Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
ViLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! gZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TIHICS LIPT& Ára: 5,30 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1989. JANUÁR 14., SZOMBAT Az Új Márciusi Front javaslata Alakuljon országos nemzeti bizottság A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására és megvalósítására országos nemzeti bizottság (ONB) alakítását javasolja az Új Márciusi Front. Az egypártrendszertöl a képviseleti demokráciáig címet viselő dokumentum — amelyet pénteken juttattak el a Magyar Távirati Irodához — emlékeztet arra: az Űj Márciusi Front alapító felhívásában javasolta, hogy alakuljon olyan tanácskozó testület, amelyben intézményesül a párbeszéd a meglévő politikai szervezetek és a hivatalOkS struktúrán kívüli, ám az ország jövőjéért felelősséget érző politikai törekvések között. Az idő ezt az egy évvel ezelőtti javaslatot — amely egyébként visszhang nélkül maradt — túlhaladta, mivel időközben formálisan is megszerveződtek különböző politikai csoportosulások. Ezért a Front javaslattal fordul az ország közvéleményéhez, hogy támogassa az országos nemzeti bizottság létrejöttét. Javaslattal fordul a Magyar Szocialista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését, illetve a különböző szervezetekhez és mozgalmakhoz, hogy csatlakozzanak az országos nemzeti bizottsághoz. A dokumentum szerint a bizottság tagja lehessen minden olyan társadalmi és politikai szervezet, mozgalom, amely átfogó programalkotás igényével kész együtt gondolkodni, együttműködni a kiegyezés, a politikai megújulás érdekében. Az országos nemzeti bizottság tevékenységét többféleképpen képzelik el a javas- lattevők. Az egyik változat szerint a társadalmi-politikai szervezetek és mozgalmak az országos nemzeti bizottságon keresztül kapcsolódnak be a parlament alkotmányozó tevékenységébe és a demokratikus választás előkészítésébe. A másik elképzelés szerint a nemzeti bizottság kidolgozza és az Országgyűlés elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amelynek alapján a lakosság 1989- ben megválasztja az Ország- gyűlés második, alkotmányozó kamaráját. E kamarába — együttesen vagy külön-külön — jelöltet állíthat az ONB-ben részt vevő valamennyi szervezet, de indulhatnak a fenti szervezetekhez nem tartozó jelöltek is. A kamara tagjai e feladatra „függetlenített” képviselők lennének, s az általuk kidolgozott javaslatokat az Országgyűlésnek terjesztenék be. Az alkotmány és a választójogi törvény jóváhagyása után az Országgyűlés és az alkotmányozó kamara feloszlik, és kiírják az új parlamenti választásokat. A harmadik változatban rögzítettek szerint az országos nemzeti bizottság új, a többpártrendszerre szabott választójogi törvénytervezetet dolgoz ki. külön az országgyűlési és a helyi tanácsi választásokra. Ezt az Országgyűlés tavaszi ülésszakán vitatná meg s foglalná törvénybe. Elfogadása esetén az Országgyűlés — az alkotmány alapján — kimondaná feloszlatását. Az Elnöki Tanács 60—90 napon belül választásokat írna ki. s a megválasztott Országgyűlés elsődleges feladata az új alkotmány kidolgozása és elfogadása lenne.' Az Űj Márciusi Front dokumentuma végezetül kiemeli: „az ország legfontosabb politikai feladata a kiegyezés, az átmenet megteremtése egy új politikai struktúrába, a szabad választásokon alapuló képviseleti demokráciába. Csak ettől a változástól várhatjuk a politikai és bizalmi válság meghaladását, amely a gazdasági válság megoldásához is megteremti az alapokat.” Berecz János Szlovákiában Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására pénteken Pozsonyba utazott, ahol megbeszéléseket folytat Jan Foj- tikkal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a KB titkárával. Harmincöt állam egyetért A bécsi utótalálkozó pénteki plenáris ülésének első részében, a déli órákban mind a harmincöt állam képviselője bejelentette, hogy előzetesen elfogadják a záródokumentumnak a semleges és el nem kötelezett országok által kidolgozott legújabb tervezetét. A küldöttségek megállapodtak, hogy e jóváhagyás akkor válik majd véglegessé, ha az okmány jelenlegi szövege kiegészül az európai hagyományos haderőről tartandó Varsói Szerződés—NATO tárgyalások mandátumának szövegével, amelynek mindenképpen a záródokumentumhoz kell tartoznia. Szünetel az égetés Apaion Szondázzák a talajt A két éve üzembe helyezett hulladékmegsemmisítő kazánban a vizsgálat végéig szünetel az égetés (Vimola Károly felvétele) #• Áprilisban KISZ-kongresszies Felére csö az apparátus létszámát A KISZ Központi Bizottsága pénteken kezdődött ülésén — az országos IÍISZ-értekezlet határozata alapján — az április 21. és 23. közötti időszakra összehívta a KISZ XII. kongHárom kérdés, három válasz Részvénytársaság lesz a KISZ-iskolából? A KISZ KB tegnap kezdődött, kétnapos ülésén határoznak arról, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak az idén az egyes szervezetek, intézmények. Mint ismertes, az Országgyűlés alaposan megkurtította a társadalmi szervezetek költségvetését, ami a KISZ esetében körülbelül ötvenszázalékos elvonással egyenlő. 9 Hogyan érinti ez a KISZ Pest Megyei Bizottságát? — tudakoltuk Jakab Tibor titkártól. — Nagyon kellemetlenül, mert csupán a tavalyi költség- vetési támogatás 40—50 százalékára számíthatunk. Ez annyit tesz, hogy az idei összkiadásaink nem érik majd el azt az összeget, amit az elmúlt évben egyetlen részterületre, a működési feltételek biztosítására fordítottunk. Szigorú, olykor drasztikus takarékossági intézkedésekre kényszerülünk. 9 Esetleg létszámleépítés is várható? — Ez elkerülhetetlennek látszik. Ha nem tudjuk megtermelni, saját bevételekből finanszírozni a bérköltségeket. akkor — szélsőséges esetben — akár a felére is csökkenhet a létszám. Természetesen nemcsak a területi KISZ- bizottságokon, hanem a megyénél is. Súlyosbítja gondjainkat. hogy legtöbb szervezetünk különböző intézményeknél, cégeknél van elszállásolva, s most nehéz lesz előteremteni a bérleti díjat. A budaörsi KISZ-bizottság máris arra a sorsra jutott, hogy új hajlék után kell néznie. A megyebizottságnak is össze kell húznia magát a megyei pártbizottság épületében, de az is lehetséges, hogy az apparátusnak másutt kell helyet találni. A sződligeti KISZ-is- kolát valószínűleg csak úgy tudjuk fenntartani, ha idegen- forgalmi célokra hasznosítjuk, esetleg részvénytársasági vagy egyéb formában. S ha rendezvényeket, tanfolyamokat akarunk tartani, akkor ugyanúgy meg kell fizetnünk a terembért. mint egy külső üzletfélnek ... 9 Hogyan hat ez az érvágás a mozgalmi munkára? — Manapság nagyon nehéz perspektívát adni, a fiatalokat megmozgatni. Nem véletlen, hogy sorra alakulnak meg a különböző csoportok, közösségek. amelyeknek érdekeit a KISZ-nek kellene integrálnia. Ezek a törekvések abba az irányba mutatnak, hogy a KISZ a tagszervezetek laza szövetségévé válik. Ezt a rendszert kell működőképessé tennünk, miközben kevesebb lesz a pénz, az ember... K. L. resszusát. Az Ifjúsági szövetség vezető testületé tanácskozásának első napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdésekről, amelyeket a legutóbbi ülésen elhalasztott, majd megtárgyalta és módosítással elfogadta a KISZ és a Magyar Üttörők Szövetsége költségvetését. A KISZ Központi Bizottsága titkárrá választotta a 28 esztendős Gyurcsány Ferencet, a KISZ Pécs Városi Bizottságának első titkárát, a KISZ KB egyetemi, főiskolai tanácsának elnökét. A KISZ KB Intézőbizottsága 5 taggal bővült. Ezután megtárgyalták a KISZ-szerveknek és intézményeknek, valamint a Magyar Ü ttörők Szövetségének költségvetését. Ismeretes, hogy a KISZ és az Üttörőszövétség költségvetési támogatása az idén radikálisan, reálértékben több mint 50 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Az eredetileg tervezett összeg ugyanis 1,4 milliárd forint volt. Az Országgyűlés döntése nyomán azonban csaknem felére, 754 millióra zsugorodott az ifjúsági szövetség és a gyermekszervezet költségvetési támogatása. A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célú feladatokra — ebben 20 millió a kongresz- szusi alap —, 84 millió forintot szán a Központi Bizottság költségeire, 55 millió forint jut az Űttörőszövet- ségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók közül többen kételyeiket fejezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a működéshez, a fennmaradáshoz. Volt, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösszegű „optimista” változat mellett készüljön egy „pesszimista”, a legrosszabb bekövetkezésére is számító variáció.. Mások azt szorgalmazták, hogy a megyék költségvetési támogatását növeljék, de akadtak olyanok is, akik inkább a tartalékalap bővítését javasolták. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első titkára is hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségvetési támogatáscsökkentés mellett minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költségvetés felosztását a jelenlegi vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktúra alapján hajtja-e végre. Javasolta: adják meg a megyei KISZ-bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek, melyik létesítményüktől válnak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, az ifjúsági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanak le. A KISZ-szervek és intézmények, valamint az úttörők szövetsége költségvetésének megszavazásakor némi bonyodalom támadt. Először ugyanis arról a két javaslatról döntöttek, hogy a megyei szervek költségvetési támogatását vagy pedig a tartalékalapot növeljék. Harmadszorra sikerült dönteni: egy szavazattal ugyan, de a tartalékalap növelését támogatók győztek. A támogatás csökkentése arra kényszeríti a KISZ-t is és az Üttörőszövetséget is, hogy új módszereket vezessen be a gazdálkodásban, hogy lemondjon a kulturális és sport- tevékenységek központi szervezéséről és bizonyos tevékenységi formák dotálásáról. Alig marad pénz a vezető- képzésre, a politikai képzésre és nem kerülhető el a központi, valamint a helyi szintű apparátusok létszámának csökkentése sem, ami országosan várhatóan 50 százalékos lesz. A SZOT és a kamara állásfoglalása a tiltakozásról Februártól háromszázalékos béremelést javasolnak vezőtlen hatásának, a reálbérek és reáljövedelmek további drasztikus romlásának ellen- súlyozására kompenzációs igényt jelent be. A SZOT elnöksége követeli, hogy legkésőbb június végéig a kormány dolgozza ki és terjessze a szakszervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szociálpolitika reformjára vonatkozó elképzeléseit, valamint egy olyan gazdaságpolitikai koncepció körvonalait, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés, a belső piac élénkítése és nem pedig egyoldalúan a fogyasztás csökkentése áll. Állásfoglalásában a testület egyidejűleg felhívja a szak- szervezeti szervezetek, alap- szervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét, hogy a helyi érdekképviseleti fórumokon kezdeményezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban álló legnagyobb mértékű növelését. Ugyanakkor’kifejezi a bizalmát is, hogy a kormány és a munkáltatók méltányolják a szakszervezetek követeléseit, és nem kényszerítik őket arra, hogy tagságuk jogos érdekeinek védelmében eddig még nem alkalmazott, saját álláspontjuk szerint is elkerülendő eszközöket vegyenek igénybe. Az elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött kiegészítést az állásfoglaláshoz. Szólt arról, hogy az áremelések következtében egyre szé(Folytatás a J. oldalon.) I hangsúlyozták: bár megértik az ártámogatások leépítésének szükségességét, de annak túl gyors végrehajtása nem segíti a gazdasági egyensúly megteremtését, viszont veszélyezteti a törékeny társadalmi konszenzust. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a Minisztertanács árintézkedéseinek kihatása az év egészére — a várható szabadpiaci áremelkedésekkel együtt — két-három százalékkal meghaladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásain kiindulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy döntött, hogy a megállapodásoktól eltérő kormányintézkedés kedPénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület ismételten áttekintette a január 9-i áremeléseket követő helyzetet, a kibontakozott széles körű tiltakozási hullámot. Állásfoglalásában a SZOT elnöksége leszögezi: jogosnak tartja a szervezett dolgozók felháborodását, elkeseredett reagálását a rendkívül súlyos áremelésekre. A testület ezáltal is igazolva látja az elmúlt félév során többször nyilvánosságra hozott álláspontját arról, hogy nem ért egyet az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások fogyasztói árának ilyen széles körű, nagymértékű és egyidejű felemelésével. A SZOT vezetői a kormánnyal folytatott tárgyalások során következetesen Az apajpusztai súlyos környezetszennyezés méreteinek feltárására, az elhárítás megszervezésére a Pest Megyei Tanács részvételével szerteágazó intézkedéssorozat kezdődött. A rendőrségi vizsgálatokkal párhuzamosan a szakhatóságok is hozzáláttak a kihatásaiban várhatóan 100 millió forintos költséget is meghaladó munkálatokhoz. Legfontosabb tennivaló a több ezer hordónyi veszélyes hulladék ártalmatlanítása, szakszerű elhelyezése és a környezetet eddig ért megterhelések csökkentése. Annyi máris bizonyos, hogy Apajpusztán az ásott kutak vize szennyezett, ám a mélyebben fekvő vizeket adó kutak egyelőre jó minőségű, iható vizet adnak. A vizsgálatok, a vegyi anyagokról a leltárkészítés idejére a hatóságok zárolták a területet, szünetel a hulladékégetés, az újrahasznosítás vagy újabb szállítmányok fogadása. A szakemberek hamarosan geo- szondával vizsgálják a talaj elszennyeződésének mértékét, a veszélyforrások körülhatárolására légi felvételeket készítenek a kritikus területről, s bővítik az észlelő kutak hálózatát, hogy pontosan nyomon követhessek a földben a talajvízzel esetleg továbbterjedő szennyeződések útját. A veszélyes anyagokat tartalmazó hordók egy részének elszállítására, megsemmisítésére, illetve a még hasznosítható anyagok kiválogatására több vállalat, szövetkezet is jelentkezett már, hiszen ezek az anyagok szakszerűen kezelve, gondosan tárolva nem károsítják a környezetet. Elhelyezésükre a Pest Megyei Tanács számba veszi azokat a helyeket, ahol a talaj geológiai adottságai megfelelő biztonságot nyújtanak, kizárttá teszik a környezet szennyezését. A hordókban tárolt veszélyes hulladék egy részét előreláthatóan az aszódi hulladéktárolóba szállítják majd, más része pedig a helyszínen, Apajpusztán a Kiskunsági Állami Gazdaság telepén marad, de ezúttal már az előírások betartásával, szigorú ellenőrzés mellett.
