Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
1989. JANUAR 13., PÉNTEK 3 r Ülést tartott a Min lök fogadása céljából felállítandó menekülttáborokról kérdezett. A szóvivő utalt arra, hogy a kormány mostani ülésén ez a téma nem szerepelt, ennek ellenére elmondotta: a kormány illetékes szerveinél valóban felmerült az a javaslat, hogy a román—magyar határ közelében menekülttábort kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy senki sem gondol valamiféle szögesdrótos kényszerlakhelyre, s éppen ezért helyesebb menekülttábor helyett befogadó állomásról beszélni. Ezeken az állomásokon megfelelő körülmények között lehetne foglalkozni az Erdélyből érkezettek ügyével, körülményeivel. A Vasárnapi Hírek munkatársa afelől tudakozódott: tervez-e olyan intézkedést a kormány, amelynek eredményeképp itthon is megvásárolhatók lennének azok az áruk, amelyekért jelenleg Ausztriába utaznak az állampolgárok. A konvertibilis valutáért árusító üzletek számának jelentős bővítése nem megoldás — hangsúlyozta Marosán György. A dollárboltok korlátlan bővítése ugyanis kettős valutarendszer kialakításához vezethet. Vagyis: a kapósabb cikkek lassan eltűnnének a forintért árusító üzletekből. Az igazi megoldást a forint konvertibilissé tétele jelentené. Ez viszont egy hosszabb folyamatban, csak a gazdasági feltételek megteremtése útján válhat reálissá. A választék bővítése érdekében a 350, jelenleg is működő dollárbolt mellett hamarosan még két, valutáért értékesítő áruház is megnyílik hazánkban. A várossá nyilvánítás kritériumairól a Magyar Hírlap munkatársa tudakozódott, s e témához kapcsolódva a Magyar Televízió képviselője megkérdezte: miért fontos, hogy még több városunk legyen? Magyarország városainak száma az ezredfordulóig jelentősen növekedni fog, a településfejlesztési tervek szerint eléri a 180-at — mondotta Marosán György. A most pályázott nagyközségek mindegyikénél indokolt volt a várossá alakítás, de ilyen lépésekre gyakran nem kerülhet sor, tehát további pályázatra a közeljövőben, a középtávú tervben nem lesz lehetőség. Magyar—csehszlovák tárgyalás A vízminőség nem romolhat SZÁJTÁTVA Ha sürgős... Ismerős félmondat került a címbe. Halljuk, mondjuk. Ha sürgős ... akkor, nos, akkor sok minden lehet, sok mindent szabad. Mert ha sürgős, akkor nem kell ezzel-azzal bíbelődni, apró részletekkel törődni, akkor a lényeg a lényeg ... De mi a lényeg? Az, hogy valami sürgős? Avagy az, hogy bár sürgős, de akkor is rendben, szervezetten menjen a végrehajtás, csak éppen az átlagosan elfogadottnál gyorsabban, hamarabb a végéhez érve, mert hiszen valami oknál fogva sürgős a feladat? Hajiunk arra: Inkább az utóbbi a célravezető. Bizonyára a legjobb szándék vezette mindazokat, akik döntöttek, határoztak, szervez- tak Dunakeszi Kossuth Lajos utcájának építése ügyében. Ez az építés — decemberben jutott el végre valahára a befejezéshez — a kisvárosit; i botránykővé vált. A lassúságot felváltó kapkodás, a kereszt- beszervezés, az ez nincs, az nincs indoklások voltak a botránykő elemei. Igen, itt is úgy kezdődött a dolog, hogy: ha sürgős... Es valóban sürgős volt, mind a városon átmenő forgalom, mind a belső közlekedés szemszögéből nézve sürgős volt az építés. Annyira azonban nem lett volna szabad sürgősnek lennie, hogy — amint az a mostani, utólagos visszatekintésből kiderül, olcsó okosságra módot adva — megfelelő tervek nélkül kezdjék el a munkát, hogy ne tudják előre, olyan gépek kellenek ide, amilyeneket csa egészen más területről lehet átcsoportosítani... s így tovább, szinte kifogyhatatlanul. mert annyiféle oka van annak a késedelemnek, mely a városban botránykővé, azzá a bizonyos állatorvosi lóvá tette az építkezést. Aminek szerencsére vége. Csak éppen a tanulságok levonásának ne legyen vége. S az okulásnak végképp ne legyen vége, hogy mire vezet, ha sürgős . . . Mert nemcsak Dunakeszin halngzott el ez a félmondat. Most is sok helyen elhangzik, mert rengeteg teendő sürgős; a késedelmekhez vezető szervezetlenség azonban soha nem lehet sürgős. MOTTO (Folytatás az I. oldalról.) tővé, hogy teljesítménnyel nem megalapozott jövedelemre tegyenek szert. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött, hogy a kormány ülésén született-e valamiféle olyan döntés, amely az alkotmány-előkészítés eddig ismertetett menetében változást hozna. A Magyar Nemzet munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy az új alkotmányban meghatározzák-e az MSZMP státusát, illetve felveszik-e az alaptörvénybe a Hazafias Népfront kezdeményezését támogatva a Himnuszt. A kormányszóvivő kiemelte: a mostani ülésen az alkotmány koncepciójáról folyt a vita. Nem került szóba az MSZMP státusa sem, de az ezzel kapcsolatos eddigi álláspont az, hogy az új alkotmányban nevesítve ne szerepeljen az MSZMP. Hasonlóképpen nem volt szó a Himnuszról sem. A Veszprém Megyei Napló munkatársának kérdésére válaszolva kifejtette: összesen hat ipari és energiaszolgáltató üzemben állítanak fel újabb polgári fegyveres őrséget, így további 206 polgári fegyveres őr lép szolgálatba. Mindez 32 millió forintba, az éves fenntartás pedig több mint 30 millió forintba kerül. Ezeket a költségeket a vállalatok fedezik. Az újabb polgári fegyveres őrségek létesítése teljes mértékben összhangban van az ipari objektumok szükségszerű védelmével és minden tekintetben egyezik az e területen kialakított nemzetközi normákkal. A Magyar Rádió munkatársa az Erdélyből áttelepüCsütörtökön befejeződött a magyar—csehszlovák határvi- zi bizottság vízminőségi albizottságának Tiszafüreden tartott négynapos ülése. A tárgyaláson a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos vízminőségi kérdéseket tárgyalták meg a két ország szakemberei, Ä határozat idevágó lényege, hogy a folyó vízminősége nem romolhat a vízlépcső- rendszer építése és üzemeltetése során. Ennek kapcsán a szakértői bizottság mostani tanácskozásán javaslatot dolgozott ki a Duna vízminőségalapállapotát rögzítő programra. E programban a több mint másfél évtizede folyó vizsgálatok eredményeinek feldolgozásán kívül tisztázták az 1989-ben esedékes kiegészítő mérések helyét és idejét. Ez teszi majd lehetővé a későbbi esetleges vízminőség-változások nyomon követését. Budaörs, Herceghalom Villámgyors vonatok Három kérdés, három válasz Nem ismerik a szegények számát Az áremelés érzékenyen érintette az ország lakosságát hiszen sokan eddig is a létminimum alatt éltek, ám most az e réteghez tartozók száma várhatóan emelkedni fog. S bár a kormány a nyugdíjak, a gyermekgondozási díj, a családi pótlék emelésével s más szociálpolitikai intézkedések kel igyekszik ellensúlyozni az árintézkedések hatásait, egyre többen szorulnak majd szociális segélyekre, kerülnek a szegények kategóriájába. A helyi tanácsok a rendelkezésükre álló keretből rendszeresen vagy alkalmanként segélyeket utalnak ki. Gogo- lák Balázsnak, a Pest Megyei Tanács csoportvezetőjének ezzel kapcsolatban a következő kérdéseket tettük fel. 9 Ebben az esztendőben mennyit tud költség- vetésből fordítani a megyei tanács e célra? — Idén tizenegymilliárd forintból kell gazdálkodnunk, s ebből segélyezésre 272,6 millió forintot fordíthatunk. Az idősek — összesen 207,5 millió forint értékben — rendszeres és rendkívüli segélyt kapnak, az előbbi 2460 forint havonta, valamint szociális étkeztetési támogatást. Nevelési segélyt pedig a fiatalkorúak után kapnak a családok, rendszeresen vagy rendkívüli esetekben. Ebben az évben 65,1 millió forintot. ® Mivel a kívülállónak nem sokat mondanak ezek a számok, talán jobban érzékelhető, ha tavalyi költségekhez hasonlítjuk őket. Mennyiben változtak ezek az értékek az 1989-es tételekhez viszonyítva? — Tavaly 158,5 milliót fordítottunk az idősek támogatására. Több mint harminc- nyolcezren kaptak rendszeres szociális segélyt 95 millió forint értékben, rendkívüli segélyre közel 52 milliót költöttünk, a szociális étkeztetés támogatására pedig 11,3 mii liót. A tavalyi értékhez viszc nyitva idén 31 százalékká több jut erre a célra. Rend szeres nevelési segélyt köze 30 millió, rendkívülit pedig 17,5 millió forint értékben utaltak ki a helyi tanácsok, vagyis összesen több mint 47 millió forintot. Ennél ebber az évben 38 százalékkal több jut erre. A harmadik kérdést Kővári Lajosnak, a Statisztikai Hi vatal megyei igazgatóhelyet tesének tettük fel. 9 Hány ember élhet o közel egymillió lakosú megyében a létminimum szintjén vagy az alatt? — A szakszervezet és a kormány megállapítása szerint 3700 forintos egy főre jutó jövedelemnél beszélhetünk létminimumról. Ilyen jellegű adata azonban nincs a hivatalnak. Készítettünk ugyan 1987-ben felmérést a jövedelemviszonyokról, de ezt még nem összesítettük. Várhatóan két-három hónap múlva megtudjuk, hogy 1987- ben mennyit kerestek a megyében élők, s hogy közülük hányán voltak sorolhatók a szegények közé. Addig pedig a megyei tanács kiadja a rendelkezésre álló összeget a helyi tanácsoknak úgy, hogy valójában nem is igen tudják, hány és hány ember szorulna még rá a segítségre. F. A. M. Levél az Alkotmányjogi Tanácshoz . - . _ - _ A szövetkezeti tulajdon burkolt államosítása? A személyfuvarozási tarifák emelésének okairól és a vasútfejlesztésről nyilatkozott az MTI-nek Ónozó György a MÁV vezérigazgatója. Elmondta többek között, hogy a szerelvények gyakoribb átcsoportosításával ezentúl jobban igazodnak a lakosság utazási igényeihez. berekhez, akiktől teljesen elszakadtak. Hogyan akarják megítélni az egyes alapszervezetek tevékenységét, ha azokról csak az információs jelentésekből tudnak •— . ha tudnak? Manapság állandóan csalt az alternatív szervezetekről, az ezekhez való viszony tisztázásáról hallunk. Azokról már alig esik szó, akik a felszabadulás óta szíwel-lélekkel a szocializmusért dolgoztak és dolgoznak. Ezért gondolkodnak sokan úgy, hogy ez a „párt” már nem az a. „párt” amit ők magukénak éreznek. Sokat jelentene, ha ilyen kérdésekben tisztábban látnánk és egységesen lépnénk fel. A párt tevékenységét csak úgy újíthatjuk meg, ha az alap- szervezetek élő, politizáló közösségek lesznek, ha a párttagság és a vezetők között élővé, elevenné válik a kapcsolat. De ha az ígéretek csak újra szólamok maradnak, az alap veszélybe -kerül. Így is rengeteget vesztett a párt tekintélyéből, amit visszaszerezni csak kemény és értelmes munkával lehet. Koroknai Gábor, az MSZMP vámosmikolai szervezetének titkára Ügy érzem, sok tekintetben átestünk annak a bizonyos lónak a túlsó oldalára. Az országban vita vita után zajlik, görög, mint a hólabda. De ez a vita szinte már csak önmagáért van, eredményét alig látni. Minden második szavunk a reform. Annyit ismételgetjük, hogy már el is felejtettük eredeti jelentését. Közhelyet faragtunk belőle. Hasonlóan vaPest megye utazóit is érinti, hogy új nyomvonalat építenek a Budapest—Tatabánya vonalon. Herceghalmon és Biatorbágyon ennek jegyében készült el az új állomás, 1990-re Budaörs és Herceghalom között 120, Herceghalom és Tatabánya között óránként 140 kilométeres sebességgel közlekednek a vonatok. gyünk a takarékosság fogalmával is. Szavakban mindenhol mindennel takarékoskodunk, s közben folyamatosan nő az adósságállomány, dicsekszünk, hogy milyen stabilak, vagyunk, nekünk szívesen adnak a tőkés bankok kölcsönt, miközben az ország a gazdasági ellehetetlenülés szélén táncol. De vehetjük a szakszervezetek példáját. Eddig azt mondtuk, hogy a szakszervezet egyik fontos feladata a termelés segítése, a munkás tulajdonosi jogainak gyakorlása. Az, hogy több és jobb árut állítsunk elő. Ma ez senkit sem érdekel. Sztrájk, tiltakozás, az igazgatók, a funkcionáriusok bírálata. Pedig én úgy gondolom, hogy ebből se több, se jobb termelés, se nagyobb fizetés, se magasabb nyereség nem lesz. Küzdjön a szakszervezet az igazságtalanságok ellen, de azért ne vonuljon ki a gyárból. Helyes, hogy javítjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal, de nehogy azután kiszoruljunk a KGST- ből is! Inkább annak jobb működtetésére, előnyeinek kiaknázására kellene törekedni. Vigyázzunk, nehogy megalapozatlan döntésekkel szétforgácsoljuk erőinket, s az ide-oda kapkodással káoszt teremtsünk. Erőink mozgósításával, megfontolt takarékossággal, higgadt döntésekkel van kiút a jelenlegi helyzetből. Sőt, más alternatíva nem is létezik. Králik Lajos Nagykőrös Tisztelt Alkotmányjogi Tanács! Alulírottak, úgy is mint a tönkrement és csődbe jutott állami vállalatok hitelezői, az alábbi kéréssel, illetve indítvánnyal fordulunk a Tisztelt Testülethez: Szövetkezeteinknek és vállalatainknak jelentős nagyságrendet elérő követelései vannak olyan felszámolt, felszámolás előtt, illetve alatt álló nagyvállalatokkal szemben, melyek a ' magyar állam tulajdonában vannak. A felszámolások előtti egyeztető tárgyalásokon, valamint a felszámolási eljárások során azt tapasztaljuk, hogy a tulajdonosi felelősség teljesen háttérbe szorul, illetőleg a tulajdonos képviseletében eljáró ágazati és funkcionális államigazgatási szervek (Ipari Minisztérium, Pénzügyminisztérium) olyan intézkedéseket tesznek és hagynak jóvá, melyek alkotmány- és törvényellenesek. Ennek alátámasztása céljából az alábbi konkrét esetekre kívánjuk ráirányítani az Alkotmányjogi Tanács figyelmét. Köztudomású, hogy a Ganz- MÁVAG állami tulajdonban lévő vállalatot 1987. december 31. napjával megszüntették, és több önálló — jogi személyiségű — gazdálkodó szervezetre osztották. Ennek eredményeként jött létre — többek között — a Ganz-MÁVAG általános jogutódaként a megnevezett Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat is, amely már a létrehozásának idején 17 milliárd forint (!) adósság- terhet vett át a Ganz- MÁVAG-tól. A vállalat alapító okiratának aláírása és annak jóváhagyása törvénysértő, mivel az állami vállalatokról szóló 197?. évi VI. tv. 27. par. (1) bek.-e előírja, hogy az alapítónak kötelessége az újonnan létrejött vállalatot, ellátni a tevékenységéhez szükséges eszközökkel. Vagyis: induló vagyonnal, amely birtokában az új vállalat zavartalanul megkezdheti. működését. Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy a valószínűsíthető és a jövőben sorra kerülő felszámolási eljárás hatálya alól kivonják az aktiválható vagyontárgyak nagyobbik részét (a többi önálló és új gazdálkodó szerv részére történő átadással), az' adósságterheket pedig az általános jogutódra hárítsák. Ezzel meghiúsították a hitelezők és szállítók felszámolási eljárás során történő pénzügyi kielégítését. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Pénzügyminisztérium adóhatósága útján a már tönkrement vállalatot adóhiányai miatt olyan büntetőadókkal . sújtja, melyek nagyságrendje szintén irreálissá teszi a többi hitelező követelésének pénzügyi teljesítését. Ugyanez történt a Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) esetében is, amikor 1985-ben létrehozták az Elektronikai Vállalatot, amely már megalakulásakor nagyon jelentős adósságtömeget és alaphiányt vett át a VBKM-től, és döntően ennek következtében 1988-ban felszámolásra került anélkül, hogy az adósság jelentős hányada kifizetésre került volna. Jelenleg hasonló törekvést tapasztalunk a Labor Műszeripari Művek felszámolása esetép is. •Mivel mi, a hitelezők a szövetkezeti szférába tartozunk, így követeléseink is a szövetkezeti tulajdon szerves részét képezik. Az általunk leírtak gondos' mérlegelésével levonható, az a következtetés, hogy ezek az eljárások, állami intézkedések az államosítás egy burkolt formáját valósítják meg. mivel így a szövetkezeti tulajdon ‘ közvetett formában (büntetőadók, vagyontárgy-átcsoportosítások útján) állami tulajdonba kerül. A minisztériumoknak a fel- számolási eljárások során az állam képviseletében ellátott tevékenysége alkotmányellenes, mivel az alkotmány, 8. par. (2) bekezdése deklarálja, hogy állami tulajdonban vannak — többek között — a jelentős üzemek is. Kétségtelen, hogy nincs meghatározva a „jelentős üzem” fogalma semmiféle és hozzáférhető jogforrásban, viszont megítélésünk szerint a Ganz-MÁVAG, a Labor Műszeripari Művek, az Elektronikai Vállalat kapacitásánál, tevékenysége jellegénél fogva jelentős üzemnek minősülnek. Ennek mérlegelésével a magyar államnak mint tulajdonosnak készfizető kezesként kell helytállnia a tönkrement vállalatainak tartozásaiért E felelősséget viszont az illetékes államigazgatása szervek háttérbe szorítják, érvényesítésének lehetőségét megakadályozzák. A kifogásolt eljárás — jogellenességén túlmenően — további, 6Úlyos következményekkel jár, illetve járhat: 1. A hitelezők gazdasági helyzete is megrendül és maguk is fizetésképtelenné válnak. E tény pedig a gazdálkodási forgalom biztonságát sérti és súlyosan ve- szélyézteti. 2. Az állami vállalatokkal szembeni bizalom megrendül és ez a külföldi működő tőke beáramlását veszélyezteti. Mindezekre tekintettel kérjük a Tisztelt Testületet, hogy az Országgyűlés 9/1985/19990. számú határozata 6. par. (3). bekezdésében biztosított jogkörében az alkotmányellenesség tényét állapítsa meg, és egyben kezdeményezze azon államigazgatási normatívák, valamint ilyen jóváhagyások hatályon kívül helyezését, melyek mindezt előidézték, vagy az alkotmányellenesség létrejöttét elősegítették. Szigetszentmiklós, 1989. január 10. A levelet a kővetkező szBvetke- zetek írták alá: a kisnémedi Aranykalász Tsz, a kerepestar- csai Szilasmenti Tsz, a sülysáp! Alsó-Tápió Menti Áfész, a sárisápi Üj Élet Tsz, a solymári Rozmaring Tsz, a budakalászi Óbuda Tsz, a perőcsényi Vörös Csillag Tsz, a berneccbaráti Börzsöny Tsz, a szentendrei Szentendre Ipari Kisszövetkezet, a dunabog- dányi Úttörő Tsz, a tárkányi Egyetértés Tsz, a kiskunlacházi Pereg Tsz, a ceglédi Pest Megyei 5. sz. Építőipari SZKV, a budapesti Orvosi Műszer Kisszövetkezet, a kartali Petőfi Tsz, a kőszegi Műszaki és Villamos Ipari Kisszövetkezet, a letkési Ipoly- völgye Tsz. a budapesti Mezép- szer, a lórévi Dunamenti Tsz, a gombai Fáy András Tsz, a felső- pakonyi GÉPSZEV, a szigetbecsi Üj Élet Tsz, a püspökhatvani Gal- gavölgye Tsz, a péceli Rákosvölgye Tsz, a dabasi AGROÉP Építőipari Szövetkezeti KV, a sziget- szentmiklósi Szigetfő Tsz, a kiskunlacházi Petőfi Tsz, a dán- szentmiklósi—albertirsai Micsurin Tsz, a dömsödi Dózsa Tsz, a ráckevei Aranykalász Tsz és a tök! Egyetértés Tsz.
