Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

1989. MÁRCIUS 15., SZERDA Csatatér helyett tárgyalóaszta/ A megbékélés útját keresik Márciusi helyzetkép a veszélyes válsággócokról Amióta a két világhatalom között a rendszeres csúcsdip­lomácia nyomán új viszony alakult ki, van egyfajta me­netrend a helyi válsággócok tárgyalásos módon való rende­zésére. Ezek a regionális vi­szályok azért fenyegetik a vi­lágbékét, amíg fegyverek ott ropognak, mert mindig meg­van a veszélye annak, hogy e konfliktusok külső erők be­avatkozásával kiszélesedhet­nek. A viszály kiterjedése el­képzelhető lehet oly módon, hogy belekeverednek a nagy­hatalmak is, s konfrontációjuk pedig kihatna az egész világ biztonságára. Ez a felismerés késztette a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőit ar­ra, hogy nemcsak fegyverze­tük és haderőik csökkentésén át kell keresniük a kölcsönös biztonság szilárdítását, hanem úgy is, hogy közös erőfeszíté­seket tesznek a helyi fegyve­res viszályok békés rendezé­sére. Sikerül-e visszavásárolni a mudzsahidek rakétáit? Mindenesetre, ha Washing­tonnak nem is sikerült vissza­vásárolnia a mudzsahideknek szállított rakétákat, de nem küld a jövőben újakat, ez any- nyit jelent, hogy a belső ren­dezés külső beavatkozástól mentes lehetősége ezzel vala­melyest megnövekedik. A kék sisakosok előőrsei már Namíbiában vannak Afrika déli részében is lé­nyegében szovjet—amerikai együttműködés nyomán ülhet­tek le a tárgyalóasztalhoz a fegyveres viszályban részt ve­vők. Mielőtt ezek a megbeszé­lések megkezdődtek, úgy tűnt, hogy a szakadék az ellenséges­kedésben részt vevők között áthidalhatatlan. Pretoria csa­patai nemcsak a szomszédos Namíbiát tartották megszállá­suk alatt, hanem Angola déli határsávját is. Sőt onnan ki­indulva északabbra is egy-egy támadást indítottak időről idő­re. Az indoklás az volt, hogy a namibiai felszabadító moz­galom (angol nevének rövidí­tése alapján SWAPO) Ango­lában támaszpontokat tart fenn, s onnan támadásokat in­dít a dél-afrikai csapatok na­mibiai helyőrségei ellen.' A konfliktusban a „másik oldalon állók” (Angola, a ku­bai segítségnyújtók, a SWAPO) joggal tették semmissé Preto­ria magyarázkodását, mivel Namíbiára immár több mint másfél évtizede érvényes és többször megerősített ENSZ- határozatok vonatkoznak, amelyek felszólítják a Dél­afrikai Köztársaságot, hogy vonuljon ki a délnyugat-afri­kai területről, és ne támasz- szón akadályt arra, hogy sza­badon érvényesülhessen az or­szág népének önrendelkezési joga. Pretoria viszont a kubai csapatok angolai jelenlétével „vágott vissza”, s ezek távozá­sát szabta Namíbia független­ségének előfeltételéül. Havan­na ezt Namítya függetlenségé­nek megadásához kötötte. A holtpont így teljes volt. A szovjet—amerikai diplo­máciai együttműködés ered­ményeként jött létre az érde­keltek több megbeszélése után az a New, York-i egyezmény, amely első lépésként a dél­afrikai csapatok távozását ír­ta elő Dél-Angolából, majd ezután a kubai egységek kivo­násának megkezdéséről intéz­kedett. A szerződés szerint Na­míbiából távoznak a dél-afri­kai megszállók, s helyüket ENSZ-erök veszik át, s ezek biztosítják majd, hogy a no­vemberi választásokon a nép szabadon döntsön. Április 1-jétől kezdve egy éven át 4650 ’’kék sisakos”, 500 politikai tiszt és több száz ENSZ-tisztviselő biztosítja majd az ország függetlenné válásának érvényesülését. A polgári kontingensben hazánk is részt vesz 22 tagú egység­gel. Az ENSZ átmeneti segítő csoportja (angol nyelvű nevé­nek rövidítése alapján UN- TAG) költségei előrelátható­lag 416 millió dollárt tesznek ki, s ezt a világszervezet fe­dezi. A békefenntartó erők legnagyobb csoportját Finnor­szág, Malajzia és Kenya küldi. A múlt hét óta már a hely­színen tartózkodik egy kenyai alakulat, s Namíbiábá érkezett Finnország, Dánia, Malajzia, Jugoszlávia, Kanada, Spanyol- ország és Olaszország egy-egy katonai csoportja. Előzetes párbeszéd puhatolózó jelleggel Vagyis' Dél-Afrikában már mozgásba lendült a világszer­vezet gépezete, s minden re­mény adott arra, hogy a ren­dezési folyamat sikeres lesz. Sokkal nehezebb és buktatók­kal' ugyancsak bővelkedő út elé néznek azok az erők, ame­lyek a közel-keleti konfliktus békés rendezését tűzték ki cél­jukul. Immár 15 hónapja tart az Izrael által 1967-ben meg­szállt Ciszjordániában és Gá­zában az arab—palesztin la­Az első egyezmény, amelyet helyi 'konfliktusban aláírtak, az afganisztáni rendezésre vo­natkozott. Tavaly áprilisban jött létre az afganisztáni—pa­kisztáni megállapodás, amely a külső körülményeket volt hivatott biztosítani arra, hogy a véres polgárháborúban any- Iiyit áldozott közép-ázsiai or­szág népe maga dönthessen kormányzatáról. Először tör­tént, hogy egy ilyen szerződés végrehajtásának előmozdításá­ra egyaránt aláírásával vállalt garanciát a moszkvai és a wa­shingtoni vezetés. Szovjet részről a csapatok február 15-i kivonására vállalt kötelezett­séget teljesítették is. Ezt a Fe­hér Ház nyilatkozatában elé­gedetten el is ismerte. Folytatódtak azonban az amerikai fegyverszállítások Pakisztánon át, s emiatt he­ves bírálatok érték több oldal­ról is a washingtoni kormány­zatot. Amerikai kongresszusi körökben vetődött fel az aggo­dalom, hogy ű modern rakéták, amelyeket a mudzsahideknek küldenek, terrorista csoportok kezébe kerülhetnek. Ez a nyugtalanság tükrözi, hogy Washingtonban mindinkább felismerik, az afgán kormány- ellenes erők összetétele rendkí­vül heterogén, s megbízhatósá­gukat is nemegyszer már meg­kérdőjelezik. Jellemző volt egyébként erre az az ítélet is, hogy a külügyminisztérium szóvivője béjelentette: annak ellenére, hogy megalakult Pe- savárban a mudzsahidek kor­mánya, az Egyesült Államok egyelőre nem ismerik el ezt a kabinetet Afganisztán törvé­nyes képviselőjének. S ezután következett a bejelentés: Wa­shington megkísérli visszavá- sásolni a mudzsahideknek szállított rakétákat. Más kérdés természetesen, hogy az Egyesült Államok reá­lisan gondolkodó körei vajmi kevés esélyt látnak arra, hogy ez az óhaj teljesüljön. Hiszen — mint megjegyzik — a ka­tonailag gyengén szervezett, a csaták megvívásában járatlan lázadó csoportok egyetlen „aduja” a kormányerőkkel szemben ez az Amerikából származó fegyverarzenál. Ilyen rakétákkal árasztották el pél­dául a napokban Dzsalálábá- dot, a pakisztáni határ köze­lében fekvő afgán nagyvárost, ahová a helység remélt bevé­tele után kormányukat át akarták költöztetni Pesavárból. Ezzel szerették volna emig­ránsból hazaivá tenni ezt a ka­binetet, s számítottak arra, hogy ez a változás több orszá­got arra késztet majd, ho'gy megadja ennek az ellenkor­mánynak a mudzsahid vezé­rek által oly hűn óhajtott el­ismerést. Ezt az elképzelést azonban a kabuli kormány­erők sikeres ellentámadása egyelőre keresztezte, s az ost­romlók annyira visszaszorul­tak, hogy rakétáik már nem érik el Dzsalálábád előváro- rosait sem, s csupán mezőgaz­dasági területeken robbannak. kosság felkelése, amelyet a Samir-kormányzat katonasága fegyverekkel igyekszik el­nyomni. A helyszínen úgy tű­nik, semmit sem változott a helyzet e hosszú hónapok alatt. Szinte naponta vannak halott­jai, sebesültjei az izraeli erő szakos megtorlásoknak. Szám­űzték az ENSZ tiltakozása el­lenére a ciszjőrdániai és gá­zai palesztinok számos politi­kusát. Legújabban pedig olyan különleges zöld igazolványok­kal látták el azokat, akik részt vettek e tizenöt hónap során bármilyen tüntetésben, meg­mozdulásban, amely valóság­gal gettóba zárja őket, akadá lyozza szabad mozgásukban. Izrael kormánykörei mere­ven kitartanak álláspontjuk mellett, hogy Ciszjordánia és Gáza a megszállással Izrael része lett, s ezt állandósítani akarják, s legfeljebb valami­féle korlátozott autonómiát tartanak elképzelhetőnek la­kói szárúéra. Washingtonban azonban már belátták, hogy ennek az állapotnak fenntar­tása csak a konfliktus további elmérgesedését eredményezhe­ti. Ezért bocsátkoztak tavaly december óta nagyköveti szin­tű puhatolózó párbeszédbe a Palesztinái Felszabadító Szer­vezettel (PFSZ), miután az el­ismerte magára nézve kötele­zőnek az Izrael állami létét és a terrorizmus elítélését tartal­mazó ENSZ-határozatokat. Washington és Tel-Aviv kap­csolata ezután érezhetően hű­vösebbé változott, s ez érződik most is Arensz külügyminisz­ter amerikai látogatása ide­jén. Új elem: a szovjet közvetítés Sevardnadze közel-keleti körútja új elemet vitt a hely­zetbe: a szovjet közvetítés is megindult a békés rendezésre'. Moszkva olyan javaslatot ter­jesztett elő, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja ké­szítsen elő az év végéig egy nemzetközi tanácskozást, amelyen részt vehet a problé­mában szerepet játszó vala­mennyi fél. Ezután Sevard­nadze és Bakér bécsi találko­zóján természetesen előkelő helyet kapott a közel-keleti rendezés, s kitűnt, bár más módon, de mindkét félben megvan a törekvés a megszállt területek ügyének rendezésére. Ez a kérdés a májusi újabb szovjet—amerikai külügymi­niszteri tárgyaláson ismét a napirend fontos helyén szere­pel. Washingtonban egyre többet beszélnek arról, hogy Izrael­nek valódi önkormányzatot kellene felajánlania a Jordán folyó nyugati partján és a gázai övezetben élő paleszti­noknak, s így kell „pacifikál- nia” a jelenlegi felkelést. Ez­után sor kerülhetne a térség­ben érdekelt államok tanács­kozására, amelyen biztosíté­kokat dolgozhatnának ki a bé­ke megőrzésére. Ez az ameri­kai elképzelés, hírügynökségi jelentések szerint egyelőre még a tervezőasztalon van, s nem öltött határozott formát. Ez is része lesz a Bush elnök által megígért új külpolitikai koncepciónak. Bármeddig is kell erre vár­ni, csaknem bizonyosra vehető, hogy a két világhatalom helyi konfliktusrendező ütemtervé­ben itt alakul ki törekvés a minél gyorsabb megoldásra. Árkus István ELHUNYT ZITA KIRÁLYNÉ Elhunyt Zita, az utolsó oszt­rák császárné és magyar ki­rályné. A 640 éven at uralkodó Habsburg-dinasztia utolsó ko­ronás fejének özvegyét 97 éves korában, kedden erte a halál a svájci Zizers zárdájában. Személyében a nemrégiben ha­zánkban is járt Európa parla­menti képviselő, dr. Habsburg Ottó édesanyját gyászolja. Zita, Róbert pármai herceg lánya, I. Habsburg Károly utolsó osztrák császár hitvese volt, azé az uralkodóé, aki IV. Károly néven a magyar királyi koronát is viselte. 1918-ban, az Osztrák—Magyar Monarchia bukása után Ká­rollyal együtt száműzetésbe vo­nult. Egy 1918-as törvény ér­telmében Zita 63 évig ftem léphetett osztrák földre. Hét évvel ezelőtt adtak először az osztrák hatóságok engedélyt számára, hogy legidősebb leá­nyának, Adelhaidnak sírját Innsbruckban meglátogathassa. Az élhunyt királynét már­cius 28-átó! a bécsi Szent Ist- ván-katedrálisban ravataloz­zák fel. Temetése április ele­jén, férje halálának 67. évfor­dulóján lesz. Koporsóját a ka­pucinusok templomának krip­tájában, a Habsburgok ősi te­metkezési helyén helyezik el. Határtárgyalás: március végén Peking ben Moszkvai sajtóértekezlet Szokatlanul rövid sajtóér­tekezletet tartott kedden Moszkvában Gennagyij Gera- szimov. A szovjet külügyi szóvivő féltucatnyi témát, eseményt érintett. A szóvivő bejelentette, hogy március végén Peking- ben folytatják a szovjet—kí­nai .határtárgyalásokat. A kétoldalú munkabizottság csaknem három hétig, márci­us 13-ig tanácskozott Moszk­vában, s a tárgyszerű légkö­rű megbeszéléseken a 3200 kilométer hosszú nyugati kö­zös határ (Mongóliától Afga­nisztánig) kérdéseit vitatták meg, részletesen áttekintve az államhatár térképeit. A Szovjetunió a bejelentett félmilliós haderőcsökkentés keretében csaknem húszezer fővel csökkenti a leningrádi katonai körzet és az északi flotta állományát — hangsú­lyozta Geraszimov, utalva Tűzharc volt az iraki-iráni határon Teherán tárgyal Bagdaddal? Irán hajlandó április máso­dik felében újra tárgyalóasz­talhoz ülni Irakkal — jelen­tette ki kedden Ali AkbarVe- lajati iráni külügyminiszter az ÍRNA hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Teherán és Bagdad küldöt­tei a nyolcéves öbölháború­nak véget vető tavaly augusz­tus 20-i tűzszünet óta már há­romszor tárgyaltak az ENSZ védnöksége alatt, de minded­dig nem sikerült eljutniuk a békekötésig. Azt már mindkét fél elfogadta, hogy a békének a Biztonsági Tanács 1987 júliusi, 598. számú határozatán kell alapulnia. Ebből azonban mindeddig csak a tűzszünet és annak ENSZ-ellenőrzése való­sult meg. Az INA iraki hírügynökség keddi jelentése szerint hétfőn este tűzharc volt,az iraki—irá­ni határ térségében. A jelen­tés nem közli az összetűzés pontos helyét, de hangsúlyoz­za, hogy az iráni gyalogság egyik egysége nyitott tüzet, amelyet az iraki csapatok vi­szonoztak. A térségbe]) lévő ENSZ-megfigyelőket értesítet­ték, s a UPI hírügynökség ér­tesülése szerint’a megfigyelő­csoport szóvivője valamivel később „jelentéktelennek” mi­nősítette az összetűzést. Kétévi tűzszünet után polgári áldozatok Nyugat-Bejrútban a kedd reggeli csúcsforgalomban a keleti, maronita térségből ki­lőtt ágyúlövedékek következ­tében tizenheten — közöttük gyermekek, nők — haltak meg, a sebesültek száma meg­haladja a 80-at. Valamennyi áldozat kivétel nélkül polgári személy. Ugyanakkor a ma­ronita térségbe, Bejrút és Dzsunije kikötői körzetébe becsapódó lövedékeknek nem volt áldozata. A libanoni fővárosban több mint kétévi tűzszünet után bekövetkezett véres muzul­mán—keresztény ágyúpárbaj kapcsán a maronita katonai kormány vezetője, Michel Aun tábornok kedden sajátos módon a szír megszállókat vádolta azzal, hogy katonai eszkalációt készítenek elő az országban, s céljuk, hogy is­mét összeugrasszák egymással a libanoniakat, a sűrűn la­kott térségek bombázását ter­vezik, emiatt felszólította a keleti országrész lakosságát, hogy ne hagyja el lakását, il­letve vonuljon le az óvóhe­lyekre. Az Agerpres jelenti Buka­restből: a keddi román napi­sajtó közli a Román Szocia­lista Köztársaság Legfőbb Ügyészségének alábbi közle­ményét. Az állambiztonsági szervek fölfedték Mircea Ra­ceanu volt diplomáciai dolgo­zónak a román nép és állam ellen irányuló súlyos áru­ló tevékenységét. Raceanu egy külföldi hatalom kémszolgála­tába szegődött. Racenaut tetten érték. .A vizsgálat nyomán megállapí­tották, hogy 1974 óta. amikor Mircea Raceanu külföldi kém­szolgálatba állt, s ennek ügy­nökévé lett, folyamatosan áru­ló tevékenységet folytatott. Raceanu kihasználta ' helyze­tét. hivatali és magánkapcso­PRACAI PÁNIKKELTŐ BÜNTETÉSE Prágában két és fél évi szabadságvesztésre, valamint több mi.it 32 ezer korona pénzbírságra ítélte egy bíróság azt a fér­fit, aki a múlt hónapban telefonon közölte a hatóságokkal, hogy felrobbantja az egyik prágai vasútállomást — adta hí­rű kedden a csehszlovák rádió, j A csúcsforgalom idején tett névtelen bejelentés komoly fennakadást okozott a vasúti közlekedésben. Az állomáson sze­rencsére semmilyen robbanószerkezetet nem találtak. A 38 éves férí? a bíróság előtt azzal magyarázta tettét, hogy ki akarta próbálni: komolyan veszik-e a hatóságok az ilyen bejelentéseket. Hozzátette: ezzei is tiltakozni kívánt az ellen, hogy a biztonsági e’őket is bevetették januárban a prágai Vencel-téri tüntetéseken — közölte a rádió. A Reuter brit hírszolgálati iroda megierrvzi, hogy január óta a fenti esethez hasonlóan több mint nyolcvanszor riasztották alaptalanul a csehszlovák hatóságokat. latait. az éberség hiányát, és azt a körülményt, hogy meg­sértették az államtitkok bizal­mas voltára vonatkozó törvé­nyes előírásokat. Ily módon titkos anyagokat szerzett és adott tovább. Az AP szerint három veze­tő román újságírót szintén letartóztattak január végén, de emigráns források azt nem tudták, hogy ennek volt-e kö­ze a Ceausescuhoz írott levél­hez. A Reuter említést tett arról, hogy bizonyos jelentések sze­rint a levél hatodik aláíróját, Silviu Brucan professzort, a Scinteia volt főszerkesztőjét őrizetbe vették, de ezt függet­len források nem erősítették meg. A levél megírása és elküldé­se — jegyezte meg az AP — az első olyan ismertté vált eset, hogy hat kiemelkedő kommunista vezető összefo­gott és tiltakozott Ceausescu politikája ellen. Ez sejteti, hogy a párton belül lehetsé­ges az elégedetlenség fokozó­dása. Az összes aláíró a hetve­nes éveiben jár, vagy még idősebb veterán, s szoros szá­lak fűzik őket a szovjet kom­munista veteránokhoz — írta az AP. A Reuter a Ceausescu uralmával szembeni eddigi legnagyobb kihívásnak minő­sítette levelüket. egyes svéd sajtójelentésekre, amelyek a norvég parlament katonai bizottságának moszk­vai tárgyalásairól tájékoztat­tak. A storting képviselőit fogadták a szovjet vezérkar­ban, s itt ismertették a szov­jet leszerelési intézkedéseket. Geraszimov emlékeztetett ar­ra is, hogy még 1986—87-ben 700 tankot vontak ki az észa­ki területekről, s jelenleg nincs komoly páncélos egy­ség a térségben. Emellett a balti szovjet flotta köteléké-' bői is kivontak két, balliszti­kus rakétákkal felszerelt ten­geralattjárót. A szóvivő üdvözölte az NSZK-ban tárolt amerikai vegyi fegyverek kivonásának meggyorsítását, s azt, hogy Washington nem szándékszik bináris fegyvereket telepíteni Európában. A Szovjetunió csak saját területén fáról ve­gyi fegyvereket — erősítette meg, s csodálkozását fejezte ki. hogy Bonn szerint az NDK-ban lenne ilyen eszköz. A gyanú eloszlatására a szó­vivő helyszíni ellenőrzéseket javasolt. Geraszimov üdvözölte • az iszlám konferencia rijádi kül­ügyminiszteri értekezletét, s reményét fejezte ki. hogy a tanácskozás elősegíti a pár­beszéd kialakulását a regio­nális konfliktusok kérdésé­ben, s hozzájárul a nemzet­közi légkör javulásához. (A szóvivői sajtóértekezlet előtt Gulabzoi afgán nagykövet megerősítette, hogy országa kérte tagságának helvreállitá- sát. Mint ismeretes, Afganisz­tánt a szovjet katonai jelen­lét miatt zárták ki a konfe­renciából.) Kérdésekre válaszolva Ge­raszimov megerősítette, hogv a Szovjetunió változatlanul támogatja az ANC igazságos küzdelmét az apartheid- rendszer felszámolására. Ki­tért arra is, hogy a .moszkvai PFSZ-képviselet rangját ha­marosan nagyköveti szintre emelik. ENSZ-BIIOTTSAG BUDAPESTRE Az ENSZ menekültügyi fő­biztosságának négytagú bizott­sága érkezik szerdán Buda­pestre, hogy tanulmányozza: milyen segítséget kaphatnának a Romániából Magyarország­ra menekültek ezrei — .jelen­tette be kedden Genfben Ju­dith Kumin, a főbiztosság szóvivője. A bizottságban a főbiztosság két munkatársán kivül egy építész és egy orvos is helyei kapott. A testület a főváros mellett az ország keleti felé­be is ellátogat, hogy megvizs­gálja a mintegy 13 700 főnyi, hivatalos leieiepedési enge­déllyel rendelkező menekült fogadási feltételeinek techni­kai oldalát, egészségügyi el­látását és a lakásszükséglete- ket. Rajtuk kívül körülbelül ugyanennyire tehető azoknak a száma, akik még várnak a leteleoedési engedélyre — mondta a szóvivő. Judith Kumin emlékeztetett arra. hogy a’ magyar kormány a közelmúltban jelentette be csatlakozási szándékát az ENSZ 1051-ben elfogadott gen­fi menekültügyi konvencióiá­hoz, amelv a menekültek inti státusát szabályozza. A mene­kültügyi főbiztosság most vár­ja a hivatalos tájékoztatást a dokumentum ratifikálásáról ugyanakkor ez utóbbi nem feltétele annak, hogy a segft- ségnvúitás megkezdődhessék — mondta az ENSZ menekült- ügyi főbiztosságának szóvivő­je. m Csak röviden...m MÁRCIUS 21-ÉN tartóit Pré­dában Václav Havel fellebb- viteli tárgyalását — közölte kedden a drámaíró fivére, emlékeztetve arra, hogy az ítélet után az ügyész súlyos­bításért. a vádlott felmenté­sért fellebbezett. PERINGBE ÉRKEZETT négynapos hivatalos látoga­tásra kedden este Csaticsaj Csunhavan tábornok, a Thai­földi Királyság miniszterelnö­ke. A thaiföldi kormányfő tárgyalásokat folytat Li Peng kínai miniszterelnökkel. EGY MAINZ1 KLINIKÁN sikeres urológiai műtétet haj­tottak végre Hans-Dietrich Genscheren, az NSZK al- kancellár’ján és külügyminisz­terén. Bejrúti ágyúpárbaj A gerpres-jehntés Bukaresti letartóztatás

Next

/
Thumbnails
Contents