Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I XXXIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÁRCIUS 3., PÉNTEK Grósz Károly fogadta Marian Orzechowskit Tárgyalás a reformtörekvésekről Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön fogadta Ma­rian Orzechowskit, a LEMP Politikai Bizottságának tag­ját, a központi bizottság titká­rát. Tájékoztatta hazánk hely­zetéről, az MSZMP reformtö­rekvéseiről. • Az MSZMP főtitkára és vendége véleményt cserélt a szocialista építés magyar és lengyel tapasztalatairól, hang­súlyozták az MSZMP és a LEMP közötti rendszeres pár­beszéd, vélemény- és tapasz­talatcsere fontosságát. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Marian Orzechowski és Grósz Károly a megbeszélés előtt Medgyessy Péter Prágában Pavel Hrivnáknak, a cseh­szlovák kormány első elnök- helyettesének a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság csehszlovák társel­nökének a meghívására csütör­tökön Prágába érkezett Med­gyessy Péter miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának az elnöke. A társ­elnökök vezetésével csütörtö­kön a csehszlovák fővárosban megkezdődött a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság XXIII. ülésszaka. TALÁLKOZÓ A menekültekért Cservenka Ferencné Cservenka Ferencné, Gödöllő és Isaszeg ország- gyűlési képviselője tegnap az esti órákban arról tájé­koztatta a szerkesztőségünket, hogy Stadinger Ist­vánhoz, az Országgyűlés elnökéhez és Huszár István­hoz, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­rához írott levelében bejelentette: lemond képviselői mandátumáról. Cservenka Ferencné ígéretet tett ar­ra, hogy döntésének okairól nyilatkozik lapunk mun­katársának. Az interjút szombati számunkban közöljük. BELPOLITIKAI Törvényt a koncepciós perek felülvizsgálatára A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatban utasította el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság sajtójának ha­zánkat érő éles támadásait. ® A végső cél a katonai szövetsé­gi rendszerek felszámolása — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az Európa Parlament küldöttsége előtt. ® A Recski Szövetség a sztálinista vonzatú jogszabályok törvényen kívül helyezését ja­vasolja. @ A Hajnal István Kör nem ért egyet Zinner Tibor társelnöki kinevezésével a koncepciós büntetőügyeket felül­vizsgáló bizottság élére. 0 Az MSZDP jelenleg nem tartja in­dokoltnak a főtitkári funkció betöltését. ® Az Értelmiségi Fia­talok Szervezete jelen formájában nem tartja elfogadhatónak a sztrájktörvény tervezetét. © Megalakult az Országgyűlés mű­szaki és gazdasági modernizációs szekciója. Németh Miklós Moszkvában Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa meghívására csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába utazott. Kíséretében van őszi István külügyminiszter-helyet­tes és Szőnyi Péter miniszter- helyettes, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági együtt­működési irodájának vezetője. Rajnai Sándor, hazánk szov­jetunióbeli nagykövete Moszk­vában csatlakozik a miniszter- elnök kíséretéhez. Németh Miklóst a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter és Kiss Ele­mér, a Minisztertanács hivata­lának elnökhelyettese búcsúz­tatta. Jelen volt Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány meghívására csütörtökön az esti órákban rövid munkalá­togatásra Moszkvába érkezett Németh Miklós miniszterel­nök. A magyar kormányfőt a vnukovói kormányrepülőtéren szovjet kollégája, Nyikolaj Rizskov és más hivatalos sze­mélyiségek üdvözölték. Előzetes moszkvai tájékoz­tatás szerint a kétoldalú kap­csolatok áttekintésének kere­tében á két kormányfő meg­különböztetett figyelmet szen­tel a Szovjetunióban és Ma­gyarországon végbemenő fo­lyamatok kölcsönös megis­mertetésének. Moszkvában úgy vélik, még számos kiak­názatlan lehetőség kínálkozik a kapcsolatok, az együttmű- r ködés minőségileg új szintre ’ emelésére. — Mindkét fél meggyőző­dése, hogy a magyar kor­mányfő moszkvai útjával folj'tatódnak a hagyományo­san jó és rendszeres, szovjet- magyar legfelsőbb szinti érintkezések — hangsúlyozta Németh Miklós miniszterel­nök moszkvai munkalátoga- tása kapcsán Gennagyij Ge- raszimov. A szovjet külügy­minisztérium szóvivője hozzá­fűzte: a kapcsolatok intenzi­tását jelzi, hogy március má­sodik felében Moszkvába ér­kezik Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, hogy eszmecserét folytasson Mihail Gorbacsovval. A menekültek helyzetére vo­natkozó, illetve a beilleszke­désük segítésére tett állami és egyházi intézkedésekkel kapcsolatos egyéves tapaszta­latokat tekintette át Gál Zol­tán belügyminiszter-helyettes, az erdélyi menekülitek ügyével foglalkozó tárcaközi bizott­ság elnöke és Tóth Károly református püspök, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke csütörtöki, budapesti találkozójukon, a Ráday-kollégiumban. Éles támadások Nyilatkozatot juttatott el csütörtökön az MTI-hez a Magyar Szolidaritási Bizottság titkársága. Ebben sajnálattal állapítja meg, hogy Magyar- ország és a Koreai Köztársa­ság közötti diplomáciai kap­csolat felvételével összefüg­gésben az elmúlt időszakban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság sajtójában éles támadások érték hazánkat. A Az MDF sajtótájékoztatója Négyszáz szervezet Fordulóponthoz érkezik a Magyar Demokrata Fórum a március 11—12-i országos ér­tekezletének megrendezésével — mondotta Kiss Gy. Csaba, az ideiglenes elnökség tagja csütörtökön, a TIT Kossuth Klubjában tartott sajtótájé­koztatón. A ma megközelítőleg 12 ezer taggal, mintegy négyszáz szer­vezettel és csoporttal rendel­kező mozgalom húsztagon­ként állít egy-egy küldöttet az értekezletre. A várhatóan 600—700 küldött a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tanácsko­zik majd az alapszabály-terve­zetről és a programtervezet­ről. Ez utóbbi négy fő rész­ből áll: az elsőben a demokrá­cia politikai intézményrend­szerének megteremtéséről, a politikai programról; a máso­dikban a sürgős szociálpoliti­kai intézkedéseket is igénylő gazdaság- és társadalompoliti­káról, a harmadikban kultúr- és művelődéspolitikai kérdé­sekről, s végül a nemzetközi kapcsolatokról, az MDF „kül­politikájáról” lesz szó. A prog­ram elemeit megvitató kül­döttgyűlések az MDF-szerve- zeteknél március 4-ére feje­ződnek be. A március 15-ei ünnepsé­gekről szólva Csengey Dénes, az ideiglenes elnökség tagja elmondottá, hogy az MDF-cso- portok mindenütt maguk dön­tik el, részt vesznek-e a „hi­vatalos” ünneplőkkel közös megmozdulásokban — mint Szentendrén vagy Debrecen­ben —, avagy sem. Ma még nem lenne érdemes párttá alakítani az MDF-et, de valószínűleg pártszerűbben szervezik meg az országos értekezletet követően — mon­dotta Für Lajos ideiglenes el­nökségi tag. A budapesti március 15-ei délelőtti állami, párt- és HNF- rendezvényeken az MDF szer­vezetten nem vesz részt. Ter­mészetesen, ha valamelyik tagja bárhol ott akar lenni, azt megteheti. Az MDF a füg­getlen mozgalmakkal, szerve­zetekkel együtt a Petőfi-szo- bornál, majd később a Sza­badság téren a tévé székházá­nál emlékezik meg 1848—49- ről. A Magyar Televízió a ma­gyar nép, a magyar nemzet tu­lajdona, de ez a tulajdonjog ma nem nyilváfiul meg, az új politikai szervezetek nem ré­szesülnek a televízióból — fo­galmazta meg álláspontjukat Csengey Dénes. A téeszek sürgettékr az állami gazdasagok kezdeményezték Mezőgazdasági Kamara alakul za, hogy a helyi jellegű ön- szerveződés kiket érinthet, s még egyéb eldöntésre váró kérdések is előttünk állnak. — Mikor várható a kamara megalakítása? — A megyei-területi kama­rák bejegyzése előfeltétele a Mezőgazdasági Kamara létre­hozásának, melyre várhatóan a második félévben kerülhet leghamarabb sor, attól füg­gően, hogy az előzetes felada­tokat milyen ütemben sikerül megoldanunk. Nagy Adrienn CÉGBÍRÓSÁGOK, CÉGKÖZLÖNY Az elkövetkező 2-3 eszten­dőre szóló gazdasági jogalko­tási elképzelésekről tájékoz­tatta dr. Sárközy Tamás igaz­ságügy-miniszterhelyettes csü­törtökön a sajtó képviselőit az Országházban. Előrebocsátot­ta, hogy a minisztérium for­málódó elgondolásairól ad át­tekintést, mivel ezekkel konk­rétan még nem foglalkozott sem a parlament, sem a kor­mány. Az 1992-ben létrejövő nyu­gat-európai integrációval va­ló szoros együttműködésük­höz elengedhetetlen a gazda­sági joganyag korszerűsítése, hozzáigazítása a nemzetközi normákhoz, különösen a fo­gyasztóvédelem, az iparjogvé­delem, a szabványosítás, a versenyjog és a társasági jog területén. A régi jogszabályok felülvizsgálatába, valamint az újak előkészítésébe a bírói gyakorlatot mélyrehatóan is­merő szakembereket kell be­vonni, mert előfordulhat, hogy a legjobb elméleti 'téte­lek a valóságban nem alkal­mazhatók. A tudomány képvi­selőinek közreműködése nél­kül lehetetlen korszerű gaz­dasági jogszabályokat alkotni, Gazdasági jogalkotás s a jogtudósok tapasztalatait már a koncepció készítésekor fel kell használni. Ugyancsak szükséges az érdekképvisele­tek véleményét kérni e nagy horderejű kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben közös nevezőre kell jutni; a jogalkotásban nincs közmeg­egyezés. Itt az érdekeket kell súlyozni, s a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Dr. Sárközy Tamás utalt azokra a bírálatokra, ame­lyek azt kérik számon: miért „csak” módosítják a vállalati, a szövetkezeti, a föld- és a szövetkezeti törvényt. miért nem alkotnak helyettük újat? Mint mondotta, az új alkot­mány elfogadását követően — amely minden bizonnyal ren­delkezik a tulajdonviszonyok­ról — kerülnek napirendre az új törvények. Manapság a gazdasági viszonyok olyan mértékű változásának va­gyunk tanúi, hogy „kalandor- ság” lenne olyan kérdéseket törvényi szinten szabályozni, amelyekre a gazdaságpolitika még nem adott választ. Ezért idén az átalakulási törvény­hez kapcsolódó halaszthatatlan módosításokat terjesztik elő. testület annak a véleményé­nek ad hangot, hogy ezek a nemzetközi gyakorlatban elfo­gadhatatlan, durva hangnemű megnyilatkozások sértik a magyar népet, ártanak a két nép több évtizedes múltra visszatekintő barátságának. Az enyhülésről Az Európa Parlament kül­döttsége, amely Paul Staes belga politikus vezetésével tartózkodik hazánkban, csü­törtök délelőtt az Országház vadásztermében találkozott Szűrös Mátyással, a magyar Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnökével, valamint a bizottság több tagjával. A találkozón Szűrös Má­tyás áttekintést adott a ma­gyar külpolitika időszerű kér­déseiről. Emlékeztetett arra, hogy a nálunk is tért hódító új politikai gondolkodásmód eredményeként a nemzetközi életben enyhülési irányzat ér­vényesül. . . ,.„w ., Parancsnoki értekezlet Romlott a közbiztonság Tegnap délelőtt parancsnoki értekezletet tartottak a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon. Az eseményen részt vett többek között Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára és dr. Himber Péter rendőr vezérőr­nagy. A főkapitányság nagy ta­nácskozótermében dr. Németh Ferenc rendőr ezredes, főka­pitány értékelte az elmúlt évet. Sok jóról nem számolha­tott be túlnyomó részben rend­őrökből álló hallgatósága előtt: mint tájékoztatójában megfo­galmazta, a közbiztonság ta­valy tovább romlott. Emelke­dett a vagyon elleni, és ezen belül is a személyi tulajdont érintő bűncselekmények szá­ma. Az elmúlt év során az előző időszakhoz képest 15 százalékkal több eljárás indult a megyében ismeretlen elkö­vetők ellen. A rendőrségi sta­tisztikák szerint a feljegyzett bűncselekmények 13 százalé­kát teszik ki a közlekedési ügyek, és nem sikerült csök­kenteni az ittasan volán mögé ülők számát sem. Alaposan megnövelte a főkapitányság ügyfélforgalmát az új útlevél­rendelet, de mint dr, Németh Ferenc hangsúlyozta, a rend­őrség dolgozói a lakossági igé­nyek kielégítését politikai kérdésnek tekintették, és min­den esetben törvényesen jár­tak el. Végezetül a főkapitány a tavalyi tapasztalatok alapján szólt az idei tervekről és fel­adatokról is. Az elmúlt hét végén megtar­tott termelőszövetkezeti kon­ferencián többen is a TOT he­lyett egy kamarai jellegű ér­dekképviselet megalakítását sürgették, ám nem sok siker­rel. Hogy lesz-e a mezőgazda­ságnak önálló, kamarai jelle­gű érdekképviseleti szerveze­te, egyelőre még nyitott kér­dés. Az érintettek szándéka és törekvése szerint mindeneset­re feltétlenül szükség van egy olyan önálló, összefogó, a MÉM mellett működő testü­letre, amely jogosítványai alapján érdemben is kiállhat a mezőgazdaságban dolgozó egy­ségek, illetve egyéni gazdál­kodók érdekeiért. Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülése kidolgozta javaslatát a Mezőgazdasági Ka­mara létrehozására, meghatá­rozta feladatait, érdekérvé­nyesítési területeit, felépítmé­nyét. A munka támogatására létrehozott előkészítő bizott­ság tagja dr. Puskás Attila, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának igazgatója, aki tájékoztatott a leendő kamara célkitűzéseiről. — A kamara kizárólagosan gazdasági érdekvédelmi fel­adatokat lát el, mely egyfor­mán vonatkozik a mezőgazda­ságban tevékenykedők teljes körére, azaz szektorsemleges­séget hirdet. Így a tagok sorá­ba tartozhatnak a termelőszö­vetkezetek, illetve az egyéni gazdálkodók szervezetei is, an­nak ellenére, hogy a kezdemé­nyező az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése. Mindeze­ken túl az élelmiszeripar és az erdészet is egyenrangú partnerként vehet részt a szö­vetségben. — Milyen feladatokat vállal fel a kamara? — Érdekérvényesítő szere­pet kell betöltenie a kormány előtt a mezőgazdasági irányí­tásban, s éppúgy képviselnie kell tagsága érdekeit az ipa­ri, kereskedelmi szervezetek­nél. Egyeztető, összehangoló tevékenysége arra irányul, hogy a szektoron belül jelent­kező érdekellentétek a kama­rán belül oldódjanak meg, ez­által lehetővé válik a közös fellépés, például áregyeztetés útján. Egyelőre még vitatott kérdés, de a tervek szerint a szakemberek, igazgatók, mér­nökök érdekképviseletét is fel­vállalja az új szervezet, hiszen ez eddig „fehér foltnak” mi­nősült. Az előkészítő bizottság feladatai közé tartozik annak eldöntése, hogy megyei, il­letve területi alapon szerve­ződjön a kamara, meghatároz-

Next

/
Thumbnails
Contents