Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

2 1989. FEBRUAR 15., SZERDA Belső ellentétek miatt Isz­lámábádban kedden az egyik mérsékelt ellenzéki csoport képviselője nélkül ült össze az afgán ellenzékiek konzul­tatív tanácsa, a sura. A Szeb- gatullah Modzsaddedi vezette csoport ugyanis bojkottálta a sura, az ideiglenes kormány megalakítását előkészítő, úgy­nevezett konzultatív tanács ülését, amelyen az eredeti tervek szerint azt kellene meghatározni, hogy az ellen­zéki csoportok milyen arány­ban képviseltethetik magukat a tanácskozáson. Modzsaddedi azt mondta, hogy csak akkor vesz részt a tanács munkájában, ha azon az iráni ellenzékiek is jelen lesznek. A nyolcpárti iráni szövetség mellőzése — mint szóvivője mondotta — értel­metlenné tenné a sura tanács­kozását. Kitűnt: Szebgatullah Modzsaddedi sérelmezi azt is, hogy csoportjának egyes tag­jait, jelöltjeit mellőzték. Az afgán ellenzék hétpárti pakisztáni szövetségének két másik csoportja korábban tá­mogatásáról biztosította Mo­dzsaddedi esetleges bajkottját, de vezetőik most haboznak, hogy kivonuljanak-e a ta­nácskozásról. A sura ilyen­képpen kizárólag a bojkottról tárgyalt, de döntést egyelőre nem hozott. Az ostromlott Kabulban közben változatlanul nehéz a helyzet, bár kedden átvágta magát mudzsahedinek állá­sain az a szovjet konvoj, amelyik újabb élelmiszer­szállítmányt visz a fővárosba. A moszkvai rádió szerint fo­lyamatosan légi segély is ér­kezik. New Yorkban Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára bejelentette: egy svéd magán­légitársaság vállalta, hogy el­juttatja a világszervezet élel­miszer-szállítmányát, amelyet r»ár napok óta biztonsági okokra hivatkozva egyetlen légitársaság sem akart elvin­ni Kabulba. A fegyveres mudzsahedinek kedden újabb rakétatámadást intéztek a főváros ellen. A kabuli rádió közleménye sze­rint öt rakétát lőttek ki, s a bazár körzetében öt gyer­mek életét vesztette. A Trud, a szovjet szakszer­vezetek lapja kedden azt je­lentette, hogy az afgán kor­mánykatonák tömegesen hagyják el a szovjet csapatok által hátrahagyott laktanyá­kat és megerősített objektu­mokat. A lap visszatért szovjet katonák beszámolóját idézte, akik szerint a kormánykato­nák még a menekülés előtt kifosztották a jól felszerelt laktanyákat. Az Európai Közösség szervezetéhez tartozó országok Az államnyelvért Vilniusi demonstratio A litván nyelv állami nyelv­vé nyilvánítása ellen, a több- nyelvűség bevezetése, mellett tartottak háromnapos tömeg­megmozdulást Litvánia fővá­rosában. A Pravda keddi je­lentése szerint a vilniusi ren­dezvényen mintegy százezren, zömmel orosz és lengyel nem­zetiségűek vettek részt. A litván parlament idén január 26-án hozta meg a lit­ván nyelvet hivatalos rangra emelő határozatát. Litvánia 3,5 milliós lakosságának hat­van százaléka litván nemzeti­ségű. Közel-keleti körútra inául a szovjet külügyminiszter Izrael is várná Seva Izraeli' részről szívesen ven­nék, ha Eduard Sevardnadze •szovjet külügyminiszter a kö­zeli napokban kezdődő közel- keleti körútja során felkeres­né Izraelt is — jelentette ki kedden Mose Arensz izraeli külügyminiszter az izraeli rá­dió munkatársának. Hasonló értelemben foglalt állást Jo- szif Ben Aharon, a miniszter- elnöki hivatal igazgatója, áki a Jerusalem Post című angol napilap hasábjain kifejtette: nem lát okot arra, hogy Se­vardnadze kihagyja körútja során Izraelt. Az izraeli rá­dió ugyanakkor idézte a szov­jet külügyminisztérium ezzel kapcsolatos negatív állásfog­lalását is. A TASZSZ diplomáciai szemleírója Sevardnadze kö­zel-keleti körútja kapcsán em­lékeztet arra, hogy a Szov­jetunió szerint a térségbeli konfliktus átfogó és igazságos rendezésének egyetlen reális és megbízható útja a nem­zetközi konferencia, amely lehetővé tenné, hogy a pa­lesztin nép hazát kapjon, Iz­rael pedig békét és biztonsá­got. Bizonyos izraeli vezető körök kivételével ma már gyakorlatilag senki sem vitat­ja ezt — írta a TASZSZ. A szovjet külügyminiszter február 17-én kezdi meg kö­zel-keleti körútját, amely so­rán Jordániát, Szíriát, Egyip­tomot, Iránt és Irakot keresi fel. A Szovjetunió és Izraél között 1967-ben szakadtak meg a diplomáciai kapcsola­tok, de az utóbbi hónapok­ban számos területen történt kapcsolatfelvétel a két ország intézményei között. Sevardnadze hétfőn Edgar Bronjmannal, a zsidó világ­kongresszus elnökével folyta­tott moszkvai megbeszélésén hangoztatta, hogy országa kész együttműködni minden­kivel, aki hajlandó építő szellemben hozzájárulni a kö­zel-keleti válság rendezését célzó kongresszus előkészíté­séhez. Kerékasztal-beszélgetés a szakszervezetről A Szolidaritás és stratégiája A törvényes lengyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ hétfői nyilatkozata után kedden Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője is elítélte a Szolidaritást azért, mert az egész lengyel társadalom képviselőjének igyekszik beállítani magát és felszólította a szerveze­tet: változtasson azon a politikai irányvonalon, amely­nek célja a kormány falhoz szorítása, az ország veze­tésének fokozatos megfojtása. lyek célja az ajánlott sorrend megfordítása, a hangsúlyok felcserélése. Vagyjs a kor­mány visszautasítja az ellen­zéknek azt a törekvését, amely szerint mindenekelőtt a Szo­lidaritás legalizálását kell végrehajtani. A szóvivő vége­zetül arra figyelmeztetett, hogy a lengyel társadalom az ország érdekeit szolgáló ész­szerű megállapodásra és nem elhúzódó politikai harcra vár, nem arra, hogy ki kit fojt majd meg. A Szolidaritás legalizá­lása anélkül, hogy a gazda­sági és a politikai reformok kérdésében megállapodtak volna, az 1981-es helyzet megismétlődésének veszélyét idézné elő — vélekedett a szóvivő. Kérdésekre válaszolva Ur-, ban elmondta, hogy Piotr-* kow Trybunalski vajdaság tömegközlekedési dolgozóinak sztrájkján kívül hétfőn 16 ki­sebb munkabeszüntetés volt Lengyelországban, amelyek kivétel nélkül bérkövetelé­sekkel függtek össze. Urban figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az erősödő bérkövetelési hullám nem csak kedvezőtlen gazdasági következményekkel, de a ke­rek asztal melletti kompro­misszum megszületésének ne­hezebbé válásával is fenye­get. Megerősítette: a kor­mány nem avatkozik be a munkáltatók és a dolgozók vitájába és nem hajlandó a béremelések költségeihez központi forrásból hozzájárul­ni. Urban így jellemezte a Szolidaritás stratégiáját: tud­juk, hogy a hatalmat jelen­leg nem lehet legyűrni, ezért beleegyezünk a szocialista baloldal fokról fokra való megfojtásába. A szóvivő ez­után azzal vádolfa a Szolida­ritást, hogy a tényeket elfer­dítve úgy állítja be a dolgo­kat, mintha 1981 óta Lengyel- országban semmilyen reform nem történt volna és a most elkezdődött — Urban szerint csak az 1944-es lengyel ese­ményekkel összehaspniítható — fordulat nem a LEMP po­litikájának, hanem a Szolida­ritás nyomásának eredménye lenne. Kifogásolta azt is, hogy a kormány a kerekasztal mel­lett semmi újat nem hall a Szolidaritástól, sőt, jelentős mértékben az 1981-es és a politikai realitásoktól mára teljesen elszakadt követelések ismételgetése tapasztalható. Urban nehezményezte azt is, hogy a Szolidaritás a ke­rek asztal mellett — konstruk­tív program hiányában — minden kérdés -elé és minden megállapodás feltételéül saját legalizálását állítja. Urban nyomatékosan megerősítette: a lengyel kormány egymással szorosan összefüggő, szét nem választható javaslatokat tar­talmazó csomagtervet tett az asztalra. Amennyiben erről keretmegállapodás születik, azaz együttműködési megálla­podás a lengyel gazdasági válságból való kijutás, a fo­kozatos politikai reformok, például a konfrontációtól mentes választások kérdésé­ben, akkor és csak akkor tölt­heti be konstruktív szerepét a legális szakszervezeti és poli­tikai pluralizmus. Urban szerint a kormány e csomagterv elfogadásáért har­col a tárgyalásokon azokkal a kísérletekkel szemben, ame­A peresztrojkának nem szabad elakadnia Munkásgyűlés Moszkvában A peresztrojka gyakorlati megvalósítására mozgósított keddi beszédében Mihail Gor­bacsov. Hangsúlyozta, hogy az átalakítási folyamat legnehe­zebb időszaka a jelenlegi át­meneti szakasz, amely ke­mény és határozott munkát igényel. Az SZKP KB főtitká­ra, államfő, a központi bi­zottság székhá2ában a szovjet munkásosztály képviselőivel tartott találkozón szólalt fel, amelyről az esti szovjet tévé­híradó adott rövid előzetes összefoglalót. Gorbacsov kitért arra. hogy a jelenlegi időszak számos új, eddig nem tapasztalt, ismeret­len kérdést, problémát vet fel az élet valamennyi területén, lett légyen szó a gazdaságról vagy éppen a demokratizálási folyamatról. Hangoztatta, hogy a peresztrojka, amelynek ép­pen az emberközpontúság a lényege, kudarcra van ítélve, ha legfőbb cselekvő Szereplő, je nem az ember lesz. A pe­resztrojkát most maga az élet teszi próbára. E politikát an­nak első szakaszában sikerült kialakítani, most pedig meg­valósításán van a sor. A leghatározottabb formá­ban állást foglalt a szocializ­mus. a szocalista tulajdonvi­szonyok megszilárdítása mel­lett, s azt hangoztatta, hogy vissza kell térni a szocializ­mus lenini felfogásához. Ez­zel összefüggésben leszögezte: a párt határozottan felveszi a harcot azokkal az erőikkel, amelyek megkérdőjelezik a szocializmus értékeit. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet pártban megvannak a lehetőségek a feladatok végrehajtásához. A főtitkár államfő kitért a nemzetiségi viszonyokra is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakítási folyamat egy soknemzetiségű országban megy végbe. Annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a peresztrojkáinak a nemzeti­ségi viszonyok problémáira is megoldást kell találnia. — Mindehhez azonban időre, ta­pasztalatokra van szükség — mondotta, utalva arra, hogy hiba lenne egyik pillanatról a másikra várni a dolgok meg­oldását. Gorbacsov a jelenle­gi legfőbb feladatnak neveztp annak megakadályozását, hogy a peresztrojka elakadjon. Az EK is üdvözölte a politikai reformokat Nem értik Romániát Az EK-külügyminiszterek madridi tanácskozásán a ke­let—nyugati kapcsolatokról fo­lyó vita során a résztvevők üd­vözölték a magyarországi po­litikai reformokat. Ugyanak­kor néhány kelet-európai ál­lamot — elsősorban Romániát, majd Csehszlovákiát és az NDK-t — említve aggodalmu­kat fejezték ki az emberi jo­gokkal kapcsolatban. Erről számolt be a tanácskozással kapcsolatban tartott sajtókon­ferencián Sir Geoffrey Howe brit külügymiaiszter. ~ -Hoiimniáról sióivá a bfit diplomácia vezetője az érte­kezlet Véleményét tolmácsolva kijelentette: általános a meg­döbbenés azzal kapcsolatban, hogy miként kezelheti egy ál­lam ily módon állampolgárait, és hogyan reagálhat a kívülről érkező bírálatokra úgy, ahogy ezt Románia teszi. A lengyelországi helyzettel kapcsolatban az EK-külügymi- niszterek üdvözölték a kor­mány és az ellenzék között je­lenleg folyó tárgyalásokat, és reményüket fejezték ki, hogy ezek eredményeként demokra­tikus reformok valósulnak majd meg Lengyelországban. Hangsúlyozták, hogy ez fon­tos, tényező az EK és. Lengyel- ország közötti jövőbeni együtt­működést illetően, ’ utaíVa ez­zel a kereskedelmi és együtt­működési megállapodásokról a közeli hetekben kezdődő tár­gyalásokra. George Bush is méltatta az afganisztáni kivonulást Az amerikai elnök nyilatkozata Ügy hiszem, valóban törté­nelmi változások következnek be a Szovjetunióban — mon­dotta George Bush amerikai elnök, s egyúttal célzott arra: lehetséges, hogy Washington biztosítja a Szovjetuniónak a normális kereskedelmi felté­teleket. Az elnök a The Wait Street Journalban kedden megjelent Az MSZMP KB ülése foglalkoztatja a világsajtót Keleti és nyugati Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő keddi sajtó- értekezletén a többpártrend­szerrel kapcsolatos MSZMP KB-haiározatról föltett kér­désre válaszul kijelentette, hogy Magyarország belügyé- ről, az MSZMP határozatáról van szó. Emlékeztetett rá: Mi­hail Gorbacsov fontosnak ne­vezte egy januári beszédében azt, hogy olyan politikai struk. túra alakuljon ki a Szovjet­unióban, amely lehetetlenné teszi a társadalmi ellenőrzés elől elzárt zónák létét a poli­tikád életben. A megújulás nehéz útjai, Egység a harcban és A múlt tükre előtt címekkel kedden három szovjet napilap is fog­lalkozott az MSZMP Közpon­ti Bizottságának múlt heti ülé­sével. A Pravda a TASZSZ terje­delmes budapesti jelentését közölte, míg a Szovjetszkaja Rosszija és a Komszomolszka- ja Pravda saját tudósítói jelen­téseket közölt, áttekintve a KB-ülés előtti belpolitikai vi­tákat is. A Szovjetszkaja Rosz- szija elsősorban az 1956 meg­ítélésével kapcsolatos vitát mm Csak röviden... GABOR DÉNESRÖL, a ma­gyar származású Nobel-díjas fizikusról elnevezett tanszé­ket alapított kedden a holog­ráfia feltalálójának testvér- öccse a londoni Imperial College műegyetemen. Gábor André, a nottinghami egyetem jeles közgazdaságtudományi professzora avatta fel London és egyszersmind Nagy-Britan- nia legnagyobb műszaki egye­temén az alapítványból létre­hozott új tanszéket, amely ne­vében őrzi testvérbátyja, Gá­bor Dénes professzor emlékét. A tanszék első kinevezett pro­fesszora Igor Aleksander, az elektromérnöki tanszék veze­tője. JASSZER ARAFAT, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke hétfőn Tuniszban találkozott Wayne Owens amerikai demokrata párti képviselővel — közölték ked­den hitelt érdemlő palesztin források. Az amerikai képvi­selőház küldötte szombaton érkezett Tunéziába a képvi­selőház európai és közel-keleti ügyekkel foglalkozó albizott­ságának megbízásából. MIECZYSLAW RAKOWSKI lengyel kormányfő háromna­pos munkalátogatásra Párizs­ba érkezett. Röviddel meg­érkezése előtt Andrzej Wrob­lewskí lengyel és Pierre Bé- regovdy francia gazdasági, pénzügyi és költségvetési ál­lamminiszter megállapodást írt alá Párizsban a beruhá­zások kölcsönös védelméről és előmozdításáról. JAMAICA új miniszterelnö­ke Michael Manley, a Népi Nemzeti Párt vezetője hétfőn letette a hivatali esküt. Az Angliában tanult közgazdász — korábbi gazdaságfilozófiá­jával szakítva — a szabad vállalkozás hirdetőiéként ke­rült vissza a múlt héten tar­tott választások eredménye­ként a kormány élére. Ez a harmadik kormányfői megbí­zatása. nyilatkozatában méltatta azt a tényt, hogy a Szovjetunió kivonult Afganisztánból, hoz­zátéve: a maga részéről job­ban bízott abban, hogy a Szovjetunió eleget tesz ígére­teinek. mint mások. Amerikai zsidó szervezetek azon javaslatával kapcsolat­ban. hogy adják meg (ideig­lenesen) a Szovjetuniónak a legnagyobb kereskedelmi ked­vezményt. az elnök kijelen­tette: az amerikai—szovjet kapcsolatok egész kérdéskörét ugyan még elemzik, de ha tesznek konrét lépéseket a jobb kapcsolatok és a világ­béke érdekében, azt el kell ismerni és nem szabad elzár­kózni. Bush megismételte, hogy behatóan vizsgálják a szovjet helyzetet, annak lehe­tő legjobb megértésére töre­kedve, ém a kiváló szakem­berek nézetei eltérnek. Egv 1974-ben hozott ameri­kai törvény megvonta a nor­mális kereskedelmi feltétele­ket a Szovjetuniótól és a szo­cialista országoktól azért, mert nem engedélyezik a sza­bad kivándorlást. A szovjet zsidók és más .nemzetiségek emigrációjának fellendülésé­vel párhuzamosan került a kérdés Washingtonban teríték­re. RADIKÁLIS KÁDERCSERE A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottsága Szlobo- dan Milosevics elnökletével ipegtartott keddi belgrádi ülésén káderkérdésekről tárgyalt. Elfogadta 24 tagjának lemondását, további négyet pedig felmentett tisztségéből. Egyidejűleg 19 üj tagot választott be a testületbe, kettőt elnökségébe, s két új szerbiai tagot javasolt a JKSZ Központi Bizottságába. A radikális kádercsere a Vajdasági KSZ október előtti veze­tőségének biirokratikus-autonómiás politikájával, illetve a po­litika bukásával hozható közvetlen összefüggésbe — mondotta Zorán Szokolovics, a KB-elnökség titkára. A Szerb Kommunis­ta Szövetség Központi Bizottságának 19 vajdasági tagja lemon­dott tisztségéről, négyet pedig leváltottak Rajtuk kívül 5 szer­biai KB-tag is kérte felmentését — közölte. A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottsága 155 tag­ból áll, 19 új tagját 30 jelölt közül titkos szavazással választot­ták meg. Az utolsó szovjet katona is elhagyja ma délre Afganisztánt Élelmiszer-szállítmányok Kabulnak A szovjet hírügynökség keddi jelentése szerint szerdán délre az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt, és ez­zel a Szovjetunió teljes mértékben eleget tesz a genfi megál­lapodásban vállalt kötelezettségének. Kedden híradós és hadtápalakulatok lépték át a két or­szág határát, és érkeztek meg a határ menti szovjet fogadó- állomásra, Termez városába. A csapatkivonás második szakaszában naponta átlagosan kétezer, összesen 45 ezer szovjet katona távozott Afganisztán­ból — írta a TASZSZ. foglalja össze, míg a Komszo- molszkaja Pravda tudósítása a többpártrendszer és a párt­egység problémáival foglalko­Áz NSZK-beli Szabadde­mokrata Párt (FDP), a bonni kormánykoalíció részvevője, kedden igen örvendetesnek minősítette és üdvözölte az MSZMP KB ülésének követ­keztetéseit a politikai plura­lizmus és a többpártrendszer kiépítéséről. Günther Nolting képviselő, a szövetségi gyűlés (Bundestag) nyugatnémet— magyar parlamenti csoportjá­nak tavaly októberben, majd most februárban Magyarorszá­gon járt tagja nyilatkozatban jelentette be: a szabaddemok­raták a magyarországi elhatá­rozás nyomán készek a kétől, dalú pártkapcsolatok révén is hozzájárulni a viszony javí­tásához. Az FDP Magyarországon ed­dig a Magyar Szocialista Mun­káspárttal tartott fenn kap­csolatokat. Minthogy a magyar vezetés több párt működését is lehetővé teszi az ország, ban, megteremtődnek a továb­bi politikai együttműködés le­hetőségei is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes kon­zervatív napilap keddi buda­pesti tudósításában az MSZMP KB üléséről kiadott közle­ményt olyan okmányként ér­tékeli, mint amelynek kiadá­sa jelentékeny mozzanat a magyarországi demokráciáig elvezető úton. A Stuttgarter Zeitung szerint a magyarországi többpártrend­szer fokozatos megalkotása és a lengyelországi szakszerveze­ti pluralizmus meghirdetése egyáltalán nem valami aka­démiai vita címszava, hanem szerves része a két kommu­nista párt hivatalos céljainak. Kormányzó kommunista pár­tok készülnek fel arra, hogy lemondjanak a hatalom kizá­rólagos birtoklásáról. * külügyminiszterei madridi ér­tekezletükön nyilatkozatban szorgalmazták, hogy Afganisz­tánban jöjjön létre demokra­tikus, el nem kötelezett és független kormány. Elégedett­ségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Afganisz­tánból szerdán kivonják a szovjet haderő utolsó alaku­latait is. Az EK külügy­miniszterei szerint a csapat- kivonás fontos lépés az álta­lános politikai megoldás irá­nyában.

Next

/
Thumbnails
Contents