Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

1939. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK

j^íltoP

Tettekre képes derékhad

I Szavazás volte a szavazás?

El akarják kergetni az építőket

Mint tudjuk, néha közhelyként ismételgetjük, minden hasonlat sántít egy keveset. Mégis mindig ezzel élek én is, persze legtöbbet csak úgy magamnak, ha Pest megye cigányságának képviselőivel találkozom.

A közélet középiskoláinak nevezem fórumaikat, s eminens diákokból kialakult osztálynak nézem a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága mellett működő cigánytanács tagságát. Szándékaikkal és tetteikkel ők már azt bizonyítják, hogy e népcsoportnak van szervező-, kezdeményezőképes derékhada. A történelmi felemelkedés sikeréért képesek munkálkodni.

Ha továbbra is hasonlattal, de másfélével akarunk élni. akkor azt mondhatjuk, hogy az ilyen megyei testület még mindig csak a terepasztalnál helyet foglaló vezérkar, s ha vannak is már katonáik az első vonalban, a közösségekben, a telepeken, ezekre a helyekre sokkal nagyobb erők kellenének.

Kezdek félni, hogy túl szépre festem a képet. Pedig a .napokban megtartott tanácskozásra elmenve arra készültem, hogy parttalan és szenvedélyes, kevés eredménnyel végződő viták részese leszek. Hírlett, baj van az egységgel, sok a személyes ellentét. Ám úgy látszik, levonták a következtetéseket, s az ilyesfajta hibákat elkerülendő bocsátotta előre a két társelnöK — Balogh Pálné és Németh József hogy az ilyesmi nem ismétlődhet meg, árt a közös ügynek. Jó szellemben tartotta kézben a tanácskozást az elnöklő Kiss Ferenc is, vissza-visszaterelve medrükbe a dolgok menetét ha azok a szenvedélyek, a szándékok által túlfűtve elszabadultak volna.

Ügy tűnik, nagyon jó erőkkel egészült ki legutóbb a megyei cigánytanács, ahol az ifjúsági csoport megalakulásáról is döntöttek. A testület új tagjai azonban három hónapi próbáidéig még nem kaphatnak szavazati jogot. Ha pedig mindössze csak betöltenék e helyet, nem segítenék a közös munkát, altkor megválnak tőlük.

Azt már most számon kérték tagjaiktól, hogy mire jutottak a különböző körzetekben elvégzendő szociális felmérésekkel, amelyek feldolgozására központilag kerítenek sort. A másik, a megye cigánysága és fiataljaik jövője szempontjából igen nagy jelentőségű az a kezdeményezés, amelyről lapunkban is beszámoltunk. A Konzum Bankkal megkötött szerződés alapján hivatalosan is létrejött a Cigányok a cigányokért alapítvány, amelynek célja, hogy a tehetősebbek segítsék ösztöndíjhoz néhány cigány fiatal továbbtanulását. Azt is •remélik ettől, hogy így az ügynek elkötelezett értelmiségiek rajzanak majd ki egy idő után oda, ahol a legjobban kell a segítség. Elsősorban a jól kereső cigányok támogatására számítanak, de elvárják ezt azoktól a vállalatoktól is, amelyek nagyobb létszámban foglalkoztatnak cigány származású dolgozókat, s nemegyszer ők végzik ott a legnehezebb munkát.

Száztíz tanács, kétszázhetven iskola kapta meg a felr hívást. A kezdeményezők, példát is mutatnak. A ceglédi Jakab Janos cigánytanácstag 10 ezer forintot adott az alapítvány javára. Urban László tanár, népművelő, a tanács titkára, bár nem cigány, a dolog társadalmi jelentőségére, súlyára való tekintettel határozott úgy, hogy maga is 10 ezer forintot ad erre a célra, ha már egyik társszerzője volt a nemes gondolatnak. Ünnepélyes pillanat volt az, amikor a döntést kimondták. Talán példa sincs rá. nemcsak az országban, de szőkébb hazánkban sem.

Ezután már csak egy prózainak látszó kérdésről kellett határozni, ám az is haladást jelent a megye 25 ezres lélekszámú cigányságának életében: a tanács tagjai ezután minden pénteken 13 és 15 óra között tartanak ügyeletet a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága Steindl Imre utcai székházában, ahol bárki, bármilyen ügyben felkeresheti őket.

Kovács T. István

Egészséges utódok az Öröm-völgyben

Planettet kiszuperálták

Amikor a falvakban évekkel ezelőtt megjelentek az első inszeminátorok — a mesterséges megtermékenyítést végzők —, a parasztember humorérzéke rögvest dolgozni kezdett. Elnevezték a fehér köpenyes szakembereket „nyakkendős bikáknak”.

.Nos, lehet, hogy a véletlen műve, de az is elképzelhető, hogy az elnevezés jóval régebbi keletű, ugyanis Ürömöji létezik egy Öröm-völgy elnevezésű major, ahol a helyi Rozmaring Termelőszövetkezet szakosított tehenészeti telepe található. Itt csak anyaállatok vannak. Közülük naNEM FUKARKODOTT A SZERETETEVEL

Napjai derűsen telnek

A szomszéd néni magányosan él. A férje néhány éve halt meg, senki hozzátartozója nincs Budaörsön. Egyedül maradt a házban, a nagy kert minden gondja rászakadt. A magány nem az ember természetes állapota, nehezen bírja el ép ésszel. Van, aki tucatnyi macskát tart vagy egyéb állattal veszi körül magát.

Mikor harmadéve a szomszéd házba költözött egv házaspár három gyerekkel, a néni átlátogatott. Vitt a gyerekeknek egy kis gesztenyepürét. Aztán mindennapos lett, s azok is Őnála. Mikor valamelyik, gyerek megbetegedett. nem kellett otthon maradni az anyukának, a néni szívesen ápolta. Vigyázott rájuk, ha a szülők bementek vásárolni Pestre. Mikor a negyedik gyerek is megérkezett a szomszédba, akkor vált igazán nélkülözhetetlenné a fogadott nagymama. A nevét nem engedte, hogy leírjam, de bizony a 77. évében jár. Testileg már egy kicsit megfogyva, megtörve, de lelkileg és szellemileg épen. S ezt bizony annak is köszönheti, hogy nem fukarkodott a szeretetével. Nem nézte gyanakvó, összeszűkülő szemmel, hogy kik azok az idegenek. akik a szomszédjába költöznek. Bizalommal közelített hozzájuk, s szeretetét szeretettel viszonozták.

Most a néninek is nehezebb. Hozzáköltözött a 90 éves nővére. A dolga több, de még könnyebb szívvel, derűsebben telnek a napjai, hiszen még több ember között oszthatja meg szeretetét. A gyerekek közt beszélgetünk. Apjuk finom ribizülikörrel kínál. A boltban se kapni ilyen jót. A liternyi kontyalávaió is a szomszéd néni ajándéka. Üres kézzel egyszer se jön át. s tőle se távozik senki úgy, hogy ne vendégelték volna meg tisztességgel. Lassan eljön a tavasz, a nagy 400 öles kertjére már biztos nem lesz ereje, de számíthat a fiatalok segítségére. Milyen, jó lenne, ha mindig mindenütt ilyen nyitott szívvel közelednének egymás felé az emberek, akkor nem lenne az a sok megkeseredett öregsors, és a fiataloknak is könnyebb lenne az élete éppen azokban a nehéz esztendőkben, amikor az egyik gyerek pici, a másik kicsi.

Hányán keresnek pótszert az évek múlására?! Állatszeretet abnormális módja vagy előre elkészített több százezer forintot érő síremlék a temetőben, hogy valamiképp elodázzák az elfeledést. A budaörsi néni legtermészetesebb receptje szinte feledésbe merül hovatovább, hogy csak szeretetért kapsz szeretet cserébe. Azt mondja a magyar szólás: rossz szomszédság török átok. De a jó szomszédság? Erre nincs is ilyen képes kifejezésünk. Értékét nehéz is szavakkal kifejezni.

Átányi László

ponta többen is „átesnek” a mesterséges megtermékenyítésen.

Mravinácz Pál, a tehenészeti telep ágazatvezetője nagy eredménynek tartja, hogy náluk az inszeminátori munkát két éve állatorvos végzi. Bebizonyosodott, említette, hogy ehhez a munkához elengedhetetlen a magas, szintű szaktudás. A rövidke tanfolyamokon átesett „tanonc” inszemi- nátorok munkája kevés sikerrel járt.

Dr. Harmat Attila állatorvos elmondta, hogy náluk csak első osztályú és alapos vizsgálatokon átesett spermával dolgozhatnak. így eleve kizárt az utódok károsodása. Volt ugyanis olyan időszak, amikor egy bizonyos Pianett nevű bikától nyomorék borjakat elletlek a tehenek. Akadtak közöttük kétfejűek, de többségüket ízületi betegségek sújtották. Végül is kiderült, hogy a bajok okozója az Örömvölgyben, a már említett tenyészállat volt.

A félezer darabos szarvasmarha-állomány teljesen egészséges. Az inszeminátori munka 50 százalékos eredményességet mutat, s ez szakemberek szerint hazai és nemzetközi összehasonlításban is kiváló.

Gy. L.

Lassan afféle tengeri kígyóvá nyúlik a Pilisborosjenőn megépítendő négyszáz kilovoltos távvezeték ügye, miközben a lakosságban egyre gyűlik a fortyogó elégedetlenség. A nevezetes tavaszi falugyűlés óta, amelyen az általános rendezési terv keretében a távvezetékről is szó esett, egymást követik a lakossági tiltakozások. Augusztusban biztató ígéretet kapott a falu a megyed tanács akkord elnökhelyettesétől, Vágvöl- gyi Józseftől: megvizsgálják a tíz esztendővel ezelőtt kiadott területfelhasználási engedélyt, s ha mód van rá, akár vissza is vonja azt a megyei tanács. '

Paprikás hangulat

Közben a pilisborosjenőiek és az ürömiek törték a fejüket, milyen megoldást válasz- szarnak,- merre vezessék a rendszert. Elkészült egy terv, amely három lehetséges megoldást javasölt:' az egyik. elképzelés szerint az eredeti helyén, ám a tervezettnél százötven méterrel odébb, a két falu közötti völgyben építenék meg a vezetéket, A másik megoldás értelmében Üröm és az Ürömhöz tartozó Széchenyi-telep között, a harmadik szerint a főváros haryiadik kerületén haladna a vezeték. A tervezetet nagy érdeklődés mellett decemberben vitatta meg a tanácsülés. Nemcsak a két község lakói közül jelentek meg sokan a viharosnak ígérkező tanácskozáson, de eljöttek a különböző hivatalok, intézmények illetékes szakemberei is. Természetesen képviseltette magát az OVIT, mint beruházó, az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium, a megyei tanács, a Sugárbiológiai Intézet, a Köjál, s ki tudja még hány hivatal. Bár rendkívül felkészült orvost hívott a helyszínre a beruházó, azt bizonyítandó, ilyen mértékben és ilyén távolságban az elektromos térerősség nem káros az emberi szervezetre, az agitatív hangnem inkább felbőszítette, mintsem meggyőzte a lakosságot. Végűi már olyan hangulata volt a tanácsülésnek, hogy bármit mondhatott volna a beruházó szakembere, mindent visszautasított volna a testület. Végül is a harmadik változat mellett döntöttek.

Csakhogy az egésznek van egy kis szépséghibája. A harmadik kerületi tanács közölte; nem járul hozzá, hogy az ő területén haladjon a rendszer. Őszintén szólva ez arra enged következtetni, hogy akkor valójában csak két megoldás között választhattak a községek lakói. Vagy mégsem? Ugyanezen a tanácsülésen, még a kezdet kezdetén, a Nemzetiközi Pető Intézet magvalósítására létrehozott kormánybizottság jogásza bejelenette, hogy a bizottság Ürömöt jelölte ki a Pető Intézet felépítésére. Pont azt a helyet, Üröm és Széchenyi-telep között, ahova a távvezetéket tervezték. Ezek szerint eggyel csökkent a lehetőségek száma, hiszen az intézet megvalósítása fontos lenne a település számára. Vagyis csupán egyetlenegy megoldásra szavazhattak a tanácstagok valójában — az eredetire. Pontosabban ennek icit—picit módosított változatára. Ellenkező esetben le kell mondaniuk a Pető Intézetről, s annak tervezett helyére is kerülhetne a vezeték.

A városatyák „felelősségük teljes itudatában” döntöttek a harmadik verzió méllett. Tehették, hiszen úgy tűnt, mindenki ekképp cselekszik: ezért mondta el az orvos a véleményét, ezért jelent meg az OVIT vezető beosztású képviselője, a megyei és miniszté- riális szervek szakemberei.

Ám úgy tűnik, az egész szavazás hiába volt. Ugyanis a napokban az OVIT bejelentette, hogy folytatja az építkezést, mégpedig ott, ahol eredetileg is haladt volna a távvezeték, az említett módosítással. Akkor miért volt szükség a szavazásra? Azért, hogy megnyugtassák az embereket ?

Ellentétes döntés

A falu lakói attól rettegnek, hogy a január elsejétől nyugdíjba távozott megyei tanácselnök-helyettes utódja, Valkai György esetleg nem váltja valóra elődje ígéretét, s nem vonja vissza a több mint tíz esztendővel ezelőtt kiadott területfelhasználási engedélyt.

Pedig Valkai György ugyanúgy érzi a kérdés súlyát, és százszor végiggondolta, hogy milyen megoldás lenne a legcélravezetőbb.

— Egyelőre az Igazgatási osztály vizsgálja, hogy a tanácsnak joga van-e olyan határozatot hozni, amely ellentétes egy korábbi döntéssel — mondja Valkai György. — Az OVIT ugyanis fellebbezett a határozat ellen. Nekünk az lenne a legegyszerűbb, ha visszavonnánk a területfelhasználási engedélyt. Igen ám, de akkor az ügy a minisztériumhoz kerül, s egyáltalán nem biztos, hogy számunkra kedvező megoldás születik.

Bizonyíték kell!

— Lehet, hogy igazat adnak az OVIT-nelk, de az is, hogy nem — folytatta Valkai György. — Akkor viszont a beruházó kárának megtérítését követelheti a községektől. De tudják-e ezt a terhet vállalni Ürömön és Pilisborosjenőn? Felelőtlenség lenne részünkről olyan döntést hozni, amely hosszú évekre visszavetheti a két település fejlődését. Márpedig a területfelhasználási engedély visszavonása olyan 'kártérítést zúdíthat a községekre, aminek ilyen következményei is lehetnek. Ha egyértelmű bizonyítókok lennének a kezünkben arról, hogy a távvezeték egészségre ártalmas, nem lenne semmi gond. De így félő, hogy nem jár sikerrel a kezdeményezésünk. Most, ki tudja már hányadszor, ismét leülünk minden érdekelt féllel, s megpróbálunk valami kompromisszumos megoldást találni.

★

Tegnap telefonált a szerkesztőségbe egy pilisborosje- női lakos, aki azt mondta, hogy nem hagyják megépíteni a völgyben a vezetéket. Ha kell, elkergetik a munkásokat is,

Fiedler Anna Mária

Kötött háló a sonkának

Többtucatnyi cérnaszálból készítenek divatos mintájú csipkeszalagot a hernádi Március 15. Tsz újhartyáni csipkeüzemében. A szélesebb csíkokból varrják a ma ismét keresett kölplifüggönyöket. Az utóbbi hetekben azonban elsősorban a gumiszálból kötött hálók gyártása folyik. Ezekbe teszik szerte az országban a húsipari vállalatok, szövetkezeti feldolgozó- üzemek a húsvéti kötözött sonkát.

(Erdősi Ágnes felvétele)

Romantikus színezetű visszaemlékezés

A nagykovácsi iskolában jártam, elkísért a község párttitkára is. Ahogy jövünk ki, látjuk, hogy a templom ereszcsatornájának levezetőcsöve a földön héver, a frissen tatarozott falon már látszik az eső nyoma. Ezt nem tudom nézni — mondja a párttitkár —. hogy így pusztul a .frissen renovált templom, bemegyek, szólok a plébánosnak. Menjünk, ajánlottam, úgy is a plébánoshoz készültem én is. Legalább egy kis nemzeti összefogást szervezek a faluban. gondoltam, de kiderült, hogy a párttitkár és a plébános gyakran találkoznak, mindketten lelkes tagjai a honismereti körnek.

Talán hazánk legidősebb aktív plébánosa Orbán György, 1905-ös születésű. S nemcsak a nagykovácsi Nagyboldogasszony-templomban, hanem az adyligeti Szent Istvánról nevezett Isten házában is ő misézik, oktatja a hit- tanos gyerekeket. Bizony, mindkét helyen csekély a hívők száma. A háromezer lelkes Nagykovácsiban százan vannak a misére járók. 28 a hittanos gyerek. Ady-ligeten 70—80 hívő. és hat hittanos gyerek van.

— Nem kell itt se Marx, se Jézus Krisztus! — mondja keserűen a plébános. — A párttaggyűlést is többször kell összehívni, hogy egyszer határozatképes legyen.

De erre már mordul egyet a kályha mellett Tóth László párttitkár is. hogy ez csak egyszer esett meg.

Szinte mesébe illő a plébános úr pályafutása. A gimnázium 6. osztályából kimaradt, mindkét szülője tüdőbajos lett. Volt aztán kereskedősegéd zöldségesnél, háztartási boltban. ügynökösködött

gyarmatáruval, dolgozott a mentőknél. Aztán évekig ápolta otthon az édesanyját, közben letette magánúton a

vizsgát a 7. és 8. gimnáziumi osztályból. Az érettségi előtt három hónapig feküdt kórházban hastífusszal, emiatt ismét évet halasztott. Huszonötéves korában érettségizett, harmincévesen szentelték pappá. Az ötvenes években behívatták az ÁVH-hoz Fehérvárra, a kihallgató tiszt nem győzött csodálkozni, hogy ilyen múlt után miért lett pap. Így válaszolt:

— Az Úristen látta, hogy gazos a szőlője, s meghívott kapálni.

Nem szerette a békepapokat, szerinte tálcán hordozták őket. s Rákosi azért találta ki az egészet, hogy éket verjen az egyházba. Nem is ment el a papi békegyűlésre, emiatt Ercsiben, ahol plébános volt akkoriban, felelősségre is vonták a tanácsnál imigyen:

— Akkor mi a maga béke- munkája?

— Kisimogatom azokat a tenyereket — mondta —, amelyek a maguk beszolgáltatásai miatt szorultak ökölbe.

Megnézzük a templomot. Mária Terézia korabeli barokk, messze környéken a legszebb a maga nemében. Nemrégiben tatarozták, de belül is aranyban, ezüstben ragyognak az oltárok. Miből jött össze a hárommillió forint? A kitelepített svábok adtak össze 43 ezer nyugatnémet márkát, egy segély- szervezet 20 ezer dollárt, a műemléki felügyelőség 80 ezer forintot, a hívek 30 ezret. Ma teljes pompájában ragyog a templom.

Búcsúzóul még egy történet.

Megkérték az ötvenes években Ercsiben, hogy prédikáljon a tojásbeszolgáltatás érdekében. ö ezt megtagadta, mondván:

— Mit szólnának a népek? Azt mondanák, no már ehhez is a papok kellenek, a tanácselnökre senki sem hallgat.

. Á. U

Kapálni a gazos szőlőben

Vezetőik példát mutatnak