Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

1989. FEBRUAR 16.; CSÜTÖRTÖK 3 ALLASFOCLALAS A politikai rendszer reformjának időszerű kérdésesről (Folytatás az 1. oldalról.) nére az elmúlt egy-másfél év­tized során fokozatosan gazda­sági-politikai és erkölcsi vál­ság alakult ki hazánkban. En­nek oka a világgazdaság rob­banásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való al­kalmazkodásunk elmaradásá­ban is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégte­lenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiá­nya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évti­zedes folyamatait, visszaesés­hez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmat­lansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista orszá­gokban is keresik az átalakítá­sok útját. Saját történelmi tapasztala­taink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasá­gi mechanizmusra korláto­zódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elke­rülhetetlenné vált, s ez egy­szerre igényli a gazdaság, a társadalom, a oolitika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. O Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s meg­fogalmazta a fordulat követel­ményét és irányát. Az azóta el­telt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálá- sa. Ezek a folyamatok rendkí­vüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmon­dásoktól nem mentes — új közállapotokat. ----- « < A y4j,ó$é&os gazdasági-tár­sadalmi folyamatok és az in­tézményrendszerek átalakítá­sához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intéz­kedések pedig nem voltak ki- elégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti vál­tás, a kibontakozás megalapo­zása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolá­sok nagyobbrészt az MSZMP- től indultak ki, de a folya­matok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfonto­sabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kor­mány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. En­nek a gazdaság törvényszerű­ségeit, a világgazdaság köve­telményeit érvényesítő, nyi­tott, teljesítmény elvű, haté­kony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, ál­lami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanul­sága, hogy a gazdasági re­formnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követel­ményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intéz­ményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. O A szocialista társadalom működésének eddigi gya­korlata minden korábbi erő­feszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kife­jeződhet és képviseletet nyer­het. Az egypártrendszer kö­rülményei nem tették lehető­vé a szükséges döntési alter­natívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles kö­rű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a poli­tikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézmény- rendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogal­mazta a demokratikus hata­lomgyakorlás igényét, a poli­tikai pluralizmus megterem­tését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézmé­nyes kifejezésére, egyezteté­sére, politikai akarattá for­málására". Az e döntés nyo­mán kibontakozó tudatos fej­lődési folyamatok és a tár­sadalomban megjelenő szerve­ződések együttesen azt mutat­ják, hogy kialakulóban van­nak a feltételek az egypárt­rendszer körülményeinek meg­változtatására. A Központi Bizottság java­solja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társada­lom által ellenőrzötten, a köz­vetlen és képviseleti demokrá­cia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesül­jön. Kezdeményezi, hogy en­nek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapja­nak. O A többpártrendszerre tör­ténő kiegyensúlyozott át­menet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem le­het pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együtt­működése befolyásolja alaku­lásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társada­lom jelenleg nincs felkészül­ve a többpártrendszeren ala­puló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt je­lenthet a folyamatok destabi­lizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nem­zetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folya­matok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására"' van szükség. Egyaránt kárt okoz­hat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mestersé­ges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelőssé­get és önmérsékletet kell ta- nusítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat ké­pesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a külön­böző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reá­lis alternatívák kidolgozásá­ban legyen verseny. O Az MSZMP kinyilvánít­ja. hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlá­sának új módjáról minden törvényes keretek között mű­ködő szervezettel. Az együtt­működés feltétele az alkot­mány, a törvényeik megtartá­sa, a társadalmi fejlődés szo­cialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötele­zettségeink tiszteletben tartá­sa, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészíté­sére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttmű. ködés tartalmi, szervezeti, ügy­rendi kérdéseinek megvitatá­sát. Az érdemi megbeszéléseit tárgyköréül padiig javasolja: az új alkotmány előkészítésé­vel és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a vá­lasztási rendszer kidolgozásá­val és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, vala­mint a gazdaság stabilizálásá­ra és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó né­zetek összehangolását. A meg­beszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum lét­rehozásához. Mindez megte­remtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nem­zeti összefogás, s hogy koalí­ciós partnerként különböző po­litikai tényezők részt vehesse­nek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek al­kotmányos keretek között el­lenzékként megjelenő moz­galmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törek­szik, vitázik, és amiben szük­séges, politikai harcot folytat. © Á többpártrendszerre tör­ténő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatáro­zó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ere­je, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadal­mi bázisa, történelmi tapasz­talatai. Az MSZMP meghatá­rozó szerepét politikai eszkö­zökkel, mindenekelőtt prog­ramjával, meggyőzéssel, tag­jai személyes munkájával, ma­gatartásával kívánja biztosí­tani. Ahhoz, hogy a párt a társa­dalmi változások élén halad­jon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre va­ló felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakót felölelő politikai, vá­lasztási programot. E progra­mok körül kell vitákban kiala­kítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szer­vezeteink akcióegységét. To­vább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshoza­talának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a tár­sadalomban jelentkező törek­vések iránt nyitottan, társa­dalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vál­lalni a nagy horderejű változá­sokban, a fordulat végrehajtá­sában. O A politikai intézmény- rendszer mélyreható át­alakulásában meghatározó sze­repe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Köz­ponti Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és párt­vitára bocsátja. V'A" Központi Bizottság bizo­nyos abban, hogy kezdeménye­zései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a ki­bontakozás lehetőségét, nem­zeti céljainkat szolgálják. Eb­ben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pár­tunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vi­tákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek része­sei társadalmunk megújulásá­nak. ★ Az MSZMP Központi Bizott­sága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—11-ei ülé­sén elfogadott és most nyilvá­nosságra hozott állásfoglalás­tervezetét. SZÁJTÁTVA Ez a beszéd! Véleménye tiszteletben tar­tását csakis az követelheti meg, aki mások véleményével ugyanígy jár el. Ezért tiszte­letben tartjuk azt, amit a Lu­kács-tanítvány próza- és drá­maíró, a publicista Eörsi Ist­ván nyilatkozik a Mai Nap február 12-i számában. Érfjük mi, hogyne értenénk, amikor azt mondja, „Én is kezet fog­tam . .. olyan, általam na­gyon nem kedvelt emberekkel, mint Aczél (György), megpró­báltam mosolyogni . . Mi ugyan nem próbálunk meg mosolyogni, amikor azt olvas­suk, „a rendszer tömeggyilkos­ságokkal szilárdította meg ha­talmát”, de meglepődni sem lepődünk meg, amikor meg­tudhatjuk, „vannak olyan tör­pe korok, és én a Kádár-kor­szakot annak látom, amelyek egyszerűen nem bírják el a nagyságot.” ö így látja, én úgy, ők más­ként, mi megint másként; ter­mészetes. És természetesnek tartjuk, ha kinek-kinek a vé­leménye torzítatlanul jut nyil­vánosságra. Sőt! Eörsi István említett nyilatkozata külön tiszteletet ébreszt bennünk, mert minden sandaságtól, cé­lozgatástól mentesen a lényeg­ről, a kérdezett nyíltan vállalt véleményéről tudósít. Ez a be­széd! így kell ezt, bár min­denki azt mondaná, amit gon­dol! Az interjú alanya lefegyverző őszinteséggel közli velünk, „ha szétesne ez a pártállam, amit s-ívből kívánok, akkor olyan helyzet áll elő, ami még sose volt.” S hittük, naivul, e meg­állapítást követően elénk pen- derülnek a javaslatok, az el­képzelések arról, mi mindent és hogyan kell tenni akkor, amikor ez a „szívből kívánt helyzet” előállna. Szájtátva ész­leli: sajnos, semmi. Szikrányi sem abból vagy arról, aminek következnie kellene a „tömeg­gyilkosságokkal megszilárdított hatalom” után. Mert hiszen azt csak-csak botorság lenne javaslatnak vél­ni. hogy ..ki kell találnunk valami harmadik utat, mert harmadik helyzet van.” S azt végképp botorság lenne tuda­kolni, ha lenne ilyen harma­dik út. vajon hová lehetne el­jutni rajta ... MOTTÓ Pozsgay Imre Tolna megyében Megismételte véleményét Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára Tolna me­gye kommunistáinak hangu­latáról, a február 10—11-ei központi bizottsági ülést meg­előző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kap­csolatos véleményekről tájé­koztatta Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminisz­ter személyét illető és az 1956-os események népfelke­lésként való értékelését vitató észrevételeket sem. Pozsgay Imre a KB-ülés je­lentőségét két alapvető kér­désben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elke­rülni a pártszakadást, a má­sik pedig a többpártrendszer­ről szóló politikai állásfogla­lás. Megerősítette továbbá, hogy valóban nem volt és ma sincs „Pozsgay-ügy". A pár­ton belül senki nem késztette véleményének megváltoztatá­sára és maga sem érezte az önkritika szükségességét. A népfelkelés formuláját a for­radalom-ellenforradalom szél­sőségesei között reális, a nemzet többsége számára el­fogadható és végső soron egy­ségteremtő meghatározásnak véli. Ezzel együtt kész elfo­gadni a Központi Bizottság ülésén kidolgozott kompro­misszumot, mivel annak hát­terében a párt egységének megőrzéséről van szó. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rende­zett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédé­ben az előzetesen hozzá inté­zett kérdésekre válaszolva ré­szint megismételte a Központi Bizottság ülésével kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-tal kapcsolatos kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, té­nyeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megsza­badulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechaniz­musától. Enélkül lehetetlen továbblépni a politikai s kö­vetkezésképpen a gazdasági reformfolyamatban is. A párt csak úgy tudja megőrizni po­litikai befolyását, ha céljaihoz nyílt küzdőtéren megszerzi a lakosság többségének egyetér­tését és támogatását. Ehhez — Pozsgay Imre szerint — az MSZMP-nek minden adottsá­ga és képessége megvan. Malév-gépek új köntösben A Malév megújulási programjának keretében új külsőt kapnak a vállalat utasszállító repülőgépei. A nyári menet­rendben 3 Boeing gép mellett már három átfestett Tupol- jev-gép is az új színekben folytatja szolgálatát a légtérben UMF-MSZDP Javaslattervezet Az Űj Márciusi Front (UMF) javaslattervezeteiről folytat- Uk megbeszélést szerdán az UMF és a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt (MSZDP) képviselői. Az MSZDP is részit kíván venni javaslataival azokon a kerekasztal-beszélgetéseken és tárgyalásokon, amelyeken a politikai szervezetek és érdek- képviseleti csoportok megfo­galmazzák majd konszenzuson alapuló álláspontjukat a ma­gyar,., társadalom széles réte­geinek megfelelő kiút lehető­ségeiről, a többpártrendszer politikai mechanizmusáról és a valódi politikai demokrácia intézményrendszerének kiépí­téséről. Az MSZDP képvise­lői ugyanakkor rámutattak, hogy a tárgyalásoknak a pár­tok, szervezetek és politikai csoportosulások teljes autonó­miájának hangsúlyozásával és őrzésével kell folyniuk. E tárgyalásoknak nem pusz­tán tanácskozó fórumoknak kellene lenniük; nagyban se­gítené az átmenetet, ha jogo­sítványuk lenne a lényegi kér­désekben állásfoglalások meg­hozatalára is — mutattak rá a szerdai találkozón az UMF képviselői. Mivel lehet elriasztani a nyugati turistát? Nem sokáig vár, ami jár A magyart arról lehet felis­merni, hogy ha utánad lép be a forgóajtón, előtted jön ki — tartják rólunk az USÁ- ban. Az élelmes, ügyes ember­ről festett kép időközben ki­egészült egy újabb fogalom­mal: bevásárlóturista. Ezek után nem volna csoda, ha néhány amerikai állampolgár is ilyen ügyletre adná a fejét, s viszonzásul ellátogatna hoz­zánk. Bizonyára ők is tudják, hogy nálunk is bevezették a forgalmi adót, de az is nyil­vánvaló, ha az árut kiviszik az országból, visszakapják az áfát. Az amerikai turista minde­nekelőtt kiveszi a bankból a három évre járó forintkere­tét... azaz miket is beszélek, szóval kiveszi a pénzét és el­indul a távoli titokzatos or­szágba. A helyi érdekességek megismerésére csak rövid idő jut. Lángot lehelve legyűr egy tányér halászlét, megcsodálja a hortobágyi lovasok cirkuszi attrakcióját, s máris kezdheti a bevásárlást. Előtte azonban még nekigyűrkőzik a minisz­tertanácsi rendeletnek, s meg­próbálja kihüvelyezni belőle, hogyan js kaphatja vissza azt a bizonyos áfát. A csoporttal utazó amerikás magyart kéri meg, fordítsa angolra a rendelet szövegét. Hiába szabadkozik az, hogy még csak harminc éve él az USA-ban, s ennyi idő alatt nem tanulhatta meg annyira a nyelvet, hogy egy hivatalos magyar szöveget átültessen, nem bújhat ki a feladat alól. Elkezdi: — „Az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult a külföldi utas a következő feltételek együttes megléte esetén — olvassa. — Ha ki­utazik az országból... — Fel­lélegeznek: nem is olyan bo­nyolult ez. Csak később jön­nek rá, mennyi jogi furfang rejlik ebben a három rövidke szóban. Ugyanis a „d” és az „e” pont szerint szükség van még kiviteli engedélyre, valamint arra, hogy a kivitelt a vám­hatóság igazolja. Érthetetlen, miért hangsúlyozták az „a” pontban, hogy az utasnak mai gának is el kell hagynia az országot. Hogyan intézkedik, ha nincs itt? Ha levélben si­kerül lebonyolítania mindent, hogyan juthat a pénzéhez, ha még egyszer nem óhajt hoz­zánk utazni? A visszatérítést az adóhatóság szabad rendel­kezésű forintszámlán helyezi el, de tekintettel arra, hogy a forint nem konvertibilis, azt csak nálunk lehet elkölteni. Az „a” pont viszont kivédi annak lehetőségét, hogy a külföldi a nálunk vásárolt árukat kiküldje az országból, s a visszatérített pénzből to­vábbi kellemes napokat tölt­hessen itt. Persze ez a lehető­ség amúgy is csak elméleti, annyi vakációja a világ egyet­len országában élőnek sincs, amennyit várni kellene az áfa visszatérítésére. Miután a gyakorlatias ame­rikai belátja, semmi lehetősé­ge nincs, hogy a pénzét rövid időn belül viszontlássa, elha­tározza, jövőre újra itt nyaral, s akkor már nem vásárol sem­mit, feléli a szabad rendelke­zésű folyószámláján levő ösz- szeget. Rátérhet tehát a kö­vetkező pontra. A „c”-t könnyen megérti: „a kivitel és a vásárlás időpontja között legfeljebb három hónap telt el". A leghosszabb pontot, a „b”-t hagyták utoljára: „a termék — o Tv. 1/A. számú mellékletben felsorolt mennyi­ségi egységre vetített — egye­di ellenértéke a 25 000 forin­tot meghaladja”. Az amerikás magyar a szí­véhez kap, összecsuklana, de többen támogatják, megtört hangon szóról szóra sikerül angolra ültetnie a mondatot, ám természetesen senki nem ért belőle egy kukkot sem. Leírják egy papírra, s a cso­porttal utazó három amerikai közgazdász professzor konzí­liumot tart a mondat fölött. Arra rájönnek, hogy amíg a szomszédos Ausztriában ezer schilling fölött már visszafize­tik a forgalmi adót, a más pénzével takarékos magyarok csak huszonötezer forint felett hajlandóak ilyen ügyekkel bajlódni. A mondat további része homályban marad, egé­szen addig, míg az egyik tu­rista úgy nem dönt, hogy a hatszobás legénylakását a ná­lunk vásárolt parkettával ra­katja újra. Ebben az esetben a „mennyiségi egység" egy négyzetméter, s mivel az nem kerül huszonötezer forintba, hiába hagyott a gyanútlan ..vásárlóturista” több mint százezer forintot a boltban, nem jár az áfa-visszatérítés. Hazatérve a turisták inkább lemondanak a forgalmi adó visszatérítéséről. Nagyon drá­ga a tolmács, a levelezés többe kerülne, mint a forintszámlá­ra kerülő áfa, amivel amúgy sem tudnának mit kezdeni. A turista, barátai kérdésére, mi­lyen Magyarország, csak azt tudja kinyögni, titokzatos ... Mátrai Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents