Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
1989. FEBRUAR 16.; CSÜTÖRTÖK 3 ALLASFOCLALAS A politikai rendszer reformjának időszerű kérdésesről (Folytatás az 1. oldalról.) nére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a oolitika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. O Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálá- sa. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. ----- « < A y4j,ó$é&os gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak ki- elégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP- től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítmény elvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. O A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézmény- rendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására". Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. O A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására"' van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell ta- nusítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. O Az MSZMP kinyilvánítja. hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvényeik megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttmű. ködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszéléseit tárgyköréül padiig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. © Á többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalatai. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakót felölelő politikai, választási programot. E programok körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. O A politikai intézmény- rendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. V'A" Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. ★ Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—11-ei ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalástervezetét. SZÁJTÁTVA Ez a beszéd! Véleménye tiszteletben tartását csakis az követelheti meg, aki mások véleményével ugyanígy jár el. Ezért tiszteletben tartjuk azt, amit a Lukács-tanítvány próza- és drámaíró, a publicista Eörsi István nyilatkozik a Mai Nap február 12-i számában. Érfjük mi, hogyne értenénk, amikor azt mondja, „Én is kezet fogtam . .. olyan, általam nagyon nem kedvelt emberekkel, mint Aczél (György), megpróbáltam mosolyogni . . Mi ugyan nem próbálunk meg mosolyogni, amikor azt olvassuk, „a rendszer tömeggyilkosságokkal szilárdította meg hatalmát”, de meglepődni sem lepődünk meg, amikor megtudhatjuk, „vannak olyan törpe korok, és én a Kádár-korszakot annak látom, amelyek egyszerűen nem bírják el a nagyságot.” ö így látja, én úgy, ők másként, mi megint másként; természetes. És természetesnek tartjuk, ha kinek-kinek a véleménye torzítatlanul jut nyilvánosságra. Sőt! Eörsi István említett nyilatkozata külön tiszteletet ébreszt bennünk, mert minden sandaságtól, célozgatástól mentesen a lényegről, a kérdezett nyíltan vállalt véleményéről tudósít. Ez a beszéd! így kell ezt, bár mindenki azt mondaná, amit gondol! Az interjú alanya lefegyverző őszinteséggel közli velünk, „ha szétesne ez a pártállam, amit s-ívből kívánok, akkor olyan helyzet áll elő, ami még sose volt.” S hittük, naivul, e megállapítást követően elénk pen- derülnek a javaslatok, az elképzelések arról, mi mindent és hogyan kell tenni akkor, amikor ez a „szívből kívánt helyzet” előállna. Szájtátva észleli: sajnos, semmi. Szikrányi sem abból vagy arról, aminek következnie kellene a „tömeggyilkosságokkal megszilárdított hatalom” után. Mert hiszen azt csak-csak botorság lenne javaslatnak vélni. hogy ..ki kell találnunk valami harmadik utat, mert harmadik helyzet van.” S azt végképp botorság lenne tudakolni, ha lenne ilyen harmadik út. vajon hová lehetne eljutni rajta ... MOTTÓ Pozsgay Imre Tolna megyében Megismételte véleményét Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a február 10—11-ei központi bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató észrevételeket sem. Pozsgay Imre a KB-ülés jelentőségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást, a másik pedig a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalás. Megerősítette továbbá, hogy valóban nem volt és ma sincs „Pozsgay-ügy". A párton belül senki nem késztette véleményének megváltoztatására és maga sem érezte az önkritika szükségességét. A népfelkelés formuláját a forradalom-ellenforradalom szélsőségesei között reális, a nemzet többsége számára elfogadható és végső soron egységteremtő meghatározásnak véli. Ezzel együtt kész elfogadni a Központi Bizottság ülésén kidolgozott kompromisszumot, mivel annak hátterében a párt egységének megőrzéséről van szó. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-tal kapcsolatos kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. Enélkül lehetetlen továbblépni a politikai s következésképpen a gazdasági reformfolyamatban is. A párt csak úgy tudja megőrizni politikai befolyását, ha céljaihoz nyílt küzdőtéren megszerzi a lakosság többségének egyetértését és támogatását. Ehhez — Pozsgay Imre szerint — az MSZMP-nek minden adottsága és képessége megvan. Malév-gépek új köntösben A Malév megújulási programjának keretében új külsőt kapnak a vállalat utasszállító repülőgépei. A nyári menetrendben 3 Boeing gép mellett már három átfestett Tupol- jev-gép is az új színekben folytatja szolgálatát a légtérben UMF-MSZDP Javaslattervezet Az Űj Márciusi Front (UMF) javaslattervezeteiről folytat- Uk megbeszélést szerdán az UMF és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) képviselői. Az MSZDP is részit kíván venni javaslataival azokon a kerekasztal-beszélgetéseken és tárgyalásokon, amelyeken a politikai szervezetek és érdek- képviseleti csoportok megfogalmazzák majd konszenzuson alapuló álláspontjukat a magyar,., társadalom széles rétegeinek megfelelő kiút lehetőségeiről, a többpártrendszer politikai mechanizmusáról és a valódi politikai demokrácia intézményrendszerének kiépítéséről. Az MSZDP képviselői ugyanakkor rámutattak, hogy a tárgyalásoknak a pártok, szervezetek és politikai csoportosulások teljes autonómiájának hangsúlyozásával és őrzésével kell folyniuk. E tárgyalásoknak nem pusztán tanácskozó fórumoknak kellene lenniük; nagyban segítené az átmenetet, ha jogosítványuk lenne a lényegi kérdésekben állásfoglalások meghozatalára is — mutattak rá a szerdai találkozón az UMF képviselői. Mivel lehet elriasztani a nyugati turistát? Nem sokáig vár, ami jár A magyart arról lehet felismerni, hogy ha utánad lép be a forgóajtón, előtted jön ki — tartják rólunk az USÁ- ban. Az élelmes, ügyes emberről festett kép időközben kiegészült egy újabb fogalommal: bevásárlóturista. Ezek után nem volna csoda, ha néhány amerikai állampolgár is ilyen ügyletre adná a fejét, s viszonzásul ellátogatna hozzánk. Bizonyára ők is tudják, hogy nálunk is bevezették a forgalmi adót, de az is nyilvánvaló, ha az árut kiviszik az országból, visszakapják az áfát. Az amerikai turista mindenekelőtt kiveszi a bankból a három évre járó forintkeretét... azaz miket is beszélek, szóval kiveszi a pénzét és elindul a távoli titokzatos országba. A helyi érdekességek megismerésére csak rövid idő jut. Lángot lehelve legyűr egy tányér halászlét, megcsodálja a hortobágyi lovasok cirkuszi attrakcióját, s máris kezdheti a bevásárlást. Előtte azonban még nekigyűrkőzik a minisztertanácsi rendeletnek, s megpróbálja kihüvelyezni belőle, hogyan js kaphatja vissza azt a bizonyos áfát. A csoporttal utazó amerikás magyart kéri meg, fordítsa angolra a rendelet szövegét. Hiába szabadkozik az, hogy még csak harminc éve él az USA-ban, s ennyi idő alatt nem tanulhatta meg annyira a nyelvet, hogy egy hivatalos magyar szöveget átültessen, nem bújhat ki a feladat alól. Elkezdi: — „Az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult a külföldi utas a következő feltételek együttes megléte esetén — olvassa. — Ha kiutazik az országból... — Fellélegeznek: nem is olyan bonyolult ez. Csak később jönnek rá, mennyi jogi furfang rejlik ebben a három rövidke szóban. Ugyanis a „d” és az „e” pont szerint szükség van még kiviteli engedélyre, valamint arra, hogy a kivitelt a vámhatóság igazolja. Érthetetlen, miért hangsúlyozták az „a” pontban, hogy az utasnak mai gának is el kell hagynia az országot. Hogyan intézkedik, ha nincs itt? Ha levélben sikerül lebonyolítania mindent, hogyan juthat a pénzéhez, ha még egyszer nem óhajt hozzánk utazni? A visszatérítést az adóhatóság szabad rendelkezésű forintszámlán helyezi el, de tekintettel arra, hogy a forint nem konvertibilis, azt csak nálunk lehet elkölteni. Az „a” pont viszont kivédi annak lehetőségét, hogy a külföldi a nálunk vásárolt árukat kiküldje az országból, s a visszatérített pénzből további kellemes napokat tölthessen itt. Persze ez a lehetőség amúgy is csak elméleti, annyi vakációja a világ egyetlen országában élőnek sincs, amennyit várni kellene az áfa visszatérítésére. Miután a gyakorlatias amerikai belátja, semmi lehetősége nincs, hogy a pénzét rövid időn belül viszontlássa, elhatározza, jövőre újra itt nyaral, s akkor már nem vásárol semmit, feléli a szabad rendelkezésű folyószámláján levő ösz- szeget. Rátérhet tehát a következő pontra. A „c”-t könnyen megérti: „a kivitel és a vásárlás időpontja között legfeljebb három hónap telt el". A leghosszabb pontot, a „b”-t hagyták utoljára: „a termék — o Tv. 1/A. számú mellékletben felsorolt mennyiségi egységre vetített — egyedi ellenértéke a 25 000 forintot meghaladja”. Az amerikás magyar a szívéhez kap, összecsuklana, de többen támogatják, megtört hangon szóról szóra sikerül angolra ültetnie a mondatot, ám természetesen senki nem ért belőle egy kukkot sem. Leírják egy papírra, s a csoporttal utazó három amerikai közgazdász professzor konzíliumot tart a mondat fölött. Arra rájönnek, hogy amíg a szomszédos Ausztriában ezer schilling fölött már visszafizetik a forgalmi adót, a más pénzével takarékos magyarok csak huszonötezer forint felett hajlandóak ilyen ügyekkel bajlódni. A mondat további része homályban marad, egészen addig, míg az egyik turista úgy nem dönt, hogy a hatszobás legénylakását a nálunk vásárolt parkettával rakatja újra. Ebben az esetben a „mennyiségi egység" egy négyzetméter, s mivel az nem kerül huszonötezer forintba, hiába hagyott a gyanútlan ..vásárlóturista” több mint százezer forintot a boltban, nem jár az áfa-visszatérítés. Hazatérve a turisták inkább lemondanak a forgalmi adó visszatérítéséről. Nagyon drága a tolmács, a levelezés többe kerülne, mint a forintszámlára kerülő áfa, amivel amúgy sem tudnának mit kezdeni. A turista, barátai kérdésére, milyen Magyarország, csak azt tudja kinyögni, titokzatos ... Mátrai Tibor
