Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
4-vyoJ-^\ / PEST ^^SEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'M ..... A Z MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Ä MEGYEI TINÁCS LIPJI XXXIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. FEBRUÁR 22., SZERDA BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSASA .......A mezőgazdaság biztonsága politikai tényező is Kedden reggel a KB székházában — Berecz János elnökletével — a párt agrárpolitikai tézistervének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. A testület elé tárt helyzet- értékelést, a különböző elgondolásokat — tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét — értékelve, többen olyan tényezőikre hívták fel a figyelmet, amelyek az előterjesztésben véleményük sze. rint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reform, folyamat éppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat elsőiként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelőik más ágazatokéhoz képest szabadabb mozgástere. Berend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az önigazgatás egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban. Számos felszólaló rámuta. tott, hogy hazánk, legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a Világ fejlett országai, val. Az ágazat önmagához ké. pest is rendkívül sokat fejlődött, nem túlzás azt mondani, hogy a parasztság arculata megváltozott, munkájában megjelent a legfejlettebb tech. nika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ korszerű módszereinek befogadására, s ennek is köszönhető, hogy a legigényesebb piacokon is ver. senyképesok termékeink. Beck Tamás elmondta, hogy a kereskedelmi tárca a maga eszközeivel igyekszik segíteni a mezőgazdaság versenyképességét. A tervezett offenzív piaci fellépés egyik példájaként szólt arról: a tárca olyan saját külföldi kiskereskedelmi hálózatot kíván kiépíteni, amelynek üzleteiben a nyugati vásárlók megtalálják a jellegzetes magyar élelmiszer-ipari termékeket. A kormányzati orvoslást igénylő gondokat sorolva egyebek közt szólt a költségvetési támogatások leépítésének elkerülhetetlen, ám jelenlegi helyzetükben igen nagy körültekintést igénylő folyamatáról. Azt is hozzáfűzte: a tárca már évek óta a minőség programját szorgalmazza, a termelők azonban csak nagyon lassan hajlandók tudomásul venni az új követelményeket. Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet „kifacsarni” ame- zőgazaságból, az árbevételarányos nyereség itt kevesebb mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen elkeseredettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is hangsúlyozta:elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az 1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe. Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a „máról holnapra tengődő” üzemek számát. Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem mindig van tisztában az irányítás. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is minősítette. Maróthy László ezzel összefüggésben leszögezte: a magyar vidék politikai tényező, s ekként szerepel most a testület napirendjén, de így tekintenék rá a legkülönfélébb alternatív szerveződések is. Ki kell mondanunk ezért — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP a vidék pártja is, amely országos fejlődési pályán akarja megújítani a mezőgazdaságot. Ennek szellemében kell készülni majd a választásokra is. Berend T. Iván ugyancsak már a jövendő választási kampányra tekintve foglalkozott a kérdéssel. Rámutatott: a párt propagandájában, így a majdan véglegesítendő .tézisekben is nyomatékosabban kell és lehet szólni agrárpolitikánk sikeréről, és világos érvekkel kell politikai harcba szállni azokkal a mostanában megfogalmazott elképzelésekkel, amelyek valamiféle farmer- gazdaság megteremtésében vélik a fejlődés útját. Kpl kell tárni az effajta programok talajtalanságát — mondotta. A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok, alternatív szervezetek agrárpolitikájuk kialakításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem szabad. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új földosztásnak. Szükség van viszont a tulajdonformák, a vállalkozások sokszínűségének megteremtésére, esélyegyenlőség biztosítására az egyéni, családi vállalkozásoknak is. Többen szóltak az érdek- képviselet, érdekvédelem megváltozott funkciójáról. Burgert Róbert szerint a leendő mezőgazdasági kamara alulról építkezve, a falusi mezőgazdasági bizottságokból állhatna össze, s legfontosabb feladata nem a kormánnyal való hadakozás, hanem az egymás közötti vita lehetne. A mezőgazdaság helyzetének megvitatásakor nemcsak egy ágazatról, hanem a falu, a vidék lakosságának életéről, hangulatáról, jövőjéről is szó van — hangsúlyozták többen. A téma tárgyalása tehát összefügg a településfejlesztési politikával is, azzal, hogy megmarad-e a falvakban a „képességmegtartó népesség”. Elhangzott több konkrét javaslat is. Juscsák György az agrárképzés javítását, a menedzser típusú képzés megteremtését. az agrárüzemek és az agrároktatási intézmények kapcsolatának javítását sürgette. Beck Tamás az öntözés jelentőségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy bizonyosan megtérülő beruházásról van szó. Csikász Jánosáé a háttéripar szerepét hangsúlyozta, s olyan feltételrendszer kidolgozását Sürgette. amelynek segítségével mindenki abban érdekelt, hogy a végtermék jól képviselje mezőgazdaságunkat a külpiacon. A vitában összesen tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. Irányi Pál egyetértett azokkal, akik az agrárpolitika és a széles értelemben vett politika kölcsönös összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen — mint mondta — a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága — politikai kérdésként kell. hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrár- koncepciónak szoros egységben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. A dokumentum formálásával kapcsolatos. konkrét javaslatokról szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni szerkezeti módosítását. Ezt szerkesztőbizottság végzi majd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a Népszabadság csütörtöki számában, valamint — az előadói beszéddel kiegészítve — a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenik meg. Az így kezdődő párt- és társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan április végén dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaösszefoglalót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. Az önállóság rázúdult a pártszervezetekre Ezután — a napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét. — A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a párt- szervezetek munkájának — mondotta elöljáróban. — Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s a feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság — mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően — fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel — az alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával — tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövidtávú célokat, a gazdasági stratégia, a szo- ciál- és egészségügypolitika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil működési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre — emelte ki, majd így folytatta: — A (Folytatás a 3. oldalon.) NEM MARAD A TEÁTRUM SZENTENDRÉN {4. OLDAL) A társadalmi szervezetekkel Tárgyalások kezdődnek Az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán megkezdi tárgyalásait a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel. Elsőként az MSZMP és a Hazafias Népfront képviselői találkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt tárgyaló csoportját Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront delegációját Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára vezeti. Az MSZMP hasonló megbeszéléseket tervez más társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselőivel. Az előkészítő találkozók célja a legmagasabb szintű két- és többoldalú konzultációk megalapozása, amelyekről a sajtó folyamatosan tájékoztatni fogja a közvéleményt. ELKÉSETT A CEGLÉDI JAVASLAT A többletei már elosztották A fiatalok lakáshoz jutásának égető gondját enyhítő javaslatot fogalmazott meg a KISZ Cegléd Városi Bizottsága, amelyet felhívás formájában eljuttatott az MTI-hez. A ceglédi fiatalok indítványukat levél kíséretében megküldték Németh Miklós miniszterelnöknek. s a KISZ KB első titkárának. valamint a Magyar- országi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) elnökének is. A felhívásban kifejtik: tudomásukra jutott, hogy az elmúlt évben az adóbefizetések eredményeként 4 milliárd forinttal többet fizettek be az adózó állampolgárok, mint amennyire a kormány számított. A ceglédi KlSZ-aktivis- ták úgy gondolják, hogy ez az összeg ugyan nem oldhatja meg mindenkinek a lakásgondját, de a kétségek között élő és kilátástalan helyzetben levő fiataloknak esélyt adhat a saját otthon megteremtéséhez. Ezért javasolják, hogy ezt az összeget — a 4 milliárd forintos többletbevételt — kapják meg a helyi (városi, községi) tanácsok, s azt elkülönítve kizárólag ifjúsági lakásépítési-, -vásárlási támogatásként használhassák fel. Indítványozzák azt is. hogy az elosztás módját. feltételeit a kormány és a MISZOT képviselői közösen határozzák meg. A ceglédi fiatalok javaslatukhoz valamennyi KISZ- szervezet és ifjúsági szerveződés támogatását kérik, ameny- nyiben egyetértenek azzal, és reális esélyt látnak* a megvalósítására. / Az MTI munkatársa megkereste mindazokat, akikhez a ceglédi fiatalok a február 13-i keltezésű levelükkel fordultak. A Minisztertanács Hivatalában arról tájékoztatták, hogy a miniszterelnök a levelet megkapta/. Stumpf István, a MISZOT elnöke szóban már értesült a kezdeményezésről, mivej azonban a levél mindeddig nem jutott a kezéhez, érdemi válaszra nem vállalkozott. Szilvásy György, a KISZ szóvivője elmondta: az ifjúsági szövetség programjában hosszú ideje szorgalmazza a a lakáshelyzet mielőbbi javítását. s szívesen fogad minden, reálisan megvalósítható ötletet, elképzelést, megoldást. A ceglédiek javaslata azonban megkésettnek tűnik, mert az adóbefizetésekből származó összeget az érvényes jogszabályoknak megfelelően már elosztották. A KISZ-vezetők véleménye szerint az lenne kívánatos, ha az adóbefizetésekből származó összeg fel- használása. illetve az erre vonatkozó döntés nem a nyilvánosság kizárásával történne; ennek legjobb módja pedig valóban az lenne, ha ezt * pénzt helyi szinteken használnák fel. a helyi önkormányzat döntése alapján. Vegyesvállalat biohumusz előállítására ? A gilisztát nemeseik a pontyok szeretik Még napjainkban is azzal biztatják egymást a nagy horgászok, hogy a legjobb csali a trágyában nevelkedett kövér giliszta. Van azonban ennél lényegesen jobb tulajdonságuk is, történetesen az, hogy napi táplálkozásuk eredményeként humusz nyerhető. Gödöllőn 1981-ben indult be az Állattenyésztési és Takarmányozási Központban a gilisztahasznosítási program, amelynek kezdeményezője, dr. Pacs István, az intézet igazgatóhelyettese volt. Tenyésztésükre a legalkalmasabb az istállótrágya. Minél jobb annak beltartalmi értéke, annál nagyobb a szaporulat, az egészséges állomány. A legnagyobb tápértékkel a hat hónapnál nem öregebb biohumusz rendelkezik. Különösen a dísznövénykertészetekben örvend nagy keresletnek. Mind nagyobb az érdeklődés külföldről is A szomszédos Ausztriába például a nyolc már létező bázisgazdaság tavaly közel hatezer tonnányi gilisztahumuszt exportálhatott. Pest megyében a ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben is eredményesen folyik a biohumusz előállítása. A gödöllői kutatóközpontban komplett technológiát dolgoztak ki arra, hogy miként lehet a kertekben is hasznosítani a giliszták értékes tevékenységét. Akik nem dobják szemétbe a zöldség- és egyéb természetes hulladékokat, s azokat műanyag konténerekben gyűjtik, az azokba telepített giliszták révén rövid időn belül kitűnő minőségű talajjavító anyaghoz juthatnak. Nagy a remény arra, hogy még az idén megalakulhat az első magyar—szovjet biohumuszt előállító vegyesvállalat. A tárgyalások biztatóak, de dr. Pacs óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a döntés már a partneren múlik. Gy. L.
