Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
PEST MEGYEI StlM PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szűrös Mátyás véleménye 1956-ról Egyetlen szóval átfogóan jellemezni nem lehet RZ MSZMP PEST MS5TSI BIZOTTSÁGI ÉS R MEGYEI TRNACS LRPJR XXXIII. ÉVFOLYAMf29. SZÄM Ára: 4.3Ö forint 1989. FEBRUAR 3., PÉNTEK S^ENTENO^, Sevtsrdmaése £esva$i$gfá Pekingken Legyen békeövezet a határon Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán este Pekingben a tiszteletére adott vacsorán javasolta, hogy a szovjet—kínai határt változtassák a béke, a barátság és a jószomszédi együttműködés övezetévé. A Szovjetunió szerint ennek érdekében a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti katonai szembenállást kiegyensúlyozott alapon, a kölcsönösen elfogadható minimális szintre kell csökkenteni. Teljes mértékben rendezni kell a határproblémákat, valamint a Szovjetunió és Kína határ menti körzetei között széles körű együttműködést kell kibontakoztatni. A vacsorán elhangzott pohárköszöntőben a szovjet diplomácia vezetője kijelentette: a Szovjetunió üdvözli a közvetlen kínai—vietnami eszmecseréket, amelyek hozzájárulnak a kambodzsai probléma konstruktív rendezéséhez. Ismételten aláhúzzuk azt a szilárd meggyőződésünket, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság kész a konstruktív rendezés érdekében munkálkodni — mondotta. A szovjet külügyminiszter vendéglátója, Csien Csi-csen egyebek között kiemelte, hogy számos szocialista ország folytat reformokat, konkrét köm KEZDŐIM A XXI. MAGYAR FILMSZEMLE Előjöhetnek a Ma este fél 8-kor a Budapest Kongresszusi Központban Jancsó Miklós filmrendező köszöntőjével megkezdődik a XXI. magyar filmszemle. Nyitó díszelőadásként Bere- ményi Géza Eldorádó című játékfilmjét vetítik. A következő napokban — február 8-ával bezárólag — összesen harminchárom filmalkotás kerül a közönség és a zsűrik elé. (A társadalmi zsűri elnöke idén Horn Gyula külügyi államtitkár, tagjai: Glatz Ferenc történész, Kéri László szociológus, Keserű Ilona iparművész, Komád György író, Kulin Ferenc irodalomtörténész). E művek közül huszonkettő lesz az ősbemutató, és nyolc elsőfilmes rendező is bemutatkozik. De, a szemlék korábbi hagyományait követve, a Balázs Béla Stúdió filmjeiből — összesen tizenhét fiatal filmes munkáiból — is szerveznek vetítéseket, sőt a filmművészeti főiskolások legjobb munkáiból is látható lesz egy összeállítás. A filmszemle elnevezése most először nem játékfilm-, hanem csak film szemle. A megkülönböztetés igen lényeges. Az utóbbi években a szemlék legmeghatározóbb alkotásai a különböző dokumentumfilmek ' voltak. Díjakban, közönség- és kritikai visszhangban ezeket kísérte a legnagyobb elismerés. Kézenfekvő, hogy ezek után a játékfilmszemle megnevezés nem pontos. És miután az idei programban is igen nagy számban szerepelnek a dokumentumfilmek, a változtatás teljesen jogos. Ami éppen e filmeket illeti, néhány nagy várakozást kiváltó művet mutatnak be. Így többek között azt a hat éve kész, Pócspetri című munkát, melyet Ember Judit rendező készített, de eddig nem vetíthették. Ugyancsak ő készítette az 1956. november 4-e előtti és utáni idők egyik legvitatottabb eseményének, a jugoszláviai nagykövetségen tartózkodottaikkal elindult autóbusz útjának, s az utasok sorsának máig nem tisztázott részleteivel foglalkozó, Menedékjog című, ötrészes dokumentumfilmet. Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza a recski internálótáborról készített dokumentumfilmet. Levetítik Sára Sándor Pergőtűz című, annak idején nagy visszhangot kiváltott sorozatának akkor nem láthatott II., IV. és V. részét. A játékfilmek sorában kiemelhető Jeles András Álombrigád című alkotása. (Ez is hat évet pihent dobozban.) Érdekes bemutatónak ígérkezik Gazdag Gyula Túsztörténet, András Ferenc Vadon, Dárday István—Szalai Györgyi Doku- mentátor és Rózsa János Ismeretlen ismerős című filmje is. Lányi András Jókai Az új földesúr című regényéből készített filmet. A szemle záró vetítésén Jancsó Miklós új filmjét láthatjuk: a Jézus Krisztus horoszkópja forgató- könyvét Hernádi Gyula írta. A zsűri nyilvános vitájára 8- án délelőtt kerül sor. Február 6-án délelőtt pedig tanácskozást rendeznek A mozgókép- kultúra helyzete és lehetőségei címmel. A tanácskozásra a tervek szerint ellátogat Be- recz János és Pozsga.y Imre is. T. I. Burda Verlag-divatrevü rülményeivel összhangban, örülünk annak — hangsúlyozta Csien Csi-csen —, hogy a Szovjetunióban a peresztrojka már a gyakorlati megvalósítás útján van, s őszintén kívánjuk sikerét. Csien Csi-csen kijelentette: mindkét fél egyetért abban, hogy Kína és a Szovjetunió új típusú kapcsolatait a békés egymás mellett élés öt elvére kell építeni. A barátság, a nyíltság és az igazságra törekvés légköre jellemezte egyébként Csien Csi- csen kínai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtök délelőtt megtartott megbeszélését Eduard Sevardnadze és Csien Csi-csen háromórás találkozójuk első óráját a szovjet—kínai csúcstalálkozó előkészítésének szentelték. A kínai külügyminiszter rámutatott, hogy a mostani megbeszélés folytatása a két fél között nemrég Moszkvában tartott párbeszédnek. Az akkori és a jelenlegi találkozónak egyaránt az (Folytatás a 2. oldalon.) A VSZ fegyveres ereinek élén Új főparancsnok A Varsói Szerződés tagállamainak kormányai eleget tettek Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka kérésének, hogy főparancsno ki beosztásából mentsék fel, mivel a Szovjetunió honvédelmi minisztere kinevezte a honvédelmi minisztérium főfelügyelői csoport főfelügyelőjévé. Ezzel egy időben a VSZ tagállamainak kormányaival történt egyeztetés alapján az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokává Pjotr Lusev hadseregtábornokot, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettesét nevezték ki. Pjotr Lusev hadseregtábor nők 1923-ban született; orosz nemzetiségű. 1951 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Pályafutása során számos fontos beosztást töl tött be. Pjotr Lusevet 1986-ban kinevezték a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettesévé. Az SZKP Közpon ti Bizottságának tagja, a legfelsőbb tanács küldötte, a Szovjetunió hőse. Átfogó KNEB vizsgálat Felháborodott bejelentők A gépkocsi-kiutalásokkal kapcsolatos visszásságok feltárására átfogó vizsgálatot kezdett csütörtökön a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB vizsgálódását az indította el. hogy az utóbbi hetekben közérdekű bejelentések tömkelegé érkezett a népi ellenőrzéshez. Sorukra váró megrendelők — mindenekelőtt a Lada és a Skoda típusok igénylői — felháborodottan panaszolják, hogy még az 1985—86-ra visszaigazolt autókat sem kapták meg Többen azt sérelmezik, hogy hosszas várakozás után. ép pen az év eleji mintegy 25 százalékos autó-áremelkedés után kapják meg az átvételi értesítést, s így 40—50 ezer forinttal többet kell fizetniük. Sokan úgy vélik: a problémát az okozza, hogy a soron kívüli kiutalással rendelkezők „elviszik" a kere sett márkákat ' a sorszámos várakozók elől. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Borsod- Abaúj-Zemplén megyébe látogatott. A Központi Bizottság titkára kétórás eszmecserét folytatott a megyei képviselőcsoport. tagjaival. Szűrös Mátyás a kialakult élénk vita közben véleményt mondott az 1956-os események megítéléséről is. Rámutatott arra. hogy az akkori bonyolult történéseket egyetlen szóval — sem ellenforradalommal, sem népfelkeléssel — átfogóan jellemezni nem lehet. Természetesen szükség van arra. hogy 1956-ot reálisan értékeljük. A téma nincs is lezárva. Olyan nagy horderejű kérdés ez, aminek a megvitatása tovább folytatódik, s napirendre kerül a Központi Bizottság február 10-re összehívott ülésén is. Szinte valamennyi felszólaló foglalkozott a magyar- román kapcsolatokkal, annak várható fejleményeivel. Ezzel összefüggésben Szűrös Mátyás rámutatott: az ügyben nemzetközi összefogás alakult ki, az európai közvélemény túlnyomó többsége már a mi pártunkon van. Egyetértését fejezte ki a Francia Kommunista Párt főtitkárának ezzel kapcsolatos kijelentésével, s nagyon fontosnak minősítette. hogy a pápa is mellettünk szállt síkra. Romániában azonban, mint mondotta, mindezek ellenére nem várható ez ügyben javulás. Részletesen szólt a szocialista országok általános helyzetéről, vázolta azokat az elképzeléseket, amelyeknek a szocialista világmozgalom megújítása a célja. A szocializmus — mondotta — világviszonylatban is válságos időszakot él át, jellemzője az útkeresés, a megújulásra való törekvés. Az eddigi formáció nem bizonyult hatékonynak, válságba került. A- szocializmus azonban megreformálható, megújítható, ha a realitásokra építünk és nem a dogmákból táplálkozunk. Magyarországon — hangoztatta — az adottságainknak és lehetőségeinknek megfelelő, demokratikus szocializmus útját kell kitaposnunk. A szocialista országok közötti különbözőségek, mutatott rá ezután, még soha nem voltak olyan markánsak, mint napjainkban. Részletesen elemezte ezek okát, megnyilvánulásait, s ezzel is összefüggésben sürgette a KGST átfogó reformját. Mint mondotta, tudjuk, hogy a szervezet gyors megújulására, legalábbis belátható időn belül, nincs remény, mégsem mondhatunk le a KGST-együttműködésről. Azt azonban nem titkoljuk, hogy alapvető érdekeink fűződnek annak megreformálásához, ahhoz:, hogy egy jól működő, korszerű gazdasági közösséggé váljon. Az utóbbi alapfeltételeként említette a sokoldalú elszámolásokat lehetővé tevő új pénzügyi rendszer kialakítását. A következőkben, külpolitikai kérdésekkel foglalkozva, Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy mind Keleten, mind pedig Nyugaton nagy jelentőséget tulajdonítanak reformpolitikánknak. Általános vélemény nem csupán a Szovjetunióban, hanem a nyugati országokban is, hogy Magyar- ország jutott el a legmesszebb a gazdasági és politikai reformok megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a politikai intézményrendszer további reformjában a kapkodás jelenti, jelentheti számunkra a legnagyobb veszélyt. A szocialista tábor és a Nyugat is érdekelt gazdasági stabilitásunk megteremtésében, reformjaink sikerében. Nekünk, magyaroknak pedig kifejezetten létérdekünk, hogy a szocializmus megújítása ne torkolljon part- talanságba, hanem a most következő időszak egy korszerű, szocialista demokratizmus kiépítésének folyamata legyen. A Központi Bizottság titkára végezetül az Országgyűlés fokozódó szerepéről, az új alkotmány megszületésének fontosságáról, az új választójogi törvényről beszélt. Mondandóját abban foglalta össze: napjainkban az az alapvető fontosságú feladat, hogy biztosítani tudjunk egy olyan hatékony nemzeti összefogást, amely a szocializmus talaján építkezve egy jobb, jelző nélküli demokratizmus létrehozásához vezet. ★ Az MTI értesülése szerint a miskolcihoz hasonlóan több más fórumon is vitatták Pozs- gay Imrének 1956 értékelésével kapcsolatos rádiónyilatkozatát. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége például az MTI-hez eljuttatott levelében kifogásolta a rádióműsorban megfogalmazott értékelést. Hazánkban először mutatta be az Anne Burda Verlag az idei tavaszi-nyári divatkollekcióját február 1-jén a Budapest Kongresszusi Központban. A divatrevü több szocialista országban is látható lesz L átványos gürcölés, mondja a kisszövetkezet elnöke, amikor megmutatja, a japán csodagépen miként készülnek azok a parányi alkatrészek, amelyeket a másik helyiségben ollóval, késsel nyi- szálva a csomagolóanyagot, a legkezdetlegesebb körülmények között rak össze kiszállításra hét ember. A látvány a japán csodagép, a gürcölés a hét csomagoló? Lehet így is értelmezni az elnök szavait, így is, s úgy szintén, ahogyan ő gondolja, magyarázza. Szerinte ugyanis a látványos gürcölés megmutatja, milyen felemás helyzetben vannak a kisszervezetek, a váltakozó szabályozások, benne adózási* vámolási rendelkezések miként szabdalják részekre azt, aminek egységet kellene alkotnia. Esetünkben a gyártást és az ún. készre csinálást. A japán csodagépet még megvehették. Futotta rá. Csomagológépre már nem. Közben ugyanis változott ez és az a gazdálkodás szabályaiban. A gép eladója csodálkozott. A kiegészítő berendezésre kötött szerződést töröltetik? Hogyan? Két levelet ís írt: nincsen itt valami tévedés?! Az elnök válaszolt: sajnos, nincsen. Majd talán később. Valamikor. Jobb időkben. A megyében tavaly a szövetkezti iparban, a foglalkoztatottak számának emelkedése ellenére is, az ipari átlagnál gyorsabban SSGŐTA magában hordja a jövendő élőlény ígéretét, ám az ígéret beteljesedéséig sok minden történhet, s az is előfordulhat: a zigótából kifejlődött élőlény korcs lesz, beteg, torz mása csak a fajára, fajtájára jellemző egyed eknek. Esetünkben a hasonlatként szolgáló zigóta nem a kisszervezet, hanem az általában értett gazdálkodói szervezet. Lehet belőle ez is, az is ... A szervezet mérete, kicsinysége vagy nagysága önmagában semmiféle hatással nincsen arra, mi lesz a zigótából: erős avagy csenevész újszülött. Annál inkább hatással van erre — tapasztaltuk, tapasztaljuk — a szabályozásoknak, a korlátozásoknak az a nehezen áttekinthető rendszere, amely a legutóbbi években kialakult. Ez a rendszer hol gázt adott, hol fékezett a kisszervezetek, általában a szövetkezeti szektor esetében, ugyanakkor adott és elvont,1 elvont és adott az ipar állami szektorának. Nem mellékesen megjegyezve: gyakran abból a pénzből is adott, amelyet o szövetkezeti szektorból vont el... A gázadásoknak és a fékezéseknek ettől a nehezen kiszámítható, már-már akár szeszélyesnek ítélhető váltakozásától tartós bizalmatlanság keletkezett a gazdálkodók körében. A bizalmatlanságnak viszont tetemes kár a következő.énye. Csökken a vállalkozási hajlam, a fejlesztésben minimálisra korlátozzák az érintettek a kockázatot, hosszú távú tervekkel nem foglalkoznak ... A tiltások tehát nem járnak eredménnyel, céljukkal ellentétben nem a hatásosabbá tett tevékenység az eredmény, hanem a visszafogott, visszafejlesztett tevékenység a következmény. Tiltás helyett tehát ösztönözni kellene: vonzóvá tett célok felé terelni a termelőket. S okféle jogos bírálat éri napjainkban azt a t pénzügyi gyakorlatot, amely folytonosan adóztatási (elvonási) lehetőségeket kutat a termelőnél. Ahogy a bérek esetében, úgy a vállalatok jövedelmeinél is fokozatosan, majd az utóbbi időkben már rohamosan, csökkent mindenféle ösztönző erő: a többletteljesítményekre csak ráfizetni lehet, gyarapodni általuk szinte lehetetlenség. Amint a tavalyi év adatai mutatják, a termelők — nagy és kis szervezetek — ehhez tartották magukat. Ez a magatartás azonban nagyon sokba kerül mindannyiunknak. S nemcsak munka- vállalóként, hanem tulajdonosként úgyszintén sokba. A kétszeres ráfizetés az igazi érv a tiltások módszertanának hasznavehetetlensége mellett. Mészáros Ottó növekedett a termelékenység. Ami az életképességnek nem kicsiny bizonyítéka. Van azonban másfajta bizonyíték is. Nevezetesen az, hogy a száz forint árbevételre számított készletérték ezeknél a gazdálkodóknál a töredéke csupán annak, mint amit általában megszokottnak tarthatunk. Ennél is szembetűnőbb a készletnövekedés mértékének különbözősége. Amíg a megye iparában a legutóbbi években 16—18 százalékos gyarapodást mutattak a készletek egy év alatt, addig ezeknél a kisszervezeteknél sorozatban rábukkanhatunk két-három százalékos növekedési mutatószámra. Nincsen többre pénzük? Ennyire ügyesek a vagyon forgatásában? Talán' is-is a válasz. Talán másféle tényezők is szerepet játszanak ebben a hazai viszonyok között ritkaságnak számító jellemzőnek a kialakulásában. Ünnepeljük tehát a kisszervezeteket? Hiszen csa- patnyi olyán akadt közöt- . tűk a megyében, amely tönkrement, feloszlott, megszűnt, perek is keletkeztek ... Melyik az igazi jellemző? Ügy gondoljuk, mindkettő. Az élettan tudománya zigótának nevezi a megtermékenyített petesejtet. Azt a sejtet, amely
