Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

1989. FEBRUAR 23., CSÜTÖRTÖK Nagyobb támogatást a rászorulóknak Vétkesek-e a volt téeszvezetők? Három jelentés megvitatá­sára ült össze tegnap a Da­basi Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az Alsónémedi Tanács elnöke beszámolt a felügye­leti jogkörébe tartozó gamesz működésének hatékonyságá­ról, a Dabasi NEB elnöke pe­dig a. testület által végzett munkáról. Az elmúlt időszak­ban egy névtelen levél ér­kezett a bizottsághoz, amely szerint az egyik vonzáskörze­ti tsz volt vezetői különbö­ző visszaéléseket követtek el a termelőszövetkezet, illetve a tagság kárára. Az ismeret­len bejelentő kifogásolja azt is, hogy a szövetkezeti párt- bizottság tavaly nyugdíjba vonult titkára a szövetkezet üdülőjének építésével párhu­zamosan építette fel — a szö­vetkezet anyagából és embe­reivel — saját nyaralóját. A bejelentés nyomán- vizsgálat indult. Tájékoztatást hallgattak meg a résztvevők a gyermek- nevelést segítő társadalmi juttatások elosztásáról és a jelenlegi gondokról is. A né­pi ellenőrök által vizsgált Dabasi, Gyáli és Ócsai Ta­nács anyagi erejéhez mérten nagy összegeket fordít a rendszeres és eseti nevelési segélyekre, ennek ellenére 1989-ben várhatóan feszült­séget okoz majd a pénzhi­ány. Már januárban rendkí­vül sok segélykérelem érke­zett a gyámhatóságokhoz. A februári és a várható tavaszi áremelkedések következmé­nyei még nem érzékelhetők, így ezeket a költségvetés ter­vezésekor sem lehet figye­lembe venni. A két- és többgyermekes családok életkörülményei az utóbbi időben tovább rom­lottak. A bérek növekedése nincs arányban az árak emel­kedésével, a gyermekek ellá­tása, taníttatása pedig egyre nagyobb terhet ró a szülők­re. Jelzik ezt a különböző üzletekben folytatott ellenőr­zések is. A gyermekruházati cikkek választéka bővült ugyan, de az árak drasztiku­san nőttek, a minőség pedig nem javult. Az 1988-as ár­változások után a kereslet egyértelműen csökkent. A nagycsaládosok szociá­lis és lakáshelyzetének javí­tását a helyi tanácsok nem tudják magukra vállalni. Ál­lami lakásépítés a három te­lepülésen, az elkövetkező időszakban nem lesz. Ez kü­lönösen Gyálon jelent gon­dot, hiszen ott a főváros kö­zelsége jelentősen felduz­zasztottá a lakosság számát. A vizsgálat tapasztalatai alapján a népi ellenőrök ja­vasolják, a háromgyermekes vagy az ennél nagyobb csa­ládok esetében a házépítésre nyújtott támogatás növelését, országos szinten pedig a csa­ládi pótlék emelését. Kecskés Ágnes Bolond lyukból... Nem vagyok spiritiszta, még véletlenül sem szeretek szel­lemet idézni. Am annál in­kább idézgetem a népi böl­csességet, mely tévedhetet- lenül, s mindig az igazságra világított rá. Ilyenformán: ne azt nézd, hogy ki mond­ja, hanem mit mond. Mert előfordul, hogy bolond lyuk­ból bolond szél fű. Hát fii bi­zony. Utalok arra a hordó- szónokra, ki tegnap két tö­megközlekedési eszközön is mag áii számot ‘mutatott be. Először a kék metrón figyel­tem fel sztentori hangjára, szálfa termetére, s egyetértőt egyáltalán nem vonzó hadová­jára. Csürhének, kétes egye- dek gyülekezetének emleget­ve a munkába indulók népes táborát. Ezek elemzik öt­venhatot? Nem lenne rá mód­juk, ha elég villanypózna akadt volna az út mentén. Sztálin meg Rákosi? A ke­mény kéz politikája, az hiány­zik nektek. Azóta sem dol­goztok, csak dőzsöltök, amióta az egyik meghalt, a másikat meg kitaszítottátok, hogy ide­genben nyugodjon. — S csak mondja, de mondja, tűlhar- sogva a kezdeti vihogást, mely röhögéssé fajul. Az Ár­pád hídnál lovat, azaz tömeg- közlekedési eszközt vált, de szöveget nem. Felszáll a Váe- ra Induló autóbuszra. Unom a műsort, s átkozom balszerencsém, mely megint egy dobozba zárt vele. — Sű­rű kisüsti, amiből bátorságot merített — mondja egy ove- rállba, pufajkakabátban fe­szítő huszonéves. S szimatol­ni kezd mindenki, majd vi­hogni, nevetgélni, félhango­san megjegyzést tenni, mint az előbb a kék metrón. Ami­kor a Váci út végénél, Buda­pest közigazgatási határánál, a Megyeri csárdánál leszáll, mert mint mondja plusz hatot nem fizet az ige hirdetéséért, a többiek vidámsága rám is átragad. S a lépcsőn lefelé még visszaszól: köszöni, hogy meghallgatták. Szívesen, vá­laszol a vidám kórus, jöjjön holnap Is! Magyaráz és inte­get, hogy mit, azt már nem értem. Mint ahogy ö sem hallja a konklúziót: igazuk volt az öregeknek, bolond l5’ukból bolond szél fú, s még véletlenül sem friss — de legalább jól szórakoztunk! V. E. KdB-e félteni a buszokat? * A fegyveres őr sem segítene Ha van hálátlan téma az újságíró számára, akkor biz­tos, hogy ez is azok közé tartozik. Mert megszámolni sem érdemes, hogy hány alkalommal adtuk hírül, tet­tük szóvá, hol, merre pusztítottak megint az éjszakai vandálok. Azt persze egy pillanatig sem hittük, hogy néhány irgumburgum meg ejnye-bejnye miatt rögvest megjavulnak az emberek. De bő évtizeddel ezelőtt még néhány olvasónk is úgy gondolta, hogy legalább elszé- gycllik magukat ezek az esztelenül és céltalanul rongá­lok, akik például csak a tömegközlekedési vállalatok­nál milliós károkat okoznak. még mindig ismeretien tettes, ennek ellenére az ólomgolyók bezúzták a szélvédőt, egy ol­dalablakot, és személyi sérülés is történt. Nem kamaszcsínyek S mióta megemelték az uta­zási díjakat, megnövekedett a rongálások gyakorisága, az okozott kár mértéke. Bár a helyreállítás költségét közvet­lenül nem mi, utasok fizetjük meg, összességében a veszte­sek, a szenvedő alanyok mégis mi vagyunk. Még annyit, hogy a metrós bombamerénylet — még ha szerencsés kimenetelű volt is — arra figyelmeztet, hogv kezd eldurvulni a „játék”, hogy az ilyen felelőtlen van­dalizmust már korántsem le­het kamaszcsinyként értékelni! A kármegelőzésben, a tette­sek lefülelésében minél előbb eredményt kell felmutatni, ha nem akarjuk, hogy az ilyen „csínytevéseknek” meglegye­nek az első súlyos áldoza­tai!... Aszódi László Antal ken belül a vecsési vasútállo­más, a szentendrei vonal, a pilisi hegyes vidék, Dobogókő és Kétbükkfa környéke, a po- mázi HÉV-állomás, Érd-Park- város és a Bem tér. A felso­roltakon túl a fővárosi busz- pályaudvarokon bukkannak fel leggyakrabban a vandálok. Az utóbbi időben megjelentek a váróhelyiségekben össze­vissza kiragasztott illegális hirdetmények, de a fejmagas­ságban látható cipötalpnyo- mok, a rajzok, festéknyomok a hagyományos rongálások közé tartoznak. Legutóbb karácsony és szilveszter között két autó­buszt loptak el Budapesten a Kassák Lajos utcából. A telefonos bombariadók a Volánbuszt sem kerülték el, sok embernek okozva néhány álmatlan éjszakát. Ilyenkor a telepeken megerősítették az őrséget, de az ugye képtelen­ség. hogy a fenyegetettebb he­lyeken hosszú időn át öt-hat ember legyen éjszakánként készenlétben, mert arra egy­szerűen nincs elég pénz! Már utasok is fölvetették a kérdést, hogy miért nem lát­ják el a pályaudvarokon, mű­szaki telepeken kívül parkoló buszokat riasztókkal. Légpuskával lőttek Nos, azért mert nincs beren­dezés, amelyik hangosabban szóina. mint a szélvédőüveg, amikor betörik. A szirénás eszközöik pedig milliókba Ke­rülnének. mert a vállalat 1500 autóbuszát kellene velük föl­szerelni. A lesipuskások ellen pedig semmiféle műszaki cso­da nem véd, mert nem is olyan régen Tápiószecsőn pus­kával lőttek az autóbuszra! Igaz, légfegyvert használt a Drága sólymok, márkás Halok Néha elég egy figyelmeztetés Szabálysértéseknek azok a cselekedetek számítanak, ame­lyek a társadalomra kevésbé veszélyesek, mint a bűncse­lekményeit. — Csak vigyázzon, pontosan jegyezze — kérlel aggódva Molnár Sándorné, a Dunakeszi Tanács főelőadója —, nehogy a szakemberek szemrehányást tegyenek. Lopás kétezerig A meghatározást nem szó szerint írom. csupán a lénye­get. A kevésbé veszélyes foga­lom ma nem azt jelenti tehát, hogy a tévedésből, mulasztás­ból elkövetett szabálysértések nem veszélyesek a társada­lomra. Aki kárt okoz. akinek tette káros következményekkel fenyeget, az felelősséggel tar­tozik. Az Országgyűlés által vagy kormányrendelettel hozott tör­vényeken kívül a helyi tanács­rendelete« betartásán is őr­ködő hatósági osztályoknak ma sem kevés a dolguk. Sót, mint a dunakeszi statisztika mutatja, évről évre több eset­tel kell foglalkozniuk, bár az adatok Motnárné szerint nem tükröznek egyértelműen nö­vekvő tendenciát. Szembetűnő Viszont, hogy 1986-ban meg 328 szabálysértési ügyet re­gisztráltak a nagykönyvben, de 1987-ben már 423-at, míg 1988-ban összesen 429 fordult elő. de az idei év első ötven napja óta már 58 páciense volt az üggyel foglalkozó főelőadó­nak. Mint mondja: vannak kiegyensúlyozott. viszonylag nyugodtabb hónapok, és van csúcsforgalom, főleg a júniu­si-júliusi gyümölcsérések, a tsz-ek, állami gazdaságok „Szedd magad” mozgalom ak­ció idején. Ezek lopások. Van, aki behajt a főkapun, s meg­próbál megrakodva vagy ott, vagy máshol, fizetés nélkül tá­vozni. — A lopás nem bírósági ügy? — Kétezer forint értékig szabálysértés, ami a rendőr­ségtől. az ügyészségtől hoz­zánk kerül át, s a tárgyalás mellőzésével a rendeleiek alapján döntünk. — Milyen tipikus szabály­sértések fordulnak elő? — Sajnos az első helyen sze­repelnek a lopások. Ezek kö­zül a legtöbb, amit az áru­házakban követnek el. Kor­osztályonként különböző cik­keket „szereznek” meg. Van, aki gavallérként ingyen sze­retné megajándékozni hölgy­partnerét egy-egy márkás szappannal, dezodorral, míg más egy üveg drága italt pró­bál kicsempészni, aztán..r — itt egy kis szünet és nagy lé­legzetvétel következik, majd így folytatja beszélgetőpart­nerem: — Előfordulnak az élelmiszerlopások is. De ide­tartoznak a gépkocsifeltörések. Volt. aki azért került szembe a törvénnyel, mert a kocsmá­ban kötött jó üzletet valakivel két drága sólyomra. Nem tud­ta, hogy egy nem éppen tisz­szatartson a szabálysértések­től. — És visszatart? — A többséget igen. de nem mindenkit. Én különben a dolgok megbeszélésekor jó kontaktust tudok kialakítani az emberekkel, s nekem si­kerül befizettetnem határidő­re a büntetéseket. No de még az előző kérdésre válaszolva: az illető azért itt is előadhat­ja a védekezését. Fellebbez­het a megyei tanácsnál, mint ahogy ezt meg is teszik azok az emberek, akik nagyobb gondot fordítanak a rendele-’ tek ismeretére. Hozzáteszem: jórészt azért, hogy visszaélje­nek velük.-------------------------------------r­Van, aki nem változik — Mit lehet tenni azokkal, akik nem fizetnek? — Erre is van törvény. Ha nem tudjuk letiltani ezt a pénzt a keresetéből, a bünte­tést át lehet változtatni elzá­rásra. Egy nap alatt 200 fo­rintot tölthetnek le a bünte­tőintézetekben. Ilyenkor fel­szólítjuk az illetőt a bevonu­lásra. Ha nem megy magától, elővezettetjük. — Előfordul ilyesmi? — Ritkán, de azért megesik. Van itt valaki, akinek a nevét nem mondhatom meg. Ö most ült ■ ötezer forintért 25 napot, de már megint elkövetett egy lopást. Kezdhetjük elölről. Az ilyen típusok nem vál­toznak. A lelkűkre beszélni, jó útra téríteni nem lehet őket — érzem ki a főelőadó szavaiból, aki azt mondja: annyiból szívesen foglalkozik ezekkel a nem éppen népsze­rű ügyekkel, hogy a maga módján hozzájárulhasson a közrend fenntartásához, s akit lehet, megállíthasson a lejtőn. Mert van azért olyan is. aki restelli a dolgot, s elég neki egyetlen figyelmeztetés. Kovács T. István ta ügybe keveredik. A köz- -.terület-felügyelők elég sokat bajlódnak a terek-parkok fü­ves területeire hajtó, szabály­talanul parkoló gépkocsi-tulaj­donosokkal. akiket először fi­gyelmeztetnek. s ha ez nem használ, őket a tanács 600-tól 1000 forintig bírságolja. Az építkezők nem kérnek enge­délyt, a törmeléket kiszórják az utcára. Szabálytalanságnak minősül, ha valaki élelmiszer- bolt körzetében fogyaszt az utcán szeszes italt. Sokan szeny- nyes vizet, a környezetre ár­talmas folyadékokat enged­nek ki udvarukról az utcára. Nem ritka a jogtalan kereske­dés. Kisiparral való vissza­élésnek számít az az eset, ami­kor az illető telephely nélkül, a háza körül a szomszédok ro­vására működteti zajos gépeit. Ilyen bírságolásra is sor ke­rült már. — Hogy zajlik le egy sza­bálysértési eljárás? Hogy vi­selkednek a beidézettek egy hivatalos személyként tárgya­ló hölggyel, aki nem látszik szigorúnak, hivatalosnak? Hi­szen gyakorlata csak pár hó­nap. mert korábban anya­könyvi kérdésekkel foglalko­zott a megyei tanácsnál, azt megelőzően pedig évekig es­kette az egybekelő fiatal pá­rokat Gödön. Cél a visszatartás — A rendőrségtől és az ügyészségtől mi már kész anyagot kapunk, amelyben minden tény feltárt és vilá­gos. Ezért lehet tárgyalás nél­kül határozni, de mérlegelve azt, hogy az illetőnek első bal­lépéséről van-e szó, vagy visz- szaeső. Figyelembe veszünk sok más körülményt is. amely alapján ki kell szabni a bír­ságot. Ez, az eset súlyától füg­gően. a húszezer forintig is felmehet. Célja az. hogy visz­De az az igazság, hogy akik képesek felgyújtani az autó­buszt, rálőni az utasokkal megtömött járműre, fél téglá­val bedobni a szélvédőt me­net közben, felhasogatni az üléshuzatokat, szétverni a vá­róhelyiségek acélszerkezetét, azpk aligha olvasnak újságot. Nem is nekik, hanem az utazók tisztességes többségé­nek szól az alábbi beszélgetés felidézése, amelyet Sohár Ist­vánnal, a Volánbusz forgalom- irányítási önálló osztályának vezetőjével folytattunk. Százezrekben mérhető A vállalatnak okozott károk mértékéről forintban nincse­nek pontos adatok, mert a helyreállítás költségét ugyan­abból a keretből fedezik, mint a karbantartást. De becsült számok alapján százezrekről van szó. S ebben lehet valami, ha az autóbuszokban a több száz felhasogatott üléshuzatra gondolunk, vagy árrá, hogy a 3800 megállóban évente leg­alább háromszor kell cserélni a menetrendi tájékoztatókat, A menetrend szerint közle­kedő autóbuszok több mint a fele éjszakára a szabadban parkol Pest megyében, és az ország különböző településein, hogy kora hajnalban indulhas­sanak a főváros felé az ingázó dolgozókkal. Ezeket a buszokat gyakran feltörik, kifosztják, megrongálják, összekenik fe- káliával, elviszik a rádió adó­vevő berendezést, a menet­jegyadó készüléket. Igaz. né­hányszor fölmerült a gyanú, hogy saját vagy társvállalati dolgozó emelte el az utóbbit. A rongálások gyakoriságát tekintve a legfertőzöttebb he­lyek Pest megyében: a monori körzet és a Dunakanyar. Eze­Szerény nyereséget remélnek lassabban, de fogy a kolbász Hosszú évek óta kedvelt Szentmártonkátán és környé­kén a Kossuth Termelőszövet­kezet vágóhídjának speciális ízesítéssel készült szalámi- és kolbásztermékcsaládja. Az elmúlt évi áremelkedés nem kedvezett a téesz’núsboltok forgalmának. Ráadásul szá­mukra nem kedvezően alakul­tak a sertésfelvásárlási árak. Mindezek együttes hatásának tudható be, hogy idén feb­ruárban is találhatóak az üz­letekben az elmúlt év decem­berében előállított készítmé­nyekből. Hasonló a helyzet a léesz üzemi konyháján, valamint a szövetkezet tápüzleteiben is. A legutóbbi árváltozások meg­nehezítik az egyébként is gonddal küszködő szentmár- tonkátaiak ez évi reményeit. Ugyanis szerény, mindössze 3,5 millió forintos nyereség elérésében reménykednek a Kossuth Termelőszövetkezet­ben. Ehhez biztatást adott az elmúlt hónap, amikor is a húsboltok 60 ezer forintos nyereséget könyvelhettek el. Vagyis, a jó kolbász elfogy, legföljebb lassabban, mint azelőtt... Gy. L. /

Next

/
Thumbnails
Contents