Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
-ti ( I PEST MEGYEI VILÁG P R 0 LETÁR JAI, EGYESÜLJETEK! 'jr AZ MSZMP PEST MEGTEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JANUÁR 25., SZERDA Valamennyi választó érdekeit kell képviselnünk — nyilatkozta lapunknak dr. Fodor István Pest megyei képviselő, a tegnap megalakult Független Képviselők Csoportjának elnöke: (3. oldal) Az isaszegi falugyűlésen Bizalmat szavaztak Cservenka Ferencnének Lassan már az országban is kevesen vannak, akik ne hallottak volna a „Cservenkáné- ügyről”. Az isaszegi új művelődési ház színháztermében a falugyűlés résztvevői pedig bizonyosan valamennyien hallották, hogy a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete kezdeményezte a képviselőnő visszahívását a parlamentből. Az utóbbi napokban sok idős ember is megállította az utcán Isaszeg tanácselnökét, Tótliné Pacs Verát azzal, hogy ne engedjék bántani a képviselőnőt. Így az elnök asszonynak az elmúlt évi tanácsi feladatok, végrehajtásáról és az idei tervekről szóló beszámolója után nem volt nehéz dolga, nem kellett különösebben felidézni Cservenka Ferencné érdemeit. Isaszegen jól tudja mindenki, hogy az utóbbi évtized dinamikus fejlődésében — az új iskola építésében, a gázvezeték idejuttatásában, a művelődési ház felújítására kijárt pénzben, a sok alacsonynyugdíjas ellátmányának emelésében — nagy részt vállalt a képviselőnő. Különös párhuzamot vonhattak az isaszegi falugyűlésen, amely egyébként átlagos volt az ilyen események sorában. Szóba kerültek az úthálózat, a közlekedés, az ifjúság gondjai. Volt filozofikus és ingerült, kapatos és komoly, köszönő és kötözlködő hozzászóló. Épp úgy, mint a legtöbb falugyűlésen. Ám az említett párhuzam más hangsúlyt adott mindennek. Az ugyanis, hogy két megvádolt, „kikezdett” ember ült az elnökségben: Cservenka Ferencné és a tanácselnöknő. Utóbbi ellen, illetve a (Folytatás a 3. oldalon.) ÜGYINTÉZÉS HELYBEN Alomnak is szép, egyszer megérjük, hogy eltűnnek az életünkből a különféle hivatalos iratok, engedélyek, igazolások, fellebbezések, egy adatbank mindent tárol majd és gombnyomásra lehívható a kívánt információ. Megszűnik az ügyfelek küldözgetése, várakoztatása, kioktatása, az ember nem lesz kiszolgáltatva o papírok hatalmának. Addig azonban még sok hivatal kilincsét kell lenyomnunk és türelmesen várakoznunk, mert a hivatalok ügyintéző malmai elég lassan őrölnek... Jó lenne hinni, hogy ez valamelyest, netán lényegesen változni fog a helyi tanácsoknál azáltal, hogy a közigazgatás korszerűsítő, se jegyében az ügyintézésben is nagyobb önállóságot ruháztak rájuk. Kétszintű irányításnak nevezik a hivatalosan a megyében újabb helyi tanácsot érintő változást. Az állampolgár persze nem az elnevezések alapján minősíti majd az intézkedést, hanem azon méri le, egyszerűsödött, rugalmasabb, em- berarcúbb lett-e az ügyintézés vagy sem. Kevesebb időt rabolt el tőle ügyesbajos dolgainak intézése vagy sem? S tegyük hozzá, kevesebb költséggel jár-e — az utazgatás drágulása miatt — vagy sem? Ma még nehéz lenne pontos választ adni a kérdésekre, a kezdeti lépéseknél tart a kétszintű tanácsi irányítás szélesebb körű bevezetése. A helyi tanácsok az eddigieknél nagyobb önállóságot, hatáskört kaptak, míg az ügyek egy része — amelyek eddig a városi tanácsokhoz tartoztak — megyei tanácsi hatáskörbe kerültek. Valójában az lenne az igazi, ha mindent helyben el lehetne intézni, de ez több ok miatt is megoldhatatlannak tűnik. Minden tanács minden szakterületen képtelen saját szakembergárdát alkalmazni. Ezért is jelentős az úgynevezett közigazgatási társulások szorgalmazása, mert lehetővé teszi több község hasonló természetű ügyeinek színvonalas intézését. De a másik ok is igen fontos, egyes ügyekben a törvényesség, a jogszabályok betartása megköveteli, hogy másodfokon is legyen egy hatóság, amely ellenőrzi a helyi döntések jogosságát, igazságot tesz a vitás kérdésekben. Ezért nem lehet minden ügyet helyben végérvényesen elintézni. Élni, létezni kezd tehát a megyei irányítás, amely azzal is jár, hogy létszámban megerősítették a helyi tanácsok ügyintéző gárdáját, szakmailag is felkészítették őket az új feladatok ellátására. Több községben javították a technikai leltételeket. S ha még az említett adatbank a jövő zenéje, számos helyi tanács nyilvántartását sikerült gépesíteni, megfelelőbb munkakörülményeket kialakítani a tanácsi dolgozóknak. Ma már az sem ritka, hogy az ügyfelet le tudják ültetni és kulturált körülmények között tárgyalnak az érdeklődő, tanácsot kérő, vagy éppen reklamáló emberekkel. Mindez azonban még messze van attól, amit korszerű és kulturált ügyfélszolgálatnak nevezhetünk. Közérzetet, közhangulatot is formál a hivatalokban tapasztalt hangnem. Ezért bizonyos fokig politikai színezete is van az állampolgári ügyek intézésének, s ez még akkor is igaz, ha jól tudjuk, nem mindig és nem minden ügyben az állampolgárnak van igaza. Akadnak népszerűtlen ügyintézési motívumok is, de az emberséges és segítő szándékú hang ezekben az esetekben is kötelező. Az ügyeik intézését váró állampolgárokkal együtt reméljük — mint ügyfelek is —, a kétszintű helyi-területi igazgatás bevezetése — Pest megyében is — növelni fogja az elégedett emberek számát, erősíti az ügyintéző és az ügyfél közötti bizalmat. P. G. Válasz a Parlamentből Kezdeményezzen a TOT Tegnap postáztáik a Parlamentben azt a levelet, amelyet Korom Mihály, az Alkotmány- jogi Tanács elnöke írt alá. Ebben válaszol a szigetszentmik- lósi Terminál Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója által képviselt, mintegy harmadszáz szövetkezet és szövetkezeti közös vállalat beadványára, amelyet lapunk január 13-án közölt. Mit tartalmaz a válasz? — kérdeztük Korom Mihálytól. — A beadvány ilyen formában nem felel meg a célnak. Sem egy, sem több szövetkezet nem fordulhat ugyan, is közvetlenül az Alkotmányjogi Tanácshoz, Amit azonban leírnak, az figyelemreméltó. Ezért én azt javaslom, keressék meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, és kérjék, hogy — tekintettel arra: a beadvány aláírói között áfészek is vannak — egyeztetve a többi szövetkezeti ágazattal képviseljék az aláírók érdekeit az Alkotmányjogi Tanácsnál. A testületnek egyébként tagja dr. Eleki János, a TOT főtitkára is. A Terminál SZKV-nek küldött válasszal párhuzamosan levelet írok a kormánynak, név szerint Nyers Rezsőnek, s arra kérem, hogy ők is vizsgálják meg mielőbb a szövetkezetek panaszát. Annál is inkább, mert hadd erősítsem meg még egyszer: a felszámolási eljárással kapcsolatos észrevételeik alighanem jogos bírálatokat tartalmaznak. A nyilvánosság és a párlsajtó a Politikai Bizottság napirendién Társadalmi vita kezdődik az agrárpolitikáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 24-én, kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a politikai nyilvánosságról cs a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a nyilvánosság kiteljesedése az utóbbi hónapokban egybeesett új társadalmi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelentkezésével, amelyek természptes igénye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékoztatás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érdeke, hogy nyilvánosságot kapjanak az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet, s e napirendhez kapcsolódva foglalkozott a Népszabadság helyzetéről, a lap feladatairól szóló jelentéssel, valamint a Társadalmi Szemle fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvánosság kiteljesedésével erősödő versenyhelyzetbe kerül. Az MSZMP befolyását — az új tájékoztatási törvény alapján — az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták munkája révén kívánja érvényesíteni. A Politikai Bizottság vitájában az a vélemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szemlének mint a párt elméleti folyóiratának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző elképzelések nyílt ütköztetésével, a fő Serény munka a gyümölcsösben Talajjavítóként mészkő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a folyóirat. A testület a Népszabadság szerkesztőbizottságának jelentése alapján megállapította. hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapjaként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szerepét, a párt politikáját elkötelezetten. szakszerűen képviselte. Az országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struktúrája megmerevedett, stílusa elnehezült. A Népszabadságnak a párt politikáját. céljait, értékrendjét következetesen képviselő, mindenkor vitakész és a széles néprétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvánossággal összefüggő mindkét előterjesztést a Központi Bizottság vitaanyagául javasolja. A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájékoztatási rendszer megújítását, azt hogy a párttagok és pártszervek. valamint a pártszervezetek folyamatosan tájékozottak legyenek az MSZMP testületéinek döntéseit megelőző elgondolásokról és a határozatokról. Ezért olyan belső tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a párt szervezeteinek és testületéinek hatékony működését. és minden fontos pártpolitikai információt eljuttat az Ilyentájt a szőlőtermő vidékeken is csattognak a metszőollók Vámosmikola, Tésa, Perő- csény. Ezen a három területen gazdálkodik a perőcsényi központú Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. Földjének jelentős része gyenge adottságú. Pásztor Imre elnök ezekben az enyhe téli napokban keveset tartózkodik irodájában. Gyakorta keresi fel a szövetkezet gyömölcsösét, járja a.szántóföldeket. Elmondta, hogy az enyhe időt kihasználva a traktorosok, járművezetők együtt a gyalogosokkal segédkeznek a gyümölcsösben folyó munkálatoknál. A meggyesben járva folyik a metszés. A málna talán nem sínylette meg azt az október 15-ei mínusz 15 fokos fagyot, amely ennek a bogyós gyümölcsnek egyáltalán nem kedvez. Majd kiderül a virágzáskor. Az átlagosan tíz aranykorona értékű szántóföldek igénylik a körültekintő talajjavítást. A gabonaföldek 70 százalékán mészkövet szórnak ki, ellensúlyozva a talaj el- savanyodását. A mészkő használatának még nincs nagy múltja a szövetkezetben. A téli, kora tavaszi időszakban, mintegy kétszáz vagonnyi mennyiséget hoznak a kesze- gi bányából. A már említett gyümölcsös különösen meghálálja a gondoskodást. Az elmúlt évben 5 millió forintnyi tiszta haszon származott a meggy és a bogyósok értékesítéséből. Feljövőben van a fafeldolgozó üzem is, ahonnan tűzifát és raklapot szállítanak a vevőknek. Az úgynevezett eurorak- lapok legjelentősebb vásárlója egy NSZK-beli cég. Ebben az üzletben még három magyarországi partnerszövetkezet vesz részt. Gy. U MSZMP valamennyi tagjához,' vezető szerveihez. A Politikai Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevékenységük számára új feltételeket teremt az egyesülési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatokat a nemzetközi területen is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felsőszintű tárgyalásokkal kapcsolatban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság jegyében a kedvező nemzetközi feltételekre is alapozva — hazánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsítania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését. és hozzájárulhat Európa új arculatának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érdekelt társadalmi, érdekképviseleti és tudományos szervezetek bevonásával széles körű vitára, s a KB ennek figyelembe vételével alakítsa ki a párt végleges agrárpolitikai koncepcióját. A párt 1989. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. Hiány 562 millió forint. Ezt önerőből (Folytatás a 3. oldalon.) Országos véleménycsere Felmérés környezetünkről A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselői tegnap sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a tárca konzultatív döntés-előkészítő és tanácsadó testületet hozott létre: a Környezet- politikai Tanácsot. Az új testületben — amely ma tartja alakuló ülését — a társadalom széles rétegeinek képviselői foglalnak helyet: tudósok, közéleti személyiségek, társadalmi szervezetek és egyházak küldöttei, alternatív egyesületek és öntevékeny környezetvédő csoportok szakemberei, valamint a gazdasági élet különböző területein döntéseket hozó vezetők Jelenleg 64 személy a testület tagja — többek között Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, Tóth János, a Hazafias Népfront Szigetszentmiklósi Bizottságának titkára, illetve Konkoly János, a Közép-Du- na-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója —, de szükség szerint további szakértőkkel és képviseleti küldöttekkel egészítik ki a Környezetpolitikai Tanácsot. A testületnek fontos szerepe lesz környezetvédelmi koncepciók megfogalmazásában, tudományos véleményezésében, a társadalom környezetvédelmi összefogásának támogatásában. A minisztérium részletes írásos vitaanyagot készített az ország környezetvédelmi állapotáról. Ezt a helyzetértékelést nemcsak a testület tagjai, hanem az érdekelt tárcák, egyesületek, továbbá az alternatív környezetvédelmi és politikai szervezetek — közöttük a Duna Kör, a Nagymaros Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, az alakulóban lévő Kisgazda-, valamint Szociáldemokrata Párt — is megkapják, hogy tanulmányozhassák és elmondják véleményüket. A vitaanyagról kialakított állásfoglalásokat, javaslatokat a minisztérium környezetfej- lesztési főosztálya gyűjti ösz- sze. Ezeket az észrevételeket az év közepén átfogó jelentésben foglalja össze, s az anyagot az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága, valamint a kormány elé terjeszti.
