védelmi felada­tokat. Ezek után érthető, ha a hírmagyarázók derűlátással írnak. IDŐZAVAR WASHINGTONBAN Bécsben sor kerül majd a kétoldalú tanácskozások sorá­ban Baker amerikai és Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter találkozójára is. Aligha lehet azonban várni, hogy ez túllépne az egyszerű ismerke­dési kereteken. Bár Reagan után, a Fehér Házban, hat hét óta, korábbi alelnöke, Bush foglalhat helyet az elnöki ová­lis irodában, s a választási kampányban a republikánusok fő jelszava a folyamatosság volt, az új kormányzat még mindig nem jutott el külpoli­tikai koncepciójának kidolgo­zásához. Így aligha képzelhe­tő, hogy a Sevardnadze—Ba­ker megbeszéléseken érdemi megállapodásokra kerüljön sor. Moszkvában a külügyi szó­vivő a napokban megértéssel beszélt a Fehér Ház időzava­ráról. A Reuter angol hírügy­nökség washingtoni tudósítása szerint viszont az Egyesült Ál­lamokban mind erőteljesebb bírálatok érik emiatt a Bush- kormányzatot. Mint rámutat­nak: hat héttel az elnök be­iktatása után, vannak olyan végrehajtó intézmények, ahol egyetlen Bush-jelölt sem ju­tott még hivatalhoz. Rámutat­nak, hogy Tower, az elnök ál­tal kijelölt védelmi minisz­ter, szenátusi jóváhagyásának eddigi elmaradása, sőt a ja­vaslat valószínű elvetése a jö­vő heti szavazáson, nemcsak nagy kudarc q Fehér Ház szá­mára, hanem tovább fokozhat­ja eddigi időzavarát. Mint sok hírmagyarázó megjegyzi: nem is voltakép­pen az a téma, hogy Tower mikor, mennyi alkoholt fo­gyasztott, s mennyire voltak, nem voltak „nőügyei”. Inkább kemény erőpróbáról van szó a republikánus párti elnök és a demokrata párti többségű szenátus között. Bush nyilván azért ragaszkodik any- nyira Tower személyéhez, s igyekszik az ügyben még inga­dozó szenátorok meggyőzésé­vel, szavazattöbbséghez juttat­ni jelöltjét, mert attól tart. hogy ha most csatát veszít a kongresszussal szemben, akkor ez precedensnek számít, s vé­gigvonulhat ez a kudarc ten­denciája a törvényhozással szemben elnöksége egész hát­ralévő négyéves időszakán. A washingtoni bírálatokat a már idézett Reuter-jelentés így összegzi: „Bush mindeddig nem vázolta fel Közel-Kelet­tel, Közép-Amerikával és a Szovjetunióval kapcsolatos po­litikáját, holott ezek a témák valószínűleg o legnagyobb diplomáciai kihívást jelentik az Egyesült Államok számára. Növekvő nyugtalanság érzé­kelhető Washington európai szövetségesei körében, akik attól tartanak, hogy Bush át­engedte Moszkvának a diplo­máciai kezdeményezést, mi­után nem tudott választ adni Gorbacsov fegyverzet-ellen­őrzési javaslataira ... Woerne tábornok, az Egyesült Államok déli parancsnokságának főpa­rancsnoka nyíltan panaszko­dott, hogy „vákuum keletke­zett Washingtonban, s ez megbénítja az amerikai poli­tikát" A HOLLAND DÖNTÉS HATÄSA Ez az időzavar azért is kel­lemetlen Washington számára, mert májusban a NATO-álla- mok csúcsértekezletet tarta­nak, s ezen — amellett, hogy milyen javaslatokat terjesszen elő Bush a Gorbacsovval tar­tandó találkozóján — egyik fő napirendként szerepel a rövid hatótávolságú rakéták korszerűsítésének problémája is. Baker nyugat-európai be­mutatkozó kőrútján már kény­telen volt tapasztalni, hogy Bonnban milyen erőteljes el­lenállás tapasztalható azzal az amerikai—angol tervezettel szemben, hogy sürgősen, már most modernizálják a Lance típusú, atomrobbanófejjel ellá­tott rakétákat, amelyek legna­gyobb része az NSZK terüle­tén van hadrendbe állítva. Thatcher asszony hiába pró­bálta nemrég. Kohl kancellárt személyes találkozójukon jobb belátásra bírni, az NSZK ki­tart amellett, hogy két-három évig el kell halasztani a kor­szerűsítést, nehogy a szovjet leszerelési intézkedéseket ke­resztezzék. Kohl e halasztó álláspontjá­hoz most Hágából kapott tá­mogatást. A holland parla­mentben ugyanis többséget kapott az az indítvány, hogy a NATO 1991-ig halassza el a rövid hatótávolságú atomraké­ták korszerűsítésére vonatkozó döntést. TERÜLETET A BÉKÉÉRT Miután Moszkvában össze­gezték Sevardnadze külügy­miniszter közel-keleti kőrútjá­nak eredményeit, a szovjet diplomácia ennek tanulsága­ként, számos új kezdeménye­zést tett. A Szovjetunió, mi­után diplomáciájának vezetője Kairóban Arensz izraeli kül­ügyminiszterrel is tárgyalt, immár mint közvetítő is sze­repet vállal a térség békéjének helyreállításában. Ez a közvetítői szerep arra alapozódik, hogy — mint Se­vardnadze a Pravdának adott interjújában elmondta — tel­jes mértékben rendeződött az Egyiptommal való viszony, el­mélyültebbé vált az együtt­működés a hagyományos part­nerekkel, Damaszkusszal és Bagdaddal, és létrejött az első látogatás Ammanban. Mint a külügyminiszter nem véletle­nül emelte ki: új elemekkel si­került gazdagítani az Izraellel való párbeszédet, miközben Moszkva változatlan támoga­tásáról biztosította a PFSZ-t. Nem a Szovjetunión múlt, hogy a szakértői tárgyalások — amelyben Izraellel meg­egyeztek — egyelőre halasz­tódnak. Hírmagyarázók ezt kapcsolatba hozzák Samir Li- kud-pártjának győzelmével a helyhatósági választásokon. Szerintük a miniszterelnök ebből azt a tanulságot vonja le, hogy az izraeliek többsége támogatja a PFSZ-szel való tárgyalásokat elutasító állás­pontját. Szovjet részről azon­ban rámutatnak: az is terro­rizmus, ha az izraeli hadsereg fegyveres támadásokat intéz a megszállt arab területek jo­gaikért tüntető lakói ellen. A terrort minden oldalon meg kell szüntetni, s érvényesíteni kell a „területet a békéért” el­vet, azaz biztosítani kell a pa­lesztin önrendelkezési jogot a megszállt vidékeken. A Szovjetunió a legközelebbi lépésnek azt tartja, hogy in­duljon meg a Biztonsági Ta­nács gépezete a közel-keleti rendezésre. Hat-kilenc hónap leforgása alatt a Biztonsági Tanács állandó tagjainak (Szovjetunió, Egyesült Álla­mok, Anglia, Kína, Francia- ország) külügyminiszteri szin­ten kellene több tanácskozást tartania az egyes közel-keleti részkérdésekről. Majd be kel­lene vonni a konzultációba az ENSZ főtitkárát és a konflik­tusban közvetlenül érdekelte­ket. Egyelőre nincs jele annak, hogy a Biztonsági Tanács gé­pezete mozgásba lendülne. Ennek okát sok hírmagyarázó a Bush-kormányzat politikai koncepciójának kidolgozatlan­ságával is magyarázza. Mint megjegyzik: az amerikai kormányzatot meglepte a szov­jet külügyminiszter közel-ke­leti körútja, s válaszul ellent­mondásos nyilatkozatokat tett. Hol dicsérte a moszkvai kez­deményezést, hol pedig úgy foglalt állást, hogy „Moszkvá­nak csak korlátozott szerepet kell játszania a térségben .. Arkus István Németh Miklós hazaérkezett Moszkvából Közlemény a munkalátogatásról Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának meghívására március 2-án és 3-án munkalátogatást tett a Szovjetunióban. 'Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke fogadta Németh Miklóst és baráti beszélgetést folytatott vele. Tárgyalásokra került sor Nyikolaj Rizskov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöke, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagja és Németh Miklós között. Tárgyalásaik közép­pontjában a Magyarországon és a Szovjetunióban folyó szocialista építőmunka idősze­rű kérdései, a kétoldalú együttműködés helyzete és a legfontosabb nemzetközi kérdések álltak. Nyikolaj Rizskov tájékoz­tatta Németh Miklóst az SZKP XIX. országos pártkonferen­ciája és az azt követő közpon­ti bizottsági ülések határoza­tai megvalósításának gyakor­lati lépéseiről, az országban kibontakozott átalakítási fo­lyamatokról, a politikai in­tézményrendszer refórmjának előrehaladásáról, a népképvi­selői választások menetéről, amelyek együtt a szovjet tár­sadalom forradalmi megúju­lásának kiemelkedően fontos mérföldkövét jelentik. Németh Miklós részletesen szólt a magyarországi demok­ratizálódási és megújulási fo­lyamatokról, az MSZMP KB és a Magyar Népköztársaság kormányának a gazdasági élet és a politikai intézményrend­szer gyökeres átalakítására irányuló erőfeszítéseiről, a Központi Bizottság februári üléseinek határozatairól. Meg­állapította, hogy központi fel­adat az ország társadalmi­gazdasági stabilizációja, er­kölcsi megújulása alapfeltéte­leinek megteremtése.-Az MSZMP a társadalom vezető erejeként kezdeménye­zője a széles körben kibonta­kozó demokratizálódási folya­matoknak. A társadalom előtt álló feladatok megoldásához elengedhetetlen, hogy az or­szág sorsáért való felelősség- vállalás és a szocialista alkot­mányosság talaján új nemzeti közmegegyezés jöjjön létre. Szovjet részről mély elis­merésüket fejezték ki azért az őszinte részvétért és elv­társi, önzetlen segítségért, amelyet a magyar szervezetek és állampolgárok a Szovjet- örményországot ért tragédia kapcsán nyújtottak. A felek megelégedéssel szól­tak országaik megújulási po­litikájának összhangjáról, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezetése között fennálló szoros, intenzív kap­csolatokról. A kormányfők áttekintették a Mihail Gorbacsov és Grósz Károly találkozóin kimunkált megállapodások végrehajtásá­nak menetét és megállapítot­ták, hogy azok lényegében megvalósulnak. A felek köl­csönösen kifejezték készségü­ket, hogy további erőfeszíté­seket tesznek a két ország kö­zötti sokrétű, kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­dés további elmélyítésére és tökéletesítésére. Fontosnak tartják a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népgazdasági terveinek egyeztetésére irányuló mun­kát. A felek egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két ország 1989— 1990. évi fizetési mérlegének kiegyensúlyozására, beleértve a Szovjetunió áruszállításainak növelését. Jóváhagyták a magyar- szovjet kormányközi bizottság­nak a kétoldalú együttműkö­dés gazdasági mechanizmusá­nak tökéletesítésére tett intéz­kedéseit is. A felek áttekintették a gaz­dasági együttműködés egyes konkrét kérdéseit. Ezek közül kiemelték, hogy meg kell gyor­sítani a munkákat a budapesti metró új vonala kiépítésében való együttműködés megszer­vezésében. valamint a paksi atomerőmű ezer megawattos blokkokkal történő bővítésé­ben előirányzott szovjet köz­reműködéssel összefüggő kér­désekben. Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov véleménycserét foly­tatott a KGST 44. ülésszaka határozatai megvalósításának menetéről, a sokoldalú együtt­működés mechanizmusának, tartalmának és formáinak, a szocialista gazdasági “integrá­ció, valamint a KGST tevé­kenysége átalakításának mene­téről. Fontosnak tartják a magyar —szovjet kapcsolatok fejlesz­tését, kifejezték elégedettségü­ket azon lépésekkel kapcso­latban. amelyek az idegenfor­galom fejlesztésére, az MNK és áz SZSZSZK határterüle­tein élő személyek határátlé­pése rendjének egyszerűsítésé­ről szóló államközi egyezmény végrehajtáséra irányulnak, s amelyek elősegítik a két or­szág államolgárai érintkezésé­nek további bővítését. Magyar részről nagyra ér­tékelték. hogy a Szovjetunió­területén élő magyar nemzeti kisebbség a lenini nemzetisé­gi politika elveivel összhang­ban egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik nyelvi, kulturális hagyományainak ápolásához, közösségi tevékenységének gyakorlásához. A nemzetközi problémák megvitatása során Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov megerősítette a felek elvi né­zetazonosságát1 az Európában és a világban kialakult hely­zet. értékelésében. Magyar részről nagyra érté­kelték Mihail Gorbacsov 1988. decemberében az ENSZ-ben elhangzott beszédét, az abban előterjesztett nagy horderejű kezdeményezéseket. Bejelent­ve a fegyveres erők és fegy­verzetek egyoldalú csökkenté­sét. többek között Magyaror­szág területén is. a Szovjet­unió ismételten megerősítette elkötelezettségét a béke és a bizalomerősítés ügye iránt. A két fél kifejezésre juttat­ta meggyőződését, hogy a Szovjetunió, a Magyar Nép- köztársaság és más szövetsé­ges szocialista országok egy­oldalú lépéséi a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkenté­séről Európában, kedvező fel­tételeket teremtenék konti­nensünkön a gyakorlati lesze­relés problémáinak megoldá­sához. Radzsiv Gandhi pandzsábi csomagterve Az erőszak megfékezésére Űj intézikedési csomagtervet ismertetett pénteken a parla­mentben Radzsiv Gandhi in­diai kormányfő a pandzsábi válság rendezésére. A kilátás­ba helyezett lépések célja az, hogy elindítsák a politikai nor­malizálás folyamatát a ter­rorizmus sújtotta szövetségi államban. A pandzsábi krízis hosszú évek óta az ország leg­főbb belpolitikai gondja: az elszakadást hangoztató szikh Meg nem nevezett keleti szervezetnek dolgoztak A nyugatnémet hatóságok egy hivatalosan meg nem ne­vezett keleti felderítő szerve­zet számára végzett állítóla­gos kémkedés gyanújával ideiglenesen őrizetbe vettek három nyugatnémet állampol­gárt. Az NSZK-beli kémelhá­rítás azt rója fel terhűkre, hogy komputerbetörést követ­tek el, vagyis NSZK-beli, más európai, amerikai és ja­pán katonai, kutatási és gaz­dasági jellegű titkok megszer­zése végett bekapcsolódtak ilyen adatokkal dolgozó szá­mítógépes rendszerekbe. Az ÄRD országos tévélánc csütörtöki Panoráma című programjában azt állították, hogy a keleti akció irányítója a szovjet KGB volt. Az ARD televízió emellett úgy vélte, hogy az eset az eddigi egyik legsúlyosabb kémkedé­si ügy az NSZK-ban. VÉDELMI JELLEGŰ DOKTRÍNA A tervek szerint a szovjet fegyveres erők kelet-európai egy­ségei és a Varsói Szerződés többi tagállamának fegyveres erői szerkezetüket tekintve 1991-re öltenek egyértelműen védelmi jelleget —* írta a Krasznaja Zvezda című lap pénteki számá­ban Pjotr Lusev hadseregtábornok, a VSZ-tagálíamok egye­sített fegyveres erőinek főparancsnoka. Lusev emlékeztetett a Varsói Szerződés 1997-ből származó katonai doktrínájára. Utalt rá, hogy az szigorúan védelmi jellegű, de — fűzte hozzá — a VSZ-tagállamok fegyveres erői­nek szerkezete nem teljesen felel meg a védelmi doktrína követelményeinek; ezért van szükség a már megkezdett, s I9ítt-re befejezendő szerkezeti átalakításra. A VSZ-tagállamok egyoldalú csapatcsökkentései szemléle­tesen bizonyítják, hogy ezen országok külpolitikája a nem­zetközi kapcsolatok demokratizálását, a l.iborús veszély el­hárítását szolgálja — hangsúlyozta a főparancsnok. Utalt ar­ra, hogy a katonai szerkezetváltás részeként a hadseregépí­tésben előtérbe kerülnek a minőségi követelmények. Ennek célja, hogy a katonai kiadások csökkentése niellett is bizto­sítható legyen a tagállamok védelme bármilyen külső táma­dás ellen. fegyveres csoportok merényle­teinek mór sok ezren estek ál­dozatul. Az állam több mint másfél éve — az akkori helyi választott szikh kormány me­nesztése óta — közvetlen szö­vetségi irányítás alatt áll. A miniszterelnök meglátása szerint az erőszak megfékezé­sére foganatosított hatósági in­tézkedések eredményesek vol­tak, mert megtörték a terroriz­mus gerincét. Sikerült elvágni a szélsőséges fegyveresek po­litikai és vallási kötelékeit. Ma már nemigen lehet ar­ról beszélni, hogy a terror- csoportok politikai erőként léphetnek föl. Már az sem igaz, hogy szoros kapcsolat fű­zi őket a szikh vallás funda­mentalista áramlatához, a szikh templomok többé már nem nyújtanak menedéket szá­mukra. Ä terroristák zöme va­lóban ma már csak közönséges bűnöző, szervesen beépülve a fegyver- és kábítószer-csempé­szésbe — jelentette ki a kor­mányfő. A tervezett intézkedések kö­zött említette Radzsiv Gandhi a börtönökben évek óta fogva tartott szikhek kiengedését, ki­véve azokat, akik ellen súlyos vádak-merültek fel. A szövet­ségi kormány lehetővé fogja tenni, hogy az államba külföl­diek is szabadon beutazhassa­nak. Korlátozni fogják a ha­tóságokat kivételes hatalom­mal felruházó biztonsági tör­vények földrajzi hatályát: csak azokban a körzetekben marad­nak érvényben, amelyekben még aktívak a fegyveresek. Az ártatlan emberek életét meg­zavaró rendőrségi túlkapások ellenőrzésére bizottságokat ál­lítanak fel. Helyi védelmi mi­líciákat szerveznek és hamaro­san megrendezik a helyi taná­csa választásokat. A miniszter­elnök bejelentette azt is, hogy kormánya párbeszédet kezd az ellenzéki pártokkal a pandzsá­bi megoldás előmozdítására.

Next

/
Thumbnails
Contents