Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

6 ^ßW(»P 1989. JANUÁR 4., SZERDA m Jogi tanácsokiíbbib« A szabadság pénzben! megváltása • Mun­kadíj helyett zálog • Igazolatlan mulasztás Adóelőleg elszámolása Postabontás VÁRJUK HVELEIKET, CÍMÜNK; BUDAPEST, PF.: 311 -1446~ • K. M. érdi nyugdíjasnak hét munkanap szabadságát nem adta ki a vállalata, mert a munkatorlódás miatt Jelen­létét nem tudták nélkülözni. Azt szeretné megtudni, kérhe- tl-e, hogy részére a szabad­ságot kifizessék. Olvasónk nem közölte, hogy határozott vagy határozatlan Időtartamra szólott-e munka­szerződése. A munkáltatóknál gyakori, hogy a nyugdíjasok munkaszerződését az év vé­gére szóló határozott időtar­tamra kötik meg. Ilyen eset­ben a munkaviszony meg­szűnésekor a ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani. Más a helyzet akkor, ha a foglalkoztatás határozat­lan idejű. Ekkor ugyanis az esedékesség évében ki nem adott szabadságot kivételesen a következő évben március 31-ig ki lehet adni. Ha a sza­badságot a dolgozó részére be­tegség vagy más elháríthatat­lan ok miatt nem lehet biz­tosítani, az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell őt szabad­ságra engedni. Amennyiben a szabadság kiadása nem lehet­séges, akkor azt pénzben meg kell váltani. O N. S. budaörsi háziasz- szony gardróbszekrényt ren­delt egy kisiparosnál. Az elő­leget annak rendje és módja szerint kifizette, a teljes ösz- szeg azonban jelenleg nem áll rendelkezésére, ezért megkér­te az asztalost, hogy adjon neki haladékot. A vállalkozó ezt megtagadta, és kijelentet­te, hogy a már elkészült szek­rényt magánál tartja. A vállalkozó munkáját koc­kázattal végzi, hiszen annak ellenértékéhez csak akkor juthat, ha a teljesítést köve­tően a megrendelő fizetőké­pes. Emiatt rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a vállalko­zó azokon a vagyontárgya­kon, amelyek a megrendelő­től a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozója jutot­tak, zálogjogot szerez. Ennek megfelelően tehát az asztalos az elkészült vagyontárgyakat mindaddig magánál tarthatja, míg azt a megrendelő ki nem fizeti. Ilyenkor követelheti a zálogtárgyra fordított költsé­geinek, valamint a késedelmi kamatnak a megtérítését. Ha a megrendelő nem akar vagy nem tud fizetni, a vállalkozó igényét bírósági úton érvé­nyesítheti és a jogerős ítélet alapján követelheti, hogy a határozatban számára megál­lapított összeget a zálogtárgy­ból elégítsék ki. A költségei­nek megtérítése után fenn­maradt összeget pedig a zálo­got adó tulajdonos számára kell átutalni. £ Cs. M. nagykőrösi segéd­munkás kilenc napig igazo­latlanul mulasztott, mivel vi­déki rokonaihoz kellett ha­laszthatatlan ügyben utaznia és az erről küldött értesítést a munkahelye nem kapta meg. Ha a dolgozó a munkahe- lyén három egymást követő TÍZ NAP RENDELETÉI Adóigazgatás. A Miniszter- tanács módosította az adó- igazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendele­tet. Érdekeltség. Az anyagi ér­dekeltségi rendszer egyes kér­déseit a 84/1988. (XII, 15.) MT rendelet állapította meg. Ártámogatás. A gyógysze­rekhez fogyasztói ártámoga­tás jár, amelyet a társada­lombiztosítási szervek visel­nek. A társadalombiztosítási támogatás mértéke a gyógy­szerek fogyasztói árának 80, 90, 100%-a lehet. A támoga­tás nem jár a vény nélkül forgalmazott, illetve a külön meghatározott gyógyszerek, valamint a külföldi állampol­gárok részére rendelt gyógy­szerek esetében. Adó. A 'ékbetétekből szár— <"i jöve­gfizeté- ' (XII. V api t ja sze­va­:n. «­munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, a munkavi­szonyát az őt alkalmazó mun­kahely jogellenes, kilépés cí­mén az utolsó munkában töl­tött nappal megszűntnek te­kintheti. A jogszabálynak eb­ből a rendelkezéséből kitű­nik, hogy a munkáltató mér­legelésére van bízva, hogy az igazolatlan mulasztóval szem­ben milyen hátrányos követ­kezményeket. alkalmaz. Az eset összes körülményeit te­kintve ugyanis fegyelmi eljá­rás keretében a vétkes dolgo­zót az elbocsájtásnál enyhébb büntetéssel is sújthatja. Ab­ban az esetben viszont, ha él­ni kíván a jogszabály bizto­sította lehetőséggel, fegyelmi eljárás nélkül kilépett bejegy­zéssel kiadhatja a fegyelme­zetlen dolgozó munkaköny­vét. Természetesen előfordulhat, hogy a dolgozó a mulasztását utólag igazolni tudja. Ilyen­kor kérelmére a munkavi­szonyt helyre kell állítani. Adott esetben vitás lehet, hogy az igazolás megfelel-e a vállalat által elvárt követel­ményeknek. A munkaügyi vi­tát ez esetben a döntőbizott­ság bírálja el. A sérelmes döntőbizottsági határozat ellen a felek a munkaügyi bíróság­nál keresetet adhatnak be. • H. J. túrái olvasónk azt szeretné megtudni, hogy az év során levont adóelőleg elszá­molása milyen módon törté­nik. Levélírónk egy szolgál­tató vállalatnál dolgozik és csak a munkaviszonyból szár­mazott a jövedelme. A munkáltató a dolgozóját 1989. január 31-ig köteles tá­jékoztatni arról, hogy az el­múlt évben mennyi adóköte­les jövedelme volt. A tájé­koztatásban fel kell tüntetni •a munkaviszonyból szármázó összes jövedelmet. Az igazo­lás kiállításakor a munkálta­tó tájékoztatja a dolgozót, Egy intézetben nevelkedett fiatalember — néhány nap­pal karácsony előtt — elin­dult, hogy megismerje a szü­leit. Találkozott velük és a féltestvérével is, akivel addig ugyancsak nem volt kapcsola­ta. Talán valamiféle érzelmes história kerekedhetett volna ebből a késői egymásra talá­lásból, de nem így történt. S ha reálisan végiggondoljuk a lehetőségeket, sokkal nagyobb valószínűsége volt annak, hogy balul végződik ez a rosz- szult indult családi történet. Régen elszakadt szálakat alig­ha lehet .avatatlan kézzel ösz- szekötni, s az egymás iránt évekig nem érdeklődő hozzá­tartozók találkozásából nehe­zen lehetett volna boldog ka­rácsony. Megtalálni a szüleit A szomorú történet előzmé­nyei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza, amikor egy munkásszálláson lakó három- gyermekes asszony és egy férfi megismerkedett egymással. A gyermekek ekkor már inté­zetben voltak. Az ismeretség­ből élettársi kapcsolat lett, majd 1981-ben házasságot is kötöttek, ami azonban nem volt hosszú életű. Az asszony költözött el a közös lakásból, a vagyonmegosztás folyamat­ban van. A három gyermek egyike, Tibor, aki intézetben és ne­velőszülőknél élt 18 éves ko­ráig, 1986-ban nagykorú lett és önálló. Idén, röviddel ka­rácsony előtt támadt az a gon­dolata, hogy szeretné megis­merni a szüleit. A férfi, akit apjának gondolt. Budakeszin lakik élettársával, egy két­szintes, előkertes sorházban. Tibor nem az illető nevét vi­seli, de személyi igazolványá­ban az ő lakcíme szerepel. A húszéves fiatalember egyik munkatársával indult a hogy milyen címen csökkent­hető az adóalap. Informálni kell a dolgozót arról is, hogy az így kiszámított jövedelem- adóból milyen kiadásokat le­het levonni, és ehhez milyen igazolások szükségesek. Az esetben, ha a dolgozónak munkaviszonyán kívül más jövedelme nincs, február 20-ig nyilatkozniuk kell a munka­helyük számára, és be kell csatolni az adóalapot vagy az adót csökkentő igazoláso­kat. A munkahely ennek alapján állapítja meg, hogy a dolgozónál adókülönbözet mu­tatkozik-e vagy sem. A mun­káltató a különbséget a dol­gozó legközelebbi bérfizetési napján levonja vagy visszafi­zeti. A rendezést legkésőbb 1989. április 20-ig be kell fe­jezni. A levonás a dolgozó nyugdíjjárulékkal és adóelő­leggel csökkentett havi béré­nek 33%-át nem haladhatja meg. Ha az adóhiány mér­téke akkora, hogy a külön­bözet nem vonható le egy összegben, a dolgozót április 5-ig fel kell szólítani az adó- különbözet nyolc napon belü­li megfizetésére. Ennek ered­ménytelensége esetén a to­vábbiakban az adóhatóság in­tézkedik. Amennyiben a dol­gozónak a levont adóelőleget vissza kell téríteni, azt az adott hónapban esedékes adó­előleggel kell ellentételezni. Ha a visszatérítendő adó ösz- szege ennél nagyobb, azt a bérfizetésikor a dolgozó szá­mára kifizetik. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—lí óra között Ingyenes Jogi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. látogatásra. A bejárati ajtó kulcsra volt zárva, s mivel a csöngetésre nem jött ki senki, felfeszítették az ajtót. A zaj­ra a házigazda és az élettár­sa is lejött az emeletről, akik (álmukból riasztva) tiltakoz­tak a behatolás ellen. Beverte az ablakot — Letagadod a fiadat! — kiabálta Tibor, mire az idő­sebb férfi magyarázkodni kez­dett, hogy nem ő az apja ... — Anyád egy rosszéletű nő volt — jelentette ki, mire a felbőszült fiatalembertől ka­pott három nagy pofont, a mások pedig mellbe vágta. Az asszony átszaladt a szomszéd­ba, hogy hívják azonnal' a rendőrséget! — Gyere, Tibi, jön a rend­őrség! — kapott észbe a társa, s még búcsúzóul a felmosófá­val beverve az ablakot, mind­ketten távoztak. A rosszul sikerült találkozás nem vette el Tibor kedvét attól, hogy az anyjával is fel­vegye a kapcsolatot. Kará­csony másnapján kereste fel az asszonyt, s nála találkozott féltestvérével, Imrével is. A családi beszélgetés során tisz­tázódott, hogy az asszony ha­ragszik volt férjére, és a va­gyonmegosztás kapcsán kü­lönböző követelései vannak. A féltestvérek, miután any­juktól távoztak, egy presszó­ban söröztek, majd este fél kilenc tájban mentek a volt férj lakására. A házigazda beengedte, sőt kávéval és ital­lal is kínálta őket, de tiltako­zott, amikor a lemezjátszót és a lemezeket is el akarták vin­ni, mondván, várják meg a vagyonmegosztást. A két fia­talember ennek ellenére any­juk lakására vitte a lemezját­szót. majd csalódottan állapí­tották meg. hogy a szerkezet nem működik. — Már minket is átrázottl Ki épít vasutat? A magyarországi sajtóter­mékekben gyakran ostorozzák a MÁV-ot. Néhány tény és adat elmondásával szeretnék hozzájárulni a gondok ponto­sabb megismeréséhez. A vasút válságágazat. A ke­reken tizenkét és fél ezer kilo­méternyi vasúti pálya egyhar- mada húsz évnél öregebb, ti­zede meg már hatvan évnél is régebbi. Á fejlesztésre évtize­deken keresztül nem jutott pénz. Viszont az alapvető el­lentmondás, hogy amíg a köz­út építése és fenntartása álla­mi, illetve tanácsi feladat, ad­dig a vasutat a MÁV építi és tartja karban. Ezen rövid időn belül változtatni kell. A MÁV is keresi a megoldást. Figye­lemre méltó a vezérigazgató­juknak nemrégi bejelentése: Bármely ország vagy bármely tőkeerős szervezet, megfelelő profit reményében részt vehet a magyar vasutak fejlesztésé­ben, hiszen ez európai érde­keket is képvisel... A MÁV problémáinak isme­retében szólni kell arról is, ami igen elgondolkoztató: a vasutasszakszervezet az évti­zedek óta felgyülemlett és a jelenlegi nyomasztó gondok hatására létrehozta a sztrájk­alapot. Bozó Emil Budapest Segítőkészei* várakozunk Műértők és laikusok, felfo­kozott izgalommal, várjuk azt a napot, amikor a híres kas­télyunk — melyet nászaján­dékba adott a magyar nem­— jelentették ki, némileg ittas állapotban, és fél tizenegy táj­ban ismét ellátogattak a két­szintes lakásba. Ott már sö­tét volt, de seprőnyéllel be­törték a kitekintőablakot, és a zárban lévő kulcsot elfordítva bementek. A házigazda a zajra lejött az emeletről, és folytatódott a korábban már elkezdett vita. — Nem ismered el a fiadat! — kiáltozta Tibor, s válasz­ként a férfi megint csak arra hivatkozott, hogy az anyja er­kölcstelen nő volt, és nem ő az apa ... Tibor az épületes vitát az­zal fejezte be, hogy felment az emeletre, majd lehozta on­nan a lepedőbe csomagolt té­vét. az antennát meg egy pad­lóvázát, ami úgy látszik, ugyancsak megtetszett neki. Hatalmas pofon A tiltakozó férfi hatalmas pofont kapott Tibortól, és Im­re lefejelte, úgy, hogy elesett Tibor lerúgta a mosogatót, ami a földön fekvő ember kar­jára zuhant. A betörők a konyhában talált vörösbort szétlocsolták, és egy pár cipőt kihajítottak az ablakon, majd az összecsomagolt holmikkal távoztak. A két fiatalember ügyében — akik közül Tibor büntetlen előéletű — a Budai Rendőrka­pitányság folytat eljárást Kiraboltak, megsebesítettek egy embert — és ezért büntetés jár, amin az sem változtat, hogy eredetileg talán jó szán­dékkal indult ez a rosszul si­került találkozás. Az anya büntetőjogilag nem felelős a történtekért, mint ahogy sajnos, az is belefér a törvényes keretekbe, hogy ilyen zűrzavaros családi hely­zetet teremtett. Nem most — már két évtizeddel ezelőtt. Gál Judit zet Erzsébet királynénak — központi kupolájáról leomlik a ponyva, és felcsillan a fel­újított kupola bronz remeke. Napok óta egyre többet lá­tunk belőle, és ha lassan is, de kirajzolódik előttünk egy igen értékes műemlékkomp­lexum jövendő képe, ahol méltó helyre kerülnek letűnt korok kulturális, politikai és művészi értékei, ahová jogos büszkeséggel vezetjük majd el a külhoni és hazai vendé­geinket. Minden elismerésem azoknak a# építészeknek — mestereknek és segédmunká­soknak egyaránt —, akik visz- szavarázsolják városunk büsz­keségét; a Grassalkovich-kas- télyt csodálatos környezetével, és a majdan benne elhelyezett felbecsülhetetlen értékkel. Szeretném, ha kivehetnénk az Erzsébet-park felújításából és rendezéséből a részünket, ha városunk ifjúsága ebben élen járna, ha megfelelő szak­emberek e tervek véghezvite­léhez segítséget adnának, és ha városunk vezetői meré­szebben támaszkodnának a még e vonatkozásban szuny- nyadó társadalmi munkánk erejére! Sik István Gödöllő Sződligefi mozaik Ebben az évben is Tiszta környezetért-mozgalmat indí­tott a községi tanács, a Haza­fias Népfront és a Vöröske­reszt helyi szervezete. Felkér­ték a lakosságot, hogy a saját udvar és utcaterület rendbe­tételével, tisztán tartásával járuljanak hozzá a település ápoltságához. A leggondozot­tabb porták birtokosai Tiszta környezefért-táblákat tehet­nék Házuk falára. A helyi kultúrház igazgató­ja, Bodnár Lászlóké, a sződi általános iskolába kérte áthe­lyezését. ö az évek során na­gyon sokat tett azért, hogy a művelődési ház és a Duna- parti szabadtéri színpad a közművelődés otthonává vál­jon Sződligeten. Az üresen maradt állást a tanács pályá­zat útján hirdeti. A leendő igazgatónak hasonló sikereket kívánunk. Folytatódik az általános is­1989. január 1-jén évfordu­lót ünnepelhettem; 25 éve an­nak, hogy megszakítás nélkül járatom lapjukat. Eldöntöt­tem, hogy továbbra is előfize­tem az újságot. Még annak el­lenére is, hogy az ára fel- emelkedett. Egyébként ne­gyedszázada küldtem el az el­ső tudósításomat is. Tovább szeretném fdlytatni beszámolóimat a lakosság pa­naszairól. Rájöttem, hogy jo­gom van ezzel foglalkozni. Ki hatalmaz erre föl, van-e meg­bízatásom valakitől most. ami­kor az embereknek nagyon sok jogos panasza van? Felha­talmazásom sehonnan sincs, csak a lelkiismeret kötelez. A közösség gondjaival, bajaival együtt érzek, sőt általában magamtól is tudom, hogy ne­kik mi fáj. Valakinek ezt az illetékesek tudomására kell A Pest Megyei Hírlap no­vember 30-i Postabontásában Tréfás kedvű forgalmista cím­mel jelent meg Solymosi László írása, melyben duna­keszi levelezőnk a városának vasútállomásán tapasztalt kel­lemetlenségekről mondta el véleményét. Nemrégiben — Czidor András, üzemfőnök aláírásával — levelet kaptunk a Magyar Államvasutak rá­kosrendezői üzemfőnökségé­től. Ebből a válaszból idé­zünk: Kétségtelen, hogy a duna­keszi állomás dolgozói — kü­kola bővítése. A régi épület tornaterméből kialakított két osztályba, és az újonnan el­készült négy tanterembe már beköltözhettek a diákok. Az iskola vezetősége ezúton is köszöni a szülők segítségét. Szabó László Sződliget Már az autók is hangosak A múlt év májusában, a Du- nakorzó pjt. vállalkozásában, a váci Duna-parton a korábban romjaiban vegetáló csónakhá­zi klubból színvonalas, min­den igényt kielégítő diszkóbár nyílt. A többmilliós beruhá­zás részeiként, korszerű elszí­vó berendezés és hangszigete­lés létesült. A környék lakói­nak nyugalmát] elsőrendű fel­adatnak tekintették. Ennek ellenére a vállalko­zási kedv mindenkori elrontói­nak, a tisztességes haszon min­denkori irigyéinek „csípi a szemét” ez a kulturált vendég­látó-ipari egység. Beadvá­nyaikkal bombázzák a városi tanács illetékeseit, mondván, hogy az éjszakai órákban, a vendégek érkező és távozó gép­kocsijai zavarják a környék nyugalmát. Példamutató volt a rendőrkapitányság állásfogla­lása, miszerint: a gépjárművek rendeltetésszerű használata nem szabálysértés, és ez nem nélkülözhet bizonyos zajokat. Ám a feljelentőket ez nem elégíti ki. Bizonyos szerzett jo­gokra apellálnak: ők többet tettek már a városért, mint a diszkózó fiatalság! (Ez is egy sajátos szempont.) Ezek az ön­magukat magasabbra helyezők már megfúrták az éjszakai kompközlekedést, melynek népgazdasági előnyei is lettek volna, hisz nincs közúti híd. A sikeren felbuzdulva úgy gon­dolják, hogy most a Dunakorzó következik. Mapnapság annyi szó esik a demokratizmusról, az ifjúság érdekeinek szem előtt tartásá­ról, a vállalkozási kedv feléb­resztéséről és védelmezéséről. Mindez üres szócséplésnek tű­nik, míg az örök keresztbe te­vők nem találkoznak lezárt sorompókkal. Brezovich Károly Vác hozni! Kérem, mivel szerződé­ses viszonyban vagyok önök­kel — fizetek a lapjukért —, akkor miért nem kaphatok társadalmi feljogosítást arra, hogy a lakosság panaszait bár­hol felvethessem? Ez nem nagy kérés a havi 101 forin­tos előfizetési díjhoz képest... Vannak emberek, akik nem tudják, hogy van egy határ, amit átlépni nem lehet. Van­nak, akik tudják, mégis átlé­pik. Vannak vezetők, akik semmibe veszik a lakosság ja­vaslatait. Ezeknek fel kell hív­ni a figyelmét arra, hogy hely­telenül cselekednek. Az emlí­tett jubileum két dolgot jelent számomra: nagyobb megbe­csülésüket kérem, és írásaim méltányosabb elbírálását. Kelemen János Gödöllő lönösen a reggeli és a délutá­ni órákban — igen leterhel­tek. másrészt az utazóközönség egyes éétegei az aluljáróban és a váróteremben sorozatosan rongálják berendezéseinket. De ezek a tények nem mentik fel az alól dolgozóinkat, hogy utasainkat udvariasan szolgál­ják ki, és biztosítsák a kultu­rált körülményeket. Az állomás főnökét felelős­ségre vontam és elmarasztal­tam. Munkatársaim és magam nevében ezúton is elnézését kérem minden érintettnek. Nem ismered el a fiadat! Negatív családi történet Hozzászólás és vélemény Válaszol az illetékes

Next

/
Thumbnails
Contents