Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

6 Lilian 1989. JANUAR 27., PÉNTEK Szabad idő - Hobby Már ca hamssf is mamunok mondja? Öreg ember nem vén ember Finom falatok 7/m Képünkön: a világ legidősebb hölgye, Carrie White, 1988. november 18-án volt 114 éves. Egészséges, éppen tortakré­met nyalogat az njjáről. Az amerikai hölgy még Grant el­nöksége idején született. Az ünnepeltet levélben köszöntötte Reagan, valamint Carter és Ford, valamint Bush, aki ak­kor megválasztott elnök volt még Amikor az öreg emberek­ről, öregségről beszélünk, fel­merül a kérdés: tulajdonkép­pen mikor kezdődik az öreg­kor? Tudjuk, hogy az ókorban az átlagéletkor 20 év volt, és a 30 év körüliek már a vének tanácsába is bekerültek. Nap­jainkban pedig nem egy 80— 90 éves alkotó zsenit isme­rünk. Hogy csak néhányat so­roljuk fel a nagy alkotók kö­zül: Jókai Mór még 79 éves korában, Bemard Shaw 93 éves korában is alkotott, Fi­latov professzor 80 éves korá­ban szemműtétekét végzett, s hosszú névsort lehetne kor­társaink, a hazai „nagy öre­gek” sorából is összeállítani. Látható tehát, hogy az évszá­zadok során jelentősen elto­lódott az öregkor fogalma. Nézzünk néhány érdekes adatot az elmúlt évtizedekből. 1957-ben Meránban geriátriai kongresszus volt, s ezen az egyik résztvevő, Greppi olasz professzor a következő beosz­tást ajánlotta: öregedés előtti korba tartoznak a 48—59 év közöttiek, a korai öregkorba a 60—69 éveseket sorolta, a va­lódi öregkorhoz a 70—85 éve­seket számította, míg az igen öreg kategóriába a 85 év felet­tieket vette. Alig telt el azon­ban hat esztendő, és az Egész­ségügyi Világszervezet új be­osztást fogadott el. Eszerint a középkorúak a 45—59 évesek, a korosodók a 60—74 évesek, idősek a 75—89 évesek, és öregek a 90 év fe­lettiek. Az eltérés inkább a szemléletbeli változás jele. Lé­nyeges eltérést jelent ugyanis, ha az 50 év körüli embert öregedőnek, vagy középkorú­nak tartjuk, és az öregség kez­dete a 60. vagy a 75. év. Az öregedés kérdésének ta­nulmányozása igen régi kele­Az ablakok, ajtók üvegének törésekor a szilánkok köny- nyen balesetet okoznak. Ez a veszély olcsón és könnyen megelőzhető: az üveget olyan filmmel kell bevonni, amely megakadályozza, hogy az el­törő üveg szilánkjai szétre­püljenek. Nyugat-Németor- szágban e célra olyan átlát­szó, nagy szakítószilárdságú, erősen nyúlékony, öntapadó poliészterfilmet készítetcek, amellyel az üveget utólag is bevonhatják. tű. Már a latin irodalomban is találunk utalást erre, Cice­rónak tulajdonítják a mon­dást: „Senectus ipse morbus”. Eszerint az öregség maga a betegség, illetve az öregség nerti más, mint egy megbete­gedés, mai nyelven mondva: kórkép. Ez a felfogás évszáza­dokon át a geriátria kialaku­lásának a gátja volt, hiszen az öregséget nem az emberi élet egyik szakaszának tekin­tette, hanem önálló betegség­nek vélte. Ezért gyógyítani akarták az öregséget, és kü­lönféle „csodálatos” készítmé­nyekkel kísérelték meg — per­sze sikertelenül — a vissza- fiatalítást. Ez a szemlélet még száza­dunkban is sok követőre ta­lált, például Steinachra és Voronoffra, akik majomból ki­operált mirigyeket ültettek át A nagy szakítószilárdságú és törésálló film okozza az üvegnek a nyomással és a ld- réssel szembeni ellenálló Ké­pességét, ha pedig az üveglap eltörik, a műanyag hártya a szilánkot fogva tartja. Tehát nem kell az üveget szilánkmentes üvegre kicse­rélni. A műanyag bevonatú üveg végletes esetben, példá­ul robbanáskor, sem okoz bal­esetet, mert ekkor a keretből egy darabban szakad ki. a megfiatalodni vágyók tes­tébe. A modern szemlélet szerint az öregkori elváltozások nem okai, hanem következményei, kísérő jelenségei az öregedés­nek. Az öregség nem betegség, hanem az élet egyik szakasza, szakszerűbben: az öregedés élettani folyamat. Milyen aranyos! Mint vala­mi baba. Élő baba. rakonéát- lankodó. és hízelkedő, patyo­lat tiszta vagy fülig maszatos: mindegy, számunkra mindiga legkedvesebb. A mi gyere­künk! S szeretnénk, ha min­denki velünk együtt így éíez- ne, amint látja, hallja őt. Szeptemberben nagy idő kez­dődik: iskolás lesz. Beszerez­zük hát majd mindazt, ami­re iskolás korában szüksége lehet, sőt többet is. örül, re- pes. — Köszönöm féééépen — mondja, s kunyerál: mamiiii, még a pios tonnapapucsot azéét ugye mevveszed nekem? Pöszít. negédeskedik. babu- ciskodik. Régi trükk pöttöm kora óta. Szóformálásával, jól tudja, a fél családot leveszi lá­báról. Nem beszédhibás, de elfogadják tőle az ügyetlen­kedő kiejtési hibákat otthon. Az óvodában? Ott csak a kez­detben próbálkozott ilyesmi­vel. Lia néninek. Anni néni­Vasi túré burgonyával A burgonyákat megmossuk, hosszában félbevágjuk, sütőlap- ra tesszük vágott felükkel föl­felé, kis vizet öntünk alájuk és forró sütőben megsütjük. Mele­get tartó cseréptálban adjuk asz­talra, ki-ki vesz belőle a tányér­jára. A burgonyákhoz a vasi tú­ró úgy készül, hogy fél kilo­gramm túróhoz egy poharas tej­fölt, sót, kis édes pirospaprikát, valamint frissen zúzott fokhagy­mát keverünk. „Dőzsölni’ is le­het, ha az asztalra mindezek mellé teszünk egy kis füstölt szalonnát, savanyúságot. Felnőt­teknek boros tea illlik ehhez a vacsorához, a gyerekek egy csé­sze langyos tejet, gyümölcs­szörppel ízesített teát kaphatnak mellé. Rizs ökörszemmel Párolt rizst készítünk vacsorá­ra. A kiválogatott rizst több víz­ben megmossuk, „rizsportalanít- juk”, majd egy kevés forró zsi­radékra tesszük, átforrósítjuk. Négy személyre 25-30 dekagramm rizst számítunk, hat deciliter vi­zet, forrásban lévőt. (Só helyett Vegetával, erőleveskockával íze­sítve párolhatjuk takaréklángon.) Ne keverjük, ne emelgessük a fedőt. Ügy húsz perc után kós­toljuk meg, elég puhának talál- juk-e rizsünket. A párolt rizs­hez tükörtojás készül (fehér pe­reme, sárga közepe az »ökör­szem”). Savanyított hordós ká­posztát adunk hozzá, kissé ap­róbbra szecskázva, olajjal meg- locsolva. Aki a káposztát nem sze­reti, kóstolja meg céklával. Kí­sérő itala a paradicsomivólé, a tea, vagy az eröleveskockából készített és csészében asztalra adott erőleves. nek gondja volt rá. hogy ezt feledtesse. Ám most, hogy két lét határán, ovi és iskola közt állomásozik, kis lénye még több szeretetre vágyik. Babu- cis beszédét kedveskedő prcK vokálásnak szánja. Ne bántsuk érte. Versek, mondókák mondatásával, ked­venc gyermekdalai énekelteté- sével. szavai helyreigazításá­val bírjuk jobb belátásra. Ne feddjük, hogy az iskolában így beszélni már nem illik, hi­szen megeshet, hogy lesznek beszédhibás, és tényleg logo­pédus segítségére szoruló kis osztálytársai, akik valóban rosszul képzik, ejtik a hango­kat. a szavakat. Vezessük rá, hol a határ, és segítsük abban, hogy gondolatait szépen mon­dott szavakkal, szabatosan, kerek mondatokká fűzve szól­jon. Segítsük, hogy ne kedves­kedve fecsegő, hanem szépen, okosan szóló kisiskolás lehes­sen. Műanyag film üvegtörés ellen Vezessük rá, hol a határ Csak kicsit pösze PEST MEGYEI SÉTÁK Fóti ajánlat Az aránytalanságoik telepü­lése Főt, Valóság, mese, próza és vers. Világvárosba illő ha­talmas négytornyú székesegy. ház, parkban rejtőzködő mű­emlék kastély és szőlőhegyi présház. Vannak községek, városok, melyeknek szülötteik szerez­tek hírnevet. Eót messze föld. re kiterjedő híre, egy reform­kori baráti társaság körében felolvasott alkalmi versnek kö­szönhető. 1843. októberében, Fáy András szőlőjében, a ba­ráti társaság körében ott ven­dégeskedő Vörösmarty Mihály így verselt: „fölfelé megy bor­ban a gyöngy; Jól teszi.. Így maga Fót, a fóti bor, a „Fóti dal” sorai nyomán kincs­esé nemesült. Fáy András (1786—1864) har­iadó felfogású köznemes, je­lentős személy volt már ek­kor. Míg a vendég Vörös­marty — 43 évesen — a kor vezéregyénisége, a magyar lí­ra egyik legnagyobb mestere. Nemesebb nagyságok ajánlá­sára már talán nem is volna szüksége Fótnak. A présház ma is létezik. A barangoló Ienyűgözötten áll meg a fóti négytornyú szé­kesegyház előtt, amely 1845- ben épült. Ybl Miklós tervez­te, a kor akkori szokványos arab mór elemekkel díszített templomaitól eltérően, román stílusban. Monumentalitását a négy torony látványa hatal­masabbá teszi a valóságnál. A templombelső is méltó az épü. lethez. Blass freskói és nem utolsósorban oltárképe, a sír­boltban Tenerani márvány- szobra, no és Bianchini mo­zaikjai életre szóló élmény. Or­gonáján hajdan a romantika egyik legnagyobb alakja, Liszt Ferenc is játszott. Tárgyi és történeti múlt keveredik itt békés együttesben. Vele szemben, a fák között áll a régi Károlyi-kastély — 1823-ban épült, klasszicista stí­lusban —, ma a Gyermekvá­ros központja. Az ott uralko­dó bensőséges hangulatról, a benne zajló életről köteteket kellene, illetve lehetne írni, hi­szen minden lakó egy valósá­gos regény főhőse. Sajnos a település gondjai egyre kevésbé tűrhetően so­kasodnak. Kevés a pénz és az idő, mert az épületek romlá­sában könnyen az enyészet lehet a győztes. Fót közigazgatásilag több átszervezésen esett át. Az egy­kori falu 1971. június 1-jével nagyközséggé lépett elő, majd a járások megszűntével a váci járásból Dunakeszi város von­záskörzetébe került. Lakóinak száma meghaladja a tízezret. A nagyközség ellentmondá­sai fejlődésének során is kiüt­köznek. Sok hasonló település­től eltérően, nem a városi forl ma felé törekszik. A gyarapo­dást bizonyító épületei, az új autóbusz-pályaudvar, vagy az egészségügyi központ, a sport­telep nem mutatják azt az egységet, legalábbis látszatra, a'mi más helyeken egyértel­műbben felfedezhető. Pedig Fót karnyújtásnyira van a fővárostól, ennek hatá­sa mégsem érezhető. Budapest a viszonylag kevés munkahe­lyet jól pótolja, hiszen vonat­tal, autóbusszal csak egy ug­rás a főváros. Bizony: Fót az aránytalan, ságok települése. Mégis azt kell mondanom, aki még nem volt, annak feltétlen el kell mennie ebbe a kedves faluba. Wolff Lajos AZ UTINFORM JELENTI A januári Időjárás eddig kegyes volt az autósokhoz, havas, hó­fúvásos utak nem nehezítették a közlekedést. A télies idő azonban figyelmes vezetést igényel, elsősorban a hajnali páralecsapódásból eredő síkosság és a nulla fok körüli szélcsendes időben gyakori ködök miatt. A hét végén megélénkül a téli üdülőhelyek forgalma, a Mátrába kirándulóknak mondjuk, hogy a kékestetői út lezárása miatt hagy­ják gépkocsijaikat a mátraházi parkolóban. Innen Volán-buszokkal juthatnak fel a sípályákhoz. Esztergom és Párkány között műszaki karbantartás miatt nem jár a komp. Amennyiben az időjárás megengedi, a héten folytatják az autópá­lyákon szükséges fenntartási munkák elvégzését, ezért sávlezárásra számítsanak. A megye területén jelentős forgalomkorlátozással járó építési munkát nem végeznek. MIÉRT FOGYASZT TÖBBET? Most, amikor az autó körüli kiadásaink minden fillérét mérlegre kell tennünk, okkal elgondolkozhatunk azon, vajon rendjén való-e az, hogy az autónk télen többet fogyaszt. És ha igen, lehet-e ellene valamit tenni? Ügy véljük, aligha vitatható, hogy a modern technika minden vívmánya mellett is a téli többletfogyasztás törvény- szerű. Ha a meleg motorral való üzemeltetést 100 százaléknak tekintjük, akkor —10 °C környezeti hőmérsékleten az átlagfo­gyasztás mintegy 12 százalékkal nőhet, és 0 °C környezeti hő­mérsékleten pedig 110 százalék lehet. Viszonylag nagy mér­tékű tehát a fogyasztásnövekedés. Ez két fő tényező hatására vezethető vissza. Egyrészt a felmelegedéshez szükséges többletfogyasztásra, amelynek értéke — a közepes hengerűrtartalmú motort mintegy —10 °C környezeti hőmérsékleten 80 °C-ra felmelegítve — — mintegy 0,5 liter, összehasonlításul ez az érték nyáron, a hőmérséklettől függően mindössze kb. 0,1... 0,2 liter benzin. Másrészt télen még a felmelegedett motorban és erőátvi­teli szerkezetekben lévő kenőolaj is hidegebb, mint nyáron. Viszkozitása lényegesen kedvezőtlenebb, s így a veszteségek is nagyobbak. Ennek következtében a nyári üzemhez képest télen a felmelegedett jármű többletfogyasztása —10 °C környe­zeti hőmérséklet alatt 0,5 százalék —10 ... +5 °C között 0,3 százalék (°C-onként). Az eddigieken túl számottevő fogyasztásnövekedést okoz­nak télen a sajátos útviszonyok is, amelyekre közlekedésbiz­tonsági szempontból külön is oda kell figyelnünk: a havas út számottevően növeli a kocsi gördülési ellenállását, s ennek megfelelően a fogyasztás is nagyobb lesz. Csúszós úton, városi forgalomban az autók forgalmi akadályoztatása is gyakoribb. Ugyanakkor a vonóerő-tartalék érdekében — forgalom nél­kül is — ajánlatos kisebb sebességfokozatba kapcsolva közle­kedni. Igaz, így némileg több lesz a fogyasztásunk, de a mos­tohább útviszonyok között biztonságosabban autózunk. Téli üzemben — tehát —10... 0 °C környezeti hőmérsék­leten — lebonyolított, többnyibe rövid távú utazásainkra TrrmTfrcr-"minden 5...T0 km megtett úthosszra általában egy hidegindítás is jut) a személygépkocsik 10... 30 százalékos fo­gyasztásnövekedése a sajátos körülményekkel magyarázható normális jelenség. Ennek okát tehát nem a gépjármű műszaki állapotában vagy akár a volánforgató vezetéstechnikai tudá­sában kell keresni. E téma kapcsán ugyanakkor érdemes egy gyakorta hall­ható és hangoztatott tévhitet eloszlatni. Arról van szó tehát, ha egy autó oktánszámigényét például a normál benzin is ki­elégíti, akkor abban a reményben, hogy majd kevesebbet fo­gyaszt és jobban megy, szuperbenzinnel kell üzemeltetni. Ennek az elvárásnak nincs semmi alapja, ugyanis a motorben­zinnek energiatartalma az oktánszámtól függetlenül közel azonos értékű. Az oktánszám csupán az egyik a számos más benzinjellemző közül, ami a benzin sűrítési tűrésére ad tájé­koztatást. FELKÉSZÜLNEK A SZERVIZEK A január 1-től életbe lépett új vámszabályok miatt várha­tóan növekedni fog a nyugati márkájú gépkocsik behozatala. Ezek javítására készül fel a Ilungaroszerviz fővárosi és vidéki hálózata, amely elsősorban az Opel, a Fiat és Volkswagen tí­pusokat részesíti előnyben. FŐ AZ ÖNBIZALOM? Svéd kutatók vizsgálatai szerint a gépkocsivezetők 75—90 százaléka túlbecsüli a saját gépjárművezetői képességét. Ezen a téren főként a fiatal férfiak járnak elöl, míg a nők általá­ban inkább alábecsülik alkalmasságukat, s így magatartásuk kevésbé offenzív a közlekedésben. ÚJ LAP: AUTÓPIAC Autópiac címmel új autós újság jelenik meg január vé­gén. A lap — egyebek között — autótípusok bemutatását, tesz­tek közlését ígéri, s foglalkozni kíván az autótulajdonosok ér­dekvédelmével is. Ezért például a szolgáltatásokat is górcső alá veszi. Az egyes számok írásaiban és a hirdetésekben szóba kerülő valamennyi gépkocsitípus legfontosabb adatait minden szám tartalmazza majd. Az első számban mintegy 130 autó 1500 különféle adatát adják közre, a karosszéria kialakításától a fogyasztásig. Az Autópiac — amelynek főszerkesztője Földvári András — 32 oldalon, színes kivitelben jelenik meg, ára 30 forint 50 fillér. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván; M. Nagy Péter A négytornyú székesegyhás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents