Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

PEST MEGYEI ECYESÜtJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM. 34. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. FEBBUÄR 9., CSÜTÖRTÖK AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜLÉSE Hosszas vita a béremelések mértékéről A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Mcdgyessy Péter miniszterelnök-helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a részvevőket, hogy a reálbérek az idén várhatóan a tervezettnél kisebb mértékben — 6 szá­zalék helyett 4—5 százalékkal — csökkennek. A bérpolitikai és a szo­ciálpolitikai intézkedések, valamint az előirányzottnál jobban növek­vő keresetek következtében a lakosság fogyasztása — az eredeti szán­dékoktól eltérően — nem csökken, hanem szinten marad. Az árak alakulása szempontjából azonban jogosnak tartotta, hogy a SZOT kezdeményezte a megállapodások újratárgyalását, mert az árak emel­kedése eléri a 13,6—13,7 százalékot. 1 százalékkal meghaladva a ko­rábbi tárgj'alásokon alapul vett árszintet. Szemétlerakó az erdőben? „Felröppent a hír: a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdálkodási Igazgatóság nohéz anyagi hely­zetéből oly módon próbál kilábalni, hogy területet adott el a fővárosnak szemétlerakásra. Jó pénzért szemétlerakó az erdőben? önkéntelenül is gdó- dik a kérdés, hiszen egy erdőgazdaság milyen más terület felett rendelkezhet? Felháborító a hír, ha igaz, hogy a városok tüdejét jelentő, levegöcseré- jében oly jelentős szerepet betöltő erdő áldozatul esik a szemétnek. Arról már nem is szólva, hogy a turizmus, a kikapcsolódás szempontjából fontos Buda vidéki erdő egyetlen darabját sem engedhet­jük át a szemétnek! Mi az igazság?" (3. OtDALjl Március 3-ára Az elnök összehívta az Országgyűlést Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára rámutatott, hogy egy másik körülmény is indokolt­tá teszi a korábbi megállapo­dások felmondását és újratár. gyalását. A lakosságot ugyan­is a legutóbbi áremelések olyan súlyosan érintették, hogy nagy­fokú elégedetlenség tapasztal­ható a társadalomban. Ugyan­akkor azt is hangsúlyozta: a szakszervezetek a reálbérek tervezett 6 százalékos mérsék­lését korábban sem fogadták el, s változatlanul az az állás­pontjuk, hogy az életszínvonal tavalyi jelentős visszaesése után a reálbérek nem csök­kenhetnek 3 százaléknál na­gyobb mértékben. A feiek a tárgyalásra Java­solt konkrét kérdések közül elsőként a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak. Ar­ra a megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ban kell ágazatokra szó. lóan eldönteni; vagy a gaz­dálkodó szervezeteknél vagy a középszintű egyeztetések so­rán kell a döntést meghozni. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-n korábban elfogadott július 1-je helyett már március 1-jével felemelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer forintra való felemelését szor­galmazta. Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 szá­zalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az összeg után a vállalatok­nak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kor­mány részéről Medgyessy Pé­ter bele is egyezett volna az­zal, hogy csak bizonyos költ­ségvetési területeknek — mint például az egészségügy, az ok­tatás — biztosítanák a szük­séges anyagi forrásokat, a töb­bi intézménynek magának kel­lene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfej­lesztés lehetőségét a korábbi Szerda délutáni ülésén a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága elnöksége megvitatta azt a javaslatot, amelyet a mozgalom országos tanácsa bocsátott ki a Haza­fias Népfront megújulására és feladataira, A testület úgy döntött, hogy az anyagot — a vita tapasztalataival kiegé­szítve — a megyei népfront­bizottság következő ülésére beterjeszti megtárgyalásra és állásfoglalásra. Határozott arról is a tes­tület, az év első felében mely OET-ülésen elfogadott terü­leteken — az agrárszektor és az élelmiszer-kiskereskedelem — mellett, másokra is kiter­jesszék. A kamara képvisele­tében Martos István alelnök a minimális béremelés fix ösz- szegű meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos ja­vaslattal állt elő, amely véle­ménye szerint a legnehezebb helyzetben levő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt; adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adó­mentesen. de ha valahol ennél jobban nőnének a bérek, ott már a teljes bémöveKmény után adózzanak. A kedvezmé­nyek kiszélesítését Halmos Csaba sem tartott elfogadható­nak, mivel az a bérmechaniz­mus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni célok­tól. Az idei minimális béreme­lésekről végül is a tanács ab­ban állapodott meg, hogy fenn­tartja korábbi ajánlását, mi­szerint a dolgozók bérét lega­lább 3 százalékkal, s legfel­jebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás — nem köte­lező —, s természetesen meg­felelő többletteljesítmények­kel a béreket ennél nagyobb mértékben is emelhetik. A ta­nács ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet arra, hogy legyen ér­zékelhető mértékű az alacsony jövedelmű, különösen a sze­mélyi jövedelmadót nem fize­tő dolgozók béremelése. Ezzel kapcsolatban a SZOT képviselője bejelentette: a szakszervezetek a kollektív szerződések megkötésekor, a bértárgyalások során 250—300 forintot tekintenek elfogadható mértékű emelésnek a legala­csonyabb jövedelműek szá­mára. S bár a tanács az adó­mentes bérfejlesztésekről sem a szakszervezetek, sem pedig a kamara javaslatát nem fo­gadta el, végül is arra a meg­állapodásra jutottak, hogy az agrárszektor, valamint az élel­miszer-kiskereskedelem mel­lett adómentesen 3 százalék­kal emelhetik a béreket azok a vállalatok, ahol a közszol­gáltató tevékenységből szár­mazó adóbevétel eléri az ösz- szes árbevételnek legalább a felét. Ugyanezt a kedvezményt kapta meg a MÁV is. A kamara kezdeményezésé­feladatokat állít a munka kö­zéppontjába, illetve milyen ajánlásokkal él ezzel összefüg­gésben a helyi bizottságok, el­nökségek számára. Az elnök­ség jóváhagyta a saját félévi munkatervét és a bizottság hasonló programjáról szóló ja­vaslatot, végezetül pedig sze­mélyi kérdésekben foglalt állást. Ezek sorában egyetér­tett azzal, hogy a megyei vá­lasztási elnökségben koráb­ban megüresedett helyre dr. Petrik János, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának titkára kerüljön. re az ÓÉT egy olyan ajánlást fogadott el, hogy a gazdálko­dó szervezetek eredményüktől függően — ha van rá pénzük — az év vége, lehetőleg kará­csony előtt 13. havi bért fizes­senek dolgozóiknak. A tanács foglalkozott a na­pidíjakkal is. A kormány ja­vaslata az volt, hogy napidíj­ként az étkezés számlával iga­zolt összege is elszámolható legyen a munkáltató által meg­határozott mértékig, vagy pe­dig számla nélkül napi leg­feljebb 60 forintig fizessenek étkezési költségtérítést. Ezzel a 60 forintos korláttal sokan nem értettek egyet, mások azt javasolták, hogy minden meg­kötés nélkül bízzák a munkál­tatókra, mennyit fizetnek na­pidíjként dolgozóiknak. Az ÁBMH a javaslatokat meg­vizsgálja, s a napidíjak kér­désére az ÓÉT ülésén vissza­térnek majd. Nagykőrösön a Délmagyar­országi Áramszolgáltató Válla­lat dolgozói például a szak- szervezet kardos kiállását is némi fenntartással fogadták, hiszen véleményük szerint nem csak a pénz, a nyilatkoza­tok is inflálódnak mostaná­ban. Felelős vezetők gyakorta változtatják véleményüket. A konzervgyárban többen felve­tették, hogy igencsak meg­alázó megoldás lenne a tej- és kenyérjegyrendszer bevezeté­se, inkább a pazarlást kellene megszüntetni. A Gödöllői Gépgyár és a Ganz Árammérő Gyár dolgo­zói közül jó néhányan ott vol­tak a munkásgyűlésen. Vala­mennyien elismeréssel szóltak a szakszervezet fellépéséről. Ugyanakkor megoszlottak - a vélemények a 3 százalékos adómentes béremeléssel kap­csolatban. Vannak, akik fenn­tartás nélkül támogatják, me­gint mások szerint a mai ne­héz gazdasági helyzetben nem helyes ilyen követeléssel fel­lépni. Abban viszont az ez utóbbiak is egyetértenek a SZOT álláspontjával, hogy először a termelést kell rend­be hozni, hiszen a rossz beru­házások, a hibásan felhasz­nált hitelek és az égig érő ka­matok nehezebb helyzetbe hoz­zák az országot, mint a szak- szervezet bérkövetelései. Az árammérőgyárban az idén hét- százalékos bérfejlesztést ter­veznek. Itt legalább 100-150 személyt érint a SZOT-nak az a javaslata, amely a minimál­béreket 4 ezer forintra emelné. A Gödöllői Gépgyárban vi­szont még szó sincs bérfej­lesztésről, gazdasági helyzetük miatt legföljebb az első ne­gyedév végén gondolhatnak az emelésekre. Ennek ellenére a dolgozók többsége úgy nyilat­kozott, hogy helytelen lenne egységesen kiadni a 300 fo­rintot, hiszen vannak viszony­lag nagy jövedelműek, akik nem szorulnak rá igazán, an­nál inkább a jól dolgozó kis­keresetűek. Munkaié toga tás Grósz Károly Prágába utazik Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására a közeli na­pokban baráti munkalátoga­tást tesz a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban. Matej Lucannal Megbeszélés a Parlamentben Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a parlamentben fogadta Matej Lucant, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettesét, aki a budapesti Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztató Központ új épületének átadása alkal­mából tartózkodik hazánk­ban. Vácott a Fortéban, a kö­töttárugyárban, illetve a pa­mutfonóipari vállalatnál szin­te azonos véleményt mondtak a dolgozók Nagy Sándor be­szédével kapcsolatban, örül­tek, hogy végre harciason vé­di a munkások érdekeit a szakszervezet, hiszen sokáig inkább a függőség dominált. Ugyanakkor valamennyien el­mondták azt is, hogy bármi­lyen határozott a kiállás, ké­sőn jött. Évekkel ezelőtt lett volna szükség rá. Nem a dol­gozók juttatták az országot (Folytatás a 3. oldalon.) A Kermi szakemberei az MTI munkatársának elmon­dották, hogy a Daciákra év­ről évre mind több a minő­ségi kifogás. A vevők hozzá­vetőleg az éves behozatal egy százalékát reklamálják az in­tézetnél, s bejelentéseik 95 százaléka jogos. Jellemző, hogy a reklamációt megelő­zően a kocsikat már többször javították; eredménytelenül próbálták a hibákat elháríta­ni, s ez nem kis pénzébe ke­rült a tulajdonosoknak. A ki­fogások döntő többségénél egyszerre több hiányosságról van szó: a fékrendszer, a kor­mánymű, a gumik hibája mellett gyakran folyik a hű­tő. az üzemanyagtartály. A panaszok forrása a karosszé­ria és az alváz korróziója, a fényezés színvesztése, a fél­tengelyek kopása, a rendelle­nes motorkopogás, a túlzott olajfogyasztás, a futóműtől eredő rezonálás, a szélvédő- üvegek torzítása, az akkumu­látorok, termosztátok soroza­tos hibája. A sorozatos minőséghibák A törvényhozó testület au­tonómiájának növekedése jut kifejezésre abban is, hogy — a parlament új ügyrendjének megfelelően — a március 8-án kezdődő ülésszakot már nem az Elnöki Tanács, ha­nem az Országgyűlés elnöke hívja össze — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet szerdán, a Parlament go­belintermében tartottak. Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke elmondot­ta: a márciusi ülésszak vár­hatóan két és fél—három na­pig tart. A napirenden az al­kotmány korszerűsítésének koncepciója; a munka tör­vénykönyve módosításáról A közelmúltban hozíák nyilvánosságra, hogy elké­szült az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoporthoz tartozó egyes csapatok alakulatainak, fegyverzetének és haditech­nikájának egy részére vonat­kozó kivonási ütemterv. Még ezt megelőzően megkezdőd­tek azok a tárgyalások, ame­lyek során pontosítják: mi lesz a kiürített létesítmények sorsa. Azóta bizonyossá vált, hogy több objektumot ismét polgári használatba adnak át; az ügyben érdekelt helyi ta­nácsok — bár még nem ren­delkeznek pontos informáci­ókkal arról, hogy milyen épü­letek megüresedése várható — készülődnek ezek átvéte­lére. Gödöllőn a 200 éves Gras- salkovích-kastélyt is átadják a szovjet egységek. A tanács miatt — melyek nem egy eset­ben baleset forrását is je­lenthetik — az intézet széles körű vizsgálata elsősorban a fékrendszerre vonatkozott. A vizsgálati eredmények ösz- szegzéseképpen a Kermi a to­vábbi szállítást még az elmúlt év novemberében ideiglenesen felfüggesztette, a Merkur még­is ezer Daciát átvett a ro­mán partnertől. Barabás Béla, a Kermi gép­ipari főosztályának vezetője így fogalmazott: véleménye szerint a Daciákat egyáltalán nem volna szabad átvenni, forgalmazásukat Magyaror­szágon meg kellene tiltani. Véleményét azzal indokolta, hogy a minőség javítását cél­zó tárgyalások immár másfél évtizede eredménytelenek. Az ismeretes magyarországi gép­kocsi ínség miatt azonban — hiszen a Daciák behozatalá­nak megszüntetésével csak a gépkocsira várakozók hatal­mas tábora növekedne tovább — mindenféleképpen kompro­misszumos megoldást kellett találni. Az ezer gépkocsi be­szóló törvényjavaslat, a mun­kabeszüntetéssel, azaz a sztrájk lehetőségével foglalko­zó törvénytervezet, a romá­niai menekültek helyzetét elemző előterjesztés, valamint a Bécs—Budapest világkiállí­tás előkészületeiről szóló tá­jékoztató szerepel. Interpellá­ciók és kérdések is elhangza­nak. A megyei képviselőcso­portok február 15. és 20. kö­zött vitatják meg üléseiken az Országgyűlés napirendjén szereplő témákat, s ezt köve­tően a parlament szakbizott­ságai foglalnak állást a be­terjesztett törvényjavaslatok­kal, illetve tájékoztatókkal kapcsolatban. a francia AMB építőipari vállalattal közösen dolgoz ki tanulmánytervet az európai építészetben is jelentősnek számító palota hasznosításá­ra. Tökölről a részleges szovjet csapatkivonás hírére a kör­nyék lakossága különféle ja­vaslatokkal fordult a helyi pártbizottsághoz; ezeket itt összegyűjtik, rendszerezik, s az így kialakított elképzelé­seket a helyi szovjet parancs­noksághoz továbbítják, hngy az épületek egy részének ki­ürítésénél ezt hgyelembe ve­hessék. A jelenleg katonai egészségügyi intézményként működő épületből — a javas- lattevők szerint — szociális otthont alakíthatna ki a he­lyi tanács. Várhatóan több tucat lakás is felszabadul, amelyben fiatal házasok jut­hatnak otthonhoz. hozatalát a múlt év végén éppen azért engedélyezték, hogy ellenőrizzék: kijavítot­ták-e a korábban feltárt hi­bákat, vagy azok egy részét. A tapasztalatok szerint némi javulás már mutatkozik, fék­hibás Dacia az utóbbi időben nem érkezett, mindent egy­bevetve azonban változatla­nul sok a hibás kocsi A Merkúrnál jelenleg mint­egy 60 ezren várnak Dacia gépkocsira, a várakozási idő jelenleg körülbelül két és fél év — mondotta Czollner Zsig- mond főmérnök. Az államkö­zi szerződések 24 ezer Dacia behozatalát rögzítik erre az esztendőre. A Merkur egyet­ért a Kermi álláspontjával, s a kocsira várakozók érdeké­ben mindent megtesznek, hogy a minőség javítására bírják a román partnert. Mi­vel a tárgyalások során úgy tapasztalták, hogy a Dacia autógyárban komoly beruhá­zásokat végeztek az eddigi gondok kiküszöbölésére, kér­ték a szállítási tilalom fel­függesztését, s a vizsgáló in­tézet ennek helyt adott. A megyei népfrontelnökség megtárgyalta Megújulási program Már várták a harciasabb kiállást A nyilatkozatok is inflálódnak Manapság szinte hetente akad slágertéma, amelynek megtárgya­lása nélkül szinte el sem kezdődhet a műszak a gyárakban, üzemek­ben, a munka az irodákban. A szerda slágere minden bizonnyal a MÁV Északi Járműjavító Üzemében tartott munkásgyűlés volt, ahol Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tolmácsolta a szakszervezetek véleményét az ország gazdasági, politikai helyzetéről. A legtöbb munkahelyen szakszervezeti röpgyüléseken is foglalkoztak a járműjavítóban el­hangzottakkal. A MERKUR KÉRELMÉRE ÚJRA ENGEDÉLYEZTÉK... A Daciák árusítását meg kéne tiltani Ml LESZ AZ ÉPÜLETEK SORSA? Kivonási ütemterv

Next

/
Thumbnails
Contents