Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

<_1>'T^SÍAÍI----­P EST MEGYEI i-mú ra; VILÁG PHOLETÁBJAÍ, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM íorint WWTÍ.BBRUÁlVfö-'H ÉTFÖ 4*— **1— Íme, így mutat a magasból a stúdióbeli lugas Szombat délután negyed öt. Most kezdődik a Tű 2-esen a Házi-barát című magazin. Az országban sok százezren né­zik ezt az adást. Amikor be­csöngetünk Gödön a Dániel családhoz, ők is éppen a ké­szülék előtt ülnek. Miközben a képernyőn egy varrógép fö­lé hajló nő Iáható, Zsuzsa asz- szony megszólal! — Én is a lányaim kedvéért tanultam meg varrni! Később műsorajánlat követ­kezik. Számomra már ismerős minden egyes cím, hiszen so­kadszor hallom. Kora délelőtt ugyanis tizenharmad-magam- mal együtt ültünk a Tv 2 egyik szerkesztőségi szobájában, a napi munkaértekezleten. Ki gondolná: mi minden történik addig, amíg felcsendül a szig­nál. A és B variáció A megbeszélés 10 órakor kezdődik'.' A szerkesztő, Sárái Anna beszél. Kezében tükör —r azaz a napi feladatterv. Félmondatok, számok röpköd­nek a levegőben: — Lovaskor legyen az 1-es gép;.. Harmincöt plus?'nyolc az kevés, másfél perc kell! — Zenéljünk ezalatt! — ja­vasolja Berkes Zsuzsa. Élénk vita alakul ki arról, hogy a Benkó-dixielandről mit kérdezzenek a nézőktől... Délelőtt 11-kor már kés» az aznapi program A és B variá­ciója ... Dél elmúlik, mire Ro­mán Péter főszerkesztővel szót válthatunk az év elején újjá­született Tv 2-ről. — Közel kilencven belső munkatárs és negyven-ötven külsős alkotja a stábot — ma­gyarázza. — Mindannyian nagy gyakorlattal rendelke­zünk a televíziózásban, mégis sokat vitatkozunk a témákon. Célunk ugyanis az, hogy a ma­gyar adást nézzék az emberek. Meg akarunk felelni a televí­ziózás korszerű követelményei­nek. Alapvető követelmény nálunk a frissesség és a pon­tosság. Az első felmérések azt iga­zolják, hogy jól sikerült a be­mutatkozás. Az 1-es és a 2-es program nézettségi aránya de­cemberben 91:9 volt. Ez most átalakult, az arány: 62:38. Legkedveltebb a Nap­zárta. Különösen a magasabb iskolai végzettségűeket érdek­li. Az eredmények ösztönzően hatnak, a főszerkesztő a továb­bi tervekről mesél: — Igen sok műsorötlet szü­letik, nemcsak a könnyedebb műfajban. Már most gondol­kozunk a nyáron, amikor az emberek más időszámítás sze­rint élnek... Déli 1 óra. Az 1-es stúdiói­ban megindul az élet. Hatal­mas hangszigetelő paravánok veszik körül az óriási terem belsejét. Amikor Berkes Zsu­zsa még az öltözőben készülő­dik, Rózsa Péter már öltöny­ben, elegánsan ül a „lugasban’’ — ez a nézők által jól is­mert szürke huzatú ülőgarni­túra neve, házi használatra. A tükröt tanulmányozza.. A négy kameraman a gépeket igaz­gatja. Akár a vakrepülés — Ellenőrizzük a kameraál­lást — tájékoztat egyikük, Kalmár András. — Bár ez ru­tinmunka, mert fix képeket kell csinálni, de azért nagy fi­gyelmet igényel. Az igazán nehéz feladat egy művészi té­véjáték forgatása. Lukin Sándor vezető opera­tőr is körüljárja a stúdiót. — Húszesztendős pályafutá­som alatt mindig az élő adá­sok jelentették hivatásom iga­zi szépségét — megismételhe- tetlenségük miatt — vallja. — Operatőri szempontból szá­momra mindig fontos a mű­sor eleganciája is. A díszlet, a világítás, a műsorvezetőik öl­tözéke fokozhatja a tartalom kifejezőerejét. — Még másfél perc! — hal­latszik a sztentori hang a lát­hatatlan vezérlőteremből. Már csak néhány gyors kérdés-fe­leletre futja. Mindenki elfog­lalja. helyét, kigyulladnak a lámpák; a monitoron megje­(Folylatás a 3. oldalon.) 'CifeiafSy Székesfehérvárott Tizennyolc alapszervezet csaknem 1300 kommunistájá­nak a képviseletében tanács­kozott szombaton a székesfe­hérvári körzeti pártbizottság alapszervezeteinek rendkívü­li pártértekezlete az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága ok­tatási igazgatóságának szék­házában Székesfehérvárott. A fórum munkájában részt vett Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra. Az eszmecserén Boros Jenő, a : székesfehérvári körzeti pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást, majd töb­ben kifejtették véleményüket a párttagságot jelenleg legin­kább érdeklő kérdésekről, az utóbbi hetek-hónapok esemé­nyeiről. Nyikolaj Talizin elutazott hazánkból Szombaton elutazott Buda­pestről Nyikolaj Talizin mi­niszterelnök-helyettes, a ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság szovjet tagozatának elnöke, aki részt vett a bi­zottság 38. ülésszakán. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke búcsúztatta. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Idősebbek is elkezdhetik l Metszik a szőlőt, a gyümölcsfákat Hiányzik a hótakaró A szokatlanul enyhe téli idő­járás lehetőséget kínál a sző­lős- és gyümölcsöskertekben a metszésre. A nagyüzemekben és a kiskertekben folyamato­san végzik ezt a munkát, mint­egy „előre hozva” a tavaszi szezonnyitót. A tél eddig eltelt hetei — és a késő őszi időszak is — szokatlanul kevés csapadékot hoztak. A 30 éves átlag szerint januárban átlagosan 35 milli­méter csapadék „jár” a talaj­nak, ettől az értéktől azonban messze elmaradnak a mért adatok. Ezek szerint az ország területének 70 százalékán tíz milliméter alatti csapadékot kaptak a földek, csak az észak­keleti és északnyugati ország­részekben mértek efölötti ér­tékeket. A csapadékadósságra jelemző, hogy az elmúlt év ok­tóberétől február elejéig mint­egy 90 milliméterrel kevesebb vízutánpótlást kapott a talaj, az alföldi vidékeken 100 mil­limétert meghaladja a hiány. Egyelőre ez nem okoz gondot, hiszen a természet ilyenkor nyugalomban van és a növé­nyek vízforgalma szünetel, ám tavasszal a vegetáció kezdete­kor nagy vízadagokra van szüksége a növényeknek. Amennyiben a tél további idő­szakában is hiányzik a csapa­dék, úgy a termelők csakis az esőkre számíthatnak, és ez pél­dául a gabona esetében azt je­lentené: szinte meghatározott adagokban lenne szükség ter­mészetes vízutánpótlásra. Ám ennek valószínűsége nem túl­ságosan nagy. Szerencse vi­szont, hogy nincsenek erőtel­jes fagyok, a vetésekről ugyan­is hiányzik a hótakaró, ennél­fogva a megfelelő szigetelő- réteg sem védi a növényeket. Nagy Imre, a KISZ KB első titkára: Két hatalmas lecke áll az ország előtt Minden társadalom hangu­latára elsősorban az életkö­rülmények változása a meg­határozó. ennek megfelelően nálunk egyre nagyobb az el­keseredettség és növekszik a bizalmatlanság — mondta Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára azon az ifjúsági aktívaérte­kezleten. amelyet szombaton rendeztek Zalaegerszegen, a Szakszervezetek Művelődési Központjában. A városi KISZ- bizottság által szervezett nyil­vános fórumon Nagy Imre konzultációval egybekötött előadást tartott. A résztvevők írásban be­adott kérdéseit is figyelembe véve, először a hazánkban zaj­ló eseményekről, folyamatok­ról szólt. Napjainkban — mondta — két hatalmas „lec­ke” áll az ország előtt: a gaz­dasági és — az ebből követ­kező — bizalmi válság keze­lése. illetve a modellváltás. Ám a KISZ KB első titkárá­nak meggyőződése szerint, nem a szocializmus került válságba, hanem annak egy megvalósítási formája. A szo­cializmusnak ez a gyakorlata azonban semmiképpen nem tartható tovább, nem folytat­ható. Ezzel nem szembenézni ugyanolyan hiba volna, mint a legutóbbi négy évtized tel­jes megtagadása, elvetése. A változtatás viszont igen-igen nehéz. A gondokat tetézi, hogy a korántsem egységes pártnak a kritikus időszakra nincs markáns stratégiája — han­goztatta. Nagy Imre kitért Pozsgay Imrének az 195fi-os esemé­nyekkel foglalkozó rádiónyi­latkozatára is. Emlékeztetve arra. hogy a „népfelkelés” mi­nősítés nemcsak a párton be­lül. hanem az alternatív szer­vezetek többségében is indu­latot váltott ki. leszögezte: jó­val többről van szó. mint csak egy 33 évvel ezelőtti esemény értékeléséről. Nevezetesen ar­ról. hogy „a párt hogyan tud szembenézni saját múltjával és azzal a politikai, gaz­dasági berendezkedéssel, amit kialakított ebben az or­szágban, s hogyan tud élé­re állni az ezt megváltoz­tatni akaró törekvéseknek”. Ez utóbbit azonban — húzta alá — könnyen meghiúsíthat­ja az eddigi tételekhez való ragaszkodás. S bár a nyilat­kozat — egyszavas, sommás, ezért nem is lehet pontos jel­lemzés, mondta — szerinte nem volt szerencsés, azért „az igazságtól nem áll nagyon tá­vol a vitatott megállapítás”. Az első titkár természetesen foglalkozott a KISZ helyzeté­vel és legsürgetőbb feladatai­val is. Ezek közül a legfonto­sabbat így fogalmazta meg: „alkalmassá kell tenni a szö­vetséget arra. hogy a holnap Magyarországán a többpárt­rendszer és a parlamenti de­mokrácia keretei között több egyenrangú ifjúsági szervezet­tel vitázó együttműködésben — néha ütközésben — talpon tudjon maradni és tevékeny­kedni”. A „holnap KISZ-éről’’ szólva elmondta, hogy az el­képzelések szerint, az 30 kö­rüli regionális réteg és egyéb önálló tagszervezetből áll majd. A szövetség nevéről a közelgő kongresszuson vagy esetleg „KISZ-en belüli nép­szavazással” döntenek. Nagy Imre befejezésül a KISZ és az MSZMP kapcso­latáról beszélt. Kiemelte: to­vábbra is a pártot, de a meg­újuló pártot kívánják erősí­teni. annál is inkább, mert az MSZMP tagságának majd­nem a fele 50 évesnél idő­sebb. Néhány napja újabb áremelés Gép van, kerestet alig Néhány napja átlagosan 5—20 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági gépek árai. A Pest—Nógrád—Komárom Megyei Mezőgazdasági Ter­melőeszközkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgatója, Lakatos Tibor elmondta, hogy jelenleg az Agrokernél mintegy 600 millió forint értékű gép vár vevőkre, tehát egyértelműen kínálati piac van. Utalt arra, hogy a gazdaságok legtöbbjé­vel időben megkötötték a gépvásárlási szerződéseket. Ennek ellenére ■ mindössze 170 millió forint értékű a már biztosnak tekinthető rendelés. Viszont az országban még ta­lálható 17 olyan kereskedelmi és mezőgazdasági gépeket, eszközöket értékesítő vállalat, amelyek szintén foglalkoznak eladásokkal, s így nagy a kon­kurencia. Fele-fele arányban szere­pelnek az Agroker termék­listáján a hazánkban gyártott és az importból, alapvetően a szocialista piacról származó mezőgazdasági gépek. Tőkés importra már csak azért sincs lehetőség, mert rendkívül szűkös a dev.zakeret, másrészt ezekben az országokban gyár­tott gépek ára sok esetben 3-4-szerese a szocialista orszá­gokban előállítottaknak. Gy. L. Tanácskozás a mozgóképkultúráról A művészek állásfoglalása A mozgóképkultúra helyzetéről rendezett tanácskozás­sal folytatódott vasárnap a XXI. magyar filmszemle ese­ménysora a Budapest Kongresszusi Központban. A rendez­vényen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre állammi­niszter, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Az eszmecsere kiinduló­pontjául a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége — többek által segélykiáltásnak minősített — állásfoglalása szolgált. A vádirat katasztro­fálisnak ítéli a jelenlegi kul­turális helyzetet, a művészet­re és az oktatásra jutó költ­ségvetési források csökkené­sét. Ezen belül a magyar mozgóképkultúra, különösen a Magyar Televízió helyzetét tartja súlyosnak. A megálla­pítások szerint a magyar te­levízió nem alkalmas arra, hogy a műsorszóró műholdak­kal és a videokazettákkal szemben tényleges és. értékes választási lehetőséget nyújt­son. Az állásfoglalás hangsú­lyozza, hogy a televíziónak csakis az lehet a feladata, hogy fórumot és nyilvánossá­got teremtsen a nézetek, vé­lemények sokaságának, s eze­ket demokratikusan közvetít­se nézői számára. A vitairat szorgalmazza továbbá az új alkotmányhoz kapcsolódóan egy önálló médiatörvény ki­dolgozását, független rádió- és tévéállomások alapításának lehetőségét. Emellett fontos­nak tartja, hogy a televízió elnökét a parlament válassza meg, munkáját pedig függet­len társadalmi szervezet fel­ügyelje. Az alapanyag kapcsán a tanácskozáson is elsősorban a televízióról, annak társadalmi szerepéről esett szó. Kéry László szociológus vitaindító­jában úgy vélekedett, hogy a televízió nem szolgálhat ki­zárólag a napi politika esz­közeként, s nem is egy szó­rakoztató intézmény, hanem a társadalmi tudás újraelosz­tásának legfontosabb eszkö­ze. Csurka István író a televí­zió irányításával kapcsolat­ban kifejtette, hogy az nem maradhat egyetlen párt mo­nopóliuma. Véleménye sze­rint legalább az egyik csa­tornát át kell engedni a tár­sadalom különböző más erői­nek. Pálfy G. István, a Magyar Ifjúság főszerkesztő helyette­se úgy vélekedett, hogy ha­ladéktalanul ki kell dolgoz­ni a televízió nemzeti straté­giáját. Egy „Kárpát-medencei televízió” tervét vázolta fel, egy olyan televízióét, amely műholdas sugárzással közve­tít hiteles információkat az országról, nem csak a határon túli magyarságnak. Kétségbe vonta azonban, hogy a mos­tani tévés műhelyekben meg­lenne ehhez a szellemi erő­forrás. Kemény szavakkal bírálta a televíziót Lugossy László (Folytatás a á. oldalon.) Tükör, lugas, wisch Fontos a műsor eleganciája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents