Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

M.~r. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. FEBRUÁR 24., PÉNTEK ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MERRE HALAD A MICSURIN TSI? vezetők j.%-V j . ,| egymásra mutogatnak f3-3. OLDAL) A port kezdeményezi az együttműködést A Pest megyei pártbizottság tegnap, csütörtökön délelőtt kibővített ülést tartott. Napirendjén szerepelt a megye közéletének tisztaságáról szóló tájékoztató — melyet lapunk február 22-i számában a munkabizottság vezetőjével készített interjúnk is­mertetett. Majd azzal a javaslattal foglalkozott a testület, amely az új társadalmi, politikai szerveződések tevékenységét jellemezte és a pártszervezetek velük kap­csolatos magatartásával, tennivalóival foglalkozott. Ezt követően a megyei pártbi­zottság 1989-es munkatervét, valamint a fegyelmi bizottság idei munkaprogramját fogadták el. Végül Hámori Csaba első titkár adott tájékoztatást a Központi Bizottság két februári üléséről. Élve a lehetőséggel, hogy a megyei pártbizottság ülése a párt­tagok előtt nyitott, meglepően sokan voltak kíváncsiak arra, kik milyen észrevéte­lekkel, hozzászólásokkal, milyen elvek alapján alakítják a testület állásfoglalását egy-egy napirend vitájában. Manapság divatos minden vezetőről — főként ha tanácsi! — a megvesztegethetőséget, a hatalommal való visszaélést többnyire minden ok nélkül feltételezni. Ebben a közéleti közegben ilyen kérdések fogal­mazódnak meg: cinikus-e a hatalom, a politikai vezetés miért nyújt védelmet a köz­életi normákat megsértőiének? Holott a közélet tisztaságát a politikai, az erkölcsi normák mellett a jog biztosítja — ahogy szóbeli kiegészítőjében a munkabizottság vezetője, Balogh Pál, a megyei pártbi­zottság titkára hangsúlyozta. — Tériy, hogy az alapos elem­zések birtokában az is megál­lapítható: a megye közélete alapvetően egészséges. Nem jellemző nálunk a vezetőkre, hogy a köz adta hatalommal visszaélnek, korrupciós botrá­nyokba keverednek. Ám a na­pirend. s a testület ajánlásai arra irányítják rá a figyelmet, hogy a kommunista vezetők­nek és a párt minden tagjának különös figye'mfet kell fordí­tani az erkölcsi tisztaság kö­vetelményeire — fogalmazta meg vitaindítójában Balogh Pál. A szóbeli kiegészítőt követő vitában fogalmazta meg észre­vételét, az anyaghoz fűződő gondolatait tapasztalatokkal kiegészítve Bernáth Tibor, a KISZÖV megyei elnöke, Csá­szár Ferenc, a NEB megyei el­nöke, Mackó József, a rácke­vei városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, Ko­vács Árpád, a TESZÖV elnö­ke, a fóti Vörösmarty Tsz ve­zetője, Unyatinczki János, a Könnyűipari Gépgyártó Válla­lat váci programozója, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, dr. Kerekes Györgyi, a Pest Megyei Bíróság elnökhe­lyettese, Jámbor Miklós, az SZMT elnöke. Nagy Istvánná, a Nagykőrösi Konzervgyár könyvelője, Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, és Bállá János, a ceg­lédi városi pártbizottság első titkára. A vitában felszólalók meg­erősítették, hogy a megye köz­életében nincsenek alapvető zavarok. De a még fellelhető, kisebb hiányosságokat is gyor­san meg kell szüntetni. Ha szükséges a felelősségre vonás­sal sem szabad késlekedni. Amit viszont a vitaanyag ké­szítőinek felróttak, konkrétan nem mutattak rá azokra a jog­szabályokban meglévő héza­gokra, amelyek lehetőségét kí­nálják a visszaéléseknek, a visszás helyzetek kialakulásé­Vujicsics Tihamér emlékére A borongós, kellemetlen idő sem tartottá vissza az egykori kiváló zeneszerző barátait, rokonait, tisztelőit attól, hogy teg­nap tisztelegjenek Vujicsics Tihamér emléke előtt. A jeles nép- zenekutató ugyanis csütörtökön lett volna hatvan esztendős. Születésnapján koszorút helyeztek el Vujicsics Tihamér pomázi szülőházán a Magyarországi Délszlávok Szövetsége, a Művelő­dési Minisztérium, a Vujicsics együttes és a szentendrei Vuji­csics Tihamér Zeneiskola képviselői. Nem ünneprontásnak szánjuk, de mint elgondolkodtató tényt megjegyezzük: szomorú és méltatlan dolog, hogy Vuji­csics Tihamér szülőháza ilyen roskatag állapotban van. Mállik a vakolat, az emléktáblát megviselte az időjárás, és még az erősitő csavar is hiányzik. Mi, itt, a szerkesztőségben legalább egy hete tudtuk, hogy megkoszorúzzák az évfordulón a zene­szerző szülőházát, a pomáziak viszont a tényről csak szerdán értesültek. nak, a közélet tisztaságát szennyező jelenségeknek. Eközben pedig sok probléma nem jelenik meg etikai, erköl­csi konfliktusként a mai ma­gyar társadalomban. Például nem fogalmazódik meg a ve­zetői erkölcsi felelősség: egy adott gazdaságban keletkezeti ölven- vagy nyolcvanmilliós hiányhoz mi vezetett? Kihagy­va a számításból azt, hogy a felelősség teljes egészében oda, arra a helyre, személyre vezet­hető vissza, ahol, s aki a hibás döntést hozta. Éppen ezért el­engedhetetlen, hogy az MSZMP Központi Bizottsága mielőbb napirendre tűzze a problémák gyökereinek megszüntetését, a jogszabályi hézagokra, a kis­kapukra — melyek a jogsza­bályok kijátszására éppen al­kalmasak — ráirányítani a fi­gyelmet. Világossá téve. veze­tettek, s vezetők miért, milyen felelősséggel tartoznak, meddig mehetnék el. Óva intettek attól, hogy a társadalomban valamiféle bűn­tudati érzést gerjesszenek a közélet tisztaságához kapcso­lódó viták, észrevételek. Ak­kor. amikor a morális okok mellett a gazdaságiak is fel­lelhetők, amikor a jogszabály­dzsungelben akarva-akara liá­nul kihágást követhetnek el a különböző beosztású vezetők. Azt sem várhatja senki sem a párttól, hogy politikailag vál­lalja a felelősséget a protek­ciózásért. A gyökerek mélyek, keletkezésük időpontja sokszor még a felszabadulás előtti ha­gyományokra nyúlik vissza. Átkos örökség. Ám az önkor­mányzat erősítése, mint ellen­őrzési forma, sokat változtat­hat a helyzeten. A vezetők szennyesét — ha van! — sem a megyei, sem a városi pártbi­zottság nem moshatja ki, s nem is akarja. Arra azonban szükség van, hogy a megyei pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság folyamato­san elemezze, vizsgálja a párt­tagok fegyelmi helyzetének alakulását. Az élénk vita után a testü­let egy tartózkodással elfogad­ta a tájékoztatót, s az ahhoz kapcsolódó javaslatokat. A második napirendi pont Herczenik Gyula osztályvezető szóbeli tájékoztatójával kezdő­dött, amelyben elhangzott, hogy a Pest megyei pártbizottság az elsők között tekinti át az új társadalmi, politikai szerve­ződések keletkezését, helyze­tét és tevékenységüket és tesz kísérletet arra, hogy kialakít­sa velük kapcsolatos állás­pontját. A testület tagjai új­szerű módon kis térképvázla­tot is kézhez kaptak, amely­ben színes körökkel és négy­szögekkel jelenítették meg a különböző szervezetek területi csoportjainak jelenlétét. Bi­zony a grafika elég tarka már most is és napről-napra még változik. Hiszen az országos pártértekezletet követően 1988 őszétől Pest megyében is fel- (Folytatás a 3. oldalon.) Francia küldöttség Fabius Budapesten Grósz Károly, a l^Égyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön .•* á Központi Bizottság székházában fogad­ta Laurent Fabiust, a Francia Nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén, csütörtökön érkezett hazánk­ba. Grósz Károly tájékoztatást adott a gazdasági, politikai és ideológiai életben megindult reformokról. Hangsúlyozta, hogy az új alkotmány, a párt- törvény előkészítése, a demok­ratikus önkormányzati intéz­mények kiépítése a korszerű, hatékony szocialista társada­lom megteremtését szolgálja. Az MSZMP ebben a munká­ban számít a társadalom min­den rétegének alkotó részvéte­lére, a közös gondolkodásra és cselekvésre. Laurent Fabius elmondta, hogy Franciaországban nagy érdeklődéssel és rokonszenv- vel figyelik a történelmi lép­tékű magyarországi változáso­kat. Ezután a francia vendég Stadingcr Istvánnal, a parla­ment elnökével, valamint több képviselővel találkozott. A francia delegáció követke­ző beszélgetőpartnere — még mindig az Országházban — Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés külügyi bizottságának el­nöke volt. Délután először Pozsgay Im­re államminiszterrel folytatott eszmecserét a francia delegá­ció. Pozsgay Imre többek kö­zött elmondta, hogy az MSZMP jelenleg megegyezésre törek­szik az új politikai szerveze­tekkel, és úgy véli, hogy a tel­jes körű versenyhelyzet az 1995-ös választásokat jellemez­heti majd. Az államminiszter támogatásáról biztosította azt az igényt, hogy az újonnan szerveződő pártok számára biztosítsák a működésükhöz szükséges „infrastrukturális” feltételeket, ami arányos anya­gi támogatással jár. A tömeg­tájékoztatásban ugyancsak megfelelő megnyilvánulási le­hetőségeket kell biztosítani az új mozgalmaknak. Ezután Sarlós Istvánnal, az Elnöki Tanács helyettes elnö­kével találkozott a francia po­litikus. Ma kezdődik a TOT konferenciája Feleslegesek a szakszervezetek? Ma kezdődik a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak kétnaposra tervezett kon­ferenciája, amelyre a TOT tagjain kívül a megyei szövet­ségek elnökségei és néhány téesz-elnök kaptak meghívót. A legfontosabb cél a mező- gazdaság jelenlegi, ellentmon­dásokkal terhes állapotának felmérése, az érdekképviselet újragondolása, s az ezekkel összefüggő célok konkrét meg­határozása. A Pest megyei résztvevők közül a tanácskozáson hár­man szeretnének szót kapni, hogy szűkebb pátriánk nagy­üzemeinek megbízásából el­mondják véleményüket. Dr. Hemela Mihály, a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­lat igazgatója egyebek között azt teszi szóvá, hogy a közös vállalatokról indokolatlanul kevés szó esik, sajátos hely­zetükből adódó érdekeik kép­viseletét pedig a TOT teljesen elhanyagolja. Dr. Samu János, a szentmártonkátai Kossuth Tsz elnöke az agrárpolitika kacskaringóit értékelve nyílt piacpolitikát, kiszámíthatóbb kormányzati magatartást fog követelni. Izgalmas, a tanácskozás egyik középponti témáját érintő felszólalásra készül Nagy Tamás, a gyáli Szabad­ság Tsz elnöke is: — Több konkrét javaslatot terjesztek majd elő az érdek­védelem megújítására. Szólok egyebek között arról, hogy célszerű lenne a teljes terme­lői kör — a téeszek, a mező- gazdasági kisszövetkezetek, a különböző gazdasági társulá­sok, a magángazdák és a kis­termelők — érdekképviseletét felvállalnia a TOT-nak. Az egyelőre vitatott, hogy csatla­koznának-e ehhez az állami gazdaságok is. Fontosnak tart­juk azt is, hogy a megújuló szervezet alulról építkező, az önkéntességet szigorúan meg­tartó rendet fogadjon el. A területi munkát a megyei köz­pontok, az országos feladato­kat pedig az ezek képviselői­ből létrehozott szövetség old­ja meg. Az egyéni érdekvé­delem szükségességének mesz- szemenő figyelembevételével szeretnénk elérni, hogy a jö­vőben a Teszövnek egyéni tagjai is lehessenek. Ha ezt elfogadják, akkor teljesen fe­leslegessé válik más, ilyen célra létrehozott szervezetek — például a szakszervezetek — jelenléte a mezőgazdaság­ban. S ami a legfontosabb ja­vaslatunk: mivel a vitát mielőbb le kellene zárni, s a döntések végrehajtására össz­pontosítani a figyelmet, ezért azt szorgalmazzuk, hogy a TOT kongresszusát még az idén tartsák meg — mondot­ta Nagy Tamás a tegnapi ko­ra reggeli utolsó egyeztető meg­beszélésen. F. Z. Hosszú évek után hamaro­san újból megindulhat Ma­gyarországon a belföldi lépi közlekedés. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztériumban felmérték, hogy milyen igények vannak erre, s azt is vizsgálták, hogy a meglévő feltételeken túl mi­lyen újabbak szükségesek a városok közötti, nem menet­rend szerinti, közforgalmú repülés megindítására. Az országban több az olyan — elsősorban csak mezőgazda- sági és sportcélra használatos — repülőtér, amely alkalmas lehet utasforgalomra is. Ezek HÁROM KÉRDÉS\ HÁROM VÁLASZ Valahol játszani kell Kedd délutáni rendkívüli ülésén — amint arról beszá­moltunk — úgy döntött Szentendre Városának Tanácsa, hogy sem az idén, sem később nem engedélyezi a város területén a Szentendrei Teátrum színpadának felállítását. 8 Ilyen határozat után hol fog játszani az idén fennállásának 20. évfordu­lóját ünneplő társulat? — kérdeztük Malonyai Dezsőt, a Teátrum igazgatóját. — Ezen a nyáron Budapes­ten. a Várban lépünk föl, a karmelita udvarban. Ezenkí­vül várható még, hogy két Pest megyei helyszínen is előadást tartunk: Gödöllőn, a művelő­dési központ mögötti szabadté­ri színpadon, illetve Vácott, a volt piarista gimnázium, a mostani gépipari szakközépis­kola udvarán. E két helyszí­nünk azonban még nem biztos. # Milyen programmal várják a karmelita udvar közönségét? — Hat alkalommal adjuk elő a Bajazzókat, és négyszer vagy hatszor — ez sem dőlt még el — a Piros bugyellárist. 8 Hogyan fogadta a tár­sulat a szentendrei döntést? — Miután kitiltottak minket a városból, mert az ottaniak ülősztrájkkal és még ki tudja, mivel fenyegetőztek, a társu­lat természetesen úgy határo­zott, hogv nem teszi ki magát inzultusoknak. A várbeli hely­szín csak ideiglenes megoldás, egyelőre egy évre szól. De ját­szani kell. és mi ott játszunk, ahol lehetséges. M. L. egy részét viszonylag kis rá­fordítással be lehet vonni a belföldi repülésbe. A felmé­rések szerint idén több re­pülőteret is megnyithatnak: így Nyíregyházán, Pécsett, Balatonkiliti-Siófokon, Ka­posváron és esetleg Békés­csabán. A következő években to­vábbi repülőterek bekapcso­lására is számítani lehet, így például Szegeden, Hajdúszo­boszlón és Budaörsön. A fej­lesztéseket fokozatosan való­sítják meg. A belső légi forgalom lebo­nyolítására, szervezésére Avia Express néven közös vállalat alakul. Erről már előrehala­dott tárgyalások folynak. A vállalkozásban részt vesz az LRI, a Malév, a MÉM Re­pülőgépes Szolgálat, valamint előreláthatólag a Hungaro- camion, az Országos Mentő- szolgálat és az MHSZ. A tár­saság nyitott, hozzá további, akár külföldi tagok is csat­lakozhatnak. Koszorúzás a Gellérthegyen A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti, flotta megalaku­lásának 71. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepséget tartottak csütörtökön a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél. Az évforduló alkalmából ünnepi állománygyűlést tar­tottak csütörtökön Kecskemé­ten, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik maga­sabb egységénél. Az ünnepsé­gen részt vett és köszöntőt mondott Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter is. Talán Budaörs is hekapcsolódik Belföldi légi közlekedés

Next

/
Thumbnails
Contents