Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
1989. JANUAR 27., PÉNTEK PKsr Mr. tic, Külön törvényt alkotnak Az alapjogok védelmére Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az alkotmánybíróság létrehozását — vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány- szabályozási koncepciótervezetben rögzítették az alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataidat. Megítélésük szerint ez a bíróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne, bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírák- ból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 50. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és \ oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek. Az alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e az alaptörvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapítja az alkotmányellenességet, felfüggeszti a szóban forgó törvény végrehajtását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt alacsonyabb szintű jogszabályt. Az alkotmánybíróság — az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök (a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Tanács helyébe) felkérésére — előzetesen, a törvény kihirdetése előtt is állást foglalhat: összhangban van-e az adott jogszabály az alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozhat egyebek között az alkotmányban rögzített alapjogok védelme. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Ország- gyűlés, az Országgyűlés bizottságai, meghatározott számú országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb ügyész, a kormány, az állampolgári Jogok szószólója — ha létrehozzák ezt a tisztséget —, a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti szervek kapjanak jogosítványt alkotmány- bírósági vizsgálat indítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok is kezdeményezhessék-e az alkotmánybíróság eljárását. Az alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező — hangsúlyozták a szakemberek. .Az alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik majd. Kft alakult Vagyonvédelem Megalakult a Tüvati Kft. — Tűz- és Vagyonvédelmi Tanácsadó Vállalkozó Iroda —, amely családi otthonok, termelőüzemek védelmére ajánlja szolgáltatásait. A vállalkozás tagjai a Magyar Hitel Bank, s olyan nyugállományú rendőr- és tűzoltótisztek, akik széles körű szakmai ismereteiket a különböző értékek megóvására hasznosítják. A társaság mindenekelőtt összeállítottá azoknak a kisvállalkozóknak, szövetkezeteknek a listáját, amelyek a vagyonbiztonság területén dolgoznak, illetve állítanak elő termékeket, így a többi között zárakat, rácsokat, riasztóberendezéseket, tűzoltókészülékeket, s egy-egy megbízás elvállalásánál közülük választja ki az adott feladatra a legalkalmasabbat. Lényegében versenyt teremt közöttük, ami rendszerint kedvezőbb árakban és a garantáltan jó minőségben kamatozhat. Éppen az élénk keresletre tekintettel a kft. Biztonság címmel hamarosan saját folyóiratot is megjelentet, amelyből a vállalatti rendészek, tűzvédelmi megbízottak, illetve más érdeklődők informálódhatnak a legújabb technikai berendezésekről. A negyedévenként megjelenő lap többek között a számítástechnikai adatok biztos megőrzésének a lehetőségeivel is foglalkozik. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az l oldalról.) vannak kormányzati, illetve vállalati szintű feladatok — válaszolta egy kérdésre. — A kormány abban illetékes* hogy megfogalmazza azokat az általános gazdasági feltételeket, kedvezményeket, amelyek minden olyan vállalatra érvényesek lesznek, amely bekapcsolódik a személygépkocsigyártásba vagy az alkatrész- ellátás javításába. Ami a miniszterek fizetését illeti — erre vonatkozott a másik kérdés — a szóvivő rámutatott: Magyarországon a miniszterek, csakúgy, mint minden állampolgár, a jövedelmük után adót fizetnek és adóbevallásukat ugyanoda nyújtják be, mint mindenki más. Mivel a miniszterek fizetése viszonylag magas, az adó is jelentős összegű. Konkrétan egy miniszter bruttó fizetése 65 ezer forint, s ebből 36 ezer forintot kap kézhez. A Magyar Hírlap munkatársa Nagy Imre és társai temetésére vonatkozóan azt a kérdést tette fel: tudják-e, hogy hol vannak a holttestek. Marosán György válaszában kifejtette: az igazságügymi- niszter tájékoztatása szerint Nagy Imre, Maiéter Pál, Gi- mes Miklós és Szilágyi József sírhelyéről viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre. A Népszava munkatársa megkérdezte: továbbra is fenntartja-e a kormány azt a véleményét, hogy politikai és szolidaritási sztrájkra ne legyen lehetőség. A kormány és a szakszervezetek álláspontja ebben a kérdésben nem közeledett egymáshoz. A Minisztertanács abból indul ki, hogy a dolgozókat megilleti a sztrájk joga. Ügy ítéli meg, hogy a sztrájknak akkor van értelme, ha azoknál okoz hátrányt, akiknek módjukban áll orvosolni az adott problémát. Amennyiben a dolgozók ki akarják fejezni szolidaritásukat, vagy politikai kérdésekben nemtetszésüknek akarnak hangot adni vagy nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra, akkor erre törvényben meghatározott lehetőségük van, hiszen a parlament a legutóbbi ülésszakán elfogadta a gyülekezési jogról szóló törvényt. A koalíciós típusú kormányzati munkával kapcsolatos kérdésre válaszolva rámutatott: koalíciós kormánynak vágy kormányzásnak a létrejötte egy folyamat eredménye, s ahhoz, hogy ez kialakulhasson, a potenciális partnereknek tisztázniuk kell a maguk politikai platformját és a többi partnerhez való viszonyukat. ........ ■ . 9 . ó . . A kormány szempontjából a koalícióhoz mindenképpen olyan partnerek szükségesek, akik mögött tömegek állnak, akik készek a kompromisz- szumra, az együttműködésre és felvállalják a kormányzás felelősségét. A Dunántúli Napló munkatársának kérdésére válaszolva Marosán György elmondta: a jelenleg érvényes szabályozás szerint a külföldiek, ha nem rendelkeznek devizahatósági engedéllyel, nem árusíthatnak a vásárokon és a piacokon. Ez a kérdés tehát nem igényel újabb minisztériumi vagy minisztertanácsi állásfoglalást. Az úgynevezett „KGST-pia- cok” kialakulása arra vezethető vissza, hogy a szocialista országokból hazánkba látogató turisták jelentőd jés^a nem rendelkezik a magyarországi tartózkodáshoz szükséges turistaellátmánnyal. A magyar hatóságok a turistaforgalmat illetően a jelenleg érvényes vám- és devizaszabályokon túlmenően nem terveznek korlátozást. Magyarország sem rövidebb, sem hosszabb távon nem érdekelt valamiféle vámháborúban. Ez ugyanis csak nehezíti a turistaforgalmat, a kereskedelmi ellátást pedig érdemben nem tudja befolyásolni. Ki mondja meg, mi a helyzet ? Ketyeg a méregbomba Az érzelmeket most félre kell tenni — túlságosan rossz a hangulat, nagy a bizalmatlanság ahhoz, hogy szubjektiven közelítsünk a témához. Csak a tények számítanak. Így lehet summázni azoknak a véleményeknek a többséget, amelyek válaszként hangzottak cl a kérdésre: robbanhat-e Pest megyében még egy méregbomba? Tegyük tehát félre az érzelmeket, s vegyük sorra a tényeket. Az 1985-ből származó adatok szerint hazánkban évente 195 ezer tonna égethető veszélyes hulladék keletkezik, s ennek kétharmad része Pest megyébe kerül. Nincs válasz Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezetvédelmi titkára a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából idézi a számokat. Frissebb információi nincsenek. Igaz, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hazánk környezeti állapotáról készített felmérése is csupán 19S6 évi adatokra alapoz. Ezek szerint Magyarországon ekkor mintegy 5 millió tonna, különböző osztályba sorolt veszélyes hulladék keletkezett. E mennyiségből a hivatalos jelentés szerint 3 millió tonna a vörösiszap, amelyet tárolókban helyeztek el, A fennmaradó 2 millió tonna veszélyes hulladék 30 százaléka hasznosításra, 17 százaléka átmeneti tárolókba került. Egy- liarmadának a sorsa ismeretlen. Vajon mennyi és mi az belőle, ami Pest megyébe került? S mi a helyzet azóta? A választ senki nem ismeri. Ketyeg a méregbomba. De az érzelmeket félre kell tenni. Találgatni, becsülgetni nem szabad. Még akkor sem, ha a szakemberek valószínűsítik, hogy az ismeretlen sorsú veszélyes hulladékok egy része — ki tudja mennyi.? — me- gyénkbe-került; Ártaná, ha az ismeretlenre helyeznénk a fő hangsúlyt, „ ,Kgn,c£ptrgJ.junk a téhyekre: arra a sok ezer tonna veszélyes hulladékra, ami biztosan hozzánk került. De hová? És mi lett, lesz a sorsa? Nincs megbízható, pontos válasz. Konkrét kérdéssel, nevekkel, vállalatok, anyagok, települések listájával keresem meg Konkoly Jánost, a túlnyomórészt Pest megye területén működő Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóját. Egy hét türelmet kér. HARMATCSEPPEK Bazár ka Megállt, rágyújtott. Nem, nem fáradt, pedig túl volt a nyolcszáz kilométeren. Erezte, türelmetlenné válik a kormány mögött. Megállt! Először leintette a benne megszólaló őrangyalt. Ugyan már! Még ötven kilométer és otthon van. Éppen most álljon meg? Engedett azután a sokévi tapasztalatnak. Megállt. Szívta a cigarettát. Látta, az utat kísérő erdőből asszony araszol ki. Mozgása szerint öreg. Az alkony párát hozott. Az alak lassan mozgott, hátán a teher: rőzse. Tiltják, engedik most a szedését? Szabadban vagy tilosban járt az asszony? Mi köze hozzá? Miért nincsen köze hozzá? S mihez van köze? Lehunyta a szemét. Mégiscsak fáradt? Akkor jutnak ilyen, konyhai bölcsességű kérdések az eszébe. Lassan mozgott az alak az erdei ösvényen. A teher? A kor? Mindkettő? Hófoltok itt-ott. Tél is, tél se. Idegeiben, ereiben meglódult valami. Mozdulatok emléke. A hajolgatás az ágak után. A cibálás a jéggé fagyott kásás hó paplanjából. A recs- csenés, amikor a hosszabb ágakat törték ketté, könnyebben beleférjen a... Úristen, elfelejtette?! Elfelejtheti ezt az ember? Mi volt a neve? Annak a háti... Igen, igen, lécek fogták össze a két Y alakú ágat. Mintha most történne a szeme előtt, látta, amint apja csapot farag a lécdarabokra és úgy ereszti össze a... a villásfával. Ügy hívták? Már nem emlékszik. Csak arra, hogy vadkörtéből volt. Ebben biztos. Apuka hangját hallotta, „könnyű fa ez, kisfiam, és szívós, erős. nem reped ..Miként ivódnak ilyen mélyre, vésődnek ilyen kitöröl- heletlenrc a szavak az emberbe? Csak azért, mert apuka mondta? De akkor is! Annak már ötven éve! Valamivel közelebb ért már az asszony. Igen, öreg. Ahogyan gondolta. Nincsen tüzelője? Nekik volt? Azért mentek mamával az erdőbe. Igaz, nem loptak. Az erdöfel- ügyelö megengedte. S mintha most lenne, úgy csengett vissza a fülébe a mama figyelmeztetése, „csak a vékonyát, csak a vékonyát, kisfiam, a vastagabbat nem szabad!’’ Vékony? Vastag? „Mint a te karod, olyan vastagot szabad csak”, mondta a mama. „Erre van engedély". Engedély... Az élete azzal telt, hogy mindig méricskélt; engedély... Minden ember élete ezzel telik. Ember, te engedélyezett vagy? Felnevetett. Még néhány ilyen lapos bölcsesség és akkor akár elhitetheti magával, hogy megokosodott. Vén korára az ember megokosodik, nemde? Na ugye! Az asszony, ott távolabb, megállt. Pihen? öt tartja szemmel? Valami hivatalos személyt gyanít benne? Induljon el inkább, hogy ne zavarja? Nyúlt a kulcs után, de mégsem fordította el. Ugyan már! A mama arca villant a szeme elé. Amint a kendőt igazítja. Amint a verítéket törli a haja tövénél. Mozdulatok. Mindennaposak, s mégis, most, ennyi esztendő távolából mennyire fájdalmasan édesek, visszahozhaiatlanok és el- feledhetetlenek ...! Minek hívták azt a ... háti... Volt annak neve! Ha kellene, akár lerajzolná! Két villás ágú fa, a lécek, a két heveder, amivel a vállára vette az ember. Ügy hívták. ..Na. hogy hívták? Vastagodott a pára, a végén még ködben ér haza. Igaz, ködben indult. Micsoda ködben! Arra gondolt, ha ilyen lesz az út. akkor inkább ... Mit csinál akkor inkább? Semmit. Hajt. Jön. Haza, haza. Talán ha harminc percet hajtott a ködben. Szerencsés. Ebben is. Ha valami jó érte, mindig arra gondolt: szerencse. Néhány tíz méterre volt már csak az asz- szony. Lassan, kínlódva mozgott. A hátán az a ... Igen, az! Az a ... ba... bazárka! Hát persze, az volt a neve, bazár- ka. Miként feledhette el? Hiszen ott volt az minden háznál. S most is van még?! Úristen, hát akkor hogyan és hová mozog a világ ...?! Mészáros Ottó Ennyi idő kellene ahhoz, hogy apparátusa utánanézzen az adatoknak. Tudja, elismeri, hogy a veszélyes hulladékok egy része szervezetten vagy szervezetlenül, de illegálisan kerül Pest megyébe. S nem tagadja azt sem, korántsem biztos, hogy a legálisan ide szállított vagy itt keletkezett veszélyes hulladékok kezelése, megsemmisítése szabályosan folyik. Ennél többet azonban a legjobb szándékkal is csak fél év múlva mondhat. A pár hónapja átszervezett igazgatóság ugyanis most ismerkedik új feladatával, a környezetvédelmi munkával. Az ismerkedés pedig nem kezdődött barátságosan. A mo- nori-erdei és az apajpusztai súlyos környezetszennyezések után rá kellett jönniük, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Ezért döntöttek úgy, hogy július 1-jéig teljes körű ismereteket szereznek arról, működési területükön hol keletkezik veszélyes hulladék és mi lett,' lesz annak a sorsa. Hogy a területükön kívül keletkezett- anyagokkal, az illegális „beszállítókkal” mi lesz? Ki tudja? Húsz év Csak a tények számítanak — az egykori vízügyi apparátus új, környezetvédelmi feladatainak ellátásához 60 szakembert örökölt elődjétől. Legalább kétszer ennyi ember kellene. De sok más, nélkülözhetetlen eszközre is szükségük lenne. Az elmúlt hónapok során jöttek rá, mi mindenre. A fejlődés jelenlegi üteme szerint 20 év kellene ahhoz, hogy optimális szintet érjenek el a környezetvédelem területén, öt évet adnak maguknak ... Ketyeg a méregbomba. Versenyt futnak az idővel, 40 év hibáival, hiányosságaival. Mert Konkoly János szerint több Monori-erdőt vagy Apaj- pusztát az igazgatóság erkölcsileg már nem bírna el. És a környezet? És az emberek? De tegyük félre az érzelmeket. Csak a tények számítanak. Hol robban ? Maróthy László -környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szerint valószínűnek látszik, hogy az ország más területein is előfordulhat az apajpuszlaihoz hasonló eset. És Pest megyében? Csak idő kérdése, hogy megkapjuk a választ. De most csupán a konkrétumok számítanak. A tények. Milyen tények? Meleg Zoltán szerint az, hogy spórolunk. A beruházási kiadásokat, a termelés költségeit manapság akkor csökkenthetjük a legkönnyebben, ha megfeledkezünk a folyamat végéről. A környezet védelméről. Pedig, ha komplexen kezelnénk a kérdést, akkor hamar nyilvánvalóvá válna, hogy például egy tisztítóberendezés üzembe helyezése csak pillanatnyilag költség, később befektetés. Egyet kell értenünk véleményével. Mint ahogy igazat kell adnunk abban is a környezet- védelmi titkárnak, hogy tűrhetetlen a mai helyzet: Pest megye a főváros szeméttelepe. Csakhogy ehhez, ennek bizonyításához konkrét adatok, tények kellenének. Pontos adatok, naprakész kimutatások. Márpedig ezek nincsenek. Pató Zsuzsa Egyetértenek a csatlakozással Ki segíti a menekülteket? A genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozással egyetért a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság. A testület — amely Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes vezetésével csütörtökön ülésezett — tájékoztatást hallgatott meg a letelepedési alap 1988. évi felhasználásáról. E szerint tavaly 74 millió forintot fordítottak a Romániából menekültek segítésére, ellátására. Ebből 64 millió 420 ezer forintot a tanácsok, 9 millió 580 ezer forintot pedig más állami szerveknek, valamint az egyházaknak juttattak. A tanácsok az összeget átmeneti szállások fenntartására. rendszeres és rendkívüli segélyezésre, családosoknak az egyszeri letelepedési segélyre, a menekültek egészségügyi ellátására. szállások, lakások kialakítására, valamint a bölcsődei, az óvodai és az iskolai költségek fedezésére fordították. Sokaktól vállalták át bérleti, albérleti díjaik részbeni kifizetését. Számos gyermek kapott karácsonyi ajándékot. A menekültek megsegítéséből számottevő részt vállaló egyházak 5 millió 650 ezer forinttal részesedtek a letelepedési alapból raktározási, illetve az átmenéti szállások fenntartási, igazgatási költségeinek részbeni fedezésére. Az Országos Fordító és Fordítást Hitelesítő Irodának csaknem másfél millió forintot juttattak a menekültek iratainak hivatalos fordításáért. A bizottság megvitatta az Országgyűlés legközelebbi ülésszakára benyújtandó, a kormánynak a menekültekkel kapcsolatos eddigi intézkedéseiről szóló minisztertanácsi jelentés főbb szempontjait. Eurocsekk az OTP-nél Készpénzkímélő pénztár most látta elérkezettnek az időt, hogy számlatulajdonos ügyfelei részére a széles körben elterjedt kész- pénzkímélő fizetési eszközt bevezesse. Az eurocsekkrend- szerbe az OTP még a múlt év elején kérte felvételét, s mostanra építették ki a szolgáltatás adminisztratív hátterét. A fővárosban 24. vidéken pedig 46 fióknál veszik fel az ügyfelektől az eurocsekk- kártya igényléseket, s egyúttal részletes felvilágosítást is nyújtanak. A legfontosabb tudnivaló, hogy azok a számlatulajdonosok igényelhetnek eurocsekket, illetve -kártyát, akiknek számláján — ha a deviza- és utazási számlával is rendelkeznek, akkor a kettőn együttesen — legalább 35 ezer forintnak megfelelő konvertibilis fizetőeszköz van. Az Országos Takarékpénztár megkezdte az eurocsekkek és eurocsekkeket igazoló kártyák kibocsátását deviza-, illetve utazásiszámla-tulajdo- nos ügyfelei részére — jelentették be az OTP vezetői hétfőn tartott sajtótájékoztatójukon. Elmondták, hogy az eurocsekk földrészünkön a legnépszerűbb lakossági fizetési eszköz, 40 ország 15 ezer bankja és 211 ezer bankfiókja nyújt szolgáltatást csaknem 40 millió eurocsekk-, illetve -kártyatulajdonosnak. Az OTP hazai ügyfelei az utóbbi években mind nagyobb számban nyitottak deviza-, illetve utazási számlát. Számuk jelenleg megközelíti a 400 ezret. A deviza- és utazási számlákat az országban 70 OTP- fióknál vezetik, s a takarék-
