Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

KL MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ára: 5,30 forint Társadalmi ellenőrzés ßös—IVagymaros Tegnap az Országházban ülést tartott a Minisztertanács bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottsá­ga. A bizottság a tagjai közül soros elnököt választott, elfo­gadta ügyrendjét, és véleményt cserélt ellenőrzési feladatairól. A bizottság soros elnöke egy évi időtartamra dr. Nyitray Réka, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszé­kének tudományos főmunika- társa. ÜLÉSEZIK AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOnSÁGAsíD^ Higgadt, egységteremtő, tisztázó jellegű vita Pénteken megkezdte ülé­sét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára időszerű belpoliti­IDIIU S okasodó gondjainknál csak egyvalami sza­porább: az illúziók gyarapodása, terjedése. Ezek sorába annyi minden tartozik, amennyit szinte már lehetetlen számba ven­ni, hiszen helye van ott an­nak az altató erejű véle­ménynek, hogy elmaradott kis országunknak nem sok a keresnivalója a fejlett nemzetgazdaságok között s annak az illúziónak szintén, hogy ha jobban vezették volna ezt az országot, ak­kor ma már hazánk lenne a jólét, a gazdaság minta- és példaképe. A vírusként sokasodó Il­lúziók között mostanában egyre gyakrabban bukkan­nak fel írásban és szóban, hatalmas nyilvánosság előtt vagy éppen szűk körben hangoztatva olyan nézetek, amelyek idilli állapotokat festenek arról a „békebeli” Magyarországról. Akkor rend volt, fegyelem volt a munkahelyeken, mindenki értette a dolgát. Akkor egy kereső eltartotta a család­ját, akkora volt a jövedel­me ... Ki volt az az egy ke­reső? Erre azonban nincsen válasz ... ilyen kérdéseket nem illik feltenni a már- már idilli képeket festők­nek. Márpedig ezeknek a kérdéseknek a megfogalma­zása. kimondása elkerülhe­tetlen ! Illendő ilyesmivel most bíbelődni, amikor... Ami­kor családok egyre na­gyobb köre néz szembe a szegénységgel, amikor em­berek nagy csoportja él a létminimum alatt, amikor nem múlik el úgy hét, hogy valami ne drágulna, amikor itt a munkanélkü­liség...? Mai gondjainkat természetesen nem enyhíti az, tegnap miként éltünk. Csak éppen bénít, mérgez az illúzióknak az a fajtá­ja, amely álomkórt terjeszt a múlttal kapcsolatban, el­altatva a valóság vezérelte lelkiismeretet. Ez a lelkiismeret fogal­maztatja meg azután a kér­déseket: ha olyan idilliek voltak az állapotok, amint azt némelyek láttatni sze­retnék, akkor hogyan lehet­séges ... Hogyan lehetséges az, hogy — növeljük ötven­öt évre az időtávolságot — a megyében 1934-ben a fo­nó- és szövőiparban a fér­fimunkások átlagos órabére 45, a nőké 31 fillér volt? S azért, hogy legyen kapasz­kodó, leírjuk, ugyanabban az esztendőben egy zsem­lye öt, egy tojás nyolc Cil­ié’ volt. Egy liter tejet 32 fillérért, egy kiló sertéska­rajt pedig 1,65 pengőért le­hetett megvenni. A gyár­ipar munkás átlagos évi keresete 1148, a gyárveze­tőké 6482 pengőt tett ki. Talán elegendő is ennyi. A többi már egyszerű szor­zás és osztás; alapművelet. Érdekes módon azonban az idilli állapotok keresői tar­tózkodnak az ilyen alap­műveletektől, annál in­kább kedvelik áz érvak nélküli kinyilatkoztatást. Megismételjük azt, amit korábban, már leírtunk: mai gondjainkat nem eny­híti az, tegnap miként .él­tünk. Az előbb soroltak nem feledtetik, feledtethe­tik, hogy az iparban fog­lalkoztatottak havi átlag­bére tavaly január és no­vember között bruttó 8722 (nettó 6728) forintot tett ki. Nem arról van szó tehát, számolgassuk már ki, mennyi tojást (tejet, húst stb.) vehetett akkor és vehet most keresetéből egy-egy munkás (vagy ép­pen gyárvezető), arról azonban nagyon is szó van, hogy az idillek hamis illú­ziói téves alapról sarjad­nak ki. Ez a téves alap nem más, mint annak a fel­tételezése, hogy a mai hely­zet hasonlítható az akko­ri (békebeli) állapotokhoz, azaz ma nem ott tartanánk, ahol vagyunk, ha akkor (akkor: negyvenötben?, negyvennyolcban?) nem választunk rossz utat. A „jó út” ezek szerint mi más lehetett volna, mint annak a békebeli útnak, helyzet­nek a folytatása? A látszatra tetszetős okos­kodás a történelmietlenség- nek már-már a klasszikus példáját kínálja fel. Azt a helyzetet, amikor évtizedek távlatából visszatekintve kérik számon, miért nem így, miért úgy döntöttek, döntöttünk, holott mára nyilvánvaló, az akkori ige­nek és nemek közül mi volt a hasznos és a káros, a jó és a rossz irányba vi­vő. Mára természetesen sok minden világos. Ahogyan majd húsz, harminc eszten­dő elteltével az is világos­sá lesz, mai döntéseink kö­zül mi visz jó és mi rossz irányba... B átorság lenne persze az előbbiekből arra következtetni: a vak­szerencse függvénye a dön­tés. Bátorság azonban, ha a mai útválasztásokhoz, döntésekhez szélesedő kör­ben és sokféle politikai színezetben úgy próbálnak profi vagy éppen amatőr politikusok, szakemberek alapot (közhangulatot, köz- vélekedést) teremteni, hogy illúziókat keltenek a dön­tések korlátozottságát ille­tően. s idilli állapotot va­rázsolnak olyasmiről, ami minden volt. csak nem idil­li. Az illúziók és az idillek kergetése történelmünk fo­lyamán nagy árat fizette­tett a néppel. Holott soha nem a nép gyártotta eze­ket az illúziókat, fizetnie mégis neki kellett... Mészáros Ottó kai kérdésekről tartott elő­adást. Az előterjesztés vitája szombaton folytatódik. ☆ Az első napi tanácsko­zást követően Kimmel Emil, a KB-iroda helyettes vezető­je nyilatkozott az MTI-nek. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság tisztában van az­zal, hogy feszültségekkel terhes időszakot él meg a magyar társadalom. Ennek megfelelően történelmi fe­lelősségének teljes tudatá­ban kezdte meg tanácskozá­sát. Belpolitikai életünk szinte valamennyi — a köz­véleményt is erőteljesen fog­lalkoztató — kérdése fel­színre került a pénteki vi­tában, amely sokrétű, hig­gadt, egységteremtő, tisztázó jellegű volt. A Grósz Károly főtitkár előadói beszédét követő ed­digi 16 hozzászólás a politi­kai intézményrendszer fej­lesztésének olyan fontos ál­lomásával is foglalkozott, mint a szocialista pluraliz­mus megteremtése, s ennek kapcsán az egypártrendszer- ről a többpártrendszerre történő átmenet kérdése. Fontos igényként vetődött fel a párt politikai és szervezeti egységének meg­szilárdítása, a párttagság ön­bizalmának visszaállítása. Differenciált megközelí­tésben került szóba tör­ténelmi múltunk megítélé­sének több vitatott kérdése, különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok belpolitikai vitáit kiváltot­ták. A napirend kapcsán a tes­tület foglalkozik az Űj Már­ciusi Front közelmúltbeli felhívására adandó válasz- szal is. A vitában további 19 hozzászólásra lehet számíta­ni, ezért a tanácskozás szom­baton folytátódik. A Köz­ponti . Bizottság ülésén vár­hatóan dokumentumokat fo­gadnak el, amelyeket nyil­vánosságra hoznak. A pénz olvasva... A RÉGIEK SZERINT: A FÉNZ OLVASVA, AZ ÄSZ- SZONY VERVE JŐ. A KÖZMONDÁS EGYIK FELE BIZTOSAN IGAZ. A MAGYAR NEMZET! BANK PÉNZKIBOCSÁTÁSSAL FOGLALKOZÓ OSZTÁ­LYÁN KÉSZÜLT RIPORTUNK A 7. OLDALON. IDEGENFORGALMI MÉRLEG Hatvanhatmillió éjszaka Elkészült a végleges mérleg a tavalyi magyarországi ide­genforgalomról. A múlt év­ben összesen 17 millió 985 ezer külföldi érkezett Ma­gyarországra, 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A rubelelszámolású országokból 9 millió 566 ez­ren jöttek, az előző évinél 15.3 százalékkal kevesebben. A jugoszláviai látogatók szá­ma 2 millió 23 ezer volt, itt mintegy 10 százalékos a csök­kenés. A nyugati országokból viszont 6 millió 376 ezren keresték fel Magyarországot, 17.4 százalékkal többen az egy évvel korábbinál. A statisztikai adatok arról is számot adnak, hogy mek­kora volt tavaly a turisztikai céllal Magyarországra látoga­tók száma, összesen 10 millió 562 ezer turista érkezett, kö­zülük 6 millió 550 ezer a szocialista országokból, 928 ezer Jugoszláviából (mindkét esetben körülbelül 18-20 szá­zalékos a csökkenés), és 3 millió 84 ezer a nyugati or­szágokból. A turisták össze­sen 66 millió 367 ezer éjszá- kát töltöttek el különböző szálláshelyeken. A devizabe-, vételek meghaladják a 43 milliárd forintot, ami 18 szá­zalékos növekedést jelent. Külföldre 111 millió 184 ezer magyar állampolgár uta­zott, 55,4 százalékkal, több, mint egy évvel korábban. La ve lek az SZKP főtitkárának Átmenetileg zárva a kakuli nagykövetségünk Magyarország átmenetileg szünetelteti kabuli diplomá­ciai képviseletének működé­sét — jelentette be Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyet­tes. Mint mondta, az erről ho­zott döntést kizárólag bizton­sági megfontolások tették szükségessé. Az afgán fővárosból már korábban hazautaztak a kis létszámú magyar kolónia tag-. jai, csak a nagykövet, egy munkatársa, valamint a ke­reskedelmi tanácsos maradt a nagykövetségen. Ez a három személy a tervek szerint szom­baton elutazik Afganisztán­ból. Ketten hazatérnek, a ka­buli nagykövet azonban a tér­ségben, Újdelhiben marad, és onnan kíséri figyelemmel az afganisztáni fejleményeket. Csak az afgán belső körülmé- ' nyék alakulásán múlik, mikor térhet vissza nagykövetünk ál­lomáshelyére. Arany, Petőfi, Kassák Tudományos ülésszak Ünnepélyes és rég várt ese­ményre készülődnek Pest me­gye irodalomkutatói és -bará­tai: hamarosan megalakul a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata. Ez alkalomból irodalom- és mű­velődéstörténeti tudományos ülésszakot tartanak Zsámbé- kon és Gödöllőn. A zsámbéki megnyitót és a megalakulás! ceremóniát követően több elő­adás hangzik el mindkét helyszínen. Zsámbékon a té­mák egy-egy szakértője be­Kétórás vita után Budapesten Polgármestert választottak Bielek Józsefet, a Fővárosi Tanács általános elnökhe­lyettesét választotta Budapest polgármesterévé a Fővárosi Ta­nács testületé pénteki ülésén. A 150 tanácstagból 124-en voltak jelen, közülük 109-en szavaztak Bielek Józsefre. A választást mintegy kétórás vi­ta előzte meg, mert Bielek Jó­zsefet, aki az egyetlen jelölt volt, egy hamis aláírással el­látott levélben megrágalmaz­ták. A tanácstagok ezzel kap­csolatban több kérdést tettek fel, ezekre az ügyrendi bizott­ság elnöke válaszolt. Elmond­ta, hogy a bejelentésben fog­laltak megalapozatlan, téves, illetve valótlan információn alapultak, s a bizottság meg­ítélése szerint a teliéi arra irányult, hogy a Fővárosi Ta­nács ülésén zavart keltsen a testület soraiban, bizonytalan­ná tegye a tanácstagok állás- foglalását es az elnökválasz­tás kimenetelét. Bejelentette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen a tanács a fővárosi fő­ügyészségnél nagy nyilvános­ság előtt elkövetett rágalma­zás bűncselekménye miatt vizsgálatot kér. szél majd a tervek szerint a mezővárosi-kisvárosi művelt­ség Pest megyei évszázadai­ról és perspektíváiról; Pest megye irodalmi topográfiá­járól és kutatásának felada­tairól; a megye történelmi könyvtárainak szétszóródásá­ról; a templom, a rom és a község összefüggésében Zsám- bék művelődéstörténetéről ; Arany János Pest megyei kapcsolatairól; illetve az Arany Jánós-kutatások újabb eredményeiről. A tudományos ülésszak má­sik helyszíne Gödöllő lesz. Itt a tervezett előadások a kas­tély és a város; azaz a Gras- salkovich-család és Gödöllő viszonyával, Petőfi Sándor életének, megyénkben töltött időszakaival, a költőnek Gö- döllőhöz való kapcsolódásá­val, a Petöfi-kutatások újabb eredményeivel, valamint Ba­bits Mihály és Sík Sándor, illetve Kassák Lajos és Gö­döllő kapcsolatával foglalkoz­nak majd. A háromnaposra tervezett rendezvény nem ér véget a tizenkét előadás elhangzásá­val. A résztvevők .autóbuszos kirándulásokon ismerhetik meg az eseménynek helyet adó két település környezetét, a Zsámbékot és Gödöllőt öve­ző községek történetét és kul­turális életét. Az Országos Eéketanács elnök­sége nevében Sztanyik B. László elnök és Barabás Miklós főtit­kár pénteken levelet Intézett Mi­hail Gorbacsovhoz. A levél hang­súlyozza: a szovjet erők kivo­nása Afganisztánból olyan dön­tés, amely elősegíti a nemzeti megbékélést, a békés rendezést és emellett az egész nemzetközi helyzet stabilizálását szolgálja. Ezzel a Szovjetunió példát mutat a regionális konfliktusok megol­dására a katonai erők kiiktatásá­val. Az Országos Béketanács el­nöksége sok sikert kíván a szov­jet vezetésnek békeprogramja végrehajtásában, s az emberiség egyetemes érdekeit szolgáló ÚJ politikai gondolkodás gyakorlati valóra váltásában. A Magyar Demokrata Fórum Ideiglenes elnöksége a budapesti szovjet nagykövetség közvetítésé­vel levelet intézett Mihail Gorba­csovhoz. A levélben méltatták a szovjet csapatok afganisztáni ki­vonulásával kapcsolatos nehéz döntés jelentőségét, továbbá sok sikert kívántak Gorbacsovnak, a szovjet vezetésnek, megkezdett munkájához. A levelet Csurka István és Fekete Gyula adta át Borisz Sztukalin nagykövetnek. Ns-m nyUmkomak Gyógyhatású a CeSlaáam? Az MTI tudósítója nem hivatalos forrásból úgy ér- testült, hogy a Kovács Adám-té\e Celladam csep­pet az Országos Gyógyszeré­szeti. Intézet gyógyhatásúvá minősítette és a gyógy ter­mékek hatósági nyilvántar­tásába felvette. Az MTI munkatársa megkereste Kovács Ádámot, aki el­mondta, hogy a hír igaz, a szert gyógyhatású anyag­ként törzskönyvezték. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium és az OGYI nem nyilatkozott, de a hírt nem is cáfolta. Annyit azonban elmondtak, hogy az ügyről bővebb informá­ciót a közeli hetekben ad­nak a sajtónak.

Next

/
Thumbnails
Contents