Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

PEST «gib VlLBG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI m MJW W K-^cma AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TINACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Áras 4,30 forint 1989. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ Grósz Károly Jugoszláviában Aszocializmus még csak cél, nem meglévő eredmény Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn Jugoszláviában határ menti baráti munkaláto­gatás keretében megbeszélést folytat Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnö­kével. Az MSZMP főtitkárának kíséretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és több- szakértő. Utazása előtt Grósz Károly interjút adott a Tanjug hír­ügynökségnek. Ezt az alábbiakban ismertetjük. A többpártrendszer beveze­tése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem történel­mi jelentőségű esemény, — emelte ki Grósz Károly. A többpártrendszer nem tartal­maz önmagában biztosítékot arra, hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos következményekkel járó hi­bák. De az tény, hogy a hibák megismétlődésének esélye ki­sebb akkor, ha a pártok ver­senyhelyzetben ellenőrzik egy­mást. s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. — Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepé­ről — jelentette ki Grósz ar­ra a kérdésre adott válaszá­ban, hogy az MSZMP a több­pártrendszer kezdeményezé­sével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kérdés, hogy si­kerül-e törekvését érvényesí­tenie. Az MSZMP vezetése, és remélem a párttagság is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakor­lásának monopóliumát, ha­nem — vezető szerepének meg­őrzése mellett — a hatalmi rendszerbe másokat is be kí­ván vonni. Az ország új alaptörvényé­nek bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról — mondotta Grósz —, ám szo­cialista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szel­leméből fognak következni, mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. — Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzol­ni, amely minden országra érvényes. Lehet azonban né­hány olyan vonást körvona­lazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert, megkü­lönbözteti minden más rend­szertől. Ezek között említe­ném — nem biztos, hogy mindenki egyetért velem —. hogy a szocializmus egy ve­gyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövet­kezeti és magántulajdon egyaránt jelen van — de az állami és szövetkezeti tulaj­don alkotja a többséget. A Központi Bizottság nem­régi ülésével kapcsolatos kér­désre rátérve — amely 1956 jellegét is megvitatta, vala­mint a kormány azon dönté­sét is, hogy a kissé későbbi bí­rósági tárgyalás főszereplői megjelölt sírban nyugodhat­nak — Grósz Károly megem­lítette, hogy Nagy Imrének, valamint legközelebbi munka­társai földi maradványainak eltémetése humanitárius meg­gondolásokból indokolt. Har­minc év után egy szocialista rendszernek elemi kötelessége, hogy Nagy földi maradványait méltó keretek között hántolja el, anélkül, hogy minősítené az elhunytat. Ez nem politikai rehabilitáció, ez minden egyes embernek kijáró emberiessé­gi gesztus. Ha az események történelmi kutatása indokolt, akkor természetesen meg kell (Folytatás a 2. oldalon.) Felvonulás helyett Nagygyűlés május 1-jén Illetékes helyről tájékoztat­ták az MTI-t: a május 1-jei felvonulás helyett nagygyűlést tartanak — takarékossági okok miatt — ebben az év­ben a fővárosban. A nagygyű­lés színhelye a Hősök tere és a Felvonulási. tér lesz. Haldoklik egy ház Haldoklik egy ház Hévíz- györkün. A nap mint nap arra járók tekintete las­sanként hozzászokik a lát­ványhoz. Ám aki először áll meg előtte, azt megrendíti a zsalugáteres szemeit be­hunyt, megrokkant épület a rendezett, jómódot jelző környezetben. (Cikkünk a 4. oldalon.) Befejeződött a szövetkezeti konferencia Ä katasztrófahangulat bénítóan fiat Szombaton Budapesten folytatódott a termelőszövetkezetek rendkívüli konferenciája, amelyet alapvetően azért hívtak össze, hogy igyekezzenek megoldást találni az agrárágazat legégetőbb gondjaira. A kemény, helyenként szikrázó vitát követően — több mint negyvenen mondták el véleményüket — állásfogla­lásban rögzítették azokat a legfontosabb törekvéseket, amelyek elvezethetnek a mai helyzetből való kilábaláshoz. A tanácskozás szombati munkájában részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. BELPOLITIKAI KRÓNIKA Céltábla a mindennapi sztálinizmus Hazaérkezett Japánból Straub F. Brúnó. 9 A KISZ Közpon­ti Bizottsága szombati ülésén megvitatta az ifjúsági szövetség XII. kongresszusának előkészítésére vonatkozó előterjesztést. • Ugyancsak szombaton tartotta közgyűlését az Unió a De­mokratikus Szocializmusért elnevezésű, egyelőre még a KISZ- en belül megalakult új szervezet. 9 Munkástanácskozást tartottak a Jurtaszínházban szombaton a FIDESZ és más de­mokratikus munkáscsoportok szervezésében. Q Dunaújváros­ban ugyancsak munkástalálkozóra került sor a Magyar De­mokrata Fórum rendezésében. Hazaérkezés Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke vasárnap hazaérkezett Japánból. A magyar államfő a néhai Hiro- hito császár gyászszertartásán vett részt Tokióban. Kíséreté­ben volt Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes. Bejegyezve 33 A KISZ Központi Bizott­sága úgy határozott, hogy áp­rilis 21—23. között rendezik meg a szervezet XII. kong­resszusát a Budapest Sport- csarnokban. Az ifjúsági szö­vetség legfelsőbb fóruma megvitatja majd az országos értekezleten meghirdetett po­litikai platformot, továbbá a szövetség együttműködési sza­bályzatát és a programnyilat­kozatot. Ugyancsak ez a kongresszus mondja ki az új ifjúsági szövetség megalaku­lását, hiszen a KISZ várha­tóan a most alakuló új szerve­ződések szövetségévé alakul át. A KISZ Központi Bizott­sága február közepéig 33 új szervezetet jegyzett be. Ezek között szerepel többek között — az eddig ismerteken kívül — a Magyar Dolgozók Ifjú­sági Szövetsége, a Holnapért elnevezésű szervezet, a Balol­dali Ifjúsági Társulás, vala­mint a Pest Megyei Városok Szövetsége. Tanulni - de miből? „Tanulni, tanulni, tanulni..." de miből? Ezzel a címmel fo­galmaztak meg felhívást az Unió a Demokratikus Szo­cializmusért elnevezésű szer­vezet közgyűlésén, ahol 16 felsőoktatási intézményből je­lentek meg küldöttek. A fel­hívásban az UDSZ ügyvivői testületé az Egészségügyi De­mokratikus Ifjúsági Szövetség szóvivőivel közösen indítvá­nyozzák, hogy március 1-je le­gyen a „nemlétező tanköny­vek napja". Mint írják, a tan­könyvek elavultak, a kis pél­dányszám miatt hamar elfogy­nak, gyakran túlzottan drágák. Az UDSZ másik akciósoro­zata — amely szintén a külön­böző helyi szervezetekre épül — a mindennap sztálinizmus elleni fellépést kívánja de­monstrálni. Az alapító tagok véleménye szerint Sztálin ha­lála után 36 évvel hazánkban még nem sikerült végleg sza­kítani a sztálini politikai, gaz­dasági rendszerrel. Ezért ja­vasolják a helyi szervezetek­nek, hogy az egyetemeken, fő­iskolákon, illetve az ország közéletében, jogszolgáltatásá­ban ma is élő sztálinista ma­radványok ellen lépjenek fel. Az akciósorozatot március 6-ra tervezik. Munkástaitácskozások A FIDESZ által szervezett budapesti munkástanácskozá­son a jelen levők táviratot in­téztek a Magyar Demokrata Fórum által a szintén ezen a napon Dunaújvárosban szer­vezett rendezvény résztvevői­hez. üdvözölve, hogy politikai akaratukat ilyen fórumon is meg kívánják fogalmazni. A konferencián a szakszer­vezeti pluralizmusról, a mun­kanélküliség kérdéseiről, a munkajog problémáiról a vál­lalati önkormányzatok és a munkástanácsok szerepéről hangzottak el előadások és folyt széles körű vita. Dunaújvárosban szombaton ideiglenes munkástanács ala­kult azon a munkásfórumon, amelyet a Magyar Demokrata Fórum hívott egybe. Milyen szerepe van a mun­kásságnak a demokrácia meg­teremtésében, s a gazdaság talpra állásában — ezekre a kérdésekre Für Lajos tör­ténész, az MDF ideiglenes el­nökségének tagja vitaindító előadásában adott választ. A fórum egyébként állásfogla­lást is elfogadott, amelyben megfogalmazták, hogy a tár­sadalom újraszületéséhez el­engedhetetlen a jogállamiság létrehozása, a piacgazdaság, a demokrácia megteremtése is. Miközben csökkenteni kell a szerkezet átalakításából adó­dó munkanélküliséget. Hiába az erős szándék, a megújulás egyetlen területen sem mehet végbe egyik napról a másikra, s ezt tudomásul kell venni, még akkor is, ha nem könnyű elfogadni a tényt. Több felszólaló is pontos listát olvasott fel azokról a tenni­valókról, amelyek jelentős se­gítséget adnának a mezőgazda­ság felemelkedéséhez: erélye­sebb érdekképviselet és -véde­lem, átgondoltabb támogatás- politika, a mainál kevésbé „szivattyúzó’’ hitelezési gya­korlat, nagyobb önkormányzati szabadság kellene, s még sorol­hatnánk azokat a kisebb-na- gyobb feladatokat, amelyek megoldása valóban sürgető. Ezek között említhetjük pél­dául azt, amelyről dr. Hemela Mihály, a Szobi Gyümölcsfel­dolgozó Szövetkezeti . Közös Vállalat igazgatója, immár a harmadik Pest megyei felszó­laló is beszélt. Nevezetesen azt, hogy a TOT teljesen elha­nyagolja az SZKV-k sajátos helyzetére épülő érdekképvi­seletet, s bár ezek a cégek a tanács költségvetésének csak­nem tíz százalékát fedezik, jó- (Folytatás a 3. oldalon.) Rózsi eiéns álbajussza! Bármilyen szép is ez a hatalmas bajusz, gazdája csak néhány órán át viselhette: kellék volt egy színielőadáson. Szombaton délután — mint erről lapunk 4. oldalán beszámolunk — Szig­ligeti Ede A csikós című darabját adták elő Pándon a helyi nyugdíjasklub tagjai F&GGMTICN S okasodnak a szerkesz­tőségbe érkező leve­lek között azok, ame­lyeket íróik azzal vélnek nyomatékosítani, hogy cso­portjuk, körük, társaságuk nevében hangsúlyozzák a független jelzőt. Divatszó. Az, mert hiszen mostaná­ban újonnan megjelenő la­pok is szívesen nevezik ma­gukat függetlennek. Meg­alakult az Országgyűlés füg­getlen képviselői csoportja — elnöke megyebeli hon­atya, a dabasi választóke­rület lakosságának bizal. mából van ott a Parlament­ben —, s tudunk már a me­gyében olyan társközségi tanácstagi csoportról, amely szintén a függetlenséget tűzte zászlajára jelszóként. S akkor még szóba sem hoztuk a függetlenedni, az­az önállósodni akaró tele­püléseiket, vállalati, szövet­kezeti részlegeket... Politikai divatok mindig is voltak, vannak, lesznek. A divat persze egyben jel­zőrendszer is: azt mutatja, korábban amiből kevés volt, abból most sok lesz. Ami törvényszerű. A hiány igényt teremt, és az igény — ha változnak a feltéte­lek — érvényesülni akar. Ha másként nem, akkor a divat hullámának hátára ülve. Ha viszont egyszeri­ben megszaporodik valami, akkor újdonsága, különle­gessége, azaz értéke veszít kezdeti súlyából; leértéke­lődik. Ennek a lehetséges ve­szélynek a tudatában sem a divatot ítéljük elgondol- koztatónak. Töprengésre sokkal inkább az ad okot, amit a tartalom rejt, eset­leg éppen fordítva: nélkü­löz. Nem tudjuk ugyanis, a divatszó esetében milyen tényleges értékeket kell fi­gyelembe vennünk. A vélt értékek vonzóak. Ha vala. mi független, akkor befo­lyástól mentes, minden mástól elkülönülő, önálló tehát, önállóságát megren- díthetetlenül őrzi, amire éppen függetlensége teremt módot... És itt bezárul a kör. Áttöréséhez választ kellene adni a kérdésre: ha valami minden mástól füg­getlen, akkor mihez kap­csolódik? Semmihez? Le­beg? S ha lebeg, akkor mi. ben? Milyen közegben? Itt jutunk el annak leírá­sához, amit a formális lo­gika szerény eszköztárával sem nehéz megállapítani; erős kétségeink támadnak a független jelzővel kap. csoiatban, mert olyasmit közöl, ami lehetetlen. Le­hetséges persze, két, három, vagy több községnek — és a megyében jelenleg is van­nak ilyen törekvések, el­képzelések — az eddigi kö­zös tanácsot felváltani ön­állóval, lehetséges a válla­lati, a szövetkezeti telep­helyet a saját lábára állí­tani. Ettől azonban sem a település, sem a termelőhely nem lesz független, mert nem lehet az. önálló lesz — mert önálló tanács irá­nyítja, mert önállóan gaz­dálkodik, és így tovább —, de nagyon is függ majd a környezettől, a jogszabályi lehetőségektől, a gazdálko­dás eredményeitől. S vég­képp lehetetlenség a füg­getlenség akkor, amikor azt éppen a leghangosab­ban hirdetik: egy társadal­mi közösség, egy lap eseté­ben. Túl azon, hogy a „leg­függetlenebb” lap, közösség is függ a törvényektől, ha bevallják, ha nem, bizony függenek sok mástól is. A lap például az alapító tulaj­donos szándékaitól, akara­tától, érdekeitől függ, még akkor is, ha ezek a ténye­zők leegyszerűsödnek az üzleti haszonra. A közössé­gek esetében pedig már ott kezdődik a függőség, hogy a nagyobb közösség meny­nyiben ismeri el, méltá­nyolja, milyen mértékben veszi komolyan független­ségüket ... Hasonló a helyzet az or­szággyűlési képviselők füg­getlen csoportjával is, hi­szen függőségük vitathatat­lan a választópolgártól, aki beszámoltathatja, visz. szahívhatja őket, mást jut­tathat szavazataival a he­lyükre ... S függenek attól a társadalmi közegtől is, amelyben tevékenykednek, hiszen — friss példával él­ve — lehet-e a függetle­nek csoportjának a tagja az, aki egyben tag az Or­szággyűlés agrárcsoportjá­ban is? Ez utóbbival ugyan­is már vállalta egy adott te­rület érdekeinek a meg­különböztetett képviseletét, de ha ezt igen, akkor a függetlenséget hogyan...?! S ha mégis ez utóbbit, ak­kor az előbbit miként?! B onyolultan hat? Sem­mivel sem bonyolul­tabb, mint a szándék, mely a független jelzőhöz kapcsolódik; olyasmit kí­ván elérni, ami elérhetet­len. Gyanítjuk,. a függet­len kifejezés valami mást szeretne kifejezni. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy ez a más — véljük, talán nem alaptalanul — eltérő tar­talmat ígér a képviselők csoportja, mint egy lap, s ezektől egészen elütőt egy újonnan szerveződő társa­dalmi kisközösség esetében. Ezek az eltérő tartalmak azfc mutatják, a független­ségnek a kinyilvánítása ugyan egyszerű aktus, de valójában formalitás, a lé­nyeg megkerülése. Annak kimondását kerüli meg, hogy mitől akar független lenni azért, hogy valami máshoz kapcsolódva függő­sége legyen ... Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents