Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám

1989. JANUÁR 30-, HÉTFŐ Mennyiért utazunk szerdától? A ráfizetésből nem lehet megélni Szentendrei lakókocsik — J Busz« járatok I A közigazgatási határán belüli j a közigazgatási határon kívüli szakasz " j X. szakasz A közigazgatási határon kívüli Z. szakasz Megjegyzés L *■- 6.­-----------------t " '.t ■ jeg yek U 28o.-C7o.-f f 2úo.-(3S.-) 2io.-C35.-y bérletek ossz'.uaiab oeltautetL Dérlet í . ' • ...; ;.y j—t 4oo ;--------­L »»a.-(55.-)-v5o--) • ! Ho.- C4o.-1 ” csak a 188-as buszra !-< - . . ' _________58o.-(75.-) J' a'-zer.fm villa - f.Csapágy- ByJr 18 Beád út? mtabOMsfcnSi • Téglagyár SY Moszkva Mr - <*«»■• Moszkva te. - Intó20t Országos Orvosi Budakeszi, Rehab. Intézet ~ Táncsics M. u. Az 1.szakaszra .váltott i bérlet a HO-es buszón i az.ISG-ig érvényes ;a tofcäß úr - V™"* 11 ■ Vízművek if. o 0,ió fa sor Halásztelek, _ üzigetsztmiklós Ady Endre u. “ Csepel Autógyár í . 58' ír tírtfelW Mr - Viw»v* u. Vízművek H. . HélészMlék, uiola sor Halásztelek, _ Szigetsztmiklós Kisgyár u.. " Csepel Autógyár 38 A '■TrSratW Mt * Úznúvek U. Vízművek 11. - Hkläsztelek, Kossuth L.u. 40 40 gy Móricz íságmond. körtér - Sasad MGTSZ Budaörs, Sasad MGTSZ - Lévai u. Az 1.szakaszra váltott | bérlet a 140-es buszon az ISG-ír érvényes 40 L Móricz Zsigmond Budaörs, körtőr Lévai u. | *3 Hűvösvölgy - Adyliget Adyliget - ü'EjTf'h “ Szabadság tér 44 Hűvösvölgy - Téglagyár Téglagyár ­Templom tér f>9 Rákoskeresztúr- Színes u. Színes u. - f*éce*’. , Kun József u._ 72 S°í£yl Osztapenko - “udaB”' Benzinkút Budaörs. _ Törökbálint, Benzinkút * Munkácsy M. u. A 2. szakaszra váltott j bérlet a 188-as buszon 1 is érvényes 88 KaaiaraerdCi - eMtonútépíta Vallalat 41-es villamos . KM Útfenntartó végállomás “ Vállalat Budaörs, _ Törökbálint, Csata- u. ” Munkácsy M. u. 54 Pestimre. • - . . Dózsa György u.. Temető - Bvíl- . Vecsesi ut 115 Mechanikai .. Művek ' Diotorö ut Diútörö út - Bl0=d’ Lsapagygyar 140 Budaörs, iSG (Ipari Szerelvény Lévai u. - és Gépgyár) _ Budakeszi, Táncsics M. u. 164 Hűvösvölgy - Téglagyár itia Törökbálint, Törökbálint, Munkácsy M.u." Újligeti Ltp-. ErFe a járatra a bérlet ára: HO.-ft ou.-o Közeledik február 1-je, amikor megváltoznak a közleke­dési tarifák. Sok vállalatnál vita keletkezett a munkáltató és a dolgozók között arról, hogy mi a teendő a főváros közigaz­gatási határain kívülre közlekedő BK.V-autóbuszokra váltott bérletek esetében. Mostanáig a rendelkezések szerint az volt a gyakorlat, hogy a helyközi, illetve a távolsági járatokkal munkába járók bérletének 80 százalékát a munkáltató térítet­te meg egy 1987-ben kelt pénzügyminisztériumi rendelet alap­ján. hogy melyek a közigazgatási határon kívüli szakaszok. Ezekre a szakaszokra úgyne­vezett környéki bérlet váltha­tó, mely más környéki vagy belterületi vonalra nem érvé­nyes. A szakasz kezdő és vég­pontját a bérleten fel kell tün­tetni. A 22-es, 38-as, vagy 40-es buszokra vásárolt bérletek az ugyanolyan számozású gyors-, expressz-, illetve betétjárato­kon is érvényesek. A táblá­zatban a bérlet ára mellett zárójelben a tanulók és nyug­díjasok bérletének ára szere­pel. A HÉV-járatok közigazgatá­si határon kívüli szakaszain a viteldíj körülbelül 5 kilomé­terenként 5 forint. Az egyes szakaszoknak megfelelő vonal­jegyek és bérletek pontos árá­ról a HÉV-pénztáraknál talál­ható tájékoztató táblázat. A kutyaszállítás díja a közigaz­gatási határon kívül 8 forint, ugyanennyi a poggyász szállí­tási díja 20 kilogrammonként. M. K. Aki az utóbbi esztendőkben figyelemmel kísérte Szentend- de üzemeinek életét, az Erdé­szeti Gépgyártó Vállalatról elmarasztaló ítéleteket hal­lott. Hivatalos helyeken is mondogatták: a cég a csőd szélén áll. Azután híre ment, hogy az Ergép eladta a Kő­zúzó utcai telephelyét is. Bartha András személyé­ben egy éve új igazgató ke­rült a vállalat élére. Tőle kérdeztük, hogy miért zuhant szakadékba a város egyik legrégibb üzeme? — Hosszan sorolhatnám az okokat! Az első helyre talán az kívánkozik, hogy vissza­esett a kereslet a mezőgazda- sági pótkocsikra, márpedig az Ergép évente 4500-at gyártott belőlük. Kis szériában, magas árral, s nem versenyezhetett a Hódgéppel vagy az NDK- ból származó importtal. Csak nagyon alacsony áron törhe­tett be a piacra. így azonban ráfizetéses volt a termelés. Hasonlóan járt a cég a trá­gyaszóró gépekkel is. Adottak még a palettán az erdészeti masinák. A hasító­gépek, a nehéz tárcsák, a rönkszállítók, az ültetőgépek. Ezek piaca érdekes. Egyedi és speciális igényeket elégíte­nek ki. Mi biztosítjuk a ma­gyar erdészeti gépforgalom negyedét. A többi importból származik. Nincs rajtuk nagy nyereség, de viszonylag biz­tos a vevőkör. Végezetül gondok mutatkoz­tak a termékek áránál, fej­lesztési hibákat követtek el (lásd a Kőzúzó utcai telep­hely megvétele), leromlottak a munkakörülmények, csök­kentek a bérek, az igazán jó szakemberek elkerülték az Ergépet. — Milyen intézkedéseket hozott az új vezetés? — Tavaly már csak 150-et gyártottunk a mezőgazdasági pótkocsikból. A személygép­kocsi-utánfutókból viszont az idén mär 3500-4000 kerül ki az üzemből. A vetélytársaink- nál jóval olcsóbban állítjuk elő, a termelői ára 19 ezer 400 forint, a fogyasztói ára 27 ezer körüli. Ügy tűnik, hogy az után­futók lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar piacon meghatározókká váljunk. Most négy típussal jelentkezünk, de a változtatások elkerülhetet­lenek. Igény van arra, hogy gépkocsi formájúval, csónak­szállítóval, esetleg lakókocsi­val rukkoljunk ki. Az utóbbi kockázatos, mert a hozzá való csaptelepek, mosdók, bútor­lapok beszerzése igen körül­ményes, és elkerülhetetlen, hogy a lakókocsi 15-20 száza­léka ne tőkés importból szár­mazzon! Kétfélét csinálnánk, a kisebb ára 200 ezer alatt, a nagyobbá 250 ezer körül len­ne. — Milyen fontos feladatok várnak megoldásra? — Az embereket az ered­mények nyugtatják meg. Enél- kül mondhat a vezető, amit akar. nem lesz hitele. Tavaly az elfekvő készletek jó ré­szét hasznosítottuk. Ebben az évben 160 millió forint körü­li árbevételt várunk, ebből a nyereség legalább 3 millió kell legyen! A bérszínvona­lunk 90 ezer forint. Az idén még emeljük. A munkakö­rülményeket javítjuk, a festő­műhelyt 1991 végéig felújít­juk. Harmincmillióba fog ke­rülni. — Ebből az derül ki. hogy Bartha András derülátó. — Amikor vállaltam a ve­zetést, nem láttam bele. mi­lyen mélyre süllyedt a cég. De most mondom, hogy 2-3 éven belül ütőképessé növünk. S közben a béreken és a munkakörülményeken is lé­nyegesen javítunk. Az opti­mizmusomat a számokra ala­pozom. Vlcsotka Mihály Fogasok A modern lakáskultúra ap­ró, de meghatározó kiegészí­tőit készítik Zsámbékon a Ve­gyesipari Szövetkezet faipari részlegében. Készülnek itt fü- szerpolcok, előszobafogasok, sakkfigurák. Képünkön har­monika előszobafogasok össze­állítása folyik (Erdősi Ágnes felvétele) Változik a helyzet elsejétől, hiszen a közigazgatási határo­kon kívülre közlekedő BKV- autóbuszok tarifáját — a köz- igazgatási határon túli sza­kaszra — a helyközi tarifa- rendszer szerint állapítják meg. Eddig ezeknek az autó- buszjáratoknak a teljes hosz- szára a fővároson belüli he­lyi tarifa volt érvényben. A gondot most az okozza, hogy a rendelet eddig még nem je­lent meg, így a munkáltatók nem tudják biztos forrásból, hogy a 80 százalékos térítési kötelezettség kiterjed-e a Bu­dapest határait elhagyó kék buszokra. Petőfi László, a Közlekedé­si, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a szóban forgó rendelet az országos árhiva- tal hivatalos lapjában, az Ár- szabályozás 2-es számában fog megjelénni. Addig is azonban jó, ha tudja mindenki: a kék buszok — amikor a főváros határait elhagyják — éppúgy helyközi járatnak minősül­nek, mint a Volán buszai vagy a BKV HÉV-járatai. Tehát: erre a szakaszra a munkálta­tónak kell térítenie a bérlet árának 80 százalékát. A dol­gozó választhat: vagy a teljes vonalhosszra — tehát a fővá­ros belterületén levő végállo­másig — szóló bérletet vagy csak a közigazgatási határon kívüli szakaszra érvényes bér­letet váltja meg. Előbbi eset­ben a bérlet teljes árának, utóbbiban pedig a budapesti határig szóló bérlet • árának 20 százaléka terheli a dolgozót. Azoknak, akik a helyközi já­rat budapesti végállomásától még tovább is akarnak utaz­ni — busszal, villamossal, vagy metróval — a második eset a kedvezőbb, hiszen a főváros belterületére amúgy is meg kell váltaniuk az általános bérletet, amire azonban nem jár a munkáltató térítése. Például ha valaki a köz- igazgatási határon túl, de 5 ki­lométernél nem távolabbi hely­ségbe utazik, a teljes bérlet ára 400 forint. Ennek 20 szá­zalékát kell a dolgozónak fi­zetnie, azaz 80 forintot. Ha megveszi még a budapesti 280 forintos kombinált bérletet is, összesen 360 forintért utazik egy hónapban. Abban az eset­ben. ha csak a közigazgatási határig váltja meg — a 260 forintos — bérletet, mindösz- sze 52 forintot kell térítenie. Ez a kombinált bérlettel együtt összesen 332 forint havi uta­zási költséget jelent. A munkáltató maga döntheti el, hogy előre megváltja-e a dolgozó bérletét és az ár 20 százalékát később levonja a bérből, vagy pedig utólag térí­ti meg a dolgozónak a bérlet­ár 80 százalékát Nyilván az említett példák után is akadnak kétségek érintett olvasóinkban. Ezért közöljük a fenti táblázatot, amelyből pontosan kiderül, Az alant felsorolt állásajánlatokról részletes felvilágosí­tást adnak az érdeklődőknek a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál (Budapest, XI.. Karinthy Frigyes u. 3.), telefonon a 852-411 (149 és 191-es melléken), illetve a kör­zetben található tanácsi közvetítő szerveknél, a helyi taná­csok munkaügyi szakigazgatási részlegeinél. A Chemokomplex Vállalat ke­res: 8 általános, vagy érettségi­zett gépkönyvelőt és SZTK-ügy- intézőt. A Dunament! Hőerőmű Vállalat Százhalombatta: keres környezet- védelmi szakértőket. A Promontorvin Vállalat felvesz női segédmunkást, valamint bér- és munkaügyi osztályvezetőt. A Vörösmarty Mgtsz, Főt, keres bérelszámolót. Az Autóker felvesz pénzügyi előadót, könyvelési ellenőrt és könyvelőt* É n nem vagyok jó pap, de holtig ta­nulok. Lám most a kedvenc napi­lapomban arról olvasok, hogy nagy színházunk nem azért nem mutatja be a III. Richárd című darabot, mert — mint más színházaknál — a) technikai okok akadályozzák (leszakadt a padlás, nincsen fűtés, nem fizették a bérleti dí­jat stb.), illetve b) X. Y. betegsége miatt (meghűlt, meghalt, összeveszett az igazgatóval, másnapos) — hanem koncepcionális okok miat. Azt nem tud­ják értelmezni, hogy „miről szól a da­rab”. A bővebb magyarázat így hang­zik: „Ebben az új helyzetben, amely ben­nünket körülvesz, naponta, vagy fél­órásként késztet új elképzelésre és megfogalmazásra”. Na tessék! És én eddig azt hittem, hogy a darab egy gonosz és ármányos királyról szól, aki a legváltozatosabb módon elteszi láb alól, akik közte és a trón közt állnak (a Towerba záratja, meggyilkoltatja, boroshordóba fojtat.ja, gyerekeket ölet és friss özvegyet csábít el), és mindezt Shakespeare megfogal­mazta, elég jól. De hát én nem értek a szakmához, és tény, hogy helyzet, amety bennünket körülvesz, van. Tehát, véle­kedtem, nyilván arról van szó, hogy mit gondol (hat) a néző a mai dolgokról, ha a régi szöveget hallja. Hogy beleéljem magam ebbe az új összefüggésben való gondolkodásba, tüs­tént fel is ütöttem a szöveget és íme, mindjárt az elején mit látok? „Most a mi békétlenségünk tele dicsfényű nyár lett...” Hát igen, kezdem érteni, ha ma e kijelentéssel kezdődik a darab, az úgy értelmezhető, hogy nyárra már létrejön a kibontakozás, és a nemzeti közegyet­értés. No nem, ezt valóban értelmezni kell a színház szakembereinek, mond­juk gúnyosan mondani, vagy beleiktat­ni egy narrátort, aki elbeszéli, hogy Gombó Pál: koncepciói? uáftozása mindez nagyon régen és egészen máshol zajlott le. És Gloster eme kezdő mono­lógjában tudtunkra adja „Elhatároztam, hogy gazember leszek!" Na tessék, mire gondol erre a mai néző? Gloster ugyan ezt azzal indokolja, hogy külalakja torz, ám ma mindenki a gyógytornára gon­dol, netán a kozmetikára, és mi törté­nik, ha a kozmetikusok beperlik a szín­házat? Milyen koncepcióval lehet ezt úgy előadni a színháznak, hogy elhigy- gye, Shakespeare itt csak a nyilvános­ság szabadságával élt? A legkoncepcio- zusabb gonddal azonban a végén talál­koztam. Richárd azt kiáltja, hogy or­szágomat egy lóért. És ha egy másik Király erre interpellál, hogy már ilyen olcsón árusítják az országot — akkor mi lesz? Nem. nagyok itt valóban a színházi szakemberek gondjai! És hogy ezt megértettem, mindjárt átéreztem, mennyire függ a viszonyaink alakulásától az értelmezés. Az egész Bánk bánt lejárathatja, ha azt kiáltja: „Nincs a teremtésben vesztes csak én!” Most, amikor annyi vállalatnak kell csődbe menni! Hamlet pedig hosszan elmélkedik kezében egy koponyával (Honnan vette? Ki volt a tettes?), hogy „lenni, vagy nem lenni?”. Mennyire másként kell ezt mondani, ha alternatí­vok kerekednek felül és a társulási tör­vény adta lehetőségek vannak napiren­den, illetve akkor, ha éppen az árak és az adók folytán szegény emberek töme­gei verik be a szegeket egy fatuskóba? Vagy ha már a Hamletnél tartunk, te­gyük fel, hogy holnapra a Zalatnay Sa­rolta—Cicciolina páros győz, hogy kell azt értelmezni, amikor Hamlet azt mondja menyasszonyának „Eredj ko­lostorba Ofélia”. Szerintem akkor a szí­nésznek hosszan kell dadognia a ko­lostor kezdő K-ját, hátha nem is ko­lostort kellene mondani. Meg aztán gondolni kell egy mai szín­házi embernek a jövedelmezőségre is. Például, amikor Hamlet atyjának szel­leme megjelenik, ebben nemcsak az a fontos, hogy ma már nyugodtan kísért­het, mert a hit dolgába nem szól bele a kormányzat, hanem fontos az is, hogy ha már mérget öntöttek a fülébe, mi­lyen gyártmány mentette volna meg őt, például Opera fülcsepp, vagy Fabu- lissimo dezodor. Ha ezt elmondja, a reklámért a színház juttatást kap, ne­tán szponzort is. A zt hiszem, ez immár a végkövetkez­tetés felé mutat. Minek előadni a III. Richárdot, a Hamletet, vagy a Bánk bánt, amikor napjainkban a helyzet folyvást változik a demokraták és a szintén demokraták közt, és ahány de­mokratamozgalom van, az mind vala­mit valamerre értelmezhet? A színház ezzel nem tud lépést tartani, mert neki komoly próbái is vannak, és honnan tudhatja időközben melyik, mozgalom tör majd előre és melyik mozgalom hí­veinek lesz majd pénze színházjegyet venni. Adjon tehát inkább olyan ope­rettet, mint a Bob herceg, mert ha azt éneklik, hogy „Londonban hej, van sok számos utca, és számos utcán sok sarok és minden sarkon vannak házak és min­den házon ablakok”, bizton támasz­kodva a világútlevélre, támaszkodhat az angol idegenforgalom szponzorálásá­ra, esetleg még az IBUSZ-éra és az al­ternatív magyar utazási irodákéra is. Megkérdeztük Budaörsöm Gáz van-e a gázzal? A megye több településéről érdeklődtek olvasóink szemé­lyesen vagy telefonon, hogy ho­vá s miért tűntek el a pb-gáz- palackdk védősapkáiból a tá­jékoztató cédulák? Arra gya­nakodnak a palackos gáz fo­gyasztói, hogy a töltőállomá­sokat üzemeltető Vállalat . a Tigáz netán a szolgáltatói fe lelősséget.hárította el magáról? E kérdésekre Szakai László, a Tigáz budaörsi töltőüzemé­nek vezetője válaszolt. — Bányahatósági engedéllyel szűnt meg a kis cédulák al­kalmazása. Egyébként ennek gyakorlati jelentősége nincs, mert a vállalat szolgáltatói felelőssége továbbra is meg­maradt! — Nincs ebben a döntésben egyféle takarékossági szemlé­let? S ha igen, nem csökkenti-e a palacktöltés vagy a szolgál­tatás biztonságosságát? — Ezeket a kis cédulákat nyomdai úton állítottuk elő, s egy embert foglalkoztattunk azért, hogy minden palacksap­kába kerüljön egy darab. A szöveg tartalmazott egy hasz­nálati tájékoztatót, amit sze­rintem senki nem olvasott el, s a kibocsátó üzem helyét, s a töltés idejét. Azonban balese­teknél ezek az információk az előzmények kiderítésénél nem voltak felhasználhatók, mert a kis cédula általában mindig elveszett vagy éppen elégett a tűzben. Tehát a vállalatunk kétségtelenül megtakarít né­mi költséget, de ismétlem, hogy ennek a biztonság szem­pontjából nincs jelentősége! — Különben is adott eset­ben. ha hibás a palack, a cse­retelepen másikat adnak he­lyette díjmentesen, és sehol sem firtatják, hogy nem egy másik telepen vették-e meg. A palack esetleges műszaki hi­bájából eredő kárért pedig to­vábbra állja a szolgáltatói fe­lelősséget a vállalat — mondta Szakai László üzemvezető. A. L. A, Államigazgatási szerv keres Ro- mayor-gépkezelőt. A Fémmunkás Vállalat ferenc­városi gyára felvesz pénzügyi és számviteli csoportvezetőt. A Budaörsi 2. Számú óvoda felvesz óvónőt. A Budapesti Postaigazgatóság keres adószakértőt, szakoktatót, bérszámfejtőt, * tudakozó-munka- helykezelőt, személyzeti vezetőt. A Gépszev (Felsőpakonv) for­gácsoló szakmunkást és géplaka­tost keres«

Next

/
Thumbnails
Contents