Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
PEST MEGYEI Viliin PROIETAUJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TIHÍCS LIPJÄ XXXIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ára: 4.Ü0 forint 1989. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Dogmákaí és előítéleteket megkérdőjelező tanácskozás Társadalmunk szerkezetéről Huszár István A rendező szervek, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Társadalompolitikai Osztálya és a Pest megyei pártbizottság nevében Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, megyei első titkár köszöntötte a Társadalmunk szerkezete a 80-as években című országos elméleti tanácskozás résztvevőit tegnap reggel a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Emlékeztetett arra, hogy az országos pártértekezlet után az új vezetés egyik első elhatározása volt, hogy a korábbiaknál következetesebben építenek a felhalmozott társadalomtumdo- mányi eredményekre, a kutatásukból származó információkra. Ennek jeleit lehetett érzékelni a legutóbbi KB-ülé- sen is, hiszen a történelmi folyamatok elemzésében, a sztálini társadalomfelfogás kritikájában, az elmúlt évtizedek pangásának, válságíolyama- tainak áttekintésében éppúgy szerepet kaptak a tudományos vizsgálatok, mint ahogy segíteniük kell a kutatóknak a kivezető utak keresésében, egy eredményes, a mai elvárásokhoz jobban alkalmazkodó új szocializmusmodell kidolgozásában. Ehhez járulhat hozzá a most kezdődő tanácskozás is — hangsúlyozta Hámori Csaba —, ha segít feltárni a mai magyar társadalom valóságos működését meghatározó szerkezetét, az egyenlőtlenségi viszonyokat, a belső tagozódást. Ezt ismerve a politikai döntéshozók is pontosabban körvonalazni tudnák az MSZMP mai teendőit és azt, hogy egy- egy cél megvalósításához objektív helyzetük alapján milyen társadalmi erők csatlakozhatnak, könnyebb lenne előrelátni és beszámítani azt is, hogy egy-egy döntés milyen reakciókat válthat ki a különböző szociális csoportokból. A Pest megyei pártbizottság már korábban is igényelte, hogy a politikai gyakorlatban hasznosítható társadalomtudományi kutatásait egyik kiemelt témája legyen a társadalom struktúrájának alakulása, ezért is örülünk annak, hogy a tanácskozásra itt, Gödöllőn kerülhet sor — fejezte be a Politikai Bizottság tagja. Andics Jenő, a KB Társadalompolitikai Osztályának vezetője is szólt a tanácskozás tervezett jellegéről, kihangsúlyozva, hogy a cél semmiképpen sem egy propagandisztikus, demonstratív jellegű rendezvény, hanem olyan műhelyvita, «mely a tudomány és a politikai gyakorlat képviselői között igényes párbeszéd közege lehet. Ezután Huszár István, a Hazafias Népfront főtitkára tartott bevezető előadást o társadalmi szerkezet változásairól és annak politikai, gazdasági összefüggéseiről. Többek között elmondta, hogy kutatások alapján egy sokoldalúan tagolt társadalom képe bontakozik ki előttünk. Ebben a hatalom, a tudás és Hámori Csaba nyitotta meg a tanácskozást a tulajdon egyenlőtlen elosztása, a még mindig domináló központosított újraelosztás és bürokratikus koordináció, illetve a második gazdaság és a kibontakozó piaci viszonyok sok szempontból és sokszor egymás hatását keresztezve tagolják a társadalmat. Tudjuk, hogy a statisztikailag mért jövedelmi különbségek az anyagi életkörülmények differenciáltságának alig több mint tíz százalékát magyarázzák. Tudjuk, hogy csökken a társadalmi-foglalkozási csoportok közötti egyenlőtlenség relatív súlya és egyre nagyobb az örökölt és a megszerzett kulturális tőke és szociális tőke szerepe az egyenlőtlenségek újratermelésében. Tudjuk, hogy a népesség közel egy tizede a létminimum és mintegy ötödé a társadalmi minimum alatt él, s közöttük ma már nemcsak a munkamegosztási hierarchia alján levők találhatók meg. Tudjuk, hogy a társadalmi hierarchia csúcsán, a legjobb helyzetű csoportok között ma már nemcsak az állami és pátrvezetés képviselői találhatók meg, hanem egy izmosodó vállalkozói réteg és egy értelmiségi elit is. A népesség politikai tagoltságát azonban nem lehet megérteni pusztán a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely, a társadalmi rétegződés alapján — hívta fel a figyelmet Huszár István. Korunk politikai alternatívái nem osztályalapon, de még csak nem is rétegek szerint differenciálják a magyar társadalmat. És — bár kellően igazolt tudományos megállapítások még nem állnak rendelkezésünkre — néhány közvetett kutatási eredmény alapján kísérletet lehet tenni az alaptendenciák leírására. Ahogy az előadó felvázolta, úgy tűnik, hogy a lakosság nagy többségét egy meglehetősen zavaros, tisztázatlan politikai tudat jellemzi. Ebben a nagy többségben egyaránt meglelhető egy általános szkepticizmus, a politikától való elfordulás, a kelet-európai szocializmusból való kiábrándultság és e szocializmus mélyreható reformjától, pontosabban egy ilyen reform következményeitől való félelem, a negyven éven keresztül hangoztatott értékek és célkitűzések — teljes foglalkoztatottság, ingyenes juttatások, inflációmentesség, megélhetési biztonság és kockázatmentesség, kiszámíthatóság, állami gondoskodás — számonkérése, nosztalgikus szembeállítása a jelen valóságával. A politikától való elfordulás sem szűnt meg társadalmunkban — jegyezte meg Huszár István. Miközben a munkával töltött idő nálunk az egyik legmagasabb a modern világban, nemcsak kul- turálódásra, a családdal való foglalkozásra, aktív pihenésre, hanem politizálásra is kevesebb az emberek ideje. A lakosságnak ezt a részét elsősorban az érdekli, hogy megéljen és ha lehet, ne rosszabbul, mint korábban. Ugyanakkor jogos az a félelem is, hogy sok esetben éppen ez a nagy többség viseli a reformból szükségszerűen adódó terheket, és az elmúlt években sokszor tapasztalhatta, hogy a kormányzat reformígéreteiből csak az a rész valósult meg, amely a jövedelmeket a ' lakosságtól a költségvetés felé igyekezett átcsoportosítani, illetve a költségvetés kiadásait főként a lakosság terhére csökkentette. Ezért kéri nosztalgikusan számon azokat a jelszavakat - és ígéreteket, amelyek pádig valójában egy olyan társadalmi modell szülöttei, amely az országot a mai, válságos helyzetbe vezette. E jelentős csoport politikai arculatával azért is foglalkozni kell, mert a jelenlegi politikai helyzetben korántsem a különböző alternatívnak nevezett mozgalmak egymás közötti és a hatalommal való nézeteltérései, konfliktusai jelentik a leg gyúlékonyabb politi(Foly tatás a 4. oldalon.) ZEVULUN HAMMER: Sikeres látogatás Nagyon sikeresnek nevezte magyarországi látogatását Ze- tmlun Hammer izraeli vallásügyi miniszter, aki szerdán — Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével együtt — a Duna Intercontinental Szállóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Ez volt az első alkalom, hogy izraeli miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon. A közelmúltban ugyan több izraeli politikus járt hazánkban, de ezek magánjellegű utak voltak. Zevulun Hammer most Miklós Imre tavaly szeptemberi izraeli látogatását viszonozta. A vele folytatott tárgyalásokon kívül találkozott Németh Miklós miniszterelnökkel és Várko- nyi Péter külügyminiszterrel. Látogatást tett a Magyar Izraeliták Országos Képviseleténél, valamint találkozott Tóth Károllyal, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa elnökével és Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnökével. Orosz Károly és Milos Jakes tárgyalásai Prágában Grósz Károlyt Lukács János köszöntötte a Ferihegyi repülőtéren A CSKP Központi Bizottságának meghívására egynapos baráti munkalátogatáson szerdán Prágában járt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, akit útjára elkísért Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a KB nemzetközi pártkapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. A Grósz Károlyt és kíséretét szállító különgép a magyar és a csehszlovák nemzeti zászlókkal díszített ruzy- nei repülőtéren landolt. A repülőtéren Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, Jan Foj- tik és Jozef Lenárt KB-tit- károk, Miroslav Stepán, a prágai pártbizottság első titkára, Karel Vrbanek, a csehországi pártmunkát irányító bizottság elnöke, a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint Michal Stefanák, a CSKP I>S nemzetközi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Bariig Miklós, Magyarország prágai és Vlastimil Ehren- berger, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Grósz Károly és Milos Jakes a CSKP KB székházában folytatott tárgyalásokat. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Grósz Károly és kísérete az esti órákban hazaérkezett Prágából. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottság tagja a KB titkára. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Károly részletesen szólt az MSZMP KB február 10—11-ei üléséről. kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka, hogy folytatja a gazdasági törvényszerűségek érvényesülése alapján (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP KI válasza az Uj Márciusi Front felhívására A Központi Bizottság üdvözli az Űj Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a berms foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban részt vevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veanyanemzete, különösképpen üdvözöl minden olyan lépést, amely az emberi jogok mind teljesebb megvalósítására, illetve szavatolására irányul. Az MTI tudósítója, utalva arra, hogy Magyarország kül- kapcsolatait értékelve a kül földi sajtóban mind gyakrabban bukkan fel a Dél-afrikai Köztársaság neve, arról érdeklődött: megváltozott-e a hivatalos magyar álláspont a fajüldöző rezsim megítélésében. A szóvivő határozottan leszögezte: Magyarország az apartheidrendszert elítélő valamennyi ENSZ-határozatot megszavazta, s következetesen betartja azok előírásait. Dél- Afrikával semmiféle kapcsolatai nincsenek a nemzetközi fórumokon, így az erről szóló hírek minden alapot nélkülöznek. A magyar—amerikai kapcsolatok várható alakulására vonatkozó kérdésre Komorócz- ki István elmondta: Grósz Károly egyesült államokbeli látogatása nyomán erőteljes fejlődés tapasztalható kapcsolatainkban. Az újonnan hivatalba lépett Bush-adminisztráció is kedvezően értékelte hivatalos nyilatkozataiban a két ország közötti viszonyt és annak fejlesztési lehetőségeit. A szóvivő megerősítette: George Bush — aki alelnöki tisztében már járt hazánkban — érvényes meghívással rendelkezik Magyarországra, s csak rajta múlik, mikor tesz eleget annak. szélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Űj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. A pártértekézlet állás- foglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizá- lódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Üjabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgo- yácát T*ehpt.s£fltesnpk’ tartja, a ívt j o hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. Az Űj Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is a demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. o A KÜLÜGYI SZÓVIVŐ ÉRTEKEZLETE Bush meghívása érvényes A magyar kormány őszinte megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Afganisztánról szóló genfi egyezmény előírásait teljesítve a Szovjetunió február 15-ével minden csapatát kivonta az Afganisztáni Köztársaság területéről. A genfi egyezmények következetes végrehajtása jelentős mértékben hozzájárult egy csaknem 10 éve meglévő nemzetközi válsággóc felszámolásához, a nemzetközi, enyhülés és a megértés erősítéséhez — hangsúlyozta szerdán délelőtt tartott tájékoztatóján a Külügyminisztérium szóvivője. A nemzetközi sajtóértekezleten Komoróczki István rámutatott arra, hogy maga Afganisztán is fontos kezdeményezéseket tett a genfi egyezmény végrehajtása és a nemzeti megbékélés kibontakoztatása érdekében. A szóvivő értékelte azt a nemzetközi visszhangot, amelyet a pápa békevilágnapi üzenetére adott országgyűlési állásfoglalás váltott ki. Mint emlékezetes, a pápai üzenet a nemzeti kisebbségek helyzetének jobbításával, jogaik garantálásával, illetve az államok ezzel kapcsolatos kötelezettségeivel foglalkozott. Magyar részről ezt a dokumentumot nagy jelentőségűnek tartották, mivel korunk egyik legfontosabb problémájával foglalkozik, több millió, kisebbségi sorban élő ember sorsát érinti. Hazánk, mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének ÁLLÁSFOGLALÁS A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) O Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki célul. Az MSZMP 1908. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás elle- (Folytatás a 3. oldalon.)
