Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-10 / 35. szám
1089. FEBRUAR 10., PÉNTEK 3 ULEST TARTOTT A M Nyárra elkészül az űi kormányprogram (Folytatás az 1. oldalról.) mazódott, hogy a mezőgazdaság fejlődése tartson lépést a gazdasági feltételrendszer változásaival. Marosán György végül egy közleményt ismertetett, amely szerint széles körű az aggodalom egyik legnagyobb természeti kincsünk, a hévízi tó vízminősége és sorsa miatt az ország lakossága körében. A miniszterelnök a társadalmi szervek felvetéseire, a lakosság leveleire és kérdéseire válaszolva közli, hogy helyszíni szemle megtartására kérte fel a'kormány négy tagját: az ipari, a környezetvédelmi, a kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi minisztert. — Kimerültek-e a stabilizációs program keretei, hogy ennek felülvizsgálatára van szükség? — tette fel az első kérdést a Magyar Hírlap munkatársa. Marosán György válaszában kifejtette: Grósz Károly miniszterelnökké választását követően, 1987 nyarán az akkori közgazdasági és társadalmi feltételek között fogalmazta meg a kormány programját a stabilizációról és a kibontakozásról. Azóta a feltételek szinte alapvetően megváltoztak, egyre élesebben jelentkeznek a társadalmi feszültségek, s a kormánynak a stabilizációs program nyomvonalán haladva új hangsúlyokat kell megállapítania, új stílusú együttműködést kell kialakítania az autonóm érdekcsoportokkal, szervezetekkel, s új kormányzati módszereket kell alkalmaznia. Hozzátette: természetesen egy új program megfogalmazása nem jelentheti a régi jelszavaknak újakkal való felcserélését: a hatások és a következmények elemzésére kell épülnie. Ez időt kivárt, s a kormányprogram körvonalazására és konkretizálására várhatóan nyáron sor kerül. A Magyar Rádió munkatársa az 1956 értékelésével, Nagy Imre szerepével kapcsolatos dokumentumok iránt érdeklődött. A szóvivő tájékoztatásából kitűnt: az ügyben illetékes Igazságügyi Minisztérium hosszabb idő óta intenzív kutatást végez és rendszerezi az iratokat. A befejezéséhez közeledő munkáról Kulcsár Kálmán miniszter egyértelmű, korrekt és kielégítő felvilágosítást ad majd. A Bécs—Budapest világkiállítással kapcsolatban Marosán György egy kérdésre válaszolva rámutatott: a kormány olyan tájékoztatót terjeszt az Országgyűlés elé, amely a jelenlegi ismereteink alapján foglalkozik a világkiállítás megszervezésének anyagi és egyéb feltételeivel. A magyar és az osztrák szakemberek folyamatosan konzultációkat tartanak a jövőben, s Magyarországra látogatnak a nemzetközi kiállítási iroda képviselői is. ök is megfogalmaznak igényeket, illetve a döntéssel kapcsolatban további információkat. Végül is a kormány • áprilisi ülésén fogja végleges álláspontját kialakítani a megrendezésről. Ezt követően várhatóan a májusi ország- gyűlési ülésszakon döntenek ebben a kérdésben. Felforrósodott társadalmi légkörben élünk, a legkülönfélébb nézetek látnak napvilágot, hat-e ez, és hogyan a kormányra — kérdezte a Nép- szabadság munkatársa. Magyarország a gyors átalakulás, a forrongás állapotában van — válaszolta a szóvivő. A gazdaság bizonyos területein éles ellentmondások és válságjelenségek halmozódtak fel. A reálbérek csökkenése miatt egyre szélesebb társadalmi rétegek jutnak el tűrőképességük határához. Ebben a helyzetben a kormány számára alapvetően fontos, hogy biztos hátországa legyen, tehát egységes, ugyanakkor a reformok iránt elkötelezett kormánypárty álljon mögötte. A kormány tisztában van azzal, hogy gazdasági és politikai programját csak társadalmi közmegegyezés birtokában tudja végrehajtani. E közmegegyezés létrehozását azonban megnehezítik az elmérgesedett, történelmi gyökerű problémák, amelyek erős érzelmi hatást kiváltva szembeállítják a társadalom különböző rétegeit. A kormány rendezni kívánja ezeket az ügyeket, következetesen kíván előrehaladni a megkezdett úton. Alapvető társadalmi érdek fűződik a politikai stabilitás megőrzéséhez is. A kormánynak ebben a munkájában döntő segítséget nyújthat egy olyan párt, amely cselekedeteiben egységes, reform- politikájában következetes, s amely nem a körülmények kényszerének hatására cselekszik, hanem elébe megy a történelmi kihívásoknak. A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire válaszolva a szóvivő közölte: a forint leértékelése ma nem időszerű. A társadalmi szervezetekMagyar—szovjet kereskedelem Több autó érkezik A Kereskedelmi Minisztériumban kedden Ambrus János miniszterhelyettes sajtó- tájékoztatón ismertette, miként alakul az idei magyar— szovjet kereskedelem. A napokban aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv alapján az árucsere várhatóan 4,3—4,3 milliárd rubel lesz, az összforgalom 8,6 milliárd rubelt tesz ki. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a tárgyalások ezúttal a szokásosnál lényegesen jobban elhúzódtak. Az elmúlt években a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmünkben összesen egymilliárd rubeles többlet alakult ki. A szovjet fél az ellentételezést nem tudta vállalni teljes egészében a magyar igényeknek megfelelően. Végül kompromisszumos megoldás született: importunk mintegy 7 százalékkal, exportunk 10 százalékkal csökken a tavalyihoz képest. Az idén Magyarországra összesen 6,5 millió tonna olaj és 5,9 milliárd köbméter földgáz érkezik a Szovjetunióból. Földgázból 730 millió köbméterrel, szénből 250 ezer tonnával, nyersvasból 20 ezer tonnával, vasércből 90 ezer tonnával, fenyő fűrészáruból 25 ezer köbméterrel többet szállít a szovjet partner mint tavaly. A földgáztöbblet nagy része — 500 millió köbméter — már a jamburgi egyezmény alapján érkezik. Személygépkocsiból is többet szállít a szovjet partner, a tervek szerint összesen 46 ezret, a tavalyi 30 ezerrel szemben. Igaz viszont, hogy az idei szállítmányból 7 ezer tavalyról húzódott át. A miniszterhelyettes tájékoztatójában hangsúlyozta: a kereskedelmi tárgyalások a jegyzőkönyv aláírásával nem értek véget. Mindkét fél arra számít, hogy az év folyamán bartelüzletek keretében oldalanként körülbelül 100 millió rubel értékű nyersanyag és késztermék cserél gazdát. nek a most elfogadott rendelet értelmében lehetőségük lesz arra, hogy ha vállalkozói tevékenységet is folytatnak, az ebből származó bevételeiket — amennyiben alap- tevékenységükre fordítják — az adóalapból leírhassák. A Bécs—Budapest világkiállítás megrendezésével kapcsolatos újabb kérdésre válaszolva Marosán György elmondta: ha az ország vállalja, hogy önmagát felülmúlva fog dolgozni, akkor egy ilyen világkiállítás megrendezése, az ebben való részvétel a magyar gazdaság számára semmivel sem pótolható húzóerőt jelent. Ha viszont részt veszünk ebben a vállalkozásban, de nem vagyunk képesek a teljesítményünket növelni, az minden bizonnyal gazdasági ösz- szeomláshoz vezethet. Az Országgyűlésre és egyáltalán a magyar társadalomra tartozik az, hogy eldöntse, vállalja-e ezt a kockázatot. LEMONDOTT A TANÁCSELNÖK Két szék közül a pad alá Rád és Penc. A két község neve töhbnyire együtt szerepel, ami nemcsak azért van, mert egymás mellett találhatók a települések, hanem azért is, mert közös tanács igazgatja a falvak életét. Bár ez a helyzet nem annyira együttműködésre, mint inkább széthúzásra ösztönzi a lakosságot. Mondják, az egyesítés óta baj van a két közösséggel, s mindig úgy tűnt, hogy a közös kalapból a másik részesül nagyobb arányban. Pedig az emberek még meg is volnának egymással, házasodnak is egymás közt a rádi és penci ifjak, lányok. Mégis úgy tűnik, egyik fél sem bír belenyugodni a kényszerházasság gondolatába. Nem volt ellenjavaslat A legutóbbi események is ezt igazolták. Pápai Tiborné, a közös községi tanács elnöke egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről. Szándékát az 1985-ben megválasztott tanácselnök már a decemberi testületi ülésen is bejelentette, ám akkor a tagok sem az elnökségről, sem a tanácstagságról való lemondását nem fogadták el. A összetartása és közös fellépése, illetve az, hogy akik egyformán éreznek és hasonlóképpen gondolkoznak, azok közösen ünnepeljenek. A TDDSZ országos választmánya üdvözli, hogy az idén törvények garantálta lehetőség nyílik március 15-e szabad megünneplésére. Egy olyan szakszervezet választmányaként, amelynek soraiban szinte minden új társadalmi szervezet, mozgalom tagjai megtalálhatók, nem kívánja testületi állásfoglalással befolyásolni a tagságot, illetve csoportjait március 15. megünneplésének módjában. A március 15-1 nemzeti ünnephez fűződő megemlékezésekkel kapcsolatban több új társadalmi szervezet juttatta el véleményét csütörtökön az MTI-hez. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége azt ajánlja a mozgalom tagjainak, hogy saját lelkiismeretűk és a csoportjaikban kialakuló közös elhatározások alapján döntsenek az ünneplés módjáról. Az MDF állásfoglalása szerint a mai válságos, veszélyekkel és illúziókkal teli helyzetben feltétlenül szükséges az önszerveződő, független mozgalmak napokban azonban ismét ösz- szeült a testület, és Pápai Tiborné újból elmondta, hogy szeretne megválni tisztségétől, ám ezúttal úgy vélekedett, hogy vállalja a tanácstagsággal járó tennivalókat. Annál is inkább, mert erre a feladatra a lakosság bizalma alapján választották meg. Mivel az elnök asszony kérése nem érte váratlanul a testületet, ezúttal elfogadták bejelentését, és felmentették tisztségéből. Miután megköszönték eddig végzett munkáját, a testületnek az utód személyéről kellett dönteni. A Hazafias Népfront már korábban felkészült a jelölésre. A rádi és a penci HNF-bi- zottság képviseletében Kövest Károly, még a konkrét személyi javaslat előtt, arra intette a megválasztásra kerülő elnököt, hogy egyformán képviselje a rádiak és a pen- ciek érdekeit. Ezután tett javaslatot az elnökre az eddigi penci elöljáró Marcsok Ferencné személyében. Mivel másra nem érkezett ajánlat a huszonkét tanácstagtól, egyértelmű volt, hogy Marcsok Ferencné az egyedüli jelölt. Ám az eredmény nem erre enged következtetni. Annak ellenére, hogy nem volt ellenjavaslat, és senki fel nem állt azért, hogy Marcsok Ferencné ilyen, vagy olyan okoknál fogva nem alkalmas a tanácselnöki funkció betöltésére, a megválasztáshoz szükséges tizenhat szavazat helyett csak tizennégyet kapott a penci elöljáró. A demokrácia hátulütői Ezzel, legalábbis egyelőre, a helyi tanács kiadta kezéből a kezdeményezés lehetőségét, azt, hogy maga döntsön az elnök személyéről. Így a megyei tanács végrehajtó bizottsága bíz meg valakit ideiglenesen a funkció betöltésével. Hányszor, de hányszor hallottuk azt, hogy a községek enyhén szólva nem szeretik az ejtőernyős vezetőket. Hiába no, egy falu sem örül annak, ha a megyei tanács, vagy pártbizottság gondoskodik a vezető tisztségek betöltéséről. Pedig ennek óriási hagyományai voltak hazánkban. Akadtak olyan emberek, akiket :sodák csodájára több község tanácsának testületé választott elnökké, annak ellenére, logy azt sem tudták róla, ki fia-borja. Napjainkban azonban egyre több helyen dönthetik el a testületek, hogy kit akarnak maguk közül elnöknek. Ám ágy tűnik, még mindig nem mindenhol tudnak élni a rájuk szakadt demokráciával. A Rádi Tanácsnak most nincs elnöke, mert nem kapott bizalmat a penci jelölt. Igaz, a szavazók között csak tíz penci volt, ami azt jelenti, hogy legalább négy rádi is Marcsok Ferencnére adta voksát. Sajnos, a széthúzás egyáltalán nem szolgálja a közös érdeket, sőt még azon eélok megvalósítását is veszélyezteti, amelyekhez egymaga is elég lenne egy falu. jyőzött a józan ész E rövid kitérő után érdemes azonban visszatérni a tanácsülés egyik-másik momentumára is, amelyben ráfiak, penciek — egy ember kivételével — egységesek voltak. Az egyik napirendi pont értelmében az 1989-es egységes pénzalap felosztásáról s dönteni kellett. Az idei év egjelentősebb fejlesztési fel- idata a penci óvoda bővítése. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy korábban Rádon a belvízelvezetésre fordítottak jelentős anyagi eszközöket, majd a rádi iskola központi 'ütése vitte el a fejlesztési ceretet. A tanácsülésen Kosz- yán Kálmán, a pártbizottság átkára azt javasolta, hogy az óvoda bővítésére fordítandó pénzből kétszázezer forintot vegyenek el. Ezt közművelődési célokra használják fel, videót és más műszaki cikkeket vásároljanak belőle a művelődési háznak. Ám a testület ezt a javaslatot egyhangúlag leszavazta. Győzött a józan ész. Rem.élhetőleg legközelebb, mikor tanácselnökválasztásra kerül sor, szintén ilyen egységes lesz a gárda. Fiedler Anna Mária Levél az ISG-ből A vállalat nem utca Tisztelt Főszerkesztő Elvtárs! Engedje meg, hogy elolvasva az 1989. február 9-i, csütörtöki Pest Megyei Hírlapot, abban újságíró kollégái nyilatkoztak, alapjában Nagy Sándor SZOT-főtitkár munkásgyűlésen elhangzott beszédéről. Szeretném közölni, hogy az Ipari Szerelvény- és Gépgyár alapjában sohasem szorult a felső politikai és szakszervezeti véleményekre, ezeket saját hatáskörében mindig időben, illetve idő előtt elrendezte. Az alábbiakban javasolnám, hogy a következő nyilatkozatom, illetve cikkem szó szerint megjelenne. A Pest Megyei Hírlapban megjelent, hogy a vezérigazgató vagy helyettese nélkül nem nyilatkozhatnak a sajtónak. Vegyék tudomásul, a vállalat munkahely és nem a Váci utca, ahol mindenki sétálhat és azt teszi, amit akar, ebbe beletartoznak a sajtó képviselői is. Nem idegesít, hogy mit mondanak a dolgozók, véleményüket ismerem, de ismerem a sajtó munkatársait, akik mindig valami újat, és rendkívülit szeretnének megírni. A leghatározottabban egyetértek Mezei Károly elvtárs nyilatkozatával, amely megjelent, hogy az ISG-nek nincs kérdése. Ezeket az alábbiakkal támasztom alá: Vállalatunk vezetése, a vezérigazgató és a szakszervezeti bizottság 1988. november 30rán döntött arról, hogy dolgozóink bérét 1989. január 1hatályon kívül helyeztem a szocialista munkaverseny szabályzatát, egyetértve Nagy Sándor főtitkárral, a vállalatnál nem versenyezni kell, hanem dolgozni. Megszüntettem a kommunista műszakok folytatását. Megszüntettem 1989. december 31-vel a törzsgár- da-jutalmazást. Még két esetben lesz a vállalatnál kiváló dolgozói cím kitüntetés, azonban ezt is megszüntetem. Álláspontom, a főműnk ridő becsületét kell megszerezni és nem különböző csatornáson elherdálni a vállalat pénzéi. Ezért úgy döntöttem, hogy bármely párt-, társadalmi, hatósági szerv oklevelet adott, ahhoz adja a pénzt is. Az oklevél 20—30 Ft, a hozzá járó jutalmak 100 000 forintokat tesznek ki a vállalat terhére. Az elmúlt időszakban is érvényes volt a vállalatnál a létszámfelvételi tilalom az „improduktív” területen. Ezt megerősítettem, továbbra sem veszünk fel ezeken a területeken új dolgozókat. Sajnos, az a jellemző, hogy a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók létszáma csökken és fogy, ugyanakkor az improduktív dolgozók létszáma marad, illetve nem csökken a megfelelő arányban. Az önök által megjelentetett cikk nagyon egyoldalú. Azt írják, hogy nem sikerült a munkások reagálásával ösz- szevetni a véleményeket. Tisztelettel közlöm, elhiszem, hogy a sajtónak és a nyilvánosságnak most nagyon nagy szerepe van, szeretném hozzátenni, hogy ezzel nagyon sokan visszaélnek. Mint jétől 6—8%-kal emeljük. Ennek a vállalati bérkihatása kb. 15 M Ft. 1988. december 6-án döntöttem, hogy kiadom a vállalati munkaközösségek részére a vállalat által engedélyezett keretösszegeket, ez 9,4 M Ft. Egy vállalatnak dolgozni kell, nem várhat különböző felső intézkedésekre, ezért december 7-én kiadtam a jutalomkeretet az illetékes vezetőknek az I. félévre, amely 1 500 000 Ft. 1988. december 14-én intézkedtem, hogy vállalatunknál egyetlen dolgozó sem kereshet 3800 Ft alatt. Ezt 1989. február 7-én újabb utasításommal szabályoztam, hogy 4000 Ft/hó alatt nem kereshetnek. 1988. december 22-én megállapodtam a szakszervezeti bizottsággal, hogy 1989-re bármilyen felső döntéstől függetlenül, elkészítjük 1989. évre a vállalati kollektív szerződést. Nyugdíjasaink nincsenek jő helyzetben, ezért 1989. január 2-án engedélyeztem, hogy a nyugdíjasok és mellékfoglalkozású dolgozók részére az I félévben 1 945 000 Ft fizethető ki. 1989. január 2-án engedélyeztem az éves túlórakeretet, melynek nagyságrendje 98 000 óra. Külön kifizetéseket engedélyeztem a túlóraszázalékok -mellett, hogy további összeget kapjanak a ledolgozott órák arányában, amely meghaladja az 1 200 000 Ft-ot. Figyelembe véve a reformpolitikát, 1989. január 1-jétől a vállalat vezérigazgatójának, jogom van meghatározni, hogy a vállalat területére, ki és mikor léphet be, és ez nemcsak a sajtó munkatársaira vonatkozik. Külön szeretném megerősíteni a Csepel Autógyárból Struye János nyilatkozatát, amelyikben azt mondja, hogy a politikai intézményrendszer reformjától még nem javul meg a gazdaság. Határozott véleményem, folynak a szavak, a nyilatkozatok, a gazdaság nem javul meg, hanem egyre inkább elmarad. Kérem levelemben foglaltak közlését a Pest Megyei Hírlapban. Nagy József vezérigazgató fi magunk részéről az alábbiakat tesszük hozzá. Örömmel olvastuk, hogy van ebben az országban olyan vezető is, aki nyilvánosan vállalja a felelősséget a döntéseiért. Egyetértünk Nagy Józseffel abban is, hogy a munkahelyen dolgozni kell, s nem politikai társadalmi életet élni. Azt is készséggel elismerjük, hogy az ISG területe nem a Váci utca. Mi sem annak képzeltük, lévén, hogy az újságíró, aki a vállalatot felkereste, nem sétálni, hanem dolgozni ment. Igaz, most nem hívták, hogy segítsen, mint a Csepel Autógyárral folytatott vita idején. Ezúttal magától ment és udvariasabb fogadtatásra számított. Az viszont nem igaz, hogy cikkünk nagyon egyoldalú, mert nem sikerült az emberekkel beszélnünk. Sikerült — a buszmegállóban. Ott, ahol nagyon készségesen válaszoltak kérdéseinkre, örömmé! fogadva, hogy a sajtó is vállalja jogos érdekeik képviseletét. Március 15. Ki hogyan ünnepel?
