Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

4 bártan 1989. FEBRUÁR 14., KEDD Társadalomkutatókkal Szentendrén. A történelem most történik Értékmegőrzés és hagyomány ápolás Ügy érzem, valamiből kimaradtam. Amikor én egyetem­re jártam, egyáltalán nem volt népszerű tevékenység népmű­velési gyakorlatra — vagy ahogyan mostanában hívják, tár­sadalomkutató terepgyakorlatra — járni. Nemhogy olyan év­folyamtársammal nem beszéltem, aki részt vett volna rajta, de még a csatlakozásra buzdító plakátokkal se nagyon talál­koztam. Lehet persze, hogy nem vesztettem sokat, hiszen ez a kutatási forma csak az utóbbi néhány évben képes igazán hatékonyan működni, s áll most már nem csupán érdekte­lenségbe és unalomba fulladó napokból. Amióta érdekes és értelmes feladatokat kínál a gyakorlat, egyre nagyobb az érdeklődés. Igaz, jó néhány jelentkezőről kiderült az idők során, hogy lelkesedése csak szalmaláng volt. És persze előfordulhat, hogy valakit csupán a két­hetes legális lógás esélye vonz — bár szerintem kisebb erő­feszítés két hétig' egyetemre járni — így félév elején sem vizsgától, sem dolgozattól nem fenyegettetve —, mint ugyan­ennyi ideig komolyan kutatni és a végén tanulmányt írni. Így aztán a jelentkezésük mellett kitartók általában ha­tározott szándékkal érkeznek. A csoport eredeti létszáma viszont megfogyatkozhat, mint ahogyan történt ez most Szentendre esetében: öt he­lyett végül hárman vágtak neki a gyakorlatnak. Művészek otthona Ha hallgató lennék, nagyon szívesen jönnék Szentendrére. Nemcsak azért, mert nagy múltú, nagy hírű és hangula­tos város. Hanem elsősorban azért, mert művészek otthona, és mert a megye legértelmi- ségibb települése. Tíz nap alatt nem nagyon ismerném meg, de azért sokkal jobban és főleg sokkal mélyebben, mint egy turista. Megtudhat­nám, miért arra kanyarodik a Dunakanyar körút, amerre kanyarodik, miért ott állnak átlyuggatott térplasztikák, ahol állnak, és miért abba a házba kerültek Kovács Mar­git szobrai, amelybe kerül­tek. Nem az öregáraké Hivatalos programként meg­ismerkedhetnék a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár tevékenységével és az MSZMP helyi politizá­lásával. Hallhatnék a mű­vésztelepekről és a kiállítóhe­lyekről, a szentendrei kultu­rális életről és annak irányí­tásáról, értékmegőrzésről és hagyományápolásról, és a he­lyi népfront kultúraszervező és közéletformáló szerepéről. Láthatnám az Artéria, a Mű­hely, a Péter Pál Galériát és a szerb kulturális egyesüle­tet. Részt vehetnék a Petőfi Hagyományőrző Egyesület táncházán és a PMKK tél vé­gi bolhapiacán, filmvetítésen és színházi előadáson. Elláto­gathatnék Visegrádra, a pilisi bioszféra-rezervátumba, és értesülnék a Natours utazási iroda, mint üzleti vállalkozás hasznosságáról. Jól kinyitnám a szemem és a fülem, sőt Budapesti Tavaszi Fesztivál Minőségi turizmus György Malom a pokolban cí­mű regényének színpadi vál­tozatát láthatják a nézők, a Vidám Színpadon Vinkó Jó­zsef Justicia kombinéban cí­mű darabját mutatják be. A Nemzeti Színházban A bestia című rockopera kőszínházi bemutatójára kerül sor. A vi­déki színházak közül a zala­egerszegi Hevesi Sándor Szín­ház, a Notre dame-i toronyőr című musicalt viszi színre. A Budapesti Tavaszi Feszti­vál hagyományos és nagy je­lentőségű kísérő rendezvénye az Utazás '89 kiállítás. Az ed­digi jelentkezések szerint leg­alább 21 ország 150 kiállítója vesz részt a kelet—nyugati börzének is nevezett idegen- forgalmi seregszemlén. Dél- Korea, Ciprus és Izrael elő­ször mutatkozik be az Utazás kiállításon. A fesztivál a minőségi turiz­mus példája — ezt hangsú­lyozta Andrikó Miklós keres­kedelmi államtitkár a sajtótá­jékoztatón. Utalt arra, hogy a fesztivál ideje alatt csaknem megtelnek a budapesti szállo­dák, míg a korábbi években márciusban a szállodai he­lyeknek alig 20—30 százalé­kát foglalták el vendégek. Sze­rencsés kezdeményezés volt, hogy vidéki városok — Sop­ron, Szentendre és Kecskemét — is bekapcsolódtak a rendez­vénysorozatba. A tájékoztatón elmondták, hogy a jegyek árai a tavalyi­hoz képest nem emelkedtek; 40 és 300 forint közötti áron lehet egy-egy belépőjegyhez hozzájutni. A fesztivál rende­zési költségeihez az Országos Idegenforgalmi Hivatal 40 millió forinttal járul hozzá, az összes kiadás mintegy 62 mil­lió forintra tehető. Közvetlen megtérülésre nincs mód, de a rendezvénysorozat reklám- és propagandaereje nagy, s a közvetett haszon szintén figye­A Budapesti Tavaszi Fesz­tivált március 17-től 26-ig rendezik meg — jelentették be hétfőn a Gundel étterem­ben megrendezett sajtótájé­koztatón. A tíz napon át tar­tó rendezvénysorozatot ezúttal is a műfaji sokszínűség és a magyar kultúra értékeinek be­mutatása jellemzi. A műsorok közül kiemelkednek a ko­molyzenei programok: az idén több mint negyven koncertre kerül sor, ezúttal is fellép Maurice André francia trom­bitaművész a Liszt Ferenc ka­marazenekar kíséretével, s itt lesz a fennállásának 25. évfor­dulóját ünneplő King's Sin­gers. A Dohány utcai zsina­gógában Joseph Malovany, a New York-i Fifth avenue synagogue és a zsidó világ- kongresszus főkántora ad elő héber liturgikus műzenét. A magyar zenei élet kiváló­ságai is szerepelnek a feszti­válon, így például Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, a buda­pesti fesztiválzenekar, Matuz István, Drahos Béla. Számos kiállítást rendeznek, egyebek között Goya rézkar­caiból, valamint New York-i magángyűjtemények grafikái­ból. Megtekinthetik az érdek­lődők a világ legjelentősebb háborús fotósának tartott Ro­bert Capa kétszáz fotóját, va­lamint Csernus Tibor magyar származású festőművész tár­latát is. Fellép a fesztiválon a győri, a szegedi, és a pécsi balett együttese. Az Operaház balett­társulata különleges produk­cióra vállalkozik: A csodála­tos mandarin táncjátékot há­romféle koreográfia szerint mutatja be. A Magyar Álla­mi Népi Együttes Tánckaláka című műsorával lép fel a fesz­tiválon, s a hagyományokhoz híven ezúttal is megrendezik az országos táncháztalálkozót. Több színház bemutatóval készül a tavaszi fesztiválra. A Madách Színházban Moldova adott esetben a számat is, és talán megtudnám, mi az igaz­ság a szentendrei Teátrum kö­rül kavargó zűrzavarban. S dönthetnék úgy, hogy erről írom meg a dolgozatomat, en­nél izgalmasabbat és aktuá­lisabbat aligha találnék. És ha terepgyakorlatos hall­gató lennék Szentendrén, min­denekelőtt azt figyelném meg, hogyan szerveződik, bonyoló­dik és változik a közélet egy főváros közeli intelligens kis­városban. A párt és a nép­front képviselői után találkoz­hatnék a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportjának tag­jaival, és a negyven év szü­net után munkáját újra foly­tató Kisgazdapárt vezetőivel. Beszélgethetnék a régi nevén, Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt titu­lus alatt újraszerveződő cso­portosulás történetesen éppen Szentendrén lakó országos szervezőtitkárával, Dragon Pállal, és kiderülne, hogy az FKGP nem is az az „öregurak pártja", aminek addigi isme­reteim alapján véltem, hiszen tagjainak átlagéletkora 35—40 év körül mozog. Csodálkozva hallgatnám, hogyan készül va­laki évek óta tudatosan egy szerepre, marxista—leninista esti egyetemet végezve, hogy megtudja, mi is egy párt ve­zetőinek feladata. Vitatkoz­hatnék Dragon Pállal, aki biztos benne, hogy az 1990- es országgyűlési választásokra pártjuk az egyik legerősebb politikai tényezővé válik. Bi­zakodásának alapja a szerin­te a magyar nép génjeiben élő gazdaszemlélet, szerintem viszont nagyot vátlozott az egykori magyar paraszti tár­sadalom szerkezete a fordu­lat éve előtti választások óta, amelyeken az FKGP olyan elsöprő sikereket aratott. Hallhatnék számomra csak történelemkönyvekben élő ré­gi nagy nevekről, akik ma újra aktivizálódnak: Futó De­zsőről, Pártái Tivadarról. De hallhatnék a Kisgazdapártba most belépő, és azóta minden egyes gyűlésen részt vevő ti­zenhét éves fiúról, segítségü­get felajánló FIDESZ-esekről és formálódó ifjúsági tago­zatról. Téeszelnököket sikere­sen agitáló gyomaendrődi kucsmás bácsikáról és napi hatvan-nyolcvan belépő új tagról. Minden forrong örülnék, hogy nem a csen­des állóvíz korszakában va­gyok egyetemista, hanem most, amikor minden forrong. örülnék, hogy mindez a sze­mem láttára és velem együtt zajlik. Erezném, hogy most történik a történelem. Mörk Leonóra Csontlelet A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársai új időszaki ki­állítás előkészítésén dolgoz­nak. Az 1986-ban Jászka- rajenő határában előkerült késő szarmata csontfarag- ványokat mutatják majd be március végén. Képünkön az egyik jellegzetes darabot láthatjuk. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) kább figyelemre méltó, mert az Aszódon végzett társadal­mi-földrajzi vizsgálódás lé­nyeges megállapításokat tar­talmaz. A tanulmányok ki­mutatták, hogy mindenféle hi­vatalos megbízatás nélkül még mindig betölt bizonyos kör­zetközponti funkciót a tele­pülés. A négyszázhúsz oldalas mun­kát nagyon sok illusztráció, grafikon és térkép teszi ér­zékletesebbé. A Tudományos Akadémia, a nagyközségi kö­zös tanács és az Aszódon ér­dekelt gazdasági egységek anyagi támogatásával megje­lenő tanulmánykötet nem csu­pán helyzetfeltárásra töreke­dett. A fejlődés, az előrelé­pés lehetőségeit is bemutatja, javaslatokkal él. Az egyik ezek közül, hogy például a kétnyel­vű gimnázium megvalósításá­val növelni lehetne a telepü­lés vonzó hatását. Legfigyelemreméltóbb meg­állapítása azonban az, hogy az 1965-ben hozott döntés nem volt tudományosan megalapo­zott. A településfejlesztési po­litikában rendkívül sok ténye­zőt kell figyelembe venni —, s ebben talán ez a tanulmány is segíthet —, amikor egy-egy falu vagy város további sor­sáról határoznak. V. A. Igencsak változatos sorsú települést vizsgált a Magyar Tudományos Akadémia Regio, nális Kutatási Központja. Aszód 1721-től 1896-ig mező­városként szerepelt, 1912-től 1965-ig pedig járási székhely volt. Az említett közigazgatá­si meghatározások befolyásol­ták az elmúlt évszázadokban a Galga vidékének életét, hi­szen a jelenlegi nagyközség ezekben az időkben közleke­dési, kerskedelmi és oktatási központ volt. Ám majdnem másfél évti­zeddel ezelőtt egy adminisztra­tív intézkedés következtében megszűntek Aszódnak e funk­ciói. Ez azonnal maga után vonta, hogy több intézmény, gazdasági egység elköltözött innen, nem szólva arról, hogy a korábbi struktúra szerinti ellátás is leromlott. A kutatási központ kétesz- tendős munkával végzett fel­mérést Aszódról és környeze­tében betöltött szerepéről. Természetesen ezen belül vizs­gálta történelmi, földrajzi, szo­ciológiai, demográfiáé, gazda­sági és kulturális helyzetét, il­letve az összefüggéseket. Mindezeknek eredményeit most az aszódi Petőfi Mú­zeum a Múzeumi Füzetek cí­mű sorozatban közzéteszi a közeljövőben. Ez annál is in­Tehetségfeltáró képzés Gödöllőn Automatizmus helyett Ikotás Buktatók Bár néhány év eltelt az eset óta, oktatási berkekben még mindig akadnak ellentmondá­sok, nézetkülönbségek, ame­lyek az alapvetően elfogadott újító szándékot apróságokon megbuktatják. Hányszor be­széltünk már a hagyományos tantárgyfelosztás hátrányairól. A diákok egymástól függetle­nül szólnak tényekről, ese­ményekről, anélkül, hogy az összefüggéseket észrevennék. Pedig így csak automatiku­san, visszamondás formában Napóleon-múzeum Erzsébeten Napóleon-múzeumot rendeznek he Pesterzsébeten. Az ötlet egy magángyűjtötől, Horváth András belsőépítésztől ered, aki úgy gon­dolta, hogy a nagy francia forradalom és Napóleon korából szárma­zó relikviákban gazdag gyűjteményét érdemes lenne a nagyközönség számára hozzáférhetővé tenni. Kezdeményezését támogatta a XX. Kerületi Tanács, helyiséget adott a gyűjtőnek, s ennek eredménye­ként folyik Pesterzsébet szivében a múzeum kialakítása. A megnyi­tót július 14-re, a nagy francia forradalom kezdetének 203. évfordu­lójára tervezik. A kétszintes múzeum egyik termében kapnak helyet a nagy francia forradalom és Napóleon korának tárgyi emlékei: ér­mék, pénzek, fegyverek, térképek. Ebben a teremben kívánják ki­állítani a kor 141 kiemelkedő személyiségét ábrázoló rézkarcokat. A másik szinten egyrészt görög, római és avar kori pénzeket és fegy­vereket bemutató tárlat, másrészt a magyar történelem tárgyi em­lékeit, érméket, fegyvereket, ősnyomtatványokat tartalmazó gyűjte­mény lesz látható. Tervezik, hogy helyet adnak majd időszaki kiál­lításoknak is, ezeket különböző magángyűjtök kollekciójából állítják össze. Szerveződik a Napóleon Társaság is, amelynek célja a nagy fran­cia forradalom és Napóleon korának tanulmányozása, valamint a kapcsolatfelvétel és együttműködés külföldi Napóleon-társaságokkal. A baráti körbe bárki beléphet, aki érdeklődik a korszak tötrténelme iránt. A Napóleon Társaság alakuló ülését február végén tartják a XX. Kerületi Tanács dísztermében. Időközben már pályázatot is kiírtak, amelyre a felvilágosodás, a nagy francia forradalom és Napóleon korával kapcsolatos részté­mákat felölelő dolgozatokat lehet beküldeni. A pályázati felhívást eljuttatták oktatási intézményekhez, vállalatokhoz és tömegszcrvczc- tekhez. Jeligés pályaművel bárki nevezhet — általános iskolástól nyugdíjasig. A dolgozatok beküldésének határideje: 1389. április 30. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal és az Idegenforgalmi Propagan­da Vállalat által támogatott pályázat nyereményei között utazások, értékes tárgyjutalmak szerepelnek. tudják alkalmazni ismeretei­ket. A lényeg hiányzik, az al­kotó újragondolás, szaknyel­ven: kreativitás. Csupán me­chanikusan ismételgetnek szó. lamokat, amelyeket papagá. módjára betanulnak — tisz. telet a kivételnek — ahelyett hogy megpróbálnának gondol­kodni. Megközelítés Természetesen ez a megkö­zelítés elég egyoldalú és túl sötét képet fest. Hiszen kivé­telek mindig vannak. Csak­hogy a jelenlegi rendszerben ezek a kivételek nem termé­szetesen érvényesülnek, ha­nem esetlegesen. Szintén nerr újdonság már a tehetséggon­dozás fontossága. Szerencsére éppen megyénk területén talá­lunk erre számos jó példát. A törökbálinti kísérleti oktatás, a váci matematikai tehetség- gondozó központ mellett leg­újabban a gödöllői művelődé, si központban kezdtek hason­ló vállalkozásba. Kétszeresen is örülök ennek. Végre egy újabb fórum, ahol nem enge­dik veszendőbe menni az ér­tékes gondolatokat. No meg arra is bizonyíték, hogy isko­la és művelődési ház nem el­lenfelei, hanem segítői egy­másnak. A gödöllőiek most a hetedi­kesekhez fordultak felhívás­sal, számukra szeretnék meg­könnyíteni a továbbtanulást, pályaválasztást. Szeretnék rá­ébreszteni őket képességeikre. Hiszen itt nincs betartandó tanmenet, nincs átlag, amely­hez lentről, fentről egyaránt igazodni kell, megnyomorítva ezzel azokat, akik könnyedén át tudják lépni az eléjük tar­tott mércét. Így természetesen az sem képzelhető el, hogy a már magukkal hozott előnyök segítik át őket a nehézsége­ken, és ezért kiáltatnak ki kü­lönös tehetségeknek. A tervek szerint - három választható irány lesz. Humán, reál és ál­talános. Ebből is kitűnik, nem ragaszkodnak a tantárgyi szemlélethez, felosztáshoz. Sőt, a megszabott keretekhez any- nyira nem ragaszkodnak, hogy a tematikát a képzésben részt vevő gyerekek száma és érdek­lődése is meghatározza, ala­kítja. A tematika változatosságát biztosítja, hogy a képzésben részt vesz számítógépmérnök, drámapedagógus, zeneszerző, biológus, iparművész. Mint dr. Ujj Endre, a kísérlet ve­zetője elmondta, tulajdonkép­pen ugyanazt a tematikát pró­bálják mindhárom csoport­tal megismertetni. Pontosab. ban az általánosan azonos kereteken belül az érdeklő­désnek megfelelően, egy-egy terület megközelítési szem­pontjai lesznek hangsúlyosak. Például más a szemlélete az alkotásról a számítástechnikus­nak, a zeneszerzőnek és a bio­lógusnak. A későbbiekben pe­dig szeretnék a csoportokat úgy beosztani, hogy a szemé­lyes példamutatás is erősöd­jön, vagyis a gyerekek be­kapcsolódnak egy-egy csoport- vezető napi munkájába is. Ter­mészetesen — kísérletről és első évről lévén szó — a vég­leges keretek és formák még nem tisztázottak. Csak a cél konkrét: a dolgok megközelí­tésének sokoldalúsága, ponto­sabban a tény elfogadtatása és a vizsgálati eszközök birtok­ba adása. A gyerekek tudja­nak önállóan véleményt al­kotni. Érdektelen.?, További előny a kis létszám, és az ebből fakadó intenzí­vebb munka lehetősége. Illet­ve ez az egyik sarkalatos pont­juk is. Hirdetéssel keresték a vállalkozókat, a képzésért fi­zetni is kell, bár meglehető­sen jelképes összeg erre a fél­évre az ötszáz forintos díj. Mégis meglehetősen kevesen jelentkeztek, mindössze hu­szonnyolcán. Ezek között is kevesebb a gödöllői, többen a vonzáskörzetből jönnek. Hogy a pénz, a szabadnapokra eső foglalkozások, vagy a megfe­lelő reklám hiánya okozta a viszonylagos érdektelenséget, azt még ezután kell megvizs­gálni. Ahogy a képzésre is ér­demes lenne később visszatér­ni: vajon mennyit váltott be a tervekből, szándékokból? Szabó Z. Levente Egy tudományos kutatás nyomán Városon innen, falun túl A fiatal tanárjelölt örült, mikor megtudta, hogy a na­gyon jó nevű gimnáziumban töltheti gyakorlóidejét. Akkor is örült, amikor vezető taná­ra teljesítette kissé furcsa ké­rését: neki adta a szaktárgyat követő osztályfőnöki órát, hogy komplex foglalkozást tarthasson. De amikor ehhez a hagyományos rendben elhe­lyezett padokat, székeket sze­rette volna kicsit átrendez­ni, már rászóltak: ugyan hagy­ja ezeket a népművelői rög­eszméket ! ,

Next

/
Thumbnails
Contents