Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGTEL BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. FEBRUÁR 28., KEDD GRÓSZ KÁROLY TÁRGYALÁSAI STIPE SUVARRAL Megtalálni a közös értékeket A JKSZ KB meghívására hétfőn egynapos baráti mun­kalátogatásra Jugoszláviába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Űtjára el­kísérte Lukács János, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára; Szokai Imre, a KB nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának helyettes vezetője, és Györke Sándor belgrádi ma­gyar nagykövet. Grósz Károly és kíséretének tagjai hétfőn délelőtt fél tíz órakor érkeztek meg a két or­szág határától mintegy 50 kilo­méternyire fekvő. Baranya-há- romszögi Bellye közelébe, a Je­len vadászkatélyba. A magyar párt főtitkárát és kíséretének tagjait Stipe Suvar, a JKSZ KB elnökségének elnöke, Va- szil Tuporkovszki, a JKSZ KB elnökségének tagja, Sztanko Sztojcsevics, a JKSZ KB el­nökségi tagja, a Horvát Kom­munista Szövetség KB-elnök- ségének elnöke, Sztaniszlav Sztojcsevics, a JKSZ KB el­nökségének végrehajtó titkára és Rudi Szóvá, Jugoszlávia budapesti nagykövete fogadta. Grósz Károly röviddel meg­érkezése után megkezdte tár­óval á Qa i t­A JKS2 és az MSZMP ve­zetői tárgyalásaik befejeztével közös sajtóértekezletet tartot­tak. Stipe Suvar nyilatkozatá­ban a csaknem ötórás megbe­szélés tapasztalatait összegez­ve hangsúlyozta: mindaz, amit Grósz Károlytól hallott, ismerősen cseng Jugoszláviá­ban is. Ez arra utal, hogy az MSZMP-t és a JKSZ-t foglal­koztató problémák, a két or­szág gondjai igen közelállóak. Magyarország, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország, illetve egyes európai és Euró­pán kívüli szocialista orszá­gok olyan programokat készí­tenek elő. amelyek mélyreható gazdasági-politikai reformokat jelentenek. Ezzel együtt jár a tudati reform is, amely a kommunista és szocialista pártok szerepének megváltoz­tatását is szükségessé teszi. Erre mindenekelőtt azért van szükség, hogy elkerüljék a szocializmus pangását, ami e társadalmi rendszer regresz- szióját okozhatja. A szocializmus hőskorát — legalábbis egyes országok — valószínűleg már túlhaladták. Elmúlt az az idő. amikor poli­tikai monopóliuma volt egy Stipe Suvar és vendége, Grósz Károly pártnak, és ez az egy párt el­lenőrizte á tömegek lelkesedé­sét. Ezzel szemben előtérbe kerültek az emberi jogokkal kapcsolatos problémák, az al­kotó munka kérdései, a szó­lás- és szerveződésszabadság. Ezek megvitatása a két szomszédos és „nagyon baráti’’ ország számára kölcsönösen hasznos lehet — hangoztatta Stipe Suvar, aki reményét fe­jezte ki, hogy a mostani talál­kozót számos hasonló eszme­csere követi. Grósz Károly messzemenően egyetértett partnere gondolat- menetével. A két ország vi­szonyáról elhangzott értéke­lést kiegészítve reményét fe­jezte ki, hogy a magyar—ju­goszláv kapcsolatokban dina­mikus fejlődés bontakozik ki. — Úgy gondoljuk, határo­zottabban kell tovább halad­nunk azon az úton, amelyet a két párt nagy vezetői — Ti­to és Kádár János — alapoz­tak meg. A vezetők 14 alka­lommal találkoztak, s mindig tartalmas eszmecserét folytat­tak. Hiszem, hogy mi is ezen a nyomvonalon járunk. Ugyan­akkor szembe kell nézni az­zal a természetes ténnyel, hogy a vezetésben is új generá­ciók jelentkeznek, ami két veszélyt rejt magában. Az egyik, hogy az új generáció tagjai esetleg úgy vélik, hogy a történelem ott kezdődik, ahol ők a politika színpadára lépnek. A másik pedig, hogy nehezen találják meg mindazt, ami érték, amit tovább kell vinni. Stipe Suvar korábbi gondo­latát folytatva, Grósz Károly kifejtette: — Nem hiszem, hogy a szo­cializmus országai a világ válságokkal leginkább átszőtt régióját alkotnák. De azt val­lom, hogy a szocializmuson belüli feszültségek és válság- jelenségek új megközelítési módot, új szemléletet köve­telnek meg. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, merítenünk kell egymás tapasztalataiból, illet­ve a haladó erők nemzetközi élményanyagából, tapasztala­taiból. — Ahhoz, hogy a szocializ­mus ma előbbre tudjon ha­ladni, egyes részterületeken vissza is kell lépnie. Tisztáb­ban és bátrabban kell fel­használnia a fejlett kapitaliz­mus tapasztalatait. Osztály­előítéletek nélkül be kell épí­tenie intézményrendszerébe mindazt, ami haladó és konst­ruktív. Elvi elkötelezettségünk, (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós a Szovjetunióba látogat Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP PB tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának meghívására március 2-án és 3-án munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. OKISZ-ÜLÉS Elnapolt vita Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa (OKISZ) hét­főn ülést tartott, amelyen egyebek között a szövetkeze­ti jogszabálymódosítás terve­zetét vitatta meg. Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti törvény tervezett módosítása meghatározó az ipari szövetkezetek jövője szempontjából. A napirend vitájában a hozzászólók úgy ítélték meg, hogy az ülés előtt néhány perccel kezükhöz eljuttatott jogszabálytervezet nem alkal­mas arra, hogy érdemben megvitassák és kialakítsák ál­láspontjukat. Ezért az orszá­gos tanács úgy határozott: a szövetkezeti tagság elé terjesz­ti a jogszabálytervezet mó­dosításáról szóló dokumentu­mot, és azt két hét múlva vitatja meg újólag. Dr. Lendvai István főtit­kár és Mészáros Vilmos főtit­kárhelyettes kérésére az or­szágos tanács — érdemeik el­ismerésével — hozzájárult korkedvezményes nyugdíja­zásukhoz, és munkájukból jú­nius 19-i hatállyal felmentet­te őket. BELPOLITIKÁI KRÓNIKA Százhuszonnégyezer aláírást vittek magukkal Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a tár­sadalmi szervezetek képviselői együttesen vitatták meg a sztrájktörvény és a munka törvénykönyvének tervezett mó­dosítását 0 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ügyve­zető főtitkára. Bihari Mihály politológus, leköszönt funkció­járól és kivált a pártból is # A Duna-mozgalmak képviselői hétfőn a Parlamentben átadták Stadinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének a visegrád—nagymarosi vízlépcső épí­tése ellen tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket 0 Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes és Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólt a gazdaságpolitika, illet­ve a belpolitika időszerű kérdéseiről a vasasszakszervezet füg­getlenített tisztségviselőinek hétfői értekezletén a Vasas Aka­démián 0 Megkezdődnek a várossá nyilvánítási ünnepségek. Elsőként — a 41 új város közül — a Csongrád megyei Kis­telken és Mórahalmon vehetik át ma a várossá nyilvánításról szóló oklevelet a település lakói. A sztrájktörvényről — A kormánynak nem cél­ja, hogy a sztrájktörvény kor­látozó jellegű legyen — mond­ta Nyers Rezső államminisz­ter azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szer­vezetek képviselőinek részvé­telével a sztrájktörvényről és a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításáról. A csaknem két és fél órás vita lényegében akörül folyt, hogy időszerű-e a sztrájk tör­vényi szabályozása. A társa­dalmi szervezetek — köztük a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Szo­ciáldemokrata Párt, a Függet­len Jogászok Fóruma, a Tudo­mányos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete és a Mün- nich Ferenc Társaság — kép­viselőinek álláspontja a vita során sem változott. Részben eltérő okokból ugyan, de egy­öntetűen elsietettnek minősí­tették a mai gazdasági, társa­dalmi és politikai feltételek mellett a törvény megalkotá­sát. Több kifogás érte a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítását. Halmos Csaba, az ÄBMH elnöke ígéretet tett arra. hogy a márciusi ország- gyűlés előtt ismerteti a viták során felmerült véleményeket, észrevételeket. Főtitkár nélkül A Magyarországi Szociál­demokrata Párt ügyvezető fő­titkára, Bihari Mihály polito­lógus leköszönt funkciójáról és kivált a pártból is. Az MSZDP vezetősége nem kí­vánt válaszolni a politológus rádióban és televízióban el­hangzott nyilatkozatára, ugyanakkor bejelentette, hogy március 1-jén, szerdán dél­után országos tagtoborzó nagy­gyűlést tartanak a Ganz- MÁVAG Vörösmarty Művelő­dési Házában. Ezen ismertetik az ideiglenes pártvezetés által megfogalmazott elvi nyilatko­zatot: amelynek címe: Mit akar a Magyarországi Szociál­demokrata Párt? A politikai kérdések vitáját követően ugyanott nemzetközi sajtó- tájékoztató lesz. Petícióátadás A visegrád—nagymarosi víz­lépcső építése ellen tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket hétfőn a Parlamentben adta át Stadinger Istvánnak, , az Országgyűlés elnökének a Du­na-mozgalmak képviseletében egy háromtagú csoport: Szek- fü András (Duna Kör), Szeke- tvs László (Nagymaros Bizott­ság) és VitJ,,ászló (Népszava­zást Kérők Csoportja). A petí­cióban — amelyet 124 ezren ír­tak alá — az építkezés azon­nali felfüggesztését és megfe­lelően előkészített, társadalmi, lag ellenőrzött népszavazás kiírását követelik. A Duna- mozgalmak képviselői úgy vé­lekedtek, hogy az építkezés elhagyása még ma sem ké­ső és ez több tízmilliárdnyi megtakarítást jelentene. Mint Stadinger István el­mondotta, az alternatív szer­vezetek nem tehetnek közvet­len országgyűlési előterjesz­tést. Hozzáfűzte azonban, hogy a márciusi parlamenti ülésen a vízlépcső ügye ismét a képviselők elé kerül, s döntenek arról, hogy napi­rendként újból megtárgyal­ják-e azt. Rendkívüli tanácsülés Zsámbékon Közelebb a meg oldáshoz Ha nem is minden vita nél­kül, de nyugodt légkörben zajlott le tegnap délután Zsám­békon az a nagy érdeklődés­sel kísért rendkívüli tanács­ülés, ahol végül is állásfog­lalás született a megszünte­tett állami csecsemőotthon épületének további lehetséges hasznosításáról. Mint azt már közöltük, a Pest Megyei Tanács, megvál­toztatva korábbi határozatát, úgy döntött, ^figyelemmel a helyi tanácsi testület és a la­kosság véleményére, hogy a csecsemőotthon átszervezése, az ingatlan hasznosítása dol­gában más megoldást keres­nek A javaslat, amelvet Ba­lázs Gczánó, a megyei tanács elnökhelyettese ismertetett, két változatról szól Az egyik: időskorúak szociális otthonává alakítják át az épületet. A má­sik: egy külföldi—magyar ve­gyes vállalat vásárolná meg az ingatlant, szintén egészség- ügyi célokra. A vételárból pedig másutt létesítenek ott­hont a rászorulóknak. A tanácsülésen elhangzott egy harmadik — és nagy tet­széssel fogadott — indítvány is, ugyancsak egészségügyi - szociális jellegű hasznosításra. Ezt is figyelembe veszik a to­vábbiakban. hiszen konkrét áranjánlat híján döntés nem született. Erre várhatóan két- három héten belül kerülhet sor. Akkor visszatérünk e té­mára. (A. tanácsülésen felolvasták a szociális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkárnak a csecsemőotthonnal kapcsola­tos levelét, amelyet. lapunk 2. oldalán olvashatnak.) K. E. . y ávoli múltunk egy da­I rabkája. A világ első, mai értelmű művészeti akadémiája, a Rómában 1577-ben alakított Accade- mia di San Luca azzal kezdte a tevékenységét, hogy a résztvevők nagy gonddal pontokba szedték az alapszabályt, meghatá­rozták a nem bővíthető .taglétszámot és a művé­szeti oktatást kizárólagos joguknak mondták ki. Nem bővíthető taglétszám, kizárólagos jog valami­re... mintha tényleg nem lenne új a nap alatt. Hi­szen ismerős a magatar­tás! Régebbről is, a je­lenből is. Amikor tehát töprengésre késztet ben­nünket napjaink közéleté­nek némely vonása, nem valami nagy újdonsággal nézünk szembe, hanem olyasmivel, ami mindig is jelen volt a szervezkedé­sek. a szerveződések kö­rül. Sokasodnak az ismerete­ink arról, miként keresik a hagyományos és az újonnan létrejött szerve­zetek helyben, egy-egy te­lepülésen a közös kapcso­kat. Sokasodnak ugyanak­kor az ismereteink arról is, milyen kantélén hely­zeteket hoz létre a bizal­matlanság. a befelé for­dulás. a lépjél-ki-minden- honnan. ha hozzánk- akarsz-belépni gondolko­dás. Az elzárkózás, a til­tással teremtett látszat- egvértelműség. a kizáróla­gosság iogának igénylése vagy éppen kinyilvánítása ma veszedelmes kísérőjévé KIZÁRÓLAGOS válhat a demokrácia intéz­ményrendszere megterem­tésének. Természetesnek, egy ko­rábbi lehetetlen helyzet szinte ösztönös felszámolá­sának tartjuk azt a színes sokaságot, amelyet a me­gyében, Szentendrétől Do­báson, Cegléden, Gödöllőn át Vácig a már-már követ­hetetlen gyorsasággal ala­kuló új szerveződések alkot­nak. Természetellenesnek érezzük azonban, ha párt- bizottságok, pártszerveze­tek eleve elzárkóznak a kapcsolatkereséstől ezek­kel a szerveződésekkel, mondván: kezdjék azok a közeledést, ismertessék szándékaikat! Természet- ellenesnek érezzük, ha va­lami pusztán azért jut az elutasítás sorsára, mert úi. ismeretlen, szokatlan. S az sem ítélhető természe­tesnek. ha — a kizáróla­gosság jogát érvényesítve — egyetlen településen há­romféle csoportot hoznak létre a környezetet féltők, a lakóhelyüket szépíteni kívánók, s energiáik na­gyobb része arra megy el, hogy a másik két csopor­tot gyalázzák ... Van ab­ban valami ijesztő, ha egy kisvárosban hatféle szervezet hatféle módon kívánja március tizenötö­dikét ünnepelni és még tárgyalni sem hajlandó né­melyikük arról, nem lehet­ne-e közösen... S van mosolyogtató sodraiéira is a nagy-nagy felbuzdulás­nak, hiszen mi másnak, mint mosolyra okot adó ténynek vegyük azt, ha az akvaristák frissen létrejött klubja politikai nyilatko­zatot fogad el, ha a kert­barátkor azt követeli, tag­sága kapjon érdekképvise­leti lehetőséget az MSZMP helyi bizottságában, a ta­nácsban, az MDF helyi csoportjában ...?! S az em­lített példák, sajnálatosan, nem a végletesek közül ki­emeltek, azaz vannak cif­rábbak. már nem is mo­solyogni-, hanem sírniva- lók. S vannak, szaporodnak a veszedelmesebb esetek is. A csakis nekünk lehet iga­zunk magatartás szülöttei. A rajtunk kívül minden­ki más hazudik felfogás teremtményei. Szaporod­nak azok az esetek, ame­lyek azt mutatják: a poli­tikai szabadság nem hoz­za automatikusan magával a politikai kultúrát. Jelei mutatkoznak a megyében az agresszivitást a követ­kezetességgel összetévesztő közéleti magatartásnak a hatalom némely képviselő­je részéről éppúgy, mint a hatalomba most igvekvők oldaláról. Jelei mutatkoz­nak annak, hogy növek­szik a demokráciát kizáró­lagos tulajdonuknak tar­tók köre, akik maguknak korlátlan jogokat vindi­kálnak, másoknak viszont csupán annyit engednének meg jogként, hogj^ elfo­gadják ezt a helyzetet. S mutatkoznak annak is a jelei, hogy erősödnek a végletek képviselőinek cso­portjai, tekintsünk akár bal-, akár jobbfelé. Ezek a jelek nem pusztán arról tanúskodnak, hogy nyug­talan a társadalom — és erre a riadóztató nyugta­lanságra égető szükség teremtődött a változás, az átalakulás érdekében, je­gyében —, hanem arról is tanúskodnak: a haladás, az építés helyett beleté­vedhetünk a sehová nem vezető körbeforgás, a rom­bolás zsákutcáiba. K eserű hangú levelek érkeznek a szerkesz­tőségbe olyanoktól, akik értetlenül szemlélik a po­litika országos és helyi ör­vénylését. Értetlenül, mert nem tudják belőle kikövet­keztetni, nekik — holott nekik ez az igazi gondjuk — miként lesz ebből hol­napi kenyerük, lakásuk, talán valamivel könnyebb megélhetésük. Magyarán, nem tudják kikövetkeztet­ni, hogy ami történik, az minek az érdekében, s fő­ként: kiknek az érdeké­ben történik, mit, kit szol­gál. Értetlenségük arra mutat, mintha a sokféle kizárólagosság hangozta­tása közben az felejtődött volna el. az záratott ki a mellékesek mezejére, ami a legfontosabb. Milliók megélhetésének holnapja. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents