Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

PEST MEGYEI <^KÖNYvr4^ VILÁG FHOLETÁRMl EGYES.ÜLJEÍEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ára: -2.110 forint 1989. FEBRUÁR 20., IIÉTFÖ Új alkotmány, agrárpolitika, pártértekezletek Mm Hssseiii a Központi Bizottság A korábbi híradásokból már ismert, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága mára összehívta az MSZMP Központi Bizottsá­gát. A mai tanácskozás napirendjén szerepel: O Az új alkotmány szabályozási koncepciója. Előadó: Fejti György, az MSZMP KB titkára © Az agrárpolitika megújítására vonatkozó tervezet. Előadó: Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. © A városi, megyei pártértekezletek, a pártbizottsági ülések főbb politi­kai tapasztalatai. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Személyi kérdések. Magyarország alkotmányá­nak szabályozási koncepciója legfontosabb kérdései között említi, hogy 1949 óta alapve­tően megváltozott a hatalom­ról és a hatalom gyakorlási módjáról, a szocializmusról, valamint az emberi jogokról vallott felfogásunk. Emellett mélyreható változások történ­tek a társadalom szerkezeté­ben, a gazdaságban, a tulaj­donviszonyokban és a poli­tikai intézményrendszerben. További jelentős változások most vannak kibontakozóban. Az 1988. májusában tartott pártértekezlet óta kialakult folyamatok politikailag is egyértelműen új alkotmány előkészítését igénylik. Az új alkotmánynak a jövőbe mu­tató folyamatok elemzésére kell épülnie, úgy, hogy időt álló legyen. Teret kell enged­nie a tulajdoni viszonyok, a gazdasági és a politikai rend­szer — az alkotmányban rög­zített, társadalmi céljainkkal összhangban álló — spontán fejlődésének, hogy a gazda­sági «s politikai folyamatokat csak olyan mértékben korlá­tozza, amilyen mértékben az alkotmányos rend védelme ezt elengedhetetlenné teszi. A bevezetőnek (preambu- lumnakj új felfogásban kell közelítenie államiságunk fej­lődését, hogy az alkotmány erősítse a nemzeti összefogást, a magyarság identitástuda­tát; ezért — múltunkat meg nem tagadva, a korábbi érté­keinkről le nem mondva, ezeréves államiságunk folya­matosságát megőrizve — jüs- sunk el mai társadalmi rend­szerünk és . állami céljaink meghatározásáig. A preambu- lum rögzítse, hogy Magyaror­szág szabad, demokratikus és szocialista állam; mutasson rá a munkásmozgalom törek­vésein alapuló új társadalmi rendünk teremtette érté­keinkre. A szabályozási koncepció ezt követően részletezi, mi­lyennek gondolja Magyaror­szág társadalmi-politikai-gaz- dasági rendjének alapelveit, s ezzel kapcsolatban megálla­pítja, hogy a törvényalkotás az alaptörvénynél nem töre­kedhet a társadalmi, politikai és gazdasági rend átfogó sza­bályozására. Ehelyett meg kell határoz­nia Magyarország államfor­máját, majd azokat az alap­elveket, amelyek az államha­talom gyakorlásának módját, az állami és a társadalmi vi­szonyokat, valamint a politi­kai rendszert jellemzik. A Agrárpolitika jár, másoknál pedig jelentő­sebb bővítésre ad lehetőséget. — Fontos, hogy a mezőgaz- (Folytatás a 3. oldalon.) Időzítő a karórában Metrósomba Újabb tényeket, adatokat hezott nyilvánosságra a rend­őrség a budapesti metró kelet- nyugati vonalá.i pénteken tör­tént robbanásról. Miként Lasz György, a Belügyminisztérium sajtóosztályának illetékese az MTI munkatársának elmond­ta: A robbantás időzítéséhez egy Cornavil típusú, téglalap alakú, kék számlapú női kar­órát használt az elkövető. A rendőség kéri azoknak a je­lentkezését, akik ilyen órát el­vesztettek vagy tőlük eltulaj­donították, avagy az óra ere­detére, tulajdonosára vonatko­zó bármilyen információval rendelkeznek. Keresik, azt az órásmestert, aki ilyen típusú órát — a belevésett időpontban — 1986. február 10-én javított. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság nagy erőkikel folytatja a nyomozást. Kéri mindazokat, akik a robbanáskor a metró­szerelvényen utaztak, s azokat, akik az eseménnyel kapcsolat­ban bármilyen információval rendelkeznek, jelentkezzenek a 07-es telefonszámon vagy bármely rendőri szervnél. Vár­ják a lakosság segítségét a be­mutatott tárgyakkal kapcsolat­ban is. Ugyancsak várják, hogy je­lentkezzék az az 50 év körű'.', 170 centiméter magas, zöld ka­bátot viselő férfi, aki a rob­banáskor a szerelvényen uta­zott, és a metró vezetőjének megmutatta a robbanás helyét. Várják annak a 55—60 év kö­rüli férfinek a jelentkezését is, aki közvetlenül a robbanás he­lye melletti ülésen utazott. Kérik mindazoknak a je­lentkezését, akik 1989. február 17-én a délutáni és a koraesti órákban a budapesti metróvo­nalak, valamint aluljárók kör­nyékén valakinél a tv-ben fényképen bemutatott, vilá­goskék alapszínű reklámszaty­rot látták. SZŐFIfi—BECS—'BUDAPEST ÚTVONALON Erdélyi me Szombaton délelőtt a bécsi magyar nagykövetség két gép­kocsijával és egy mikrobuszá- val — szerencsésen megérke­zett Becsből az a 12 erdélyi menekült, aki a Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével, s a bolgár kormány emberiességi megfontolásából távozhatott a szófiai magyar nagykövetség­ről az osztrák fővárosba. Dr. Alföldy Árpád, a Magyar Vö­röskereszt főtitkárhelyettese — aki együtt utazott a nyolc fel­nőttel és négy gyermekkel — az MTI munkatársának el­mondta: valamennyiket sike­rült elhelyezni budapesti és vi­déki rokonoknál, ismerősök­nél. Hozzátartozók, barátok fogadták a három házaspárt, ők gyermek nélkül, egy, illet­ve két gyermekkel vállalták azt a megpróbáltatást, a férjé­hez érkezett meg anya gyer­mekével, s az egyedül útnak induló férfi is szállást talált. Csak nehezen oldódott a fel­nőttek. gyermekek feszültsége — emlékezett az útra dr. Al­földy Árpád — nem csak a re­pülőgépen, Magyarország felé tartva a gépkocsikban is fél­tek valamilyen atrocitástól. A humanitárius akció eredmé­nyeként a Vöröskereszt nem­zetközi bizottsága, a Bolgár Vöröskereszt és a Magyar Vö­röskereszt segítségével a 12 er­délyi menekült sorsa rendező­dött. Kommunisták és szociáldemokraták Pártkerekasztal Berlinben vő bővítése nélkül. Kiemelték] Európa biztonsága ma elsősor­ban a hagyományos erők _ és fegyverzetek csökkentésétől függ, amihez első lépésként a meglévő aszimmetriákat szük­séges felszámolni. Ebben az összefüggésben aláhúzták a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország és az NDK egyol­dalú leszerelési kezdeménye­zéseinek fontosságát. Ugyan­csak méltatták az európai szo­ciáldemokrata és szocialista pártoknak a béke megőrzése, a leszerelés elérése érdeké­ben kifejtett politikáját. Üd­vözölték az európai hagyo­mányos eszközök csökkentésé­ről, valamint a bizalom és a biztonság erősítéséről hamaro­san meginduló tárgyalásokat. A hat párt képviselőit fo­gadta Hermann Axen, az NSZEP PB tagja, a KB titká­ra; az MSZMP delegációját Lovassy Tamás, a KB osztály­vezető-helyettese vezette, tag­ja volt Demcsák Lajos, a KB munkatársa. A Belga (Flamand) Szo­cialista Párt, a Bolgár Kom­munista Párt, a Dán Szociál­demokrata Párt, a Holland Munkapárt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Né­met Szociálisa Egységpárt képviselői február 16. és 18. között az NDK fővárosában, Berlinben tartották IV. kerek- asztal-konferenciájukat. Méltatták a nemzetközi po­litikai helyzetben az elmúlt esztendőben bekövetkezett po­zitív változásokat, a kelet— nyugati párbeszéd elmélyülé­sét, a bécsi utótalálkozó sike­res befejezését, a regionális konfliktusok felszámolására tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy Euró­pa államai továbbra is külön­leges felelősseget viselnek a szélesebb értelemben vett nemzetközi biztonság megte­remtéséért. Hangsúlyozták: az európai közös otthon kialakí­tása elképzelhetetlen a biza­lom növelése, a politikai, a katonai, a gazdasági és az emberi kapcsolatok számotte­További 13 képviselő csat­lakozott Bubla Gyula (Buda­pest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer­ről szóló — a kormány tájé­koztatóját elfogadó — határo­zatát. A parlament állásfogla­lását kérik továbbá a nagy­marosi erőmű építése felfüg­gesztésének szükségességéről, s arról is, hogy — független Az MSZMP agrárpolitikájá­nak alapjait az 1957 júliusá­ban elfogadott agrárpolitikai tézisek rakták le. Az eltelt három évtized legfőbb tapasz­talatainak összegzése egyértel­műen pozitív képet mutat. A magyar mezőgazdaság, amely a felszabadulás előtt sok te­kintetben Európa egyik legel­maradottabb mezőgazdasága volt, napjaink nemzetközileg elismert, az európai középvo­nalba tartozó mezőgazdasággá vált. A magyar élelmiszer-gazda­ságnak azonban a jövőben te­lített bel- és külpiaccal kell szembenéznie. Jövőjét alapve­tően az befolyásolja, hogy mennyire tudja nemzetközi versenyképességét javítani. Ezért a következő évek agrár- politikájának középpontjába a piachoz való alkalmazkodást kell állítani. Ehhez strukturá­lis változtatásokra van szük­ség. Mindenekelőtt a föld for­galomképességét kell megte­remteni, hogy az vagyonként működhessen, vásárolható, el­adható és bérelhető legyen. A termelés ott növelhető, ahol azt a piac elismeri, meg­fizeti. Ez az értékképző folya­matok bővítését, a feldolgo- zottabb, értékesebb, választé­kosabb termékeket helyezi előtérbe, ami a jövedelmező­ség javításának új lehetősé­geit hozza magával. Egyes ter­mékek termelésében ez stag­nálással vagy visszaeséssel Kopott gumik, rosszul működő fékek k biztonságos közlekedésért Tavaly a balesetek száma — országosan — meghaladta a huszonegyezret. Több mint hu- szonkilencezren vagy életüket vesztették, vagy valamilyen sérülést szenvedtek. A Pest megyei adatok is elkeserítők. íme a statisztika: a megye te­rületén 1983-ban összesen 1884 közúti baleset történt, 9,2 szá­zalékkal több, mint előző esz­tendőben. A halálos áldozatok száma 183, a súlyosan sérül­teké 998, és 1423-an sérültek meg könnyebben. S tegyük hozzá, hogy az alkohol pusz­tító hatása e téren is érezhető, 301 ember okozott szeszes italtól befolyásolt állapotban balesetet. 3 hogy melyek a leggyak­rabban előforduló gépkocsi-ve­zetési hibák? Első helyen sze­repel a nem megfelelő sebes­ség, tehát az úgynevezett rela­tív gyorshajtás, valamint az irányváltoztatás szabályainak megsértése. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy a legtöbb bajt a sze­mélygépkocsi-vezetők okozzák a közutakon, s ebben az ama­tőr kategóriában „futnak” a kevés gyakorlattal rendelke­zők, a virtuskodók, az autóju­kat csak hétvégén használó Mindcn rendben van. Balesetmentes közlekedést kívánunk! szakértők bevonásával — felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatá­sait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, rész­letesen tájékoztatni kell. A képviselők — egyebek között — azzal indokolták in­dítványukat, hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább romlott. Az építkezés fel­függesztése nem okozna külö­nösebb-problémát — írják —, mivel a kormány ígérete sze­rint a vízi erőművet addig nem helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készül­nek el. A beruházási költsé­gek körüli vita máig nem tisztázódott, s a képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével kapcso­latos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és 1985-ös állásfoglalását pél­dául a szavazás előestéjén kaptak kézhez. Mivel a törvényhozó testü­let csak megfelelő információk birtokában teljesítheti alkot­mányos kötelezettségét, Bubla Gyula és képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcso­latos dokumentumot sorolnak fel — köztük az MTA elnök­ségének, illetve főtitkárának észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-bell Yale egyetem tíz professzorá­nak szakvéleményét —, ame­lyek ismerete nélküi nem hozható megalapozott döntés. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napi­rendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az Országgyűlés (szintén az ügy­rend szerint) — az előter­jesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. HUSZONHÁROM KÉPVISELŐ MVASLRTÄ Újabb napirend lesz? mögé. Az ember magával viszi gondjait, türelmetlenségét, ide­gességét, és szerencsés esetben is idő kell hozzá, míg teljesen átáll arra, hogy csak a közle­kedésre figyeljen. Ingerülteb­bek, türelmetlenebbek va­gyunk, s ez érződik azon is, ahogy nyomjuk a gázpedált. Az elmúlt hét végén közle­kedési ellenőrzés volt az egész országban, így Pest megye te­rületén is. A gödöllői rend­(Folytatás a 3. oldalon.) „kocák” a gyorsuló irammal nehezen lépést tartó időseb­bek. Még egy érdekes jelenség, melyre az utóbbi időben kez­denek felfigyelni: az összes balesetek több mint a fele a vezetés megkezdésének első negyedórájában történik. Mit jelent ez? Egyrészt azt, hogy idő kell, amíg valaki felveszi a közlekedés ritmusát, átáll erre a tevékenységre. Más­részt, nem mindegy, hogy mi­lyen hangulatban ülünk volán Alkotmány A Központi Bizottság tag­jai előzetesen megkapják a hétfőn kezdődő testületi ülés napirendjének írásos anya­gait. A Központi Bizottság irodája eljuttatja hozzájuk az alkotmány szabályozási kon­cepcióját, az agrárpolitika té­ziseit, valamint a megyei és városi pártértekezletek ta­pasztalatairól szóló jelentést, amelyet az alábbiakban is­mertetünk. ben mindenki jogosult és köteles fellépni. Alkotmányos elvként in­dokolt rögzíteni: a társada­lom célja és az állam felada­ta, hogy az állampolgárok számára biztosítsa az esély­egyenlőtlenség mérséklését. Az esélyegyenlőség megvaló­sításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon való biztosítása. A koncepció foglalkozik a bíráskodás aiapelveivel és az ügyészi szervezettel is. Ez utóbbinál több megoldási mó­dot kínál. A koncepcióban szerepel arra is javaslat, hogy hozzák létre az állampolgá­ri jogok szószólójának tisztét. Az alkotmánykoncepció fel­vázolja a tanácsrendszert, a népképviseleti, valamint a kormányzati szervek és a ta­nácsok kapcsolatát, az ön- kormányzati jogok bírósági védelmét, továbbá a választó­jog, illetve a választás alap­elveit. Foglalkozik az ország nemzeti jelképeivel, az ország címerével, zászlajával, fővá­rosával, s mindazokkal, ami a nemzet magyarságtudatát fejezik ki. koncepció jelzi, hogy Ma­gyarország államformájával kapcsolatban többféle javas­lat merült fel, de a tudomá­nyos-szakmai álláspont sze­rint a népköztársaság elneve­zés megváltoztatása nem tű­nik indokoltnak. Az állam és a társadalom kapcsolatáról egyebek mel­lett megállapítja, hogy alap­vető elvként kell szabályozni a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való jogát. Az állam, illetve a társadalom jelenlegi szerve­zetének vagy tagjának a te­vékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő meg­szerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents