Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGY! MEGYEI miW vtiria EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. JANUÁR 12.. CSÜTÖRTÖK Augusztusra előkészítik a párttorvényf Méltóságteljes parlament sorskérdésekről határozott Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor folytatódott. Az ülésszak második munkanapját Stadin- ger István, a ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvény- javaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Döntés bizalmi alapon Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság állásfoglalását is összegezte — elöljáróban hang­súlyozta: a kormány elfogadja Bállá Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvény- tervezet 29. szakasza 1. bekez­dését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntetőjogi tényállást állapítanak meg ak­kor, ha valaki egy adott szer­vezet bejegyzését elutasító bí­rósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szer­vezet vezetésében. A képvise­lők érvelését elfogadva a tör­vényjavaslat szövegét úgy mó­EZ TÖRTÉNT ~r Szerda délelőtt elsőként Kulcsár Kálmán Igazságügy-minisz­ter foglalta össze a törvénytervezetek vitájában elhangzottakat, g válaszolt az expozéjával kapcsolatos észrevételekre. Az egyesülési jogról szóló törvény kapcsán előbb paragrafu­sok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Az egész javaslat feletti szavazásban az elfogadott módosítások és rész­elemek figyelembevételével az egyesülési jogról szóló törvényt elfogadta, s döntött arról, hogy a külön párttörvényt legkésőbb augusztus 1-jéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a par­lament. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentéséről, majd a tíz képviselő által beterjesztett javaslatra szavaztak a képviselők külön-külön. Az új házszabályokat előkészítő bizottság elnöke, dr. Korom Mihály tartotta meg expozéját az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról. A vitában felszólalt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk); Südl Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.)! Viola Károly (Pest m., 14. vk.); Biacs Péter (Bu­dapest, 30. vk.); Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.); Réger An­tal (országos lista) ; Kovács László (Pest m., 20. vk.); Sütő Kál­mán (Vas m., 9. vk.): Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Kovács András (Heves m., 10. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.). Az ügyrendmódositás vitáját több mint egyórás szünet kö­vette, mely időszakban az előkészítő bizottság tételesen átte­kintette az elhangzott képviselői Indítványokat. Dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója válaszolt a vitában elhangzottakra. Az egyéni javaslatok fölött külön- külön szavaztak a képviselők, majd az Országgyűlés elfogad­ta az ügyrend módosításáról és egységes szövegéről szóló ter­vezetet. Soron kívül kért szót Técsy László (Szatmár m., 19. vk.), aki bejelentette, hogy tizennégy képviselőtársával együtt meg­alakították az Országgyűlés agrárszektorát, s egyben ismer­tette felhívásukat. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Romániából Magyaror­szágra települők érdekében terjesztett elő javaslatot. Ezzel kapcsolatban Tóth Károly (országos lista) válaszolt az Or­szággyűlés külügyi bizottságának megbízásából. Az elhang­zottakhoz Albcrth Béláné (Hajdú-Bihar m., ». vk.) szólt hoz­zá. Horváth István belügyminiszter indítványozta, hogy » kor­mány tegyen jelentést a következő ülésszakon e témáról. Kovács András (Heves m., 10. vk.) azon javaslatát, hogy halasszák el erről az ülésszakról az Országgyűlés hat bízott, ságában a személyi változások megtárgyalását, a képviselők 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadták. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) bejelentette, hogy pár­ton kívüli képviselőcsoport alakul január 24-én. Interpellációját és kérdését több képviselő a következő ülés­szakra halasztotta. Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) újpest Káposztásmegyer közlekedése tárgyában megtett interpelláció­jára Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter válaszolt, amit a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Beck Tamás kereskedelmi miniszter Antal Imre (Pest m., 19. vk.) képviselőnek a novemberi ülésszakon felvetett interpel­lációjára válaszolt, s azt 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mel­lett elfogadta az Országgyűlés. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az adókivetés és vég­rehajtás s a vámkezelés tárgyában interpellált. Az igazságügy- miniszter és a pénzügyminiszter válaszait 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett fogadták el. .... „ Winkler László (Györ-Sopron m., 8. vk.) Interpellációjára a hegyeshalmi közúti átkelőn kialakult forgalmi helyzetről Vil­lányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt, de ezt az Országgyűlés 122 elutasító, 54 elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett nem fogadta el, s az ügy további vizsgálatát a kereskedelmi bi­zottságnak adták ki. , ,. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) az élelmiszer-gazdaság támoga­táscsökkentése tárgyában elmondott interpellációjára a pénzügy- miniszter válaszát 30 napon belül írásban adja meg. Kérdések következtek- Balogh Károly (Gyor-Sopron m., 11. vk.) a lakosság devizáért történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a feddhetetlenség követelménye tár­gyában intézett kérdést Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter­hez. Villányi Miklós pénzügyminiszter a minisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában Király Zoltán képviselőnek az ok­tóberi ülésszakon elhangzott kérdésére tette meg válaszát. Sebe Istvánná (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 24. vk.) a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsáról kérdezte Berecz Frigyes ipari minisztert. Az Interpellációkra és kérdésekre adott válaszokkal szerdán este 8 óra után véget ért az Országgyűlés „kétfordulós”, de­cemberi-januári ülésszaka. dosították: „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szerve­zet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztés­sel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja el­fogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatko­zott, hogy a politikai párt lét­rehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezet­ben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képvi­selő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok ala­pítását szabályozó külön tör­vényre. Dr. Kulcsár Kálmán foglal­kozott Tóth Károly képviselő, református püspök javaslatá­val is, miszerint külön védel­met biztosítanak az egyházak­kal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jo­gos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —, s a törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. A törvényjavaslat nem ke­zeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogsza­bály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmon­dotta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálko­dását meghatározó miniszter- tanácsi rendelet. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szerve­zetek létrehozásának lehetősé­gét. Ám a vadásztársaság, a sportlövőklub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az emlí­tett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot — a kormánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a párt­ról szóló törvényt ez év augusz­tus 1-jéig benyújtja az Ország- gyűlésnek — fogadják el. Ezután határozathozatal kö­vetkezett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság jelentésének vitás kérdései kivételével a törvényjavaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nél­kül, 9 tartózkodás mellett el­fogadta. Ezután paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról, majd sor kerül­hetett az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az eddig el­fogadott módosítások és rész­elemek figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellen- szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vi­ta: a törvény kimondja a párt­alapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvény- javaslatot a kormánynak leg­később augusztus l-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési Eszmecsere a szünetben törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kál­mán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is kép­viselte. Válaszolt a miniszter a Bállá Éva és képviselőtársai által benyújtott javaslatokra. Vála­szában a tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára. Megerősítette: az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség dön­tései ellen is bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben, kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá. Azt javasolta, hogy az Or­szággyűlés a kormány eredeti előterjesztését fogadja el. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló tör­vényjavaslat feletti határozat- hozatal következik, amelyet azonban néhány módosító ja­vaslat feletti szavazás előzött meg. Végül Stadinger István a már elfogadott módosításokkal (Folytatás a 3. oldalon.) Tiltakozó honatyák Nehezen tudja megemészteni az állampolgár, hogy Budapes­ten 90, vidéken 55 százalékkal emelkedik a helyi közlekedés tarifája. Különösen azokat érinti érzékenyen a változás, akik naponta ingáznak a fő­városba. A megye 11 települé­sére közlekedik kék busz, s az utasoknak kétszeresen kell majd megfizetniük az áremel­kedést. A budakeszi lakosok esetében ez például azt jelenti, hogy egyszer a vadasparkig, a közigazgatási határig váltanak jegyet, bérletet, azután a köz­séget elhagyva egy újabb jegy, bérlet szükségeltetik. De hogyan lehet ezt megma­gyarázni a választóknak? Vioja Károly (14. vk., ócsa), a Ma­gyar Néphadsereg polgári al­kalmazottja, Kovács László (20. vk., Százhalombatta), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakve­zetője és Kárpáti András (22. vk., Budakeszi), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat gyár­igazgatója szerint: sehogy! Ezért az egyik szünetben tilta­koztak az intézkedés ellen a közlekedési, hírközlési és épí­tésügyi miniszternél. A három képviselő abban állapodott meg a tárca vezetőjével, hogy hét­főn délelőtt ismét találkoznak ez ügyben. Nagykovácsi — Apaipuszta A testület most tanácstalan Bűncselekmény nem történt, de felháborító sza­bálytalanságok sora igen — állapította meg tegnapi ülé­sén a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, ami­kor ismét foglalkoznia kellett a nagykovácsi vezetők fe­gyelmi ügyeivel. Nem bizonyítható ugyanis, hogy szán­dékosan adtak ki olyan valótlan igazolást, amely fél­milliós haszonhoz juttatta volna a községi párttitkár, Tóth László családját. Több Gödöllő környéki település tanácsának mun­káját dicsérte a testület, de elhangzott az is, hogy Bag és Isaszeg lakói fontolgatják az önállósulást, Aszódon viszont nem hajlandó együtt dolgozni a tanácselnök és a titkár. (Részletes tudósításunkat a 2. oldalon olvashatják.) Az ország méregtemetője? Az ország veszélyes hul­ladékainak háromnegyed része legális, vagy illegális úton Pest megyébe kerül. S mert ennyi mérgező anyag megsemmisítésére nincs eszközünk, megannyi időzített bombaként szeny- nyezik környezetünket. A monori-erdeihez vagy az apajpusztaihoz hasonló —, eddig példátlan méretűnek hitt környezetszennyezésre bármikor, a megye szinte minden részében számít­hatunk — jelentette be a Pest Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának ülé­sén Meleg Zoltán környe­zetvédelmi titkár. A bejelentést a testület elképedve vette tudomásul, mint ahogy arra a kérdés­re sem adott, nem adha­tott választ, hogy mi lesz azzal a mintegy hatezer hordó mérgező anyaggal, amit a nemzetközileg jegy­zett bioszféra-rezervátum szomszédságában kiemel­nek a földből. Milyen technológiával dolgozzanak a mentésben részt vevők, mert most a markolók a hordók több­ségét összetörik, s az a mé­reg is a talajba kerül, ami eddig a hordókban pihent. Ha sikerül kiemelni a hi­hetetlen mennyiségű vegy­szert, hova lehet elhelyez­ni biztonsággal 6 ezer hor­dónyi veszélyes anyagot? Majdnem bizonyosnak látszik, hogy 240 ásott kút vize máris szennyezett. Ki vállalja mindezért a fele­lősséget, kinek a költségén történjék a horribilis költ­ségű kárelhárítás? S végül: ki néz szembe a ténnyel, hogy ilyen meny- nyiségű méreg megsemmi­sítésével a megye nem ké­pes megbirkózni. Haladék­talanul szükség van az Aszódon most készülő ve­szélyeshulladék-tárolóhoz hasonló telepekre, mert az időzített vegyi bombák bár­mikor robbanhatnak. De honnan lesz erre pépz, s ki építse meg? A kérdésekre a végre­hajtó bizottság nem tudta, nem tudhatta a választ. A testület döbbenten hallga­tott. Cs. A. Váncsa Jenő izraeli látogatása Rövid időn belül diplomáciai kapcsolat Szerdán hazaérkezett Iz­raelből Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, aki Avraham Katz-Oz mezőgazdasági miniszter meg­hívására, küldöttséggel január 3. és 11. között hivatalos láto­gatást tett Izraelben. A magyar minisztert fogadta Jichak Sa­mir miniszterelnök és Dov Si- lanszki, az izraeli parlament elnöke is. Váncsa Jenő hazaérkezése­kor a Ferihegyi repülőtéren utazásának tapasztalatairól és eredményeiről az MTI munka­társának elmondotta: a kül­döttséget igen barátságosan fo­gadták, tárgyalásaik szívélyes légkörben folytatódtak és ér­demiek voltak. Ügy ítéli meg, hogy a két ország közötti dip­lomáciai kapcsolat rövid időn belül, három-négy hónap alatt létrejöhet. A küldöttség tagjai tárgyal­tak vállalatok, nagyüzemek. valamint a bankok vezetőivel, akik készséget mutattak a ma­gyarországi tőkebefektetés kü­lönféle formáira. Az együttmű­ködés megkönnyítésére egyéb­ként magyar—izraeli mezőgaz­dasági munkabizottság megala­kításáról döntöttek, ennek iz­raeli társelnökét már ki is ne­vezték. Váncsa Jenő a két ország ke­reskedelmi kapcsolatáról el­mondotta: a magyar export je­lenleg 20—22 millió dollár évente, ennek harmadát élel­miszertermékek teszik ki; vé­leménye szerint az összes kivi­telünk néhány éven belül meg­haladhatja a 100 millió dol­lárt. A kivitel azonban csalc akkor növelhető ilyen mérték­ben, ha a magyar kereskede­lem a jelenleginél sokkal job­ban felderíti az izraeli piacot. Ilyen tekintetben ugyanis nagy az elmaradásunk. RANGSOROLJÁK A KÉRELMEKET Nincs korhoz kötve A napokban felemelt gyógy­szerárakkal kapcsolatosan az eddiginél is több kedvez­ményben részesülnek egyes súlyos, krónikus megbetege­désben szenvedők, a rossz szociális helyzetben lévő köz- gy ágy ellátottak. Továbbra is térítésmente­sen kapják a gyógyszert mindazok, akik korábban is ilyen ellátásban részesültek, illetve valamennyi szükséges gyógyszert és gyógyászati se­gédeszközt ingyen kapják meg azok, akik úgynevezett közgyógyellátott igazolvány­nyal rendelkeznek. Az ilyen igazolást a rossz szociális helyzetben lévők kérhetik a helyi tanácsoktól. Kiadásának feltételeit az illetékes taná­csok szociálpolitikai osztályá­nak munkatársai határozzák meg, az igazolvány engedélye­zése nincs korhoz kötve. A kérelmezés részletei­nek feldolgozását már meg­kezdte a Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság. A megyei igazgatóságok a kérelmeket időszakonként rangsorolják és a rászorultság alapján dönte­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents