Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
6 1989. FEBRUAR 1., SZERDA Jogi takácsok 0 Tanúként frtam alá egy szomszédom végrendeletét, s ekkor értesültem arról, hogy jelentősebb összeget kíván rám hagyni. Többen úgy tájékoztattak, hogy az örökséget nem kaphatom meg, mivel jelen voltam a végrendelet elkészítésénél — írja P. J.-né váci olvasónk. A jogszabály igen szigorú előírásokat határoz meg annak érdekében, hogy a vég- rendelkező akarata szabadon, befolyásmentesen és maradéktalanul érvényesülhessen. Ez indokolja azt a rendelkezést is, hogy az írásbeli végrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg az ezek hozzátartozója javára szóló végrendeleti juttatás érvénytelen. Kivételesen azonban a tanú vagy a közreműködő is örökölhet, ha a végrendeletnek azt a részét, amely rájuk vonatkozik, az örökhagyó saját kezűleg írja meg és írja is alá. Örökölhetnek akkor is a fent említett személyek, ha a végrendeletet az örökhagyó a közjegyzőnél letétbe helyezi. A letétbe helyezéskor ugyanis az örökhagyónak saját kezűleg alá kell írnia egy jegyzőkönyvet, melyben azt is igazolja, hogy a végrendelet az akaratával mindenben megegyezik. Ezzel bizonyítja ugyanis, hogy a tanúk vagy a közreműködők a végrendelet, készítésekor nem befolyásolták. A fent említett szabályok ellenére olvasónk örökölhet, ha a végrendelet érvénytelenségére nem hivatkozik a többi örökös, ugyanis csak nekik van joguk érvénytelenség címén a végrendeletet megtámadni. • Egv kartali levelezőnk nemrégiben kecskét vásárolt, mely röviddel a vételt kővetően megbetegedett, s emiatt olvasónknak igen magas állatorvosi költségeket kellett fizetnie. Kérhetem-e ezt az összeget az eladótól vagy sem? — kérdezi. Az adásvételi szerződés megkötésekor az eladó felelősséget vállal arra, hogy a vevő számára hibátlan vagy mindkettőjük által ismert hibájú árut ad el. Így tehát szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. Az eladó felelőssége nem terjed ki arra a hibára, amelyet a vásárló ismer, ugyanis aki a hiba ismeretében köt szerződést, a hibás teljesítés miatt, később csak akkor érvényesítheti igényét, ha a hibát a szerződés- kötéskor kifogásolta és ezzel kapcsolatban a jogait fenntartotta. A szolgáltatott dolog hibája vagy mindenki által felismerhető nyílt hiba vagy pedig rejtett hiba lehet. Amikor a vevő a hibát felfedezi, haladéktalanul köteles kifogásait a másik féllel közölni és igényét bejelenteni. Ha ezt hat hónapig nem teszi, a jogait a továbbiakban nem érvényesítheti. Bizonyos feltételek esetén lehetőség nyílik a szavatossági jogok későbbi érvényesítésére, és az elévülési határidőt legfeljebb egy évre, a tartós használat esetén maximum három évre meghosz- szabbítják a felek. Az állatok adásvételénél speciális szabályok érvényesülnek, így a vevő a teljesítéstől számítva hatvan napig érvényesítheti jogait az eladóval szemben. Amennyiben igényét menthető okból nem tudja időben érvényre juttatni, a szavatossági jog a teljesítéstől számított egy évig megilleti. 0 A családfenntartói szolgálathalasztás lehetőségeiről érdek- lődik egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk, aki egyedül neveli kiskorú hu- gát. A családfenntartói kötelezettsége miatt sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak, aki a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú test- vé/et, feleségét vagy gyermeket egyedül tartja el, ha erre hitelezhető más hozzátartozó nincs, és a behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné. A szolgálathalasztás elbírálása szempontjából a fent említett feltételeknek egyidejűleg kell fennállniuk. A szolgálathalasztás a sorköteles vagy eltartásra szoruló hozzátartozója kérelmére indul. A kérelmet az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a családfenntartói igazolást, melyet a helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, valamint szükség esetén az ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelési igazolást. A szolgálathalasztást a területvédelmi és hadkiegészítési parancsnokság engedélyezheti egy évre, és azt évenként meghosszabbíthatja. 0 Fiam másfél éve vált el a feleségétől. Közös gyermeküket az anya neveli. Sajnos sem ő, sem pedig fiam nem alkalmasak arra, hogy a gyermeket megfelelően ellássák, hiába mondom, hogy nálam mindent megkaphatna, hallani sem akarnak arról, hogy az unoka hozzám kerüljön. Mit tehetek én mint nagyszülő? — kérdezi B. G., budapesti olvasónk. A családjogi törvény értelmében a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek, megegyezésük hiányában pedig a bíróság határoz. A gyermeket mindig annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél testi, értelmi és erkölcsi fejlődése kedvezőbben van biztosítva. Amennyiben a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a kiskorút másnál is elhelyezheti akkor, ha ez a személy a gyermekelhelyezést maga is kéri. A harmadik személynek arra való hivatkozása, hogy a gyermeknek jobb anyagi körülményeket, nevelési feltételehet tud biztosítani, mint a szülő, önmagában még nem szolgálhat a gyermekelhelyezés megváltoztatására. A gyermekelhelyezés megváltoztatását két éven belül, illetőleg ennek letelte után csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a végzését alapította, lényegesen megváltoztak és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. Ilyenkor, ha a másik szülő sem alkalmas a nevelésre, a gyermekelhelyezés szempontjából előnyben kell részesíteni azt a nagyszülőt vagy más személyt, aki addig is bizonyította, hogy alkalmas a gyermek nevelésére és ezt továbbra is szívesen vállalja. A harmadik személynél történő elhelyezés esetén ezt a személyt a kiskorú gyámjául kell rendelni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17-19 óra között ingyenes Jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. § Tíz nap rendeletéi Pénzügyi feltételek. A külföldi utazás pénzügyi feltételeiről szóló rendeletet módosította a Minisztertanács. Építkezés. Magánerős házilagos lakásépítés — bővítés — közművesítés, valamint lakáson, lakóépületen végzett egyéb laká'salapterület-bő- vítéssel nem járó munkák esetén az általános forgalmi adó visszatérítésére jogosító termékek és szolgáltatások körét határozza meg a 11/1988. (XII. 27.) EVM-rendelet. Ingatlanközvetítés. A 13/1988. (XII. 27.) ÉVM-rendelet az ingatlanközvetítésről szóló 49/1982. (X. 7.) minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról szól. Módosítás. A 14/1988. (XII. 27.) ÉVM—MÉM—PM-rendelet az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló rendelkezéseket módosította. Vásárlás. A megrendeléses vásárlásról és az előlegről szóló jogszabályt módosította a kereskedelmi miniszter 11/1988. (XII. 27.) sz. rendeleté. Támogatás. A mezőgazdasági tevékenység támogatására vonatkozó jogszabályt módosította a 70/1988. (XII. 27.) PM— MÉM-rendelet. Valuta. A pénzügyminiszter 74/1988. (XII. 27.) sz. rendeletével módosította a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló jogszabályt. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pf.: 311 -1440 Pénztárosok fizetik? 1989. január 13., 15 óra körül. Szigetszentmiiklós, Márka Skála Áruház, élelmiszerosztály. A fiatalasszony fizet, csomagol, de látja, hogy a tej csordogál. Visszamegy a pénztárhoz. — Kérem szépen, ezt kicserélhetném? — kérdezi. — Persze! — hangzott először a válasz, majd: — Jaj, nem! Folyós tejeket nem cserélünk, mert nekünk kell kifizetni. A másik pénztáros is odákiáltott: Nem,... nem lehet. Egy pillanatig döbbenten hallgattam a párbeszédet, aztán a kosaramba nyúltam, hogy megnézzem, az én tejem folyik-e? Valóban a pénztárosok fizetik itt a „folyós" számlát? Egy kíváncsi vásárló Szigetszentmiklós A kérdést továbbítottuk Szemes Péternek, a Márka Skála Aruház igazgatójának, aki válaszként a következőket mondta el: A folyós tejekből naponta körülbelül 2?0—300 forintos veszteségünk származik. De ezt nem a pénztárosoknak kell kifizetniük, hanem az áruház költségvetéséből fedezzük, A tej Vácról érkezik hozzánk, és a reggeli átvételkor visszaadjuk a hibás csomagolású darabokat. Viszont a fóliazacskó nagyon sérülékeny. Ha valamelyik vásárlónk a tejeszacskó mellé zsúfol a kosárba egy kefirt vagy tejfölt, akkor ez utóbbiak hegyes sarka könnyen kilyukaszthatja a zacskót. A pénztártól való távozás után valóban nem cseréljük ki a folyós tejeket. Egy rövid tanács olvasóinknak: jól nézzék rheg, hogy milyen tejet választanak, de azt is, hogy mit tesznek melléi Tudósítója válogatja A Postabontás egyik decemberi számában Elkésett a meghívó címmel olvastam Bozó Emil budapesti tudósítótársam írását, amelyben megköszönte a sajtónapi elismerést, és elmondta, hogy az ünnepségen a posta hibájából nem vehetett részt. Nemrég Padányi Lajos bátyám megkapó sorait olvastam, amiben bírál is, de köszönetét is mond a lapnak a magyar sajtó napján kapott kitüntetéséért. Vele, ugyanúgy, mint Csiba Jóskával, a törzstagak közé tartozunk. Jómagam 32. éve írok, annak idején Gáli Sándor barátom ösztönzésére kezdtem ed a sajtótudósítói tevékenységet. Igaz, hogy 1986-ban elmulasztottak meghíyni az évente ismétlődő, szép ünnepségre, de 1987-ben, a 30 éves működésem elismerésére, nagyon komoly kitüntetést kaptam: a Pest Megyei Hírlap plakettjét. Ez — úgy látszik — hosszú időre ki kellett hogy elégítsen. Mert 1988-ban Vácra, ahonnan elindultam, megint csak nem hívtak meg. Hát... tudósítója válogatja, kit hogy tisztelnek meg. Vagy éppen hogy tudósítóját válogatják? Fazekas Mátyás Veresegyház Vidéken sem könnyebb Sok szó esik mostanában az áremelésekről, és arról, hogy az kit mennyire érint. Pomáz nagyközségben például a lakosság 15—20 százalékának nemhogy gazdasága, de még önálló lakása sincs. Ez a réteg drága pénzért albérletben lakik, és nagyon sokan élnek kert nélkül, a lakótelepeken, és emeletes házakban. A pomáziak alig néhány kilométerre élnek Budapesttől, de az áruellátásuk annál sokkal szegényesebb. Az olcsóbb cikkek, különösen húsféleségek, alig vagy egyáltalán nem kaphatók. Hát még ami szabadáras! Azt az almát, amit Budapesten 14—16 forintért be lehet szerezni, nálunk 28 forintért kínálják. A tojásnak is egy forinttal többe kerül darabja, és még sorolhatnám. Pomázon — és ez jellemző a többi agglomerációs településre is —. drágább az áram, a gáz (palackos), többe kerül a közlekedés. Ha gyermekünkkel a fővárosi múzeumok valamelyikét szeretnénk megtekinteni, vagy színházba, hangversenyre megyünk, akkor egy gyereknek csupán az útiköltsége több mint 50 forint. Most nem azért ragadtam tollat, hogy összehasonlításokat tegyek, hisz minden ilyen szubjektív. A problémákat mindenki maga oldja meg, ha tudja. Szükségtelen és félrevezető azonban a gyakori megjegyzés, hogy mi, „vidékiek”, könnyebben élünk. Balogh Gyula Pomáz Ez a humor nem nevettet A január 9-1, általános jellegű áremelések — vagy árrendezések? — két legfájóbb pontja: az élelmiszer- és a gyógyszerdrágulás. Ez elsősorban a kis nyugdíjból élők, főleg a hetven éven felüliek, és a fix fizetésből élő nagycsaládosok helyzetét teszi kilátástalanná. Csak az egyszerűség kedvéért veszem alapul édesanyám helyzetét, tudva, hogy nála is kedvezőtlenebb helyzetben vannak sokan. Nos, anyám nyugdíja, a mostani emelés után lett 4250 forint. Nagyon kellemetlenül érintette, hogy a rendszeres szedésre előírt szívgyógyszere (Pa- nangin) 3 forint 80 fillérről 31 forintra emelkedett. Ráadásul ezenkívül még háromféle gyógyszert szed rendszeresen ... Még szerencse, hogy népünk nem vesztette el humorérzékét, hisze ezzel bizonyos feszültségeket le lehet vezetni. Már hallottam, hogy: „Január 1-jétől a nyugdíjasok a piros jelzés dacára is átmehetnek az úton. A hetven éven felüli nyugdíjas, ha megveszi a havi gyógyszeradagját, az a hónap közepétől már használhatatlan lesz, mért a többségüket étkezés után kell bevenni.” Bár én sem vagyak minden humorérzék híján, de ezeken — a szomorú valóság kissé túlzó csattanóin — sajnos nem tudok jóízűen nevetni. Brezivich Károly Vác Vélemény és hozzászólás Követésre méltó? Részegen, jogosítvány nélkül Elgázolt négy gyalogost A gázoló — akinek személye a bűntett elkövetése után néhány óráig ismeretlen volt — Kaszás Csaba tizennyolc éves foglalkozás nélküli fiatalember. Egyik cimborájának a vallomása szerint: „Én úgy ismertem, hogy szereti a szabad életet, szeret csavarogni. A szeszt megitta, a társaságban nem volt kihxízó ...” Kilopta a kulcsot A baleset napján, 1988. november 4-én is a barátaival szórakozott. A közértben többféle italt vásároltak: bort, vermutot, konyakot, és egy gödöllői parkban megitták. Kaszás Csaba ezután hazament szüleinek kerepestarcsai lakására, és mialatt aludtak, kivette nevelőapja zsebéből a személygépkocsi kulcsait. Jogosítványa, gyakorlata nem volt, de este huszonhárom óra előtt valamivel elindult ámokfutó útjára. Egyik barátját is felvette a kocsiba, aki ugyan szintén nem tud vezetni, de érzékelte a veszélyt. — Csaba nagyon nyomta a gázt — vallotta utólag —, egyszer majdnem nekimentünk egy villanyoszlopnak. Én nyúltam hirtelen a volánhoz, és félrerántottam. Akkor rá is kiabáltam, hogy azonnal állj meg, te hülye, de nem hallgatott rám, mentünk tovább. Engem már csak a baleset után tett ki a kocsiból... A tragédia este huszonhárom órakor történt Szilaslige- ten. Négy gyalogos haladt az úton, ketten-ketten egymás mellett. Valamennyien egy textilgyári ünnepségről jöttek. Egyikük, Oláh Lászióné, aznap kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. Felvette a pénzt és elment csempét vásárolni a fürdőszobába, és gépkocsival hazavitte az árut Utána ment a férjével együtt a vállalati rendezvényre. A kitüntetés örömére a házaspár — az asz- szony főnökével és egy kollégával — még egy közeli vendéglőbe is elment szórakozni. Onnan tartottak haza felé, amikor a tragédia bekövetkezett. Hurcolta a kocsival Oláh László így emlékszik a történtekre: — Szilasligeten szálltunk le a HÉV-ről, a földúton haladtunk, amikor hirtelen motor- zúgást hallottam, és éles fényt láttam. Azután a földre zuhantam egy erős ütéstől, és még azt láttam, hogy valakit magával ragadott az elszágul- dó autó. Amikor magamhoz térve feltápászkodtam, láttam, hogy a feleségem volt, akit a gépkocsi hurcolt. A gázolót nem látam, elhajtott a helyszínről. Valamennyiünket elvittek a mentők, én tőlük értesültem róla, hogy a feleségem meghalt a mentőautóban. Bíróság előff Kaszás Csaba a gázolás után segítségnyújtás nélkül elhajtott, a gépkocsit, mellyel röviddel később az árokba borult, otthagyta. IlÉV-vel Budapestre utazott, ott céltalanul rsavargott, majd visszautazott Gödöllőre. A rendőrök ott fogták el. A balesetnél, melynek egy halálos áldozata volt, három gyalogos könnyebben megsérült. Kaszás Csaba rövidesen a bíróság előtt felel halált okozó bűntettéért. Gál Judit A Pest Megyei Hírlap január 21-i számában Van-e gyógyszer a pátyi járványra? címmel jelent meg munkatársuk írása. Az újságíró egy olvasói levél alapján kutatja, hogy mi lehet az oka a település rossz kereskedelmi ellátásának, amely, mint írja: Egyre többször késztet arra embereket, hogy olyanokra is mutogassanak, azokat is megbélyegezzék, akik a zűrzavaros állapotokért egyáltalán nem felelősek. Nem értem, hogy kit, vagy kiket véd a cikkíró! Ha már az illetékesek Is széttárt karokkal állnak az újságíró kérdése előtt — „Hogy lehet kritikán aluli az ellátás?’’ —, akkor higgyük el, az valóban kritikán aluli. Ezt erősítette meg a Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osztálya által a közelmúltban végzett vizsgálat, melynek tapasztalataiból tudjuk, hogy az ezer lakosra jutó bolti alap- terület Pátyon 254 négyzetméter. Ez mind a megyei, mind az országos községi átlagnál kisebb. Hétvégeken pedig, amikor megjelennek a zártkertek tulajdonosai, még az alapellátásban is gondok jelentkeznek. Sőt, úgy látszik, hogy a gyógyszerellátásunkra sincs gyógyszer. A patikán ugyanis tábla hirdeti: Betegség miatt zárva. Azonban aki túlságosan hangosan méltatlankodik, vagy panasszal fordul a szakigazgatási szervhez, attól a tanács dolgozói átveszik a receptet és a pénzt, s beszerzik a szükséges gyógyszereket. Erről a lehetőségről viszont — sajnos vagy szerencsére — kevesen tudnak a faluban. Az alkalmazott módszer helyességéről döntsenek az olvasók, netán az illetékesek. ítéljék meg azt is, hogy igaz-e az a megállapítás, amely a Pest Megyei Hírlap tavaly augusztus 31-i számában jelent meg: „Pátyon az utóbbi években olyan, a közösség érdekeit szolgáló változások történtek, melyek figyelmet érdemelnek, követésre méltóak." Wiedermann Gábor Páty Szerkesztői üzenetek Zsámbék község lakói: Ez az üzenet nem minden zsámbékl lakosnak szól, csak azoknak — esetleg annak —, akik ezt Írták feladónak a nekünk címzett borítékra. (Egyébként ilyet bárki odagépelhet, ráadásul pecsét sincs a bélyegen.) Ezt a levelet, ha Így közölnénk, a bepanaszolt rágalmazásnak venné. Bíróságon beperelné lapunkat, és meg is nyerné a pert. Ezért nem kerülnek ezek a sorok Postabontásunk hasábjaira, de mindenesetre utánanézünk annak, hogy Igazat írtak-e, vagy valóban rágalmaznak. M Ml r r r Orökölhet-e a tanú? • Állatszavatosság Családfenntartói szolgálathalasztás Gyermekelhelyezés harmadik személynél
