Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

19*9. JANUÁR 25.; SZERDA ^€Man 3 Valamennyi választó érdekeiért Független Képviselők Csoportja alakult a Parlamentben Független Képviselők Csoportja néven megalakult tegnap a Par­lamentben az országgyűlési képviselők nem párttag frakciója. Az újonnan létrejött csoport elnökévé clr. Fodor Istvánt (15. vk., Dabas), a hernádi Hunniahibrid Brojlertermelési Rendszer igazgatóját, al- elnökké Benjamin Judit budapesti, Eke Károly Csongrád megyei képviselőket és az országos listán szereplő Márton Jánost választot­ták. Az MSZMP nevében Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tit­kára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a párttag kép­viselők csoportjának vezetője üdvözölte a jelenlévőket és együttmű­ködést javasolt a két csoport között. A csoport céljairól dr. Fodor Istvánnal beszélgettünk. Az isaszegi falugyűlésen Bizalmat szavaztak Cservenka Ferencnének Magas támogatás: Nem igaz a terjedő hír Nemcsak az élelmiszerek, a közfogyasztási cikkek ára drá­gult, hanem a mezőgazdaság számára rendkívül előnyte­lenül a növényvédő szereké és műtrágyáké is. Az Agroiker Pest-Nógrád-Komárom Me­gyei Mezőgazdasági Termelő­eszköz-kereskedelmi Vállalat központjában Gombos Zoltán, a növényvédelmi és műtrágya­osztály vezetője adott tájé­koztatást a forgalmazásukban lévő anyagok árának változá­sáról. Elmondta, hogy vala­mennyi termék ára a forint értékétől függően az év folya­mán folyamatosan változik. Annál is inkább, mivel a for­galmazásra kerülő növényvé­dő szerek mintegy 70 százaléka tőkés eredetű. Természetesen a hazai ve­gyi üzemekben előállított nö­vényvédő szerek ára is emel­kedik. A változás nagysága 16-42 százalék közötti lesz. A rovar- és gombaölő szereké ennél mérsékeltebben nő. Az egyik legjelentősebb dráguló termék a Budapesti Vegyi Mű­vek Szulfur nevű áruja, hi­szen a fogyasztók a jövőben 40 százalékkal magasabb áron juthatnak hozzá. Az elmúlt évben az Agro- ker 540-féle növényvédő szert forgalmazott Pest megyében. Az idén ennél kevesebbet 480 fajtát. A műtrágya ára január 20-án változott meg. Az elő­zetes hírekkel ellentétben itt 5 százalékos az emelkedés. Az állami támogatás érthetően változatlanul magas ezeken az anyagokon, s ma is 24,6 szá­zalékot tesz ki. Megváltozott a Szovjetunióból származó mű­trágyák értéke is. Ezek a ta­lajt javító anyagok 11 szá­zalékkal lettek drágábbak. Ez utóbbinál alapvető okként a rubelszorzóban bekövetkezett változást jelölte meg az osz­tályvezető. Az utóbbi három évben há­romszor emelkedett, méghoz­zá ugrásszerűen, drasztikus mértéket öltve a növényvédő szerek ára. Ez megmutatkozott a gazdaságok csökkenő meg­rendeléseiben is. ni, bemutatni azt, hogyan volt most képes élni a lehe­tőséggel? Milyen külső felté­telek hiányoztak esetleg ah­hoz, hogy ezt megfelelően tud­ják végrehajtani? Nagyon fontosnak tartanám, hogy foglalkozzunk a taglét­szám alakulásával, a párt­taggá neveléssel. Azt is vizs­gálnám, hogy magában a pártalapszervezetben kiala­kult-e olyan közösség, ahol az emberek nemcsak politi­zálnak, hanem törődnek egy­mással, az emberi kapcsola­tokkal is. Értékelném emellett, hogy a párttagság, pártalapszerve- zet mennyire tudta a helyi viszonyokat, a helyi politikát alakítani, hogyan foglalkozott a helyi kérdésekkel. Az adott munkahely vagy lakóterület életének jelentős eseményei­ben milyen szerepet játszott a párttagság. Volt-e egyálta­lán hatása az események ala­kulására vagy csak regisztrál­ta azokat? Megteremtették-e az érdemi befolyásolás felté­teleit? Volt-e a párttagságban készség, megfelelő felkészült­ség, aktivitás, s így tovább. 0 A megyei párt-végrehajtóbl- zottság a beszámoló taggyű­lések előkészítésével foglalko­zott az egyik legutóbbi ülé­sén és olyan elöntést hozott, hogy nem kívánja kötelezően előírni a területi, üzemi párt- bizottság számára az irányítá­suk alá tartozó alapszerveze­tek munkájának írásos, és té­teles értékelését. Ez azt jelen­tené, hogy a felsőbb pártszer­vek nem kívánnak segítséget nyújtani a pártszervezeteknek a munkájuk áttekintéséhez, feladataik meghatározásaihoz? — Természetesen nem, de a segítségnyújtásnak más for­máit szeretnék alkalmazni. Már csak azért is, mert — és ez megint a párt munkájának hiányosságai közé tartozik — az irányító pártbizottságok • Végül is csoportot vagy frakciót alakítottak a pár- tonkívüli képviselők? — Gondosan ügyeltünk ar­ra, hogy ne szerepeljen a cso­port elnevezésében se a frakció, se a pártonkívüliség. A Független Képviselők Cso­portja ugyanis nem kíván olyan klasszikus értelemben vett frakciót alkotni, amely­nek tagjai azonos platformon állnak. Közösségünk nyitott, így például a párttagokat is vár­juk rendezvényeinkre, mert nem valami ellen, hanem va­lamiért szerveződünk. • Nyilván a képviselői mun­kához elengedhetetlenül szükséges információk meg­szerzéséért? — A megnövekedett felada­tok tisztességes ellátásához valóban a korábbinál több in­formációra van szükségünk, de nem csak arra. Fórumot akarunk teremteni egymás vé­leményének megismeréséhez, s ezen keresztül a saját néze­teink megméretéséhez, ala­kításához is. A parlament munkaprogramja bőven kí­nálja a megvitatásra érde­mes témákat. Tegnap például Schmidt Péter, az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének egyete­mi tanára a jogállamiságról, a politikai rendszerről, az al­kotmányosságról tartott elő­adást, amely segítséget nyújt a hamarosan a parlament elé kerülő alkotmánymódosítás koncepciójának befogadásá­hoz. • Milyen lehetőségei lesznek még a csoport tagjainak a tájékozódásra? — Tudomásul kell venni, hogy ma már nem egy adott körzet, hanem az ország, va­lamennyi választó érdekeit nem rendelkeznek olyan pon. tos ismeretekkel az egyes alapszervezetek munkájáról, hogy testre szabottan tudná­nak véleményt mondani, és ezzel segítséget adni. Ezért az utóbbi években sematikussá váltak az értékelések. Tehát nemhogy segítettek volna, hanem a felolvasásuk inkább irritálta a pártalapszervezete- ket. A cél most az, hogy az irányító pártbizottság részt vevő testületi tagja vagy ap­parátusi munkatársai lehe­tőleg minél több saját isme­rettel rendelkezzenek. Legyen képük az alapszervezet ered­ményeiről vagy hiányosságai­ról, és amikor a beszámoló feletti vita már elég előreha­ladott stádiumban van, akkor szóljanak hozzá és életsze­rűen politizálva mondják el az egyes fölmerült témákhoz kapcsolódva a dicsérő és kri­tikai észrevételeket is. Emel­lett adjanak tanácsot, aján­lást a 89. évi munkában kö­vetendő fő irányokhoz. A Ha komolyan vesszük az alul­ról építkezés és a demokrati­kus centralizmus elvét, akkor nyilvánvaló Igény, hogy ne csak az irányító pártszervek minősítsék az alapszervezete­ket, hanem az alapszerveze­tek maguk is elmondják ta­pasztalataikat arról, hogy az irányító testületek milyen mó­don segítették az ő munká­juknak a javítását. — Nagyon fontosnak tarta­nám, hogy a beszámoló tag­gyűléseken az irányító párt­szervekről is essen szó. Ter­mészetesen itt elsősorban azt várjuk és azt ajánljuk, hogy a közvetlenül irányító városi, községi vagy üzemi pártbi­zottságról mondjanak véle­ményt. De jó lenne, ha az eddiginél több konkrét ész­revételt kaphatnánk a megyei pártbizottság munkájáról, sőt hozzáteszem, a Központi Bi­kell képviselni. Ehhez pedig az kell, hogy a lehető legszé­lesebb körből merítsünk in­formációkat. Az alternatív szervezetek szinte bombáznak bennünket különböző állás- foglalásaikkal, s most lesz egy alkalmas fórum, ahol személyesen is találkozha­(Folytatás az 1. oldalról.) kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való tekintettel a pártszerveknek működési és fenntartási kiadásaikat tovább kell mérsékelniük, bevételei­ket pedig növelniük, mégpedig a helyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosításá­val, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság a Köz­ponti Bizottság ülését február 20—21-ére hívta össze. A testület végül hatásköré­be tartozó személyi kérdések­ben is döntött. ★ Még tartott a Politikai Bi­zottság ülése, amikor Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese, Kovács Imre, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának alosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a napirenden szereplő témákról. Az újságírók mindhárom napirenddel kapcsolatban szá­mos kérdést tettek fel. Az agrárpolitikai koncepció kidolgozásának módszere iránt érdeklődő kérdésre Kovács Imre elmondta, hogy kikér­zottság munkájáról is — ha egyre 'inkább az alulról föl­eié irányuló pártellenőrzés fórumai is lennének a beszá­moló taggyűlések. A Nem félnek attól, hogy az ár­emelés utáni közhangulatban a taggyűlések panasznappá vál­nak? — Attól tartok, hogy telje­sen nem lehet elkerülni, hi­szen az élet „begyűrűzik”. Meg kell kísérelni megértetni ennek gazdasági szükségsze­rűségét és egyúttal arra ösz­tönözni — különösen a gaz­dálkodóegységekben —, hogy ahol lehetséges, a saját mun­kájuk javításának függvényé­ben próbálják mérsékelni a kedvezőtlen hatást. Különösen nehéz lesz a helyzet a nyug­díjas többségű területi alap­szervezetekben, ahol, azt hi­szem, csak megértést kérhe­tünk a párt tagjaitól. Mint ahogy csak kérni lehet, hogy ilyen körülmények közepette is őrizzék meg az aktivitásu­kat. Annyit hozzátennék még ehhez, hogy esetleg a párt- alapszervezeteknek^maguknak is erősíteniük kell részvételü­ket a szociálpolitikai mun­kában. Ma politikai jellegű feladatnak tartom, hogy a rendelkezésre álló nagyon szűkös szociális támogatást igazságosan ossza el a helyi tanács és ebben érvényesül­jön a demokratikus kontroll, a helyi nyilvánosság. Az embe­rek életkörülményeire, köz­érzetére ugyanis hat a de­mokrácia állapota és az, hogy a különböző szociálpoli­tikai és más hivatali szolgál­tató szervek milyen módon viszonyulnak a lakosssághoz, mennyire tisztességesen vég­zik a munkájukat. Ez a tele­pülések életében ma is fon­tos közérzetjavító lehetőség. Bárd András tunk, megismerkedhetünk vé­leményükkel. Q Lesz-e munkaprogramja a csoportnak? — A csoport vezetői meg­bízást kaptak a program ki­dolgozására, amit várhatóan februárban terjesztünk a tag. ság elé. Már a megalakulás­kor is sok hasznosítható ötlet fogalmazódott meg. A tör­vényalkotás olyan ütemben halad, hogy valószínűleg ha­vonta fogunk ülésezni, de so­ron kívül is találkozhatunk, ha a megvitatandó téma ezt indokolja. ték a Veres Péter Társaság és a Magyar Demokrata Fó­rum vezetőségének vélemé­nyét is, amely sok tekintet­ben megegyezett az MSZMP elképzeléseivel. Egyetértés volt abban, hogy versenyhelyzetre, többszekto- rúságra van szükség, oldani kell a monopolhelyzeteket, s a szövetkezetekben a forma- gazdagságot kell előtérbe he­lyezni. A Veres Péter Tár­saság szükségesnek tartja, hogy a parasztság politikai érdekvédelmére létesüljön egy parasztpárt, vagy hogy a ver­tikális integráció kiépítésével minden élelmiszer-ipari és kereskedelmi tevékenységet felülről kezdeményezve, a me­zőgazdasági üzemekben kell integrálni. Ezzel szemben a párt úgy foglal állást, hogy szükség van az integrációra, de ezt elsősorban önszervező­dés útján, az érdekeltség meg­teremtésével kell létrehozni, mert éppen ez múltunk egyik tanulsága, hogy amikor akár a politika, akár a kormányzat beavatkozott a gazdasági fo­lyamatokba, az rendszerint nem sikerült. Kimaradtak olyan javaslatok is a kon­cepcióból, miszerint a nagy­üzemi gazdálkodás nem vál­totta be a hozzá fűzött re­ményeket, tehát nincs létjo­gosultsága, s egy farm-mo- dellre célszerű átállni. A Pest Megyei Hírlap 1989. január 13-i számában megje­lent Nem ismerik a szegé­nyek számát című cikkhez kívánok néhány észrevételt fűzni. A harmadik kérdéssel „Hány ember élhet a közel egymillió lakosú megyében a létminimum szintjén vagy az alatt?” a cikk írója telefo­non keresett meg. A kérdésre a válasz az volt, hogy a KSH Pest Megyei Igazgatósága ilyen adatokkal a megyére vonatkozóan nem rendelke­zik és a jövőben sem tud ilyen információkat szolgál­tatni. A cikkben szereplő 3700 forintos egy főre jutó jövedelem sem a létminimum összegének felel meg, hanem az 1989. év közepétől a teljes munkaidőben dolgozók havi bérének alsó szintje. A megyei hírlap olvasóinak tájékoztatására röviden is­mertetem a Központi Statisz­tikai Hivatalban végzett lét­minimum-számítások eredmé­nyeit, amelyek az 1987. évi országos Statisztikai évkönyv­ben már 1938-ban megjelen­tek. Az 1987. évben az or­szág lakosságának egy főjé­re számított létminimum ha­vi átlaga az aktív keresővel rendelkező háztartásokban 2850 forint, az aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások­(Folytatás az l. oldalról.) tanács ellen a faluból érkezett feljelentés alapján rendőrségi és megyei pénzügyi vizsgálat indult. A több hónapos tortú­rának vége, a tanácsiakat tisz­tázták a vádak alól, ám elkép­zelhető, mennyi energiát vett el az érdemi munkától a vizs­gálat, az idegeskedés, a bizal­matlanság légköre. A hozzászóló isaszegiek — több mint húszán — szinte va­lamennyien reagáltak a képvi­selőjüket ért támadásra. Fi­gyeltem a szavaikat. A „felkért” hozzászólókat próbáltam ki­szűrni a spontán módon rea­gálók közül. Nem volt azonban A párt tisztségviselői, ap­parátusának, intézményeinek vezető munkatársai különbö­ző fórumokon párbeszédet folytatnak az alternatív szer­vezetek képviselőivel — hang­zott a válasz arra a kérdésre, hogy folytat-e az MSZMP hi­vatalos tárgyalásokat a külön­böző szerveződések képvise­lőivel. A szóvivő helyettese arról is tájékoztatta az újság­írókat — a Reform című lap sajtóbotrányához kapcsoló­dóan —, hogy a testület meg­fogalmazta: a jogi garanciák, jogi feltételek megteremtésé­nél mindenképpen ki kell tér­ni az állampolgárok védelmé­re akkor is. amikor egyes ál­lampolgárok hitelének rontá­sáról. a sajtóban történő le­járatásáról van szó. Több hoz­zászólásban fölmerült egy eti­kusabb újságszerkesztési és újságírói magatartás iránti igény is. A Pest Megyei Hírlap kér­désére Kimmel Emil elmond­ta. hogy a Politikai Bizott­ság nem foglalkozik a néhány párttag parlamenti képviselő ellen a közelmúltban indult visszahívási akciókkal. így arra a kérdésre sem válaszol­hatott. hogy kívánnak-e man­dátumuk megvédéséhez vala­milyen politikai támogatást nyújtani. Ugyancsak kérdé­sünkre válaszolta, hogy az MSZMP nem kezdeményezi a parlamenti munkában passzív képviselők visszahívását. ban 2640 forint volt. Ezek az adatok az egyes háztartások között a fogyasztásuk eltérő összetétele következtében je­lentősen szóródnak. A fo­gyasztás nagy mértékben kü­lönbözik többek között attól függően, hogy mennyi az el­tartott gyermekek száma, a család városban vagy köz­ségben él-e, milyen tulajdon- jogú lakásban lakik stb. Ezért például míg a gyermek nél­küli háztartásokban a létmi­nimum átlagos szintje 3350 forintot, addig a 3 gyermekes háztartásokban 2350 forintot tett ki. A gyermek nélküli háztartások közül, míg azok létminimuma, akik városban éltek, 3850 forint, addig a községben élőknél ez a szint 3020 forint volt átlagosan. Mindezek alapján érzékel­hető, hogy a létminimum ki­számítása csak a népesség meghatározott ismérvek sze­rint összevont csoportjára le­hetséges és nem az egyedi háztartásokra. Ezért szeretném eloszlatni azt a téves nézetet, hogy lé­tezik olyan jövedelmi felmé­rés, amely képes volna a he­lyi tanácsokat tájékoztatni, hogy egy adott településen hány család szorulna szociális segélyre. Egyértelműen ezt fe­jezi ki ugyanis a cikk befe­ilyen, afféle hivatalos hozzá­szóló. Egyszerű szavakkal áll­tak ki Cservenka Ferencné mellett, sorolták érdemeit. Akárcsak a tanácselnök asszo­nyét. Egyetlen felszólaló lógott ki a sorból. Egy helybeli peda­gógus, a művelődési ház volt vezetője. Mint kiderült, ő a fel­jelentő, s ezt nem is titkolta. A többi jelentkező már inkább neki válaszolt, ki finoman, ki felháborodva — vérmérséklet­től függően. Az éjszakába nyúlt a falu­gyűlés. A tanácselnök asszony pergő mondatokkal válaszolt a felvetett kérdésekre, észrevéte­lekre, Cservenka Ferencné né­hány mondatban köszönte meg a választók kiállását. A hétfő este megtartott isa­szegi falugyűlés részvevői nyílt szavazással elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy továbbra is Cservenka Ferenc­né képviselje a-tízezer lelket számláló nagyközséget a Par­lamentben. M. K. Független szakszervezet A napokban megalakult Bu­dapesten az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgo­zók Független Szakszervezete. Az új szerveződés alapítóle­vele egyebek között részletezi annak okait, hogy miért vált lehetetlenné az állami lakás- állomány állagmegóvása, kar­bantartása és felújítása. A do­kumentum szerint a felügyele­ti szervek bürokratikus szer­vezetté formálták az állami in­gatlanokat kezelő gazdálkodó- egységeket. Az általuk diktált statisztikai szemlélet a bérlők érdekeivel ellentétben sokszor nem a ténylegesen szükséges, szakmailag indokolt állagmeg­óvást eredményezte. Az alakulógyűlésen kinyilvá­nították, hogy az Ingatlankeze­lési és Városgazdálkodási Dol­gozók Független Szakszerveze­te az alkotmánynak, vala­mint a szakszervezeti jogokat rögzítő nemzetközi okmány­nak a szellemében kíván te­vékenykedni. jező része: („Addig pedig (értsd: míg a KSH nem teszi közzé adatait) a megyei ta­nács kiadja a rendelkezésre álló összeget a helyi taná­csoknak úgy, hogy valójában nem is igen tudják, hány és hány ember szorulna rpég rá a segítségre.” Véleményem szerint a helyi tanácsoknál, akik együtt él­nek a településük lakóival, senki nem ismerheti jobban azokat a családokat, akiket rendszeresen segélyben kell részesíteniük. dr. Kővári Lajos KSH Pest Megyei Igazgatósága ★ Teljesen igaza van abban dr. Kővári Lajosnak, hogy a helyi tanácsoknál ismerhetik a legjobban azokat, akiket se­gélyben kell részesíteni. Ám a kérdés továbbra is arra vonatkozik, hogy vajon hány ember élhet Pest megyében a létminimum szintje alatt 1989-ben — aktív keresővel rendelkező, vagy anélküli csa­ládokban, gyermektelenek, vagy háromgyerekesek közül községben, vagy városban élőknél. S ezzel, mint kide­rült változatlanul nincsenek tisztában a szakemberek, pe­dig bizonyára érdekes ered­mény jönne ki egy erre vo­natkozó felmérés alapján. Gy. L. K. L. Új stílust a pártsajtóban Hozzászólás cikkünkhöz Továbbra is ismeretlen a számuk

Next

/
Thumbnails
Contents