Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
1989. FEBRUAR 7., KEDD kúrián Féféves küzdelem után Más városban zátonyra futott ■f Cegléden tavaly a szakszervezetek városi bizottsága ^ mellett közös fenntartású szakszervezeti jogsegélyiroda í kezdte meg működését, amely a napokban értékelte ed- V- digi tevékenységét. Manapság az állampolgároknak egyre gyakrabban kell eligazodni a jogszabályok bonyolult dzsungelében, ami bizony csöppet sem könnyű. A tájékozódásban és az ügyek orvoslásában segíthet a vállalati jogtanácsos. Ha van. De egy olyan településen, ahol viszonylag kevés az önálló vállalat, intézmény — 2-300 fős cégek működnek, amelyek központja a fővárosban van —. vajmi csekély az esély arra, hogy helyben foglalkoztassanak egy szakszervezeti jogászt. Ezért az emberek ügyes- bajos dolgaik intézése végett nemegyszer kénytelenek Budapestre vagy más nagyvárosban levő központba utazgatni. így aztán jó néhányan inkább lemondanak erről a szolgáltatásról. Már csak azért is, mert a cég jogásza a munkaviszonyt érintő konfliktusok esetén, fegyelmi vagy kártérítési eljárás során elsősorban nem a dolgozó érdekeit képviseli. Önállóan Alighanem az országban egyedülálló kezdeményezés valósult meg Cegléden. Nevezetesen 1988. július elsejétől megkezdte tevékenységét a közös fenntartású önálló szakszervezeti jogsegélyiroda. A Szakszervezetek . Pest Megyei Tanácsa és a Nagykőrös Városi Ügyvédi Munkaközösség között szerződés jött létre, az Igazságügyi Minisztérium pedig áldásátadta a működésére. Ám amíg a szervezők eljutottak odáig, hogy partnereket találtak, az nem ment konfliktusok nélkül. Százötvenen Amikor az elmúlt év elején elkezdődött a szervezés, a kezdeti lépések igencsak búk. dácsoltak. Erről gondoskodtak a gáncsoskodók. Persze nem véletlen, hogy a kerékkötők lényegesen többen voltak, mint az együttműködésre igent mondók. Ugyanis személyes érdekek, egyes jogászok szakmai sovinizmusa miatt akadozott némely beszélgetés. A szervezők itt-ott bizonyos összefo. nódások kellemetlen pókhálójába gabalyodtak. Máshol pedig a gazdasági vezetés attól való félelme mutatott ajtót, hogy a munkaügyi és egyéb Magyar-görög baráti kör alakul A magyar—görög kulturális kapcsolatok ápolására baráti kört alakítanak hazánkban élő görögök és a magyar kulturális és szellemi élet elismert személyiségei. Az alakuló közgyűlést március 31-ig kívánják megrendezni. Előkészítésére, valamint az ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozására a napokban héttagú szervezőbizottságot alakítottak. A kör ideiglenes elnökévé Makrisz Agamemnon szobrászművészt választották. A magyar—görög baráti kör a tervek szerint — főként történelmi témájú — előadás-sorozatok, kiállítások szervezésével és. a görög kultúrával kapcsolatos magyarországi kutatások támogatásával kíván foglalkozni. dolgok — titkok — kiszürem- lenek a vállalattól. Közel féléves küzdelem után kilenc vállalat, intézmény kötött együttműködési megállapodást, mely csaknem 3300 dolgozó részére kínált ingyenes szolgáltatást. Január 30-ig 24-re bővült a cégek, intézmények — egységek — száma, így napjainkban már majdnem 9 ezer személy fordulhat bizalommal az irodához. Ügy tűnik, nincs megállás, hiszen hamarosan újabb szerződések köttetnek. Ez a fordulat annál is inkább meglepő, mert más városokban e kezdeményezés az érdektelenség zátonyára futott. A hét hónap alatt mintegy százötvenen kerestek orvoslást bajaikra. Az iroda a munka-, család- és polgári jog keretén belül számos teendőre vállalkozott. Tervek A váló- s bontóperek mellett akadt szabadalmi, valamint hagyatéki ügy, munkaszerződéssel, kapcsolatos probléma, szociálpolitikai kedvezménnyel összefüggő felvilágosítás, mun. kakönyv felvételének dilemmája, szomszédvita, bérletdíj iránti érdeklődés. Sőt volt, aki lelki megnyugvásért tért be. A nyugdíjasokat és azon cégek dolgozóit sem küldik el, amelyek nem tagok, legalábbis, ha egy tájékoztatással segíthetnek nekik. A terveikben szerepel, hogy nemcsak egyéni, hanem a szakszervezeti munka általános érdekyédelmi tevékenységéhez is szeretnének jogi hátteret nyújtani. így amennyiben az Országgyűlés márciusban elfogadja a munka törvénykönyve módosításának tervezetét, vállalják, hogy átnézik egy.-egy vállalat kollektív szerződését — igény esetén. — Felhívják a figyelmet a főbb változásokra, esetleges hiányosságokra. A jogsegélyiroda ezután is partner lesz minden életképes ötlet és újabb elképzelés megvalósítására. És persze, továbbra is várja hétfőnként 15 és 18 óra között az ügyfeleket. F. F. Pi/isborosjenő kontra Üröm Ki kit akar megfúrni? Szinte nem múlik el úgy nap. hogy ne telefonálna valaki Pilisborosjenőről vagy Ürömről. Azok, akik lapunk hasábjain keresztül figyelemmel kísérik a megye életét, tudják, hogy csakis a négyszáz kilovoltos távvezetékről lehet szó. Ez az a valami, amitől nagyon ódzkodik a lakosság. Ugyanakkor belépett a történetbe két hónappal ezelőtt a Pető Intézet, amiért azonban harcolnak az ürömiek. A minap rendkívüli tanácsülésre került sor Ürömön, amit a tanácstagok szorgalmaztak. Ügy érezték, hogy a szomszéd község lakói valamit forralnak ellenük, s a céljuk elérése érdekében semmilyen eszköz alkalmazásától sem riadnak vissza. Hogy biztosítsák magukat, riasztották a rádiót, televíziót, távirati irodát, országos napilapokat. Hogy mi váltotta ki az együttes fellépést, nehéz lenne pontosan meghatározni, hiszen hosszú folyamat eredménye. Természetesen az elsőrendű kirobbantó ok a távvezeték, minden más csak ennek utózöngéje. Január 27-én tartotta alakuló gyűlését a Duna-kör pi- lisborosjenői szervezete. Az eseményről plakátokról és a falu utcáin többször végighaladó gépkocsi hangágyújából értesülhettek az érdeklődők. Am ezek a plakátok nemcsak Pilisborosjenőn invitálták a lakosságot, hanem Ürömön is Csakhogy itt rejtélyes körülmények között eltűnt néhány falragasz. Mint a tanácselnök, Selmeczi László később elmondta, ebben semmi szándékosság nem volt, hiszen csak azért szedtek le kettőt, hogy legyen nekik is saját példányuk. Felfokozott indulatok jellemezték a Duna-kör alakuló ülését hiszen a távvezeték és az M0 volt a központi téma. Ahhoz, hogy Pilisboros- jenőt elkerülje a távvezeték, alkalmas helyet kellene a közelben találni a rendszernek. Erre a célra kiválóan megfelelt volna — a pilisborosje- nőiek szerint — az az ürömi terület, ahova a Nemzetközi Pető Intézetet szeretnék felépíteni. Még olyan feltételezés is megfogalmazódott a Duna- köir ülésén, hogy a kormány által támogatott intézmény veszélyeztetheti a falvak akaÁ Csepel Autóból Lap rugós alvázak Újabb, összesen száz autóbuszalváz thaiföldi exportjára kötött szerződést a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat. Közülük ötvenet egy, már korábban létrejött, úgynevezett opciós kötés alapján gyárt a Csepel Autógyár megrendelőjének. Tavaly már szállított a Mogürt 50 alvázat a távoli országba, s akkor irányozták elő a további 50 alváz exportját egy későbbi magánjogi szerződés függvényében. A most létrejött megállapodás szerint az ötven laprugós alvázat összesen 680 ezer dollárért szállítják. További ötven alvázat, a drágább, úgynevezett kombinált rugós típusokat pedig 762 ezer dollárért exportálják a délkeletázsiai országba. Mindkét szerződésnek még az idén eleget tesznek. Az üzletet az amerikai Cummins cég szingapúri irodájával hozták létre, a magyar alvázakra ugyanis Cum- mins-motorokat szerelnek. A buszkarosszériákat pedig a megrendelő országban gyártják speciális igényeiknek megfelelően. A Mogürttől szerzett információk szerint a magyar járműiparnak jó esélyei vannak további hasonló üzletekre, az idén még legalább száz ilyen alvázat szeretnének eladni Thaiföldön, és malaysiai cégekkel is tárgyalnak ilyen vállalkozásokról. Üdve /f. 'T'elefonon keresem az ■*- egyik intézmény munkatársát. Hívja a lakásán — ajánlja a főnöke, aki még a hivatalában van, de mindenféle átadási ügyekkel foglalkozik. Megszűnt a munkahelyünk — mondja —, a barátját korkedvezményes nyugdíjba küldtük. Rám is ez vár. — Gyere, keress meg, most már ráérek, legfeljebb a kutyámról kell gondoskodnom — mondja keserűen akit kerestem, s a lakásán veszi fel a telefont. — Egy évem lett volna még. Tudod, hogy voltak terveim, szerettem dolgozni, de még jó, hogy így is megúsztam. A Palit nem tudjuk elhelyezni, s nyugdíjba sem mehet, mert még csak ötvenkét éves. — Hogy vagytok? — kérdezem egy másik közösségben járva, mire csak legyintenek. Hogy lehetnénk, amikor átszervezés van nálunk. Megszüntetik az osztályokat, de a vezetőik maradnak, mint specialisták. Mi meg bizonytalankodunk, nyomaszt a kérdés, hogy mi lesz velünk. Mert ugye, emiatt mindig a kisembereknek kell izgulniuk. Szóval, stressz a köbön. Máshol meg a közös vállalat ügye vajúdik már hónapok óta. Ha a külföldi partnerrel meg tudnak állapodni, akkor modern gépek érkeznek az üzembe, de a létszámnak csak az egyhar- mada kell. összevonják a munkaköröket. A huszonöt évig adminisztratív vagy vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak izgalmát az okozza: vajon az összevoStressz a köbön nás után, minden három osztály vagy csoportvezető közül ki lesz a nyerő, s mi lesz a vesztesekkel, akik már alig tanulhatnak meg egy új szakmát. Koruknál fogva az sem lesz köny- nyű, hogy a képességeiknek, képzettségüknek megfelelő munkakörbe kerülhessenek, hiszen mindenütt a fiatal erőket keresik. És, ha sikerül? Hogy tudnak majd alkalmazkodni az új főnökhöz, az új közösséghez? Mennyi időbe telik majd, amíg befogadják őket? Mesélem az eseteket, s valaki azt mondja mellettem: jól van. Helyes, hogy egyszerűsítik a dolgokat, mert így olcsóbbá, hatékonyabbá teszik a gazdaságot. Majdnem igaz. Ezt várjuk ezektől, a kényszerű és szigorú műtétektől. Am, ha már az orvosi hasonlatnál tartunk, azt sem szabad elfelejtenünk. hogy amióta a gyógyítás létezik, az operációval járó fájdalom csillapítása is vele jár, szinte kötelező. Hűvös és hideg tárgyilagossággal tudjuk ajánlani, kérni, követelni a bonyolult hierarchiák lebontását, sürgetni a különben ésszerű döntéseket, addig, amíg nem minket érint a dolog, amíg ez nem nekünk fáj, nem a mi gondunk, hogy a megszűnő vagy szerényebbé váló jövedelemből hogy él majd, hogy segíti a soványka nyugdíjból élő öregeit az érintett, hogyan keseríti meg napjait, éveit az egzisztencia változása. Emberi sorsok, kényszerű helyzetek. Nem mindegy, milyen tapintattal, körültekintéssel, milyen légkörben intézik azt, akiknek ez a dolguk, egyáltalán nem hálás, nem könnyű a feladatuk. Vannak már munkahelyek, ahol egycsapásra megváltozott a helyzet azzal, hogy a hónapokkal ezelőtt még munkaerőgondokkal küzdő cégnél egyszerre nem kevesebben, hanem többen lettek, s ebből az következett, hogy megváltozott, pattogósabb lett némely vezető hangja. Előfordul, hogy szükségtelenül is odavágják: Ha nem tetszik itt, el is lehet menni. Van ahol nemcsak céloznak, ki is mondják, aki megsértődik, vegye a munkakönyvét. I\ em hihetjük, hogy ez a ’ stílus lenne a hatékonyság eszköze, a fegyelmezés lehetséges módja. A jelenlegi stresszhelyzetben még nagyobb szükség van rá, mint valaha, hogy az embereknek meglegyen a biztonságérzetük, hitük abban. hogy tisztes munkával kenyeret kereshetnek. Most kell csak igazán a megértés, a segítségnyújtás. E nélkül még a sokat emlegetett reform is célt tévesztene, amely nem is cél, hanem eszköz, melynek alapja éppen az emberségesebb élet- feltételek megteremtése. Különben nem is lenne értelme. Kovács T. István rátát, hiszen miatta kell a két falu között húzódni esetleg a távvezetéknek. Ezekkel a kétségekkel a február elsejei Magyar Nemzet egyik írása is foglalkozott. A cikkben volt egy olyan megjegyzés, ami eddig nemigen hangzott el a nyilvánosság előtt: „Mellesleg nem biztos, hogy a Pető Intézet tervezői tudnak arról, hogy Üröm külterületének eme részén a ’70-es évek elején az óbudai gázgyár veszélyes hulladékokat temetett el”. No, ez fájt legjobban az ürömieknek, ezért kellett a tanácsülést összehívni. Ügy érezték, hogy a pilisborosjenőiek meg akarják fúrni a Pető Intézetet, mert akikor ennek helyére kerülhetne a távvezeték. Tulajdonképpen ezért dobták be a köztudatba a Magyar Nemzeten keresztül a veszélyes hulladékok létezését. Sőt — egyesek szerint —, azért verték nagydobra ezt a je- nőiek, mert maguknak akarták az intézetet. Február végét jelölte meg a kormánybizottság, hogy a község döntsön: szükségük van-e az intézetre, adják-e a területet. Bár erről a február 16-i tanácsülésen is elég lett volna határozni, az ürömiek féltek, hogy a halogatással lecsúsznak a nagy lehetőségről. Végül is, a tanácstestület, amelyben egyaránt képviseltetik magukat a pilisborosjenőiek és az ürömiek is, úgy voksolt, hogy támogatják a Pető Intézet felépítését a kormánybizottság által kiválasztott helyen. Ennek értelmében a tanács megadja a területfelhasználási engedélyt, s elindulhat az ügy a maga útján. Am a tanácsülésnek volt más témája is, mégpedig a két falu szétválásának ügye. Az imént leírtak alapján igazán nem lehet csodálkozni, hogy az utóbbi időben elmérgesedett a két település kapcsolata. Nemrégiben több aláírással levél érkezett a tanácselnökhöz: váljon szét a két település. Erről is dönteni kellett a testületnek. Végül gazdasági megfontolások alapján — elvetették a szétválás gondolatát. Hiszen akkor veszélybe került volna több közös fejlesztés végrehajtása, külön apparátust kellett volna létrehozni mindkét községben, s ennek költségét nem könnyű kigazdálkodni manapság. A szétválást indítványozó levelet azért a február 20-a és 26-a között megtartandó falugyűlés előtt szintén ismertetik. De térjünk vissza egy gondolat erejéig a veszélyes hulladékokra. Mi is ez valójában? Mint kiderült. Üröm határában volt régebben egy kőbánya, amelyből körkörös csigarendszerben, mélyműveléssel termelték ki a követ. Mivel ez a megoldás teljesen egyedi, a térséget természetvédelmi területté nyilvánították. Ám ez egyáltalán nem zavarta az óbudai gázgyárat, s a hetvenes évek elején kéntartalmú salakot helyeztek el a közel húszméternyi gödör alján. A háromméteres rétegre ugyanilyen magas védő földburkolatot húztak, mikor befejezték a hulladék elhelyezését. Igaz, est sem jó szándéktól vezérelve tette a gyár, hanem azért, mert a vegyelemzésék tanúbizonysága szerint a főváros fürdővizeiben megnövekedett miattuk a szennyeződés. Bár az ürömiek szerint a régi kőbánya veszélyes tartalma nem húzhatja keresztül a Pető Intézet fölépítését — mert ez legalább hétszáz méterre van attól a helytől, ahova az inézetet tervezik —, elhatározták. hogy végére járnak a dolognak. A héten keresik fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium illetékesét. Kiderítik, ki adott engedélyt a hulladék elhelyezésére, talajvizsgálatot kérnek és így tovább. Reméljük, megnyugtató választ kapnak a szakemberektől. olyannyira megnyugtatót, amely a Pető Intézet létrejöttét sem veszélyezteti. F. A. M.
