Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-14 / 38. szám
«M'r CüKMs-----é t in: 12 witlal Tombol a fólialáz AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPU XXXIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ára: 4.30 íurinf ^ '*4 1989. február il, kedd HÉMETH MIKLÓS ÉS FRANZ VRANITZKY T^RSYÄIÄSÄ Kormányfők határ menti találkozója Szovjet vezetők köszönő távirata Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának. Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének küldött táviratban mondtak köszönetét a magyar népnek a Szovjet-örményorszá- got sújtó földrengés kapcsán kinyilvánított részvétért és segítségért. A távirat egyebek között megállapítja: „Hálásak vagyunk minden magyar dolgozónak, vállalati és intézményi kollektívának azért, hogy a nehéz órákban szolidaritásukról és önzetlen segítségükről biztosították az örmény népet. A szovjet emberek végtelenül nagyra értékelik a nagylelkű támogatásnak e megnyilvánulási formáit.” Németh Miklós és Franz Vranitzky a nagycenki kastély előtt Üzemi és tsz-pártf&gok a KS-kSzieményrél Valódi érvekkel politizálni Ha valamire odafigyeltek a párttagok s a belpolitikai életünk rezdülésére érzékenyen reagálók, az az MSZMP Központi Bizottságának hét végi kétnapos ülése volt. Társadalmi életünk változásában egy sor olyan kérdés került felszínre, mely irritálta, esetenként felkavarta a kedélyeket. S a kérdésekre a választ a Központi Bizottságtól várták a párttagok — s nem utolsósorban olyan muníciót, amely a politikai és gazdasági kibontakozás hogyanjára választ, a vitákban egyszerű, ám ésszerű érvanyagot ad. A rádió, a televízió vasárnapi interjúi, majd a hétfő reggeli lapok választ adtak arra: mi volt a Központi Bizottság ülésén, milyen állásfoglalás született. Primőr áru primőráron Zöldre éhes szemünk még csak legfeljebb némely tápió- sági vagy Galga menti községben láthat pirinyó friss hajtásokat az állandó növényházak üvegfalai mögött: némely bátrabb gazda már kezdi hajtatni a paradicsomot. Zöldre azonban nemcsak a szemünk, a gyomrunk is éhezik, egyelőre viszont nemhogy földből bújó zöldségpalántát, de még fóliasátrat is alig láthatunk. A hosszú vitaminhiányos várakozásra legalább kíváncsiságunkat lakassuk jói: mennyi és milyen primőr áru sarjad majd ki a Pest megyei földből? Nos, a tavaszi zöldáradat mértékére — az előző évektől eltérően — nem következtethetünk a vetőmagforgalomból. Az idén ugyanis különös fejlemény sarjadt ki a monopóliumok felszámolásának talajából: számtalan kistermelő a vetőmagtermesztő nagyvállalatok helyett egyéni gazdálkodóktól vásárolta a szaporítóanyagot, a maszek magot dugta a földbe, s most kíváncsian várja, vajon mit fog hajtani. Korai még az áfészek primőrtermelőkkel kötött szerződéseinek száma alapján megítélni a helyzetet, az üzletkötések kapcsán legfeljebb azt a következtetést vonhatjuk le, hogy igen sok kistermelőt bi- zonytalanít el a jelenlegi piaci struktúra kiszámíthatatlansága. Egyre többen fogalmazzák meg, hogy valódi piac kell a Bosnyák téri „maffiás” piac helyett. Következtetést mindössze csak az Agroker Pest megyei forgalmából lehet levonni. Itt már tavaly, az év utolsó hónapjaiban jelentősen megnövekedett a fóliák iránti kereslet. Akkor ezt még sokan annak tudták be, hogy kiszivárgott a Tiszai Vegyi Kombinát által bejelentett, ez év január elsejétől érvényes huszonöt százalékos áremelési szándék, s a gazdák ezt megelőzendő rohamozták a pultokat. Azonban már több mint egy hónap telt el a drága 1989- ből, s a fóliavásárlás azóta sem hagyott alább. Olyannyira nem, hogy a kereskedelem erőfeszítései ellenére is, a vevőknek — erre még sosem volt példa — egy-két hetet kell sorban állniuk a zöldségóvó lebernyegért, melyből az idén várhatóan háromezer-hatszáz tonna kel el a tavalyi háromezer-kétszázzal szemben. örvendetes, hogy ennyire megnőtt megyénkben a fóliasátorozási kedv, reméljük, ennek nyomán jóval több korai zöldségféle kerül tavasszal a piacra. Abban azonban aligha bízhatunk, hogy ez a nagyobb mennyiség alacsonyabb árral is párosul majd. Ugyanis nemcsak a fólia lett drágább, hanem a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen kemikáliák, az energia, a technikai felszerelések is, s ezek árfelhajtó hatásáról bizonyosan személyesen is meggyőződhetünk a tavasszal. T. B. E. PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁRJAÍ, EGYESÜLJETEK! Németh Miklós miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagycenken megkezdte határ menti munkatalálkozóját. Vranitzky kancellár röviddel tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyére, a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz hajtatott. A kastély parkjának bejáratánál vendéglátója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú látogatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott kalauzolásával megtekintette a Széchenyi- emlékkiállítást. A reformkor legnagyobb magyarjának szellemi öröksége előtt tisztelegve Németh Miklós és Franz Vranitzky bejegyzésével örökítette meg a látogatás emlékét a múzeum vendégkönyvében. Vranitzky kancellár köszönetét fejezte ki a barátságos fogadtatásért — mint írta — „ezen a magyar—osztrák ösz- szetartozás szempontjából jelképes helyen”. Németh Miklós bejegyzése Széchenyi alakját idézve arra emlékeztetett, hogy „a reformkor meghatározó szellemi atyjaként Széchenyi utat és irányt mutatott a magyarságnak, mert hidat épített az akkori Európához és a jövőbe”. A rövid múzeumlátogatás után elkezdődött a magyar és az osztrák kormányfő tárgyalása. Ezen magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes és Nagy János bécsi magyar nagykövet is, osztrák részről pedig Erich Schmidt, a külügyminisztérium politikai igazgatója és Franz Schmid budapesti osztrák nagykövet. Németh Miklós magyar és Franz Vranitzky osztrák kormányfő délután Nagycenken sajtóértekezletet tartott. Németh Miklós bevezetőjében elmondta, hogy a hétfő délelőtti megbeszélés a tárgyalt témák nagy száma miatt a tervezettnél tovább tartott. Az eszmecserék ismételten kifejezésre juttatták, hogy Magyarország számára Ausztria nem egy ország a sok közül, hanem olyan szomszédos, baráti állam, amelyhez különleges történelmi, politikai, gazdasági, társadalmi szálak fűznek bennünket — hangoztatta. A kapcsolatok szintje arra kötelez, hogy állandóan új formákat keressen együttműködéséhez. A mostani tárgyalás megmutatta, hogy Ausztriában figyelemmel követik a magyarországi eseményeket, érezni lehet bátorításukat, rokonszenvüket és segítőkészségüket. Az eszmecsere folyamán tájékoztatás hangzott el a két ország belső, ezen belül gazdasági helyzetéről, szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, és röviden nemzetközi kérdésekről is. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja azt a szerepet, amelyet Ausztria és Magyarország Európa közepén a két eltérő társadalmi rendszer közötti kapcsolatokban betölt. Ez a hídszerep nemcsak a két ország, hanem Európa javát is szolgálja. Franz Vranitzky közölte: benyomása szerint a magyar vezetés nagy eltökéltséggel folytatja a politikai és gazdasági, reformot. Rámutatott, Ausztria számára is fontos e reformok sikere. Az osztrák kancellár a továbbiakban elmondta, hogy magyar partnerével megvitatták a magyar—osztrák kereskedelem fejlesztését, a magyarok ausztriai munkavállalásának megkönnyítését, közös nemzeti park létrehozását és ■ az idegenforgalom fejlődésének közös erővel való előmozdítását. A kancellár ismertette a magyar kormányfővel a tervezett közös világkiállítás osztrák előkészületeinek helyzetét. Vranitzky közölte: Németh Miklóssal megállapodtak abban, hogyha a két ország megkapja a közös világkiállítás rendezési jogát, akkor osztrák —magyar szervezetet hoznak létre az ezzel összefüggő együttműködés szervezésére. 1 A bevezető nyilatkozatok után Németh Miklós válaszolt az újságírók kérdéseire. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány az előkészületekről, a szervezési-finanszírozási kérdésekről tájékoztatót ad majd az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán. A vi. lágkiállítás előkészítő munkálatainak költségszámításai folytatódnak, előreláthatóan április elején tűzi napirendjére ismét a kérdést a kormány. Ekkor születik végleges dön- (Folytatás a 2. oldalon.) Kora délelőtt, a Dunakeszi Konzervgyár pártirodája. Ki- hallatszik: odabent vitatkoznak. A vita résztvevői: Adorján Aladár, a tmk csoportvezetője, Farkas György, a konzervüzem vezetője és Cserep- kai Lászlóné, a gyári pártbizottság titkára. A téma az MSZMP KB ülése. — Ha kigondoltam, ki is mondom: az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatok arra éppen alkalmasak voltak, hogy káoszt okozzanak — mondja CserepM eg őrzi a titkokat a program Jelszóra Indul a gép Most, hogy elérkezett az adóbevallások' készítésének időszaka, sokan döbennek rá, hogy hiányosak az ismereteik, s a papírmunka jóval nagyobb feladat annál, mint amire eredetileg számítottak. A kisiparosokat , tömörítő KIOSZ Pest megyei szervezetében már az elmúlt év derekán megkezdték azt a kísérletet, amelynek alapján mondhatják: aki élt az általuk felkínált lehetőséggel, s az alapszervezetek számítógépein dolgoztatta fel adatait, most a más módszert .választott tagtársaival szemben jelentős előnyt élvez. Igaz, eleinte sokan vetették fel a kérdést, hogyan garantálja a KIOSZ adataik titkosságát, illetve mi a biztosíték arra, hogy a számítógépes könyvvezetést a főhatóságok elfogadják majd, ám időközben mindkét problémára akadt megoldás. Ma már saját jelszóval működő programok futnak a KIOSZ hét legnagyobb megyei alapszervezetének gépein, s az eltelt hónapok során a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH szakemberei egyaránt megfelelőnek ítélték a feldolgozás rendszerét. Ennek ellenére a Pest megyei szervezet vezetői nem elégedettek. Hiába ugyanis a segítő szándék, a maszek könyvelőkével szembeni lényegesen olcsóbb ár, egy-egy alapszervezetnél jóformán semmi igény sincs a számító- gépes feldolgozás iránt. Több helyen érdektelenségre hivatkoznak, de a más területeken szerzett tapasztalatok alapján a KIOSZ munkatársai állítják: csak propaganda, segítő szándék kérdése, s a módszer rövid időn belül megyeszerte sikert ’arat. Jó példa erre — mondják — a dunaharaszti, az érdi vagy a budaörsi alapszervezet. Ez utóbbi szolgáltatásai már olyannyira népszerűek, hogy azokat nemcsak a térség kisiparosai, hanem sok fővárosi kisvállalkozó is igénybe veszi. Majd egyéves tapasztalataik birtokában tehát a KIOSZ megyei szervezetének vezetői úgy vélik, a jövőben továbbra is szükséges a szolgáltatások népszerűsítése csakúgy, mint az a törekvésük, hogy javítsák az alapszervezetekben folyó munka személyi és tárgyi feltételeit. P. Zs. kai Lászlóné. — A pártértekezleten politikusaink is leszögezték, nem lesz többpártrendszer. Most meg egyértelművé vált : szükség van rá. Miközben az 56-os események más megvilágításba kerültek, kerülnek. Ám az igazi gondokra, gazdasági életünk állandó romlására, az életszínvonal zuhanásszerű, állandó csökkenésére alig figyelünk oda. A fiatalok lakáshelyzetének megoldása, az elszegényedés? Csak tapogatózás észlelhető a hogyanra, de a tényleges megoldásra ma sincs konkrét elképzelés. — Inkább a gazdasági helyzettel, a kitörés mikéntjével foglalkoznánk! 56 értékelése szerintem egyfajta figyelemelterelésre alkalmas, mint ahogy a különböző szervezetek által gyűjtögetett aláírások is. Hát ma ez a legfontosabb, amikor megélhetési nehézségekkel nézünk szembe? — fakad ki Adorján Aladár. — Szerintem megint eltévesztjük a pillanatot, visszanyúlunk a történelembe, amikor a gazdaság kátyúba jutott szekerét kellene kirántani, hogy ne süllyedjünk jóvátehetetlenül mélyre. Egyre többen küszködnek a megélhetésért, s mi nem tudjuk megAdorján Aladár Cscrepkai Lászlóné mondani nekik, hogyan tovább, nincs érvanyagunk. De politizálni azért persze kellene — veti közbe Cserepkai Lászlóné. — S a KB állás- foglalása? Tájékoztató ez, politizálásra, a párt programjának megjelöléséhez, úgy érzem, kevés. Nem ad muníciót! — Többpártrendszer. de hogy mi lesz az MSZMP szerepe, helye ebben a szituációban. arra most nem adott választ a KB. Véleményem szerint csak kinyilatkoztatta. Ügy érzem, olyanfajta kapkodás ez is. mint például a személyi jövedelemadó bevezetése. Először azt ígérték, hogy majd 1989-ben kezdik el, s már 1988-ban alkalmazták is — fűzi hozzá Adorján Aladár. — Most pedig többpártrendszer gyorsan, szervezeti keretek nélkül... — Uassan ideges leszek, ha ezt a szót. hogy reform meghallom — szól közbe Farkas György. — Volt itt bérreform, s ennek nyomán az elvonás nőtt. Most szociálpolitikai reformról beszél a közlemény. Reformot akarnak, csak félek tőle, hogy e szavak mögött nincs konkrét elképzelés. Éppen akkor, amikor egyre több (Folytatás a 3. oldalon.)
