Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
1989. MÁRCIUS 30.. CSÜTÖRTÖK Az épülő üdülő Ófaluban (Vimola Károly felvétele) Több, mint kiegészítő tevékenység Bowdenek Sóskáiról A magyar mezőgazdasági szövetkezetek furcsa, napjainkban mindinkább tapasztalható jelensége, hogy a valamikor melléktevékenységként létrehozott ipari ágazatok szülőjük fejére nőttek, gazdálkodási eredményeikben túlszárnyalják azt. Bár a budaörsi Sasad Kertészeti és Mező- gazdasági Termelőszövetkezet esetében erről még nem beszélhetünk, annyi leszögezhető: sóskúti ipari ágazatuk ma már több, mint kiegészítő tevékenység. Jelenleg már az ipari termelésről, mint a gazdálkodás szerves részéről beszélhetünk. Az ágazat tevékenységi köre rendkívül sokrétű, ma több mint ezerféle terméket gyártanak, illetve számos szolgáltatást nyújtanak. Az alumíniumöntészet is meghonosodott Sóskúton. A szövetkezet új, korszerű csarnokát hét évvel ezelőtt építették. amely azóta is folyamatosan fejlesztve a kis- és középszériák korszerű gyártását biztosítja. A múlt esztendőben 170 tonna öntvényt gyártottak, s újajbb kapacitásfejlesztéssel ez évre már 300 tonna előállítását tervezik. Az elképzelés ugyan meglehetősen merész, hiszen a mai helyzetben a piac, az anyagellátás mindinkább növekvő gondjaival is meg kell küzdeniük. A sóskúti ipari ágazatban a bowdenek gyártása is jelentős. Bizonyára kevesen tudják, hogy termelésük az ország alkatrészigényeinek majdnem teljes mennyiségét képes kielégíteni. Gyártanak itt a haszongépekhez szükséges fék-, gáz- és kuplunghuzalokat, kerti gépek, fűkaszák bowdenjeit. S végül, de nem utolsósorban még egy számadat, melynek jelentősége napjainkban különösen hangsúlyos: termelésük hetven százaléka importot helyettesítő. N. A. — Hogyan állunk a telkekkel? — Tekintettel Érd nagy kiterjedésére, a városnak nem lehet célja a belterület bővítése. Ezt csak valamiféle lokálpatrióta megalománia felelőtlenségével tehetnénk meg. A harmincas években parcellázták a területet, szép egyenesen a vonalzó mellett meghúzott határok mentén. Az állami tulajdonban levő lakótelkek — ebben az évben pontosan hat — értéke 1200—1500 forint négyszögölenként. A Reform-cikk semmi mást nem tett, mint fölverte a telek árát. Az a tulajdonos, aki eddig ezért vagy azért meg akart válni zártkertjétől, most a csillagos égig emeli majd a földje árát. De ez — végül is — magánügy. Ki-ki a saját lelkiismeretével, s a törvényekkel néz szembe. A tanács tisztségviselőinek nem feladatuk, hogy gátat vessenek az ilyenfajta dolognak, csakis akkor léphetünk közbe, ha ez a törvény adta jogokat sérti. Nem irigylem Pató Simont. Közel sem azért, mert a Reform-cikk utáni hullámzásokkal keli ideig-óráig szembenéznie, hanem sokkal inkább azért, mert az elkövetkezendő években is van mit tennie. Egy helybeli lakos azt mondta, Érd „összehányt” város, az ide látogató talál romházat, emeletest, villát, kis utcát, nagy utcát, nagyvárosi és falusi hangulatot. Pató Simon egyik legfontosabb dolga most az, hogy egységessé, kellemessé tegye a várost, az itt lakók együttműködésével, s közmegelégedésre. Bellér Agnes Nem olyan egyszerű Kénytelenek oda kiállni Eleinte csak hétvégi házak épültek Szabadságligeten. Ismertebb nevén a Dunakeszi alsó vasútállomás a hely neve, amely az alagi lóversenypálya és a sportrepülőtér mellett található. A gyümölcsösök és veteményesek szélére eleinte a budapesti munkások, alkalmazottak, ma már a főleg nyugdíjas réteg hétvégi házai épültek. A kertművelők mellett később állandó lakosok telepedtek meg. Mert időközben felfedezték a területet az ország keleti feléből érkező, az iparban munkát vállaló emberek. A nagyrészt drága albérleti életformát folytatók társadalma megunva a várakozást, nem instanciázott tovább a főváros kerületi tanácsainál, hanem itt hozzálátott a honfoglaláshoz. Ma már azoknak az aránya a nagyobb, akik anyagi hozzájárulással, fizikai münkával teremtették meg környezetüket. Akik családi házaik felépítésén kívül betonozott utakat építettek, fizették a villanyvezetékek árát, lefektették a vízvezetékek csöveit, hogy megközelítőleg az évszázad színvonalán élhessenek. Ezért állandóan bizonyítaniuk és vállalkozniuk kellett, bár még így is sokáig voltak mostoha gyermekei a nagyobb közösséget magában foglaló Dunakeszinek. A város lassan szűnő nyári vízhiányát legtovább ők érezték meg. A belterületen szerteágazó gázvezetékek fő vonala a település határában halad a város felé, de ők még nem élvezhetik a modern energiaszolgáltatás előnyeit. A telepi kisbolt váltakozva tart rendszeresen nyitva- vagy boltos híján bezárva. Nagyon veszélyes Ügy tűnik, mintha á Budapest—Szob vasútvonalon a sűrűn közlekedő járatok miatt nem lenne gond a két központ, Dunakeszi és Újpest megközelítésével. Valóban a vasút közelsége motiválta e kolónia létrejöttét. Csakhogy közlekedni mégsem olyan egyszerű. A gyerekeket autóbusz viszi- hozza a városi iskola meg a telep között. A jármű pontos, a kisiskolások nem mindig. Ha késnek, vonattal térnek haza. Nem éppen a szülőik örömére, mert Dunakeszi alsón annyiszor elöntötte már az aluljárót a nagy eső utáni áradat, hogy mindenki elszokott tőle. Ezért a síneken át közlekednek a perontól és onnét a telep felé. Ez pedig nagyon veszélyes az ellenvonatok miatt. Új lap Halásziéiként Feléled-e álmából az alvó falu? A Halásztelki Híradó 1985- ben még diákújságként látott napvilágot. A kiadványt azonban nem sikerült rendszeresen megjelentetni, másfél évvel ezelőtt meg is szűnt. Ám a helybeli lokálpatrióták nem nyugodtak bele a vereségbe. A Halásztelki Híradó most új formátummal, gazdagabb tartalommal került utcára, s várhatóan még hétszer jelenik meg az idén. A két lap- gazda — a helyi tanács és a művelődési központ — 60— 40 százalékos arányban fedezik a lap előállításának költségeit. A nyomtatást a Tex- gráf kisszövetkezet vállalta. Az új Halásztelki Híradó az első oldalon mindjárt egy pályázattal nyit. Eszerint aki a legjobb, legtalálóbb nevet javasolja a lap mostani címe helyett, az kétezer forintot kap. Tiltott terület címmel sajátosan Csepel-szigeti témát feszeget a lap: a szerző kifogásolja, hogy a Fővárosi Vízművek öt kilométeres partszakaszt tart lezárva a csápos- kutak védelme címén, megakadályozva ezzel sok helybélit és turistát a Duna-part örömeinek élvezetében. A második oldalon a művelődési központ rendezvénytárát találja az olvasó. A harmadik oldalon Szenderffy Ferenc halásztelki plébános írását olvashatjuk, amelyben fölajánlja, hogy az 1982-ben emelt, s különleges építészeti megoldása miatt világhírűvé vált templomban kulturális rendezvényeknek adna otthont. Tovább lapozva az utazási díjak emelésének következményeiről szól egy cikk. A következő három oldalon reklám, illetve a kábeltelevíziós és műholdas televíziózás kiépítésének lehetőségei kaptak helyet. S végül Zsibvásár címmel egy piaci helyzetképből megtudjuk, hogy a zsebmetszők, tolvajok milyen jól és zavartalanul megélnek a gyanútlan külföldiekből. A felelős szerkesztőtől, Cs. Csala Kárdlytól megkérdeztük: miért éppen ő kapta ezt a feladatot? — A lapalapítók szemében nyilván számított az, hogy halásztelki vagyok, s gyakorló újságíró. Csak többszöri felkérés után fogadtam el a megbízatást. Azóta persze rájöttem, hogy ez a munka kifejezetten jó nekem arra, hogy aktívan bekapcsolódjak a közösségi életbe, s másokat is erre biztassak élőszóban vagy az újságunkon keresztül. — Mik a céljaik, terveik a lappal ? — Magam s a társadalmi szerkesztőbizottság nevében mondom, hogy szeretnénk megváltoztatni Halásztelek alvófalu jellegét. Haza akarjuk hozni politizálni az ingázók ezreit. Ebből következik, hogy egy lakóközösségi lapot szeretnénk, fórumot teremtve a lakosságot érdeklő kérdéseknek és azok megválaszolásának. Már megkezdtük a tudósítói hálózat szervezését is. A lapot egyelőre kis postások, vagyis általános iskolások terjesztik, ezért is 8,80 az ára, mert szeretnénk, ha ebből 1,20 megmaradna a gyerekeknek. Az első olvasói leveleket is megkaptuk már, így akár nyilvános sajtóvitákra is vállalkozhatunk. Aszódi László Antal A betonozott állomás fölött volt valaha, valamilyen tető is, amire ma már csak nosztalgiával emlékeznek a helybeliek. Mióta sok évvel ezelőtt megrongálta egy vihar, lebontották. Azóta minden fórumon kérik a lakosságot képviselő felszólalók: emeljenek valamilyen fedelet a hajnalonta munkába indulók, a téli hóviharokban, nyári záporokban védtelenné vált várakozók feje fölé. A remény sok év után csali a legutóbbi tanácsülésen csillant fel, amikor már a városi testület tette magáévá az ügyet, s ezt akár fordulatnak is tekinthetjük. Nemrég a tömegközlekedés tárgyalásakor a MÁV képviselője tett ígéretet arra, hogy szeptemberig talán sok kerül a kívánság teljesítésére. Addig pedig már kibírják — jegyezte meg. Ha esik, ha fúj Az említett terminus sem túl rövid idő annak, aki naponta kénytelen oda kiállni, ha esik, ha fúj. Ám ennyi várakozást talán már tényleg kibírnak a szabadságligetiek. Több be nem váltott ígéretből azonban már nem kérnek. Kovács T. István Hazatelepülő magyaroknak Garzonotthonok épülnek Külföldi tőkével megvalósuló vállalkozáshoz társult a Győri Városi Tanács. A kezdeményezés a kanadai Maple Leaf Management Rt.-tői indult. A cég mintegy 12 millió kanadai dolláros beruházással 150 lakrészes, luxusigényeket is kielégítő garzon lakónegyedet kíván építeni a győri Duna-parton. A tanács, amely alapító tagként vesz részt a terv megvalósítására alakult részvénytársaságban, több mint 5 ezer négyzetméter rendkívül értékes vízparti telket biztosít. A tervek szerint az épületek földszintjén szauna, étterem, konyha, egészségügyi és sportlétesítmények kapnak helyet, a felsőbb szinteken pedig lakrészeket képeznek ki. A lakásokat a külföldön élő és hazatelepülni kívánó, jó anyagi körülmények között élő magyar származású nyugdíjasoknak építtetik. Egy osztrák vállalkozó ugyancsak a győri Duna-parton több mint 100 otthonból álló üdülőfalut akar építeni. A tárgyalások folyamatban vannak, s a Győri Városi Tanács illetékesei szerint sikerrel kecsegtetnek. A statisztika tükrében Életszínvonalunk A legfrissebb statisztikai felmérés szerint az életszínvonal tavaly és 1989 eddig eltelt hónapjaiban leginkább a középrétegeknél csökkent. A lakosságnak ebben a csoportjában növekedett azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek a társadalmi minimumhoz egyre közelebb jutottak. Ez ellentétben áll a közvéleményben elterjedt hiedelemmel, miszerint a legrosz- szabb helyzetűek pozíciója romlott a leginkább. Az ő életszínvonalukat a különféle szociálpolitikai intézkedések tavaly is és az idén is oly mértékben védték, hogy helyzetük az átlagosnál kevésbé romlott. Jövedelmük ugyanis olyan alacsony, hogy a különféle juttatások — családi pótlék emelése, a nyugdíjasok közlekedési kedvezménye, az egyszeri segély karácsony előtt — aránya bevételeikhez képest jelentős. A felmérés tanúsága szerint a legjobb módú rétegek képesek ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat; megtakarításaikat átcsoportosítják, vállalkozással, tőkebefektetéssel, a külföldi utazások liberalizálásának kihasználásával, valamint más hasonló eszközökkel növelik jövedelmüket. így ők valószínűleg meg tudják őrizni élet- színvonalukat. A Központi Statisztikai Hivatal a Gazdaságkutató Intézettel közösen készítette felmérését a lakosság életszínvonaláról. Ennek során a statisztikusok 13—14 ezer háztartás adatait vizsgálták, azokét, amelyek a kétévenként készülő háztartásstatisztikai adatgyűjtés alanyai, tehát jövedelmi viszonyaik és életkörülményeik alakulását rendszeresen nyomon követik. Az ezekben a háztartásokban élők reprezentálják a magyar népesség összetételét; 10 százalékuknál az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 2500 forintot, 80 százalékuknál 2500 és 12 000 forint között alakul, s ugyancsak 10 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben egy főre tizenkétezer forintot meghaladó összeg jut. A statisztikusok vizsgálták azt is, mennyiben befolyásolja az egyes rétegek életszínvonalát a gyermekek száma, az, hogy dolgoznak-e avagy nyugdíjasok, illetve eltartottak, továbbá, hogy városban vagy falun laknak. Az életszínvonallal kapcsolatos felmérést a KSH rövidesen közzéteszi, amely a Statisztikai Kiadó Vállalat könyvesboltjában kapható majd, „Az 1988—1989. évi életszínvonal-csökkenés réteghatásai’* címmel. MozinanH Budaörs. Szabadság: március 31-én 6 óra: Testek csár bítása, NSZK. Április 1—2. 6 óra: Madonnák háborúja, 1a- pán. 3—4. 6 óra: Nászéjszaka kísértetekkel, am. film. Dunakeszi. Vörös Csillag. Március 30—31. háromnegyed 6 és 8 óra: Rumba, fr. Március 31—április 2. fél 4 óra: Nebulók. Április 1—2. háromnegyed 6 és 8 óra: Az ördög jobb és bal keze, ol.—NSZK. Április 3—4. háromnegyed 6 és 8 óra: Érzékek birodalma, japán. 5-én háromnegyed 6 és fél 8 óra: Élni és meghalni Lón Angelesben, am. Százhalombatta. Művelődési Központ. Április 1—2. 6 óra: Csillagember, am. 2-án 4 óra: Az új földesűr. magy. 3-án 4 óra: Vili. a veréb. magy. 6 óra: Barabás, ol.—am. Szentendre. Felszabadulás. Március 30—31. 5—7 óra: Nászéjszaka kísértetekkel, am. Április 1—2. 3 óra: Vili, a veréb. magy. 5 és 7 óra: Testek csábítása, NSZK. 3—4, 5 és 7 óra: Madonnák háborúja, jap. Április 4-én 3 óra: Ismeretlen ismerős, magy. Szigetszentmiklós, Kossuth Március 31. 6 és 8 óra: A Halálosztó, am. Április 1-jén 6 és 8 órakor, valamint 2-án 6 óra: Eldorádó, magy. 3-án 6 és 8 óra, valarpint 4-én 6 óra: Nagy zűr Kis-Kínában, am. Dabas. Kossuth. Március 30—31. 6 óra: Nászéjszaka kísértetekkel, am, Április 1—2. 6 óra: Szörnyccskék am. 2-án 4 óra: Kis Maszat, magy. 3—4. 6 óra: Leszámolás Hongkongban, am. Dunaharaszti. Béke. Március 30. 6 és 8 óra: „X” program, am. Április 1—2. 6 óra: A Halálosztó, am. 3-án 6 óra: Androidok lázadása, am. 4. 6 óra- Indiana Jones és a végzet temloma, am. 5-én 6 és 8 óra: „K” (Rákóczi tér), magy. Gyái. Dózsa. Március 31. fél 6 óra: Silverado, am. Április 1—2. fél 6 óra: Nagy zűr Kis- Kínában, am. 3—4. él 6 óra: Csillagember, am. Nagykáta. Rákóczi. Március 30—31. 6 óra: Elszabadult indulatok. am. Április 1—2. 6 és 8 óra: A kockázat ára, fr. 3—4. 6 óra: A leghoszabb nap I—II., am. Ráckeve. Szabadság. Április 1-je 6 és 8 óra, valamint 2-án 6 óra: Tuti dolog, am. 3-án 0 és 8 óra: Érints meg és menj!, am. 4-én 6 óra: Eldorádó, magy. Érd. Műv. központ. Március 30. fél 6 óra: Barabás, ol.—am. Április 2 fél 4 óra: Rigócsőr királyfi, csehszl. fél 6 és fél 8 óra: Nászéjszaka kísértetekkel, am, 3-án 6 és fél 8, 4-én fél 6 óra: Csillagember, am. A telkek árát fölverték * Erden még nincsen gyógyfürdő Pató Simon tanácselnök tavaly május elsejétől dolgozik az érdi apparátusban, s decemberben választották meg jelenlegi tisztségébe. Újdonságot is hozott a város életébe, ugyanis ő tősgyökeres érdi, itt született, s itt nőtt föl, sohasem kacsingatott másfelé. Éppen ezért olykor méreg tölti el, az a hosszan tartó fajta, amit nehezen felejt az ember, ha szülőföldjéről hamis képet mutatnak. Racionális természete nem engedi, hogy nagyobbnak. s szebbnek lássa a várost, mint amilyen, de haragszik, ha a kívülről befelé tekingetők eltorzítják a valóságot. — Érd húsz év alatt lett azzá, ami — mondja Pató Simon. — Hatvanezren élnek itt, háromszáz kilométernyi utunk van, a házak dombnak föl s völgynek le épültek, hatvan négyzetkilométernyi területen. Az ilyen jellegű gyors fejlődés számtalan gondot is jelent. Éppen ezért van nekünk mit söpörgetni a magunk háza táján, nem szükséges, hogy kívülről fújják szét a szemetet. Miről is van szó? Az elmúlt hetekben a Reform független hetilap pár sorban arról tájékoztatta az olvasókat, hogy Érden érdemes telket venni, itt, a gyógyfürdő mellett nem kerül többe négyszögöle, mint 4—500 forint. Nosza, megindult a levelek áradata az ország minden részéből. Az emberek okosan és előrelátóan szerették volna befektetni pénzüket, az idő- és értékálló ingatlanba. Ha gyógyfürdő van, hát annál izgalmasabb. A tényeket megismerve a jefevá'ni rádió klasszikus vic- ce jut’észembe; amelynek csattanója így szól: a hír igaz. Csak nem föl, hanem le, nem be. hanem ki, nem elölről, hanem hátulról. Egyszóval, a hír most is igaz. Csak éppen nincs gyógyfürdő, s alighanem egyhamar nem is lesz. Telkek ugyán vannak korlátolt számban, de nem 400, hanem legolcsóbban is ezer forintért négyszögölenként. Mármint állami telkek. — Három éve meleg vizű forrást találtak az Ófaluban. Nátriumhidrokarbonát és klo- ridos vizet, jelentős fluoridin tartalommal, 360 liternyi vízhozammal percenként. Az erre hivatott hatóság mindezt megállapította, a kutat pedig lezártuk. Minek csobogjon, ha nincs célja? A Liget üdülő- szövetkezet most épít egy házat ott, a tervek szerint lesz meleg vizű fedett és nyitóit uszodája is. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet területe kicsi, ez az uszoda csak igen korlátolt számban fogadhat majd olyan látogatókat, akik nem az üdülőház vendégei. Természetesen a „talált^kincset rrtájd mi is hasznosítani szeretnénk. Tervezzük, hogy 1993-ban, a város 750 éves ünnepére jubileumi beruházásként strandot alakítunk itt ki. De addig Érden nincs gyógyfürdő, csak meleg víz.
